Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-28 / 305. szám
1994. december 28., szerda Kunsági Extra - Kenderes 7. oldal Szánkózni volna jó! így karácsony táján mindenki nagyon várta már a fehér puha hótakarót, hiszen a növényeknek is szüksége volna erre a csapadékra, s a gyerekek is nagy örömmel szánkóznának. Reméljük, hogy a most lehullott hó tartós lesz, s a szünidőben hóembert építhetnek a gyerekek. Balról: Andrási Tímea, Nagy Tibor, Tóth Evelyn S hogy mennyire is várták a szünetet? A kérdésre az általános iskola három diákja válaszolt: Nagy Tibor (2.o.) már nagyon várta, mert szeretne elmenni a papájáékhoz, mivel évközben kevesebbet látja őket. Egyébként jó tanuló, ám a szünetben is tanul majd, hiszen januárban jönnek a felmérők, s ezeket szeretné jelesre megírni. Testvéreivel - akik 4 és 2 évesek - együtt szokott szánkózni, pontosabban ő húzza a kisebbeket, ám meghógolyózni nem szokta őket. Nagyon szeret olvasni, nincs kedvenc meséje, bármi jöhet, hiszen a tévét nem szereti nézni, inkább olvas, művelődik. Miután osztálytársa, Gyuri, a szomszédjukban lakik, így most a szünetben is sokat játszanak majd együtt. Andrási Tímea (5.a.) 11 éves, s ő is várta a rövid vakációt. Testvérével, aki hatéves, tévét néz, játszik úgynevezett Mars-játékot, ami hasonlít a Nintendohoz. Mamájához is átmegy majd, hiszen az egyikkel kertlábasok, a másik Bánhalmán lakik. Örült a karácsonyi ajándéknak is, egy szép cipőt kapott. Ő édesanyjának fülbevalót, könyvet vett. Már nagyon várja a szilvesztert, melyet a bánhalmai mamáéknál töltenek, hiszen ekkor éjfélig is fennmaradhatnak. Rossz jegyei nincsenek, ám németből a félévi előtt szeretne javítani, így a szünetben is előveszi a könyvet. Testvérével nagyon szeretne hóembert építeni, mert már régen nem volt akkora hó, hogy ezt megtegyék. Tóth Evelyn (6.b.) nyáron költözött ide édesanyjával Kartalról (Pest megye), így még csak most ismerkedik az alföldi tájjal. A szünetet otthon tölti nagyszüleinél, s bízik abban, hogy nagyokat szánkózhat, hógolyózhat, mert ott mindig van hó. A karácsonyfa alatt régvárt fényképezőgép várta, így megörökítheti téli élményeit s a hozzátartozóit is. Mivel szépen rajzol, így családtagjainak képeket festett az apró ajándékok mellé. Édesanyja egyébként háztartásbeli, nevelőapukája gazdálkodó. Beszélgetésünk közben megjegyezte, hogy szokatlan neki néhány alföldi kifejezés. A szilvesztert már ő is várja, hiszen akkor éjszaka is ébren lehet, s megörökítheti a családi mulatozást, a játékot. A január 2-i sulikezdést viszont egyikőjük sem várja! Hagyományos fajtát tartana Czakó István, a Tisza II. Szövetkezet alkalmazottjaként terményboltban dolgozik, s vállalkozóként a darálást és a sertésfelvásárlást végzi a településen. Régóta foglalkozik sertéstartással, s most az ingadozó árak, és a takarmány magas ára miatt egyre többen abbahagyták itt is a tartást. Közel negyedére csökkent az állomány Kenderes községben. Beszélgetőtársam is az elmúlt héten adta le anyakocáit, mert új, nagyüzemi jellegű sertés- tenyésztésére kíván áttérni a régi, hagyományos zsírsertés helyett. Am az alapanyag beszerzése gondot jelent, s mint mondja, jó lenne, ha ennek a beszerzésében a polgármesteri hivatal is segítene. Húsz év után váltott, hiszen korábban sütőipari szakmunkásként, az egykori sütőipari vállalatnál dolgozott. Most negyedmagát tartja el egy fizetésből. Lánya, Andrea, most vesz részt egy átképzésen, cukrász lesz, a fia István, a törökszentmiklósi mezőgazdasági szakközépiskolában tanul, most ötödéves. Mint megfogalmazta, a mezőgazdaság zsákbamacska, hiszen sok tényező befolyásolja. Az a baj, hogy nem nagyon támogatják azokat, akik most visszavették a földet, hiszen olyan drága a talajmunka, a vetőmag, hogy nem tudják megfizetni, így gond lesz a tavaszi vetéssel is. Felvásárlóként egy örmé- nyesi betéti társaságnak dolgozik, s azt tapasztalja, hogy minimális a kínálat, pedig most 160 forintért viszik a sertést. A garantált ár viszont 115 forint, ebből azonban a termelők nem tudnak kijönni. 160-170 forintos garantált ár már jobban ösztönözné a termelőket a tartásra. Mint terménydarálást is vállaló, azt látja, hogy mivel nincs jószág, kevés a munkája. Neki nincs saját földje, így 15 hektárt bérelt, hogy a takarmányt megtermelje a 10-12 anyakocájának. Miután valamiből élni kell, így az új állományt rövidesen szeretné beállítani. Már sok nagyüzemi fajta van, ám meg kell találnia azt, amelyik a hagyományos tartással is tartható, ezért elmegy Hódmezővásárhelyre és Herceghalomra a megfelelő fajtáért. Mozgalmas élet a klubban Ladányi Lajos, a Kossuth Lajos Nyugdíjas Klub elnöke már nyolc éve. Korábban a Közép-Tiszai Állami Gazdaságban dolgozott mint gépesítési főművezető. Már fiatal kora óta szeret „nyüzsögni”, rendezvényeket szervezni. Mára sem csökkent ez a lelkesedése, hiszen 120-130 fős tagságának hatalmas ösz- szejöveteleket szervez a klubtitkárral, dr. Bakos Im- rénével. Hogy is jött létre ez a klub? Az általuk „pletyka-placcnak” nevezett piacon rendszeresen találkoz- gattak nyugdíjas társaikkal, s megbeszélték a falu történéseit. Az akkori kultúrház igazgatónője megengedte, hogy bejárjanak a házba beszélgetni. így alakultak meg tizenöt fővel A három valaki, aki vásárolni jár: Magyar László, Ladányi Lajos és Országit Sándor 1984-ben. A férfiak mellé aztán jöttek az asszonyok is, majd megalakult az énekkaruk. Először csak a szomszédos községek klubtagjait hívták meg találkozókra, s ahogy erősödött a létszám, úgy vették fel a kapcsolatot más klubokkal is. Évente tartott nyugdíjas-találkozóikon 2-300 klubtárs vesz részt Szolnoktól Rákóczi- falváig. Támogatást az önkormányzattól kapnak, s különböző pályázati pénzekből. A napokban karácsonyi ünnepségükön vendégül látták a klubtársakat, s már a szilveszteri bulira készülnek. Lajos bácsi, mint „valaki”, bevásárolni jár, hiszen reggelente a felesége mindig megkérdezi: el- menne-e valaki a boltba? Ő, mint „valaki”, elmegy, így a piacon találkozik a férfiakkal, ahol elbeszélgetnek a falu problémáiról, a nyugdíjról is. Kapós a kenyerük, fogy a hitelük Reggel tízkor már az utolsó kenyeret viszik a vásárlók a pékség boltjából A hajdúszoboszlói székhelyű Vibrátor Kft. tavaly Kenderesen beindított egy pékséget. Az ötlet megálmodója Barabás Sándorné édesapja volt, aki azt tanácsolta lányának, próbálkozzon meg a házukban kialakított pékséggel. Az induláshoz nagy segítséget kaptak a szolnoki munkaügyi központtól, hiszen a 8 tartós munkanélküli foglalkoztatásáért hitelt adott nekik a központ. Rajtuk kívül még 5 alkalmazottal dolgozik a pékség. Általában napi 13-14 mázsa kenyérre van megrendelésük, ám az ünnepekre ennek kétszeresét igényelték a fehér, az alföldi, a házi és a kukorica- pelyhesből. Emellett természetesen péksüteményt (kifli, zsömle, kakaóscsiga, fonott kalács, briós, ökörszem) is készítenek. A dolgozók két műszakban dolgoznak, hogy teljesíteni tudják a megrendelést. Áz induláskor