Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

6. oldal Kunsági Extra - Kisújszállás 1994. december 28., szerda így írunk mi! A városi könyvtár „így írunk mi!” címmel pályáza­tot hirdet a település aprajá- nak-nagyjának. Külön ver­senyeznek az általános isko­lások, megint külön a kö­zépiskolások, a harmadik kategóriában pedig a felnőt­tek. A próbálkozók három verssel nevezhetnek, ennél többel nem. A bírálást sza­kértő zsűri végzi. A költe­mények végső leadási hatá­rideje január 15-e. Kitüntetett tanár A Nagyalföld Alapítvány kuratóriuma évente két „Pro Régióné Alföld” kitüntetést adományoz a vidék fejlesz­tése érdekében végzett ál­dozatos tevékenység elis­meréseképpen. Az a gyakor­lat alakult ki, hogy az egyik elismerést mindig egyén kapja, a másikat pedig va­lamilyen közösség. Az egyéni díjat az idén Debrecenben, az alapítvány rendezte tájkonferencián dr. Tóth Albert főiskolai tanár, volt országgyűlési képviselő vehette át, míg a kollektív elismerést a Szarvasi Öntö­zési Kutatóintézet kapta. Megújult a városi TIT Újraválasztották a TIT városi elnökségét. Az új el­nök: Veres János, a Nagy­kun Szövetkezet elnöke. Titkár: Szabó Antal tanár; tagok: dr. Kittiinger Ilona jegyző, Pereszlényi Endréné tanárnő, Pintér István tanár. A szervezet korábbi vá­rosi elnökét, dr. Szabó Mi­hály állatorvost, örökös tisz­teletbeli elnökké választot­ták. Az új vezetőség a helyi szellemi és kulturális élet gazdagítására vonatkozó el­képzeléseit hamarosan ki­dolgozza, amelyhez ezúton is kéri a városi értelmiség javaslatát, elképzeléseit. Karácsonyi falu - szilveszterig Az ünnepek idejére az árukínálat bővítése érdeké­ben a Jubileum parki kará­csonyi falu nem csak a sze­retet ünnepéig, hanem az év utolsó napjáig, december 31-ig várja a vásárlókat. Kü­lönböző játékokkal, ol- csóbb-drágább, kisebb-na- gyobb ajándéktárgyakkal. Választani kell A Nagykun Együttműkö­dési Társulásnak kilenc te­lepülés: Túrkeve, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Berekfürdő, Mezőtúr, Kenderes és Kétpó a tagja. A társulás már ko­rábban beadott egy pályáza­tot a PHARE programmal kapcsolatban, és ami nem mellékes, nyert. Arról, hogy az így kapott összeget végül is mezőgaz­dasági terméktárolásra, fel­dolgozásra, esetleg az ide­genforgalomra, vagy a ser­tésállomány minőségi fajta­váltására használják, a tele­pülések polgármestereinek kell határozniuk. Mégpedig 1995. január 5-én, délután két órától. A megbeszélést a kisúj­szállási polgármesteri hiva­tal kis tanácstermében tart­ják. Hosszabb téli szünet Az önkormányzat dönté­sét a város 1 ezer 400 általá­nos iskolás gyereke kitörő örömmel fogadta. Ugyanis a téli szünet a város általános sutijaiban két nappal koráb­ban kezdődött, és januárban nem az első hét derekáig, hanem a hét végéig tart. A gyerekeknek ez plusz egy hét vakációt jelent, amely ellen ottjártunkig egyetlen egy kis- és nagy­diák vagy pedagógus sem tiltakozott. írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Beszélgetés a régi-új polgármesterrel A városban 10 ezer 104-en ren­delkeztek szavazati joggal, és közülük 3 ezer 962-en voksol­tak is. Ez kevés híján 40 száza­lékos résztvétel. Mindezek eredményeképpen „összeállt” a 17 tagú képviselő-testület. A polgármester dr. Ducza Lajos lett.- Gratulálunk az eredmény­hez, tulajdonképpen folytat­hatja a négy éve elkezdett mun­kát. A szavazók hány százaléka adta a voksát önre?