Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-02 / 284. szám

1994. december 2., péntek Hazai tükör 3 Kárpótlási jegyek aktuális értéke Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoztatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kár­pótlási jegyek december 1-jei ér­téke 171,5 százalék. A háromféle címletű kárpót­lási jegy kamattal növelt névér­téke a következők szerint válto­zik: az ezerforintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1715 forint, az ötezer forintosé 8575 forint, a tízezer forintosé pedig 17 150 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névérté­két kell figyelembe venni min­den olyan esetben, amikor azt tu­lajdonosa állami tulajdon meg­vásárlására fordítja, illetve ami­kor a kárpótlási jegyeket önkor­mányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfele­lően a kamattal növelt névértéket kell figyelembe venni akkor is, amikor az E-hitel saját részének fedezésére, illetve MRP kereté­ben történő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet.(MTI) MEGSZÉPÜLT A TISZAUGI KLUBKÖNYVTÁR. A közelmúltban befejeződött a belső felújítás (festés, villanyhálózat), és központi fűtéssel látták el a színházter­met, a klubszobát, valamint a könyvtárat, ahová így szívesebben térnek be az olvasók. (Fotó: K. É.) Nemrégiben még így írtunk lapunk hasáb­jain: lehetséges egy újabb vasutassztrájk? Kérdőjellel a mondat végén. Szerdára válto­zott a helyzet, s úgy tűnik, a kérdőjelet ponttal kell helyettesíteni. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke bejelentette, hogy „a vasutas-szakszervezetek december 8-án két­órás figyelmeztető, majd december 12-től 36 órás általános munkabeszüntetést hirdetnek”. Erről kérdeztünk vasutasokat és „civileket”. Járvás András, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerve­zetének vezető ügyvivője:- Tulajdonképpen a terve­zett vonalbezárások, a bérek, a létszámcsökkentések, és a MAV-nál jelenleg érvényben levő kollektív szerződés meg­hosszabbítása érdekében tervezik a sztrájkot. Úgy gondolom, a kormánynak kötelessége fuvaroz­tatni az állampolgárokat és ehhez minden támoga­tást megadni. Nem lehet pusztán gazdasági ala­pokra helyezni egy olyan fontos tényezőt, mint a vasút. Ha egyszer bezárnak egy vonalat, nem sok esély van az újranyitásra. Egyébként is szerintem nem egyszerűen arról van szó, hogy a vasútvona­lakat szüntetik meg, hanem olyan helyzetet kí­vánnak előidézni, amivel megszüntethetik a vas­útvonalakat. Mindezek összessége kényszerítette a vasutasokat a munkabeszüntetés meghirdeté­sére. Borbély Lajosné: - Kedves, engem közvetlenül és nagyon is érint a sztrájk, mert nem érek be a munkahelyemre. Ez pedig a mai világban nehezen meg­engedhető, amikor örül az em­ber, ha egyáltalán dolgozhat. Az meg egyenesen rettenetes lenne, ha megszűnne az a vasútvonal, amin köz­lekedem. Mással én nem is nagyon tudnék bejárni Szolnokra, mint vonattal, mert a busz egyrészt sokkal drágább, másrészt nagyon messze lakom a buszmegállótól. Szeretném, ha olyan megoldás születne, amiből nekünk, utasoknak nem szár­mazna hátrányunk. Persze ezt a vasutasoknak sem kívánom. Vass Zoltán, bejáró diák:- Remélem a sztrájk iskola­időben lesz. De minden viccet félretéve, nagyon rossz lenne, ha nem járna vonat Török- szentmiklósról Szolnokra, ugyanis a vonaton kényelme­sen tudunk utazni, mert mindig van hely, a buszra pedig sokszor fel sem férnénk. Diósi Péter, mozdonyve­zető:- A Budapest Nyugati pá­lyaudvar és Szolnok vasútvo­nalon teljesítek szolgálatot. Elég szomorú dolog lenne, ha sor kerülne a munkabeszünte­tésre. De ennek bekövetkezése egyáltalán nem biztos. Én reménykedem, hogy még időben, december nyolcadika előtt a kor­mány és a szakszervezetek találnak valamiféle - mindenki számára - kölcsönösen kedvező meg­oldást. Farkas Erika: - Mit szólok hozzá? Nem tudok bejönni Szolnokra. Egyébként a vasút­vonalak bezárását sem tartom helyes megoldásnak. Inkább tisztán kellene tartani a vasúti kocsikat, mint kivonni a forga­lomból. Amúgy szinte biztos vagyok benne, hogy sztrájk lesz, mert nem