sikerült a FORNEX Kft. segítségével POLIN-gépeket, kemencét beszerezniük, melyekkel köny- nyebb a munka. Ezeket banki hitellel vásárolták meg, melyet már vissza is fizettek. A munkaügyi hitelből még 2 évig tartó törlesztés van hátra. A tulajdonosnő induláskor nem gondolta, hogy ilyen kapósak lesznek a termékeik. Édesapja is úgy kalkulált, hogy a napi 5-6 mázsa már biztosítaná a megélhetésüket. Termékeiket összesen 22 helyre szállítják Kenderes, Bánhalma, Fegyvernek, Kisújszállás területén. A terítést saját kocsival a férj végzi, aki pék is egyben. Központjuk Hajdúszoboszlón van, s a kft. fő profilja a mélyépítési munkák végzése. Barabásné édesanyja a könyvelést, a számlázást végzi. A pékségben új termékek bevezetését is tervezik, ám előtte mindig felmérik a piacot, hogy mire van igény. A tulajdonosnő korábban a közgazda- sági után egy üzletvezetői tanfolyamot végzett, s nem gondolta, hogy egyszer egy jól menő pékség üzemeltetője lesz. Ám az eltelt időszak bebizonyította, hogy jó döntés volt ez, s így a hitel visszafizetése sem okoz gondot számukra. A kenyérpiacon sikerült olcsó árat kialakítaniuk, hiszen 56-64 forint között kínálják kenyerüket, melyet nagyon megszerettek a település lakói is. Az árra, a minőségre a későbbiekben is figyelni fognak - ígéri vevőinek. Sláger a fagyigép A Parabola Műszaki Kereskedés nyáron nyílt meg a községben. A tulajdonosa Vályi Lajos, kisújszállási vállalkozó. A bolt alkalmazottjától, Czakó Andreától - aki eredetileg férfiruha-készítő - megtudtuk, hogy a bolt első nagy rohama most, a karácsonyi bevásárláskor volt. A kecsketartó gazda Ökrös Zoltán István éppen kecskéjét vezette, amikor megszólítottuk. Megtudtuk, hogy két és féle éve munkanélküli, korábban a kunhegyesi BHG-ban dolgozott sávcsomagolóként. Most költözött át ide édesanyjával, lányát és fiát ritkán látja. Úgy döntött, hogy felfejleszti állatállományát, ami most csupán egy kecskéből áll, ám tavasszal három anyakecskét szeretne beállítani. Egyrészt mert Ökrös Zoltán és kecskéje szereti a kecsetejet, másrészt pedig a kisgidáknak finom a húsa is. Egyébként Zsuzsi, a kecske szereti, ha vakargatja. A hétköznapok nehezen telnek, tavasszal talán akad azonban egy kis kertásás, melyet majd elvállal. Most két hónapja nem kapott jövedelempótló támogatást sem, így csak édesanyja kis- nyugdíja az egyetlen jövedelmük. Már sikerült beilleszkednie, hiszen több volt munkatársa is itt él a községben, s velük jókat beszélgetnek, s így gyorsabban telnek a hétköznapok is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva A kenderesiek a szendvicssütőt, a kézimixert, a fagyigépet, a kávéfőzőt és a szintetizátort keresték elsősorban. Többen szemeztek a mikrohullámú sütőkkel is. A forgalom csekély részét teszi ki a tévé- és videovásárlók köre, ők is általában fizetés után jönnek vásárolni. így a bolt profilját videofilm-kölcsönzővel is bővítették, hiszen a gyerekek a meséket, az akciófilmeket keresik, míg a felnőttek a nekik szólót. A kölcsönzésért tagsági díjat kell fizetni. Idén 94 tagja van a kölcsönzőnek, ahol a filmek igazodnak az igényekhez. Fél év alatt a kenderesiek megszoktak, igénylik ezt a szolgáltatást, s néhány eset kivételével becsülettel be is tartják a kölcsönzési időszakot, s időre visszaviszik a filmet. Aki késik, az néha hetekig nem mer újabb filmet kivinni. A boltban az áraik alacsonyabbak a település más hasonló üzletéhez képest, s ezt úgy tudják elérni, hogy a tulajdonosnak bolthálózata van.