Új Néplap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-01 / 283. szám

1994. december 1., csütörtök Sport 11 Férfi kosárlabda Zipfer Szuper Liga Birkózás Ovisok sportvetélkedője Drótkötél idegekre volt szükség Szolnoki Olaj KK-Danone Honvéd 67-66 (32-24) Szolnok, 3200 n., v.: Valo- vics, Hartyáni. Szolnok: ALEXE 13/3, Tóth A, IVKOVICS 30, GÓBI 13, Takács 2. Csere: Mérész 7/3, Katona, Jusztin, Varga. Edző: Rezák László, Tóth Zoltán. Danone Honvéd: Kuzmin 17/12, ADDERLY 24, Orosz, MIHÁLY 15/3, Nagy. Csere: SITKU 8, Boros 3, Mészáros 1, Szabó. Edző: Zsoldos And­rás, Mészáros István. Kipontozódott: Mérész 29., Orosz 35., Adderly és Sitku 37., Alexe 38. percben. Az eredmény alakulása: 3. p. 5-1, 8. p. 10-5, 12. p. 21-11, 14. p. 25-15, 17. p. 32-16,27. p. 44-35, 35. p. 57-50, 38. p. 62-54. Óriási rohanással és céltalan dobásokkal vette kezdetét a szolnoki mércével az év mérkő­zésének titulált magyar rang­adó. Kuzmin büntetőjére Alexe hármassal reagált, Tóth A. kiszédült labdáját Góbi segí­tette a gyűrűbe, Ivkovics a gu­miember Adderlyt sapkázta le kétszer egymás után. Érezhető volt, ez a meccs jóval több az eddigi találkozóknál. A csak­nem telt házas lelátó élénk tilta­kozása kísérte Valovics játék­vezetőnek a Takácsot és Álexét elmarasztaló döntéseit. Mind­Alexe felváltva cipelte a csapatot Ivkoviccsal Dopping és súlyemelés Az elmúlt heti isztambuli súlyemelő-világbajnokság vi­lágcsúcsesője közepette tették fel újságírók a kérdést Nairn Szulejmanoglunak, a sportág kis termetű óriásának: mi a vé­leménye a doppingról, a „dop­pingérzékeny” területek közé tartozó súlyemelésről? A török olimpiai és világbajnok vála­szának lényege az volt, hogy - akárcsak más sportágakban -, itt is vannak, akik meg nem en­gedett segítséghez folyamod­nak, ám ugyanakkor nagyfokú igazságtalanságnak nevezte azt, hogy egyesek a súlyemelést a dopping szinonimájaként emle­getik fel.- Nem tehetünk mást, folytat­juk kérlelhetetlenül tovább azt a küzdelmet, amelyet a nemzet­közi sportszövetségek közül el­sőként indítottunk útjára sok-sok esztendővel ezelőtt - bocsátotta előre Aján Tamás, a súlyemelők világszövetsége, az IWF magyar főtitkára.- Folyamatosan szigorítottuk doppingellenőrzési programun­kat, bár aktivitásunkat befolyá­solta, hogy a különböző orszá­gok segítették-e, avagy épp el­lenkezőleg, nehezítették mun­kánkat. Ami az utóbbit illeti, az 1988-as szöuli olimpia után mind több támogatásra leltünk az IWF-tagországok részéről.- Az említett nyári játékokon súlyemelők is voltak a doppin­goláson rajtavesztett sportolók között. Mennyiben módosult a nemzetközi szövetség antidop- ping-stratégiája, ellenőrzési rendszerének jellege Szöul után?- Az utóbbi fél évtizedben nemcsak a doppingkont- roll-programunk hatékonysá­gára fektettünk hangsúlyt, ha­nem a megelőzésre is, az átfogó fellépésnek, az együttes hatás­nak köszönhető, hogy draszti­kusan csökkent a pozitív esetek száma. Nemcsak a nagyobb versenyeken, hanem már edzé­sek közben, a felkészülési idő­szakokban is végeztünk szúró­próbaszerű, váratlan ellenőrzé­seket. Ezekkel az úgynevezett randomtesztekkel a női és férfi válogatottak vagy éppenséggel nemzetközileg kevésbé maga­san jegyzett súlyemelők sorát vetettük alá (nem egyet közülük többször is) vizsgálatoknak.- Közbevetőleg itt érdemes példát említeni: Marc Husiért, a németek most Isztambulban világbajnoki címet szerzett ver­senyzőjét - ezt tőle magától tudni - egyetlen esztendő alatt tizennégy alkalommal ellen­őrizték!- Igen, mert az IWF-en kívül NOB-szakemberek és német doppingellenőrök is tesztelték őt, innen a tényleg magas szám. Egyébiránt pedig semleges szervezetek is vannak az ellen­őrzéseket végzők között.