fog­nak, nem tudnak megegyezni az illetékesek. Kü­lönben is mostanában mintha divat lenne sztráj­kolni. jzs Egyetlen CD-n az ország összes telefonszáma Hatályos jogszabályok tenyérnyi helyen Mindig naprakészen, köny- nyűszerrel eligazodni a jogsza­bályok dzsungelében, többórás könyvtári kutatómunka helyett egyetlen gombnyomással elő­hívni a szükséges információt, netán hiányos adatok birtoká­ban is másodpercek alatt lehívni egy fontos telefonszámot - minderről szó volt a Kerszöv Computer Kft., valamint a Ti- szakomp Kft. CompLEX CD-jogtár és CompLEX CD-te- lefonkönyv tegnapi, szolnoki bemutatóján. A CompLEX számítógépes jogi információs rendszer két éve került a piacra. Ma már ezt a rendszert használ­ják a parlamentben, a miniszté­riumokban, államigazgatási in­tézményekben. Egyetlen CD tartalmazza a hatályos magyar jogszabályokat, az APEH- irányelveket, bírósági határoza­tokat, kereskedelmi és vámtari­fákat, a Magyar Közlönyök tar­talmát és a törvények indoklá­sait teljes szövegükkel. Több mint száz forrásból 25 ezer anyag közül választhatnak a felhasználók. A lemez a jog­anyagok - kibocsátásától napja­inkig - minden ismert szöveg­verzióját tartalmazza. Míg mindez elsősorban a jogalkal­mazók munkáját könnyíti, ad­dig a CD elektronikus telefon­könyv az élet minden területén jól hasznosítható. Az ország összes, hivatalos telefonkönyv- adatait tartalmazza. Mindössze néhány másodperc alatt keresi ki a kért telefonszámot, abban az esetben is, ha az információk hiányosak. Az adatokat a Matáv Rt. köz­reműködésével negyedéven­kénti frissítésben adják ki. Kelet-Nyugat vállalkozói konferencia A gazdasági átalakulás évei­nek tanulságai alapján a kor­mánynak konkrét intézkedése­ket kell tennie a gazdaság stabi­lizálásának érdekében. Foly­tatni kell a modernizációt, és mielőbb be kell fejezni a reor­ganizációt. Minderről Hegyháti József, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes állam­titkára beszélt csütörtökön a Vállalkozók Országos Szövet­sége által szervezett háromna­pos konferencia megnyitóján. „A siker kulcsa, útban az eu­rópai integráció felé” címmel rendezett tanácskozás résztve­vői előtt a helyettes államtitkár összefoglalta azokat a gazda­ságpolitikai lépéseket, amelyek szerencsétlennek bizonyultak, s azokat is, amelyek módosításra szorultak. A hibák közé sorolta például a csődtörvényt, amely modernsége ellenére olyan vál- Jalatok megszűnésével is járt, amelyek életképesek lehettek volna. Hiba volt továbbá a ban­kokra és a piacra bízni a „pisz­kos 12” néven ismertté vált vál­lalatok válságkezelését. E fo­lyamat így kétéves késedelmet szenvedett. Háttérbe szorult az elmúlt időszakban a piacvéde­lem és az iparvédelem. Nem tartható fenn hosszú távon az sem, hogy a vállalatoknál fo­lyamatosan növekedjen a bér­munka aránya. Nehezítette to­vábbá az ipar fejlődését a fejlet­len bankrendszer és a kedvezőt­len kamatpolitika. Hátrányos volt a közbeszerzési törvény késlekedése is. Hegyháti József beszámolt arról, hogy az előrejelzések sze­rint a beruházások reálértéke 1994-ben 5 százalékkal emel­kedik. Az ipari termelés növe­kedése már szeptemberben 9 százalékos volt. A beáramló tőke összege az év végére eléri a másfél milliárd dollárt. A közvetlen feladatok között említette a helyettes államtitkár a privatizáció folytatását, a bankkonszolidáció befejezését, a kis- és középvállalkozások fejlesztésének támogatá­sát. (MTI) Magyarul egy szót se A Magyar-Német Baráti Társaság szervezésében heti egy alkalommal - szerdánként - német társalsági klubnak ad he­lyet a Szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola az Ady Endre úton. Mint Csikász Sán- domé, a MNBT ügyvezetője elmondta, a klub célja a folya­matos nyelvgyakorlás. Már harmadik éve működnek. Az idei összejövetelek csak most novemberben kezdődtek, és jú­nius elejéig tartanak. A klubta­gok között van főiskolás, fő­mérnök, közgazdász, bíró. Ha a foglalkozásukat tekintve nem is, de abban hasonlítanak egy­másra: megszerzett nyelvtudá­sukat nem szeretnék elfelejteni. A foglalkozásokat Ulrike Kirchbichler német lektor