- Közel hetvenhat. Összesen tizenegy régi képviselőt újjává­lasztottak, úgy hogy ez is mond valamit. Olyasmit: jól dolgozott a testület, és a választók bizal­mukat adták újólag, amelyet a nevükben is köszönök.- Hány tagú a testület?- Kettővel kevesebb, tizen­hét. Tízen egyenes ágon, a vá­lasztások eredményeképpen ju­tottak be, heten pedig a pártok listáiról.- Mit mondhat a pártállá­sukról?- Az MSZP ad hat képvise­lőt, az Agrárszövetség ötöt. Megjegyzem, közülük kettőt az MSZP is támogatott, azután a Városi Választási Bizottság (MDF, Kisgazda, KDNP, Szo­ciáldemokraták) is ad hármat. Az SZDSZ kettőt, és függet­lenként én vagyok a tizenhete­dik. Megjegyzem, az MSZP ki­vételével engem a pártok is tá­Az egyik fontos helyi cél 1995-re a létesítmények, in­tézmények zavartalan min­dennapjainak a biztosítása - mondotta dr. Ducza Lajos polgármester mogattak.- Ki lett az alpolgármester?- Dómján László az MSZP-ből, akivel már négy éve zavartalan az együttműködé­sünk. A testület 15:2 arányban úgy szavazott, hogy tisztét főál­lásban lássa el.- Milyennek ítéli a négy évet?- Nehéznek, nagyon nehéz­nek. A választók, úgy gondo­lom, bíznak a testületben.- Melyek az eredmények?- Megépült tíz kilométer bel­területi út, 1 ezer 841 lakásban van telefon, több mint ezerben vezetékes gáz. A szennyvízhá­lózatra 273 lakást kötöttek rá, és a négy év alatt elkészült 99 új otthon. Ez bizony nem sok, szerény gyarapodás, de hát nem olcsó dolog ma a házépítés. Azután átadtuk a szociális gon­dozási, családsegítő központot, új szárnnyal gyarapodott a szo­ciális gondozóház, megépült a hulladéktároló telep, egy új tor­naterem, néhány tanterem is.- Mennyire adósodtak el?- Ötvenmillió körül. A hosz- szúlejáratú kölcsönöket utakra, közművekre vettük fel.- 1995-re mi az óhaj?- Az intézmények zavartalan mindennapjainak a biztosítása. Azután akad hétszáz vállalko­zónk, néhány jó szövetkezet, privatizált vállalat, cég. Igaz, közel ezer ember munkanél­küli, ami bizony nagy gond, és mindent megteszünk azért, hogy csökkenjen a számuk. A városházánál maradva, csatornatársulást tervezünk a település keleti, legmélyebb ré­szére, a Sóhaj, a Dühöngő vá­rosrészekre. 1995-re vonatkozó számokkal még nem szolgálha­tok, január utolsó napjaiban ha­tároz majd a testület. Befejezé­sül pedig hadd ragadjam meg az alkalmat, és a település min­den polgárának békés, boldog, eredményes új évet kívánjak! Te árva, kedves kisfiú! Amikor e sorokat írom, te vagy a világ legárvább gyereke. 1994. december 20-án érkeztél három kilósán, nagy kék sze­mekkel, a kisúji Magdolna Szü­lőotthonba. Nem, nem láttalak, csak hallottam, mert egy szi­gorú mindenes, vagy főnökféle kerekperec megtiltotta, hogy fotózzunk. Pedig szívesen megörökítettünk volna, hogy lássák, milyen szép baba vagy. Nincsen ne­ked most még sem anyád, sem apád. Az a nő, aki a vi­lágra hozott és a megye másik csücs­kében él, aligha nevez­hető édesa­nyának, hi­szen lemon­dott rólad. Sőt látni sem akart, meg sem nézett, nem érdekelt, így lettél árva fiúcska, amelyről te tehetsz a leg­kevésbé. Jó emberek bebugyo­láltak, bepelenkáztak és rend­szeresen táplálnak. Mára már minden bizonnyal Fegyver- nek-Szapárfaluban vagy a cse­csemőotthonban, miután „édesanyád” hivatalosan örökbeadott. Nincs számodra hely az otthonában, ezért átme­netileg intézetis gyerek lettél. Remélem, nem sokáig, mert már érkeztek meleg szívű, jó emberek, akik szívesen maguk­hoz vennének. Bízom benne és remélem, hamarosan családba kerülsz. És hiszem, az első szó, amelyet ki­ejtesz, az