- Konkrétan hogyan fest az IWF ellenőrzési statisztikája, mit mutatnak, jeleznek az ada­tok?- Az elvégzett tesztek, de a megvizsgált versenyzők számát tekintve is világelsők vagyunk, mert bár rettentően drága mu­latságról van szó, nem enge­dünk a szigorból. Akit elcsí­pünk, azt le is parancsoljuk a súlyemelés nemzetközi színpa­dáról! 1994-ben - hogy a leg­frissebb tényeket említsem - 82 ország férfi és női súlyemelőit vizsgáltuk. Összesen 970 min­tavétel történt, amelyeket a NOB által elfogadott, úgyneve­zett akkreditált laboratóriu­mokban analizáltak. És ebben még nincsenek benne az isz­tambuli tesztek, ahol is a vb alatt az érmesek, továbbá sorso­lással kiválasztottak kerültek górcső alá. Az összvizsgálatok- nak körülbelül harminc száza­léka volt versenyen kívüli, ran- domteszt. A pozitív esetek száma 18, ami 1,74 százaléknak felel meg. Ez messze elmarad akár az 1992-es, akár a tavalyi „rajtacsípési” mutatóinknak. Az a tény, hogy 82 országban vizs­gálódtunk, úgy gondolom, min- denpél többet mond, nem hi­szem, hogy akad még egy ilyen nemzetközi szövetség, amely ekkora súlyt helyez a dopping- ellenes harcra... ketten három személyit kaptak röpke négy perc alatt. A látha­tóan megzavarodott sípmester Mérészt is bevette a „csapatba”, akit Adderly ziccerben lökött ki a palánk alól. Lassan elültek az indulatok, Kuzmin triplája va- lemelyest felhozta a Honvédet, Ivkovics dupláját Mihály bünte­tői követték. Jobban védekezett a pályaválasztó, saját palánkja alatt szinte mindent elhalászott, ezért centerben Sitku váltotta Mihályt a fővárosiaknál. Le is tette mindjárt a névjegyét szép befordulással, Mérész távoli hármassal villanyozta fel a je­lenlévőket, Adderly horogdo­bása szintén élményszámba ment. Zsoldos mester Borossal és Mészárossal frissített, a má­sik oldalon nem volt ok a vál­toztatásra, mert a fiatalok is - Góbi, Mérész, Takács - felnőt­tek az „öregekhez”. Fordulás után a vasgyúró Adderly lépett le Takácsról, aztán Ivkovicsról, máris felzárkózott a vendégcsa­pat. Egyik fél sem ügyelt a vé­dekezésre, mindkét oldalon be­indult a pontgyártás. A Szol­noknál Ivkovics és Alexe, a túl­oldalon a feljavult Mihály és Sitku volt eredményes. A játék­rész derekán még semmi nem dőlt el, de öt perccel a vége előtt sem, amikor Ivkovics és Alexe megrázta magát, mire Zsoldos azonnal időt kért. Ivkovics nyomban folytatta, Sitku és Adderly pedig kipontozódott. Ekkora lehetőséget nem hagy­hatott ki az Olaj, de a végére mégis drótkötél idegekre volt szükség. Kettő másodperccel a duda­szó előtt Mihály állította be a végeredményt. Rezák László: - Örülök a győzelemnek. Úgy érzem szeren­csénkre nem vagyunk a csúcson, tehát van még fejlődnivalónk. Zsoldos András: - Megér­demelten nyert a Szolnok. Egyénileg, főleg az első félidő­ben, nem azt nyújtották játéko­saim amit vártam tőlük, de így is volt nyerési esélyük. Falu Kupa néven vándordíjas gyermek-birkózóversenyt ren­deztek Helvécián, a községi sportcsarnokban, melyen a ha­zaiakon kívül szőnyegre léptek Bocsa, Kunadacs, Madaras és a Szajol DSE képviselői. A viadal díszvendége dr. Réczi László, egykori világbajnok birkózó volt, aki nagy figyelemmel kö­vette a legfiatalabb utánpótlás­korú gyerekek tusakodását. Nyolc csapat hetvennyolc in­dulója mérlegelt a 9-12 évesek gyerekek versenyén, ám néhá- nyan - például Rózsa Lajos - korengedménnyel is rajthoz áll­hatták. A szajoliak eredményei - 28 kg: ... 2. Rózsa János, 30 kg: ... 4. Tóvizi János, 32 kg: ... 2. Perge István, 35 kg:... 4. Fargaó Tamás, 5. Szabó Zsolt, 38 kg:... 2. Gebhart Antal, 3. Szúnyog Ferenc, 41 kg: ... 