ve­zeti, aki egyetlen szót sem tud magyarul, így a jelenleg húsz klubtag a szó nemes értelmében „rákényszerül” a németül tár­salgásra. A klub működése a Kereskedelmi és Gazdasági Fő­iskola, valamint a Mezőgép Rt. segítségével vált lehetővé. Látlelet A tehetetlenség fokozatai Ha valamennyire is hitelesek a legújabb közvélemény-kutatási adatok, vélhetően azt nagyjából érzékeltetik, hogy az állampol­gárok (ezúttal eltekintve a párthűségtől) egyre elégedetlenebbek a kormány munkájával. Alighanem elválaszthatatlanul attól, hogy a gazdasági fellendülésnek még a nyomai sem láthatók, mi­közben az életkörülmények feltartóztathatatlanul rosszabbodnak. Könnyű lenne azonban a tehetetlenséget elhihető érvekkel ma­gyarázni. A kompromisszumokra nem túlságosan hajló pénz­ügyminiszter például kétségbevonhatatlan szakszerűséggel szinte nap mint nap ezt teszi. Lassanként azért is hozzászokhatunk mindehhez, mert a korábban visszafogottan hangoztatott ígéretek múlhatatlanul halványulnak. Nyilván a gazdasági kényszerűsé­gek hatására, melyek egy pillantra sem hagyhatók figyelmen kí­vül. Még ha így is van, miért nem lehet tenni ellenük? És valóban nem lehet? Hiszen mégiscsak megfigyelhető, hogy a gazdasági mozgások idáig teljességgel nem bénultak meg. Többek között a kisebb-nagyobb botrányokat keltő pénzügyi (banki) szféra példái is ezt erősítik meg. Akárcsak az a tény, hogy hitelek - többnyire az államadósság növekedése árán - valahová eljutnak. Máskü­lönben a magánvagyonosodás szédítő mértéke sem érthető, amely a józan ész alapján a nemzeti vagyon növekedéséhez já­rulna hozzá. Kétségek viszont abból származnak, hogy a piacgazdaság köz­tudomásúan nem működik vezényszóra. Meghatározó belső tör­vényszerűségei vannak, amelyek semmilyen szociális megfonto­lás alapján nem befolyásolhatóak. De akkor sem, ha minduntalan a fogyasztáskorlátozás elkerülhetetlenségére hivatkoznak. Mert nem csupán anyagi javakat lehet fogyasztani, hanem - meglehet, kevésbé látványos módon - tudást is. Ha viszont az utóbbi fo­lyamatosan leértékelődik, s a teljesítményelvűség leginkább az anyagi értékek felhalmozásához kötődik, előbb-utóbb létrejön az az állapot, mely a társadalom teljes széteséséhez vezet. Még ha van is abban igazság, hogy elviselhetetlenül sok közalkalmazot­tat kell eltartani (arányosan az úgynevezett hivatásos politikusok száma sem kevesebb), megtizedelésük nem vezet sehová. Vagy ha igen, minden bizonnyal a társadalom riasztó szellemi süllye­dése gyorsulna fel. Ráadásul az így megspórolt közalkalmazotti bér (alig néhány milliónyi) amúgy is könnyen eltűnne az állam- háztartásban. S mivel az egzisztenciális egyenlőtlenségek szem­mel láthatóan növekednek, távolról sem kizárt, hogy idővel any- nyira lecsökkenne a jól fizetett közalkalmazottak létszáma, hogy a harmadik világban is fogyatkozó analfabétakurzusokat kellene indítani. Eléggé távolra kerülve a szociálliberális eszméktől, me­lyek azért még mindig több állampolgárt vonzanak, mint ameny- nyit taszítanak. Kerékgyártó T. István Előképző a katonaéletre Szolnokon, a Cigány Szociális Központban a minap harminc fiatal kapott kézhez bizonyít­ványt a honvédségi előképző tan­folyam elvégezéséről. A szep­tember 21-én kezdődött tanfo­lyamon Gönczi Lajos nyugalma­zott alezredes tartott előadást a honvédelmi politikáról, a katonai élet sajátosságairól, és a témához kapcsolódó információkat is megszerezték a hallgatók. A programot hadtörténeti múzeumi látogatással, a Repülőmúzeum megtekintésével színesítették. Lehetősége volt a fiataloknak ki­próbálni a lövészetet is. Farkas Flórián meleg sza­vakkal köszönte meg mind az előadónak, mind pedig Nagy né Mészáros Évának a lelkiismere­tes felkészítő munkát. Az esti tanfolyamzáró bulin fogyott a zsíros kenyér, szólt a nóta. Terveik szerint jövőre is lesz ilyen tanfolyam. Cs. A. fíT % EDUSCHO -hírek 1 kg kávé már 799 Ft-tól az EDUSCHO -kirendeltségen: 5000 Szolnok, Thököly út 81. (VÉNUSZ-telep) Telefon: (56) 376-232 Hétfötől-péntekig 8-15 óráig továbbra is minden EDUSCHO kávé *66315/1H* J)

Next

/
Thumbnails
Contents