édesanya, édesapa lesz, mert ők nevezhetők a te igazi szüleidnek, akik felnevel­nek. Akik ráteszik tenyerüket lázas homlokodra, megfogják a kis kezedet, az ölükbe ülhetsz, és együtt játszol velük. Azok az emberek, akik nagyon akartak apróságot, de nem született ne­kik. Vagy született, de több nem lehet, és kistestvért szeret­tek volna a nagyobb mellé. Kí­vánok neked kicsi fiú ilyen apát, anyát, mert ők az édesek. Aki a világra hozott, arról nincs mit mondanom. A szülés egy ifjú élet léte, nem gyerekjá­ték, hogy a jövevényt csak úgy eldobom. Mert így a kényelmesebb, így az egyszerűbb. Neki. Neked pedig kicsi fiú most kezdődik a kálváriád, mert voltál szíves megszületni. Kí­vánok neked a mostaninál jobb, szebb, rendezet­tebb karácsonyt, meleg tejet, ott­hont, ölelő karo­kat: új apukát, anyukát. Kívá­nom, soha ne tudd meg, hogy nem ők az éde­sek, de ha egy­szer valaha is rá­jönnél, szeresd őket továbbra is úgy, mint addig! És egyet fogadj meg kék szemű legényke!. Ha majd felnősz, megszeretsz egy lányt, és gyereked, gyerekeid lesznek, ugye te másképp szere­ted őket? Nem adod egynapo­sán állami gondozásba és nem mondasz le róla? Vajon milyen lehet a téged megszült ábrázata, ha esetleg ezen sorokat olvassa? Itt érkezett a világra egy háromkilós stramm kislegény, aki ma még a Föld legárvábbja, mert sem apja, sem anyja A szobája sörmúzeum Száz Ferenc 47 éves, és ha va­laki jó négy évtizede azt kér­dezi tőle szülőfalujában, Kőte­leken: mi leszel, ha felnősz, kisfiam, habozás nélkül rá­vágja: szőlősgazda. Mert ez volt az édesapja is. Igen ám, de jött a tagosítás, és ezek az ál­mok álmok maradtak. Helyette a folyékony kenyér világa töl­tötte, tölti be negyedszázada az életét. Itt Kisújon ő (volt) a ki­rendeltségvezető. Kiszolgált hat vezérigazgatót, négy városi első titkárt, négy tanácselnököt és további negyvenegy osztály­vezetőt. Közben történt egy és más, megszűnt a palackozás, és január 1 -jétől Békéscsabához tartoznak. Azért, mert a céget Dél-Afrikából megvásárolta a SAB, és itt Kisújon DEPÓ lesz. Száz Ferenc szobája kész sörmúzeum. Tele a fala kor­sókkal, üvegpoharakkal, edé­nyekkel, sörcégérekkel, hordó­fenekekkel. Ha most valaki azt gondolja, hogy ez a Feri mek­kora sörös volt, óriásit téved. Szó sem róla, megkóstolta a fo­lyékony kenyeret is, de az igazi a vékonyfröccs - állítja. Kevés muskotályos, több szóda, ennek nincs párja. Úgy tűnik, lassan (le)telnek a kisúji évek. Jó volt, szép volt, elég volt. Állítja: jöjjönek a fia­talok, akik ismernek egy-két nyelvet. Ő vagy Szegedre, vagy Kőtelekre költözik pár hónapig. Ennyit pihen, és mert többfelé hívják, majd meglátja, mihez kezd. Hátul, a polcokon Száz Ferenc házi sörmúzeumának egy kicsike részlete. Angliába, a királyi családnak is A Kuntex Kft. jelenleg száz­húsz dolgozót foglalkoztat, de hatvan ipari tanulójuk is akad. Kívülük a megyében hat, a me­gyén kívül további öt cég segíti a munkájukat, és mindez to­vábbi háromszáz személyt je­lent. A piac 99 százaléka Nyu- gat-Európába irányul. Például Angliába, ahová két éve szállí­tanak. Főleg gyermekruhákat: a királyi család apróságait is fel­öltöztették már az itteni termé­kekkel. Azután Anna és Diana hercegnőknek is szállítottak blúzokat, szoknyákat. Francia- országba is sikerült „betömi”, tájékoztatott bennünket Szabó Ferenc ügyvezető igazgató. A világhírű Garella céghez női ruhákat, további három céghez is ruhákat szállítanak. Nem panaszkodnak, mivel 1995 április végéig lekötött a kapacitásuk. Az átlagkereset a szalagnál dolgozóknál 25-30 ezer forint. Ők december 10-én 20 ezer forint prémiumot kap­tak, és december 23-án további jókora pénzhullás volt. Ezek a ruhák, blúzok 99 százalékban francia és angol ex­portra készülnek A szavazás fonákságai A városban összesen 3 ezer 962-en járultak az urnák elé. A képviselőjelöltek tíz választó- kerületben versenyeztek a vok- sokért. Hogy ki a település há­rom legnépszerűbb embere? Természetesen azok az indulók, akik a legtöbb szavazatot kap­ták. Igen ám, de ha felállítjuk a dobogós rangsort, igen csak ér­dekes képet kapunk. A legtöbb szavazatot dr. Ducza Lajos kapta az egyéni választókerü­letben, szám szerint 346-ot. Az ezüstérem Dómján Lászlóé, akire 278-an voksoltak. A bronz pedig dr. Gyergyói Lász­lóé, őrá 221-en szavaztak. A képzeletbeli tartalék hálás sze­repe Rácz Lajosé 214 vokssal. A sorrendnek az az érdekes­sége, hogy Gyergyói dr. hiába kapott 221 voksot, mégsem lett képviselő. Ugyanis dr. Ducza Lajossal indult egy körzetben, és ő 346 szavazattal győzött. Azt tette volna Gyergyói doktor is, ha mondjuk nem a 3-as vagy 1-es kerületben versenyez, hi­szen mindenhol fölényesen nyert volna. így ő a temérdek támogató ellenére kimaradt. A választás helyi és országos fonákságait bizonyítja, hogy 221 szavazattal ki lehetett ma­radni, míg volt, aki 20 szavazat­tal bejutott. Ugyanis mint a pár­tok által delegált képviselő, neki ennyi is elég volt az üd­vösséghez. Tessenek mondani: nem furcsa? Szerintem nagyon is az, úgy hogy a tisztelt jogtu­dor urak figyelmébe ajánlom: lehet még finomítani, csinosí­tani a választás egyes paragra­fusain, hogy efféle kirívó ellen­tétek elő ne forduljanak. Gyer­gyói doktornak még ezúton szívből gratulálok, hiszen nép­szerű ember a városban. El­végre ez a bronzérem a renge­teg induló között nem akármi. Ezért az eredmény ne szegje kedvét, oltsa, gyógyítsa to­vábbra is a betegeket, és ha úgy gondolja: 1998-ban ismét in­duljon el az önkormányzati vá­lasztásokon. Mert akárhogyan is számolom a voksokat, neki ott lett volna, lenne a helye a városi honatyák között. De hát mint említettem, ez a szavazási rendszer meg a tökéletesség - még nem mindenben összetar­tozó fogalmak. Két intézet egy házban Harmincnégy tiszteletdíjas hordja ki a magányos, idős embereknek naponta a meleg ebédet A Kálvin utcában egy régi nagy épületet kívül-belül ala­posan felújítottak, átszabtak. Csúnya, szaknyelven fogal­mazva: ez a szociális szolgál­tató ház. Az egyik oldalon a családsegítő szolgálat talál­ható. Itt hárman dolgoznak, és a hozzájuk fordulóknak sok­féle tanáccsal szolgálnak. Lett légyen szó mondjuk a családi pótlék, a nyugdíj alakulásáról, vagy bármilyen életvitellel kapcsolatos kérdésről, A betérőket reggel nyolctól délután fél ötig várják. Az épület másik szárnyában a házigondozó szolgálat kapott otthont. Ők elsősorban idős emberek ellátásáról gondos­kodnak: ebédet visznek nekik, takarítanak náluk, bevásárol­nak, de ha szükséges, ki is mosnak és vasalnak. Öt hiva­tásos gondozó van és har­mincnégy tiszteletdíjas segít nekik. Mintegy kétszáz idős em­bernek viszik ki az ebédet, öt- venötnek-hatvannak be is vá­sárolnak, de olyan is akad kö­zöttük, akit vagy akiket már mosdatni, reggeliztetni kell. Van segítség, amiért fizetni kell, és van, amiért nem. Egy sajnos tény: egyre több a ma­gányos, elesett ember. Úgy tűnik, ez kortünet: nem csak a falvakban, de lassan a váro­sokban is.

Next

/
Thumbnails
Contents