3. Markovics Attila, 50 kg: 1. Veréb István. A Szajol DSE összesen 41 pontot gyűjtött, s ezzel a bócsa- iak mögött a második helyen végzett. Eltiltott bajnokcsapat Az Ugandái Labdarúgó Szö­vetség (FUFA) meglepő lépésre szánta el magát, eltiltotta az or­szág bajnokcsapatát, az SC Villa együttesét a jövő évi Af­rika Kupa-szerepléstől. Michael Bwire, a FUFA fő­titkára azzal indokolta a dön­tést, hogy a Villa szándékosan késleltette az elmúlt évben az ASEC (elefántcsontparti) csa­pata elleni Afrika Kupa-elő­döntő mérkőzés lejátszását. A Hold útiak megvédtek elsőségüket A lelkesedés és a biztatás nem hiányzott Hosszú sorozat végére érkez­tek a szolnoki és környékbeli óvodások. Hetek óta zajlottak az ovis sportvetélkedő elődön­tői, összesen hat alkalommal ta­lálkozott négy-négy csapat a szolnoki Olaj-csarnokban. Eb­ben az esztendőben Zagyvaré- kas, Újszász és Besenyszög is bekapcsolódott a vetélkedésbe, 24 óvoda versengett tehát a he­lyezésekért. Az első fordulók legjobbjai az A, a második he­lyezettek a B-döntőben vehettek részt tegnap délelőtt. Az újszá- sziak még a néhány héttel ez­előtti sportdélutánjukról jól is­mert Micimackót is magukkal vitték, „aki” együtt tornázott ve­lük a bemelegítéskor. Termé­szetesen először a B-döntősök mérték össze tudásukat, össze­sen hét feladat alapján alakult ki a végső sorrend. Volt itt pádon futás, labda-„söprögetés” kisla- páttal sorversenyben, szaladtak, bukfenceztek a csöppségek fá­radhatatlanul. Végül az újszásziak minden­kit maguk mögé utasítottak, és biztosan nyerték a finálét a Ka­csa, illetve a Dobó úti óvoda előtt. Negyedikként a Zagyva­parti végzett, s a Krúdy zárta a sort. Rövid pihenő után a nagy­döntővel folytatódott a prog­ram, ahol ugyanezt a feladatsort ismételték meg az elődöntőkben első helyen végzett csapatok. Nagy küzdelem után - a 2-5. helyen holtverseny alakult ki, így pluszfeldatokkal kellett el­dönteni a versenyt - a végső sorrend: 1. Hold út, 2. Szivár­vány, 3. Zengő, 4. Besenyszög, 5. Baj társ, 6. Árnyas. Diákolimpiái váltóverseny Szolnokon A Belvárosi és a Mátyás nem bírt egymással Ivan Lendl Ivan Lendl sérülés miatt nem indul az Ausztrál Ope- nen. A teniszező 1989-ben és 1990-ben is megnyerte az ausztrál bajnokságot, 1981-ben és 1983-ban dön­tőt játszott. A 34 éves Lendl 54. a világranglistán. Második felvonásához érke­zett Szolnok általános iskolása­inak szellemes váltóversenye, melynek ismét az Eötvös és a Herman közös tornacsarnoka adott otthont. A hangulat és a körítés talán még a néhány héttel ezelőtti - remekbe szabott - derbit is fe­lülmúlta, nem véletlenül, ugyanis a dobogón végzett tan­intézetek ifjú képviselői már a megyei döntő legjobbjai közé kvalifikálhatták magukat. Az óriási tétnek megfelelően min­denki apait-anyit beleadott, kis­gyermekek éppúgy, mint a lel­kiismeretes testnevelők vagy akár a szép számban megjelenő szülők. Szükség is volt az ösz- szes telepatikus képességre, hi­szen a vártnál sokkal kiélezet­tebb versenyeket tombolhattak végig a résztvevők. Bár az első felvonást a Belvárosi csapata nyerte, ám ez csak a részsikert jelentette, mivel a másodikra „bekeményített” a Mátyás, mely az utolsó versenyszám előtt mindössze kétpontnyira állt vetélytársától. A mindent eldöntő svédszekrénypakolás a leghidegvérűbbeket is kihozta sodrukból. Volt, aki körmét rágta, toporzékolt, sikított, ahogy a hangszálai elbírták, de a leghálátlanabb feladat mégis a piciny lurkókra várt, akiket többször is megtréfált a skandi­náv „műalkotás”. így történhe­tett, hogy hatalmas küzdelem árán ledolgozta minimális hát­rányát a Mátyás, ami a nyolc szám után holtversenyt eredmé­nyezett. A lényegen azonban már mit sem változtatott, hisz mindketten továbbjutottak az Eötvössel egyetemben. Végeredmény: 1-2. Belvá­rosi, Mátyás. 3. Eötvös. 4. Fiu­mei Úti Általános Iskola. Férfi kézilabda NB I. ■II Olajba fulladt a Bányász Mól Szolnok KK- Tatabányai SC 32-24 (16-10) Szolnok, 400 n., v.: Dzsipoff, Szalai. Szolnok: Köteles - Bendó 4 (1) , HARTA 5, Klemén 1, GOLOVIN 6, SZOTYORI 10 (3), Bagdi 2. Csere: Szemenov (kapus), Szép Kiss 2, Dávid 2, Dengi, Kende. Edző: Nagy Károly. Tatabánya: Murai - Tóth 1, Fülöp 1, Dvurecsenszkij, Csu- tura, BODNÁR 6, Csillag 1. csere: KUBASI 8 (4), Róka 5 (2) , Keresztes 2. Edző: Simó Lajos. Kiállítások: 8, ill. 4 perc. Hétméteresek: 4/4, ill. 7/6. Őszi utolsó hazai mérkőzésén azt a Tatabányát látta vendégül a Mol KK, mely az elmúlt eszten­dőkben még megszorítani sem igazán tudta a piros-feketéket a Tiszaligetben. Ä vendéglátók a legutóbbi két fordulóban aratott győzelem után reménykedtek a sorozat folytatásában, s mint ki­derült, nem csalatkoztak. Harta villámgyorsan tudomá­sára hozta a vendégeknek, sok jóra nem számíthatnak szerda este, a felhők magasságából po­rolta le Murvai kapujának felső sarkát. A hazaiak szigorú véde­kezése nem ízlett a bányászok­nak, átlövésre szinte vállalkozni sem mertek, egyéni betöréseiket pedig jól hatástalanították Ben- dóék. Szotyori egyszerűen kép­telen volt a hibázásra, s góljai­Szotyorit ütötték, vágták - mindhiába nak köszönhetően tulajdonkép­pen már az első féidő közepére eldőlt a találkozó, 9-3. Miután Simó edző pályára küldte a 205 cm-es Kubasit, némileg ki­egyenlítődtek az erőviszo­nyok. Ebben az időben a langa- léta átlövő szinte hátán vitte csapatát, ám a szünetig ezzel együtt is megmaradt a 6 gólos küönbség. A fordulást követően sem iz- zasztotta meg igazán vendéglá­tóit a Tatabánya, így Golovinék a közönségnek is játszhattak egy kicsit. Klemán svédcsavarja ugyan elkerülte a TSC hálóját, de Szotyori háttal állva is beta­lált Murvai kapujába. Az utolsó percekben már csak egy csapat volt a pályán, a Mol KK tetszés szerint érte el találatait, s végül meggyőző fölénnyel, magabiz­tos győzelmet aratott az egyre inkább leeresztő vendégek el­len. A Mól Szolnok KK legköze­lebb Magyar Kupa-mérkőzésen a Komló ellen lép pályára a Ti­szaligetben. Pemü SE- Alföldi Gabona TSE 29-21 (13-10) Solymár, 500 n., v.: Andorka, Schóber. Pemü SE: Hemele - Ve­csernyés 2, ELEK 8, Bozsik 3, Lehel 2, Béres 10(3), Lakatos 1. Csere: Kerekes (kapus), Sodró 3, Bódi. Edző: Kárpáti Miklós. Törökszentmiklós: Tóth - SZLOSKA 4, Sipos 1, Danyi 3(1), GULYÁS 3, Patocskai 3, Rigó 1. Csere: Tajti (kapus), Bukta, Csuti 2, Szép Kiss R. 3, Medgyesi 1. Edző: Kocsis La­jos. Kiállítások: 12, ill. 2 p. Hétméteresek: 3/3, ill. 1/1. Mindössze 15 percig tudott lépést tartani a vendégcsapat a hazaiakkal, ám addig rendre Danyiéknál volt az előny. Egy ötperces rövidzárlatot követően azonban rommá dőlt az addig gondosan felépített vár, hiszen hétszer talált a Pemü SE a mik- lósiak hálójába, míg a Gabona egyszer sem tudott kontrázni. A röpke „áramszünet” azt jelen­tette, hogy gyakorlatilag az első játékrészben eldőlt a két pont sorsa. Bár a félidő végéig Gu­lyás és Szép Kiss faragtak a hát­rányból, ám a Solymár maga­biztosan tartotta előnyét. A második félidő első tizen­három percét 7-2-re nyerték a hazaiak, ami végleg eldöntötte a mérkőzés kimenetelét. Talán, ha nincs a két játékrész elején bekövetkezett félrelépés, szoro­sabb végeredmény születhetett volna. Magyar Kupa, nők JTKF DSE- Szigma Szekszárd 18-30(8-15) A vendéglátók kevés ellenál­lást tudtak kifejteni az első osz­tályban őrlődő Szekszárd ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents