Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-04 / 260. szám

1994. november 4., péntek Közlekedésbiztonság 9 Az őszi időjárásnál még a kánikula és a zsúfoltság is jobb A legveszélyesebb hónap az utakon október? Javában folyik az őszi betakarítás Folyik a cukorrépa betakarítás^ is. A szabályos szállítással baleseteket lehet megelőzni. Az ősz beköszöntével véget ért a turistainvázió. Az őszi közúti forgalom töredéke a nyá­rinak, az embert próbáló és csú­csokat döngető kánikula már csak az emlékezetben él. Joggal gondolhatnánk, hogy ez a közlekedés biztonságára is jótékony hatással lesz, és keve­sebb baleset következik be. A baleset-elemzési adatok viszont azt mutatják, hogy szeptember­ben, októberben és november­ben sem csökken jelentősen a balesetek száma, sőt, súlyossá­guk tekintetében még növeke­dés is tapasztalható. 1992 októberében Jász-Nagykun-Szolnok megye útjain 69 személyi sérüléses baleset történt, ebből 10 halálos volt. Tavaly októberben 51 bal­esetből szintén 10 végződött ha­lállal. Az idén 64 sérüléses bal­eset következett be, ebből 2 ha­lállal, 31 pedig súlyos sérüléssel végződött. Vajon miért van ősszel ilyen sok és súlyos baleset, amikor a forgalom nagysága egyébként csökkenő tendenciát mutat? A válasz aligha hat az újdonság erejével: a nyári veszélyhelyze­tek helyett újak jelentkeznek, méghozzá a közlekedésbizton­ság szempontjából talán még veszélyesebbek, mint a nyárra jellemző zsúfoltság. Az őszi időjárás részben a lá­tási-láthatósági problémákat he­lyezi előtérbe, részben pedig másfajta vezetéstechnikát igé­nyel. A gyakori időjárási fron­tok, az eső, a köd, a nedves út komoly befolyással vannak a közúti közlekedésre. A legtöbb baleset ősszel kor­látozott látási viszonyok mellett következik be. Főként a gyalo­gosok és a kerékpárosok vannak nagy veszélyben leginkább azért, mert a megyében megle­hetősen hiányos a járda- és a ke- rékpárút-hálózat. A gyalogos- és különösen a kerékpáros-bal­esetek elemzésénél szembe­tűnő, hogy sok az azonos irány­ban történő elütés. A gyalogos vagy kerékpárját toló gyalogos nem észleli, nem észlelheti a háta mögül közeledő veszélyt. Ráadásul a szokásos sötét ru­hák használata miatt az autósok is nehezen veszik észre az út szélén bandukolókat. Az időjárási viszonyok a ve­zetéstechnika alkalmazkodását igénylik. Normál körülmények között 50 km/óra sebességgel haladó gépkocsi fékútja a tíz-egynéhány métert nem ha­ladja meg, nedves úton ez az ér­ték a duplájára nőhet, sőt még ennél is nagyobb fékúttal kell számolnunk, ha a gumi kopott, a profil mélysége minimális. Mit tehetnek a járművezetők az őszi balesetek megelőzése, elkerülése érdekében? Elen­gedhetetlen követelmény a gép­járművek - különösen a gumi­abroncsok - kifogástalan mű­szaki állapota. A járművek fényszóróinak, féklámpáinak, ködlámpáinak, irányjelzőinek és hátsó lámpáinak az üzemké­pessége és nem utolsósorban a tisztasága igen fontos a forga­lomban való részvétel esetén. Nagyon fontos, hogy az ablak­törlő és -mosó berendezés jól működjön, mivel a szitáló köd­ben, esőben a csíkosra törlő gumilapátok igen veszélyesek lehetnek. Kerékpárok esetében rendkívül fontos a tökéletesen működő világítás és a hátsó, pi­ros fényvisszaverő prizma. Csúszós, felázott úton nem könnyű közlekedni, alapköve­telmény a finom jármű- és kor­mánymozgás. Fontos annak a belátása is, hogy a szervezet a normáltól nagyobb igénybevé­telnek van kitéve, ezért gyor­sabb elfáradását is eredmé­nyezi. Hosszabb utakon cél­szerű tehát pihenőszüneteket is beiktatni. Az évszak egyik kellemetlen, ám elkerülhetetlen velejárója a köd. Olykor foltokban helyez­kedik el, ezért a jármű váratla­nul is belefuthat. Sűrű ködben célszerű konvojban haladni, természetesen kellő követési tá­volságban. Ilyenkor az élen ha­ladó vezető megterhelése a leg­nagyobb, ezért ő fárad el leg­előbb. Az udvariasságon kívül a biztonság is megköveteli, hogy az élen haladók váltsák egymást. A pára, a köd erősen rontja a távolságbecslő képes­séget. A tárgyak a valóságnál távolabbinak látszanak. Ez a té­vedés különösen előzésnél élet- veszélyes lehet. Esős, latyakos időben, ami­kor a járda mellett széles sávban áll a víz, nehéz az úttesten át­kelni. A gyalogos ilyenkor első­sorban arra ügyel, hogy ne lép­jen tócsába. Az autósnak tehát számítania kell arra, hogy a járda szélén leszegett fejjel álló gyalogos a következő pillanat­ban, a tócsát átugorva az út­testre, a jármű elé kerülhet. Kedvezőtlen időjárási viszo­nyok között mind az irányjelző­vel, mind pedig a féklámpával hamarabb célszerű kezdeni, és hosszabb időn át jelezni a jár­művezető szándékát. Ez a veze­tési taktika egyrészt a többi köz­lekedő partnert segíti, mert idő­ben kaphatnak információt a szándékról, másrészt az így ténykedő járművezető is na­gyobb biztonsági tartalékkal vezethet. Molnár Miklós JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BALESETMEGELŐZÉSI BIZOTTSÁG A közlekedésbiztonsági oldal a megyei baleset-megelőzési bizottság elnökségének tagjai - a közúti igazgatóság, a közlekedési felügyelet, az autóklub, a Teszöv, a vöröskereszt, a Mól Rt., a Jászkun Volán, a pedagógiai intézet, a Hungária Biztosító Rt., a megyei rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztálya - közreműködésével készült. Összeállította: Horváth Győző Készüljünk a télre! Az alkalmazkodó vezetési technika mellett sok múlik jár­műveink jó műszaki állapotán is. Mivel a gépjárművek vilá­gító- és jelzőberendezéseire ez időszakban nagyobb feladat há­rul, nagyon fontos az akkumulá­tor, valamint a gépjármű áram­termelő berendezéseinek üzem- biztonsága. A fényszórók beál­lítása is elengedhetetlen. Fontos szerepe van a kifogás­talan gumiabroncsoknak. Akik sokat autóznak havas úton, azoknak célszerű a hógumik használata. A télre való felké­szülésnél a hűtőfolyadékot is el­lenőrizni kell, csakúgy, mint a fékek üzemképességét is. A felsoroltakat célszerű szakműhelyben elvégeztetni, hiszen az ellenőrzésnek fontos kellékei a megbízható műsze­rek. Az Autóklub Műszaki Ál­lomásain az ellenőrzés ingye­nes. Lugosi Imre Javában folynak az őszi me­zőgazdasági munkák megyénk­ben is. A betakarításban részt vevő gépek, gépjárművek, esz­közök műszaki állapotát és a munkát végző emberek felké­szültségét a megyei rendőr-fő­kapitányság folyamatosan fi­gyelemmel kísérte és ellen­őrizte. A tapasztalatok szerint, saj­nos, a korábban közzétett felhí­vásunk ellenére rendkívül sok a közlekedésben részt vevők, il­letve a mezőgazdasági szállítási munkát végzők biztonságát ve­szélyeztető szabálytalanság. A közlekedésben részt vevő jár­művek elfogadhatatlan műszaki állapotáért nemcsak a dolgozó, hanem az üzemben tartó is fe­lelős. Az a tapasztalat, hogy a köz­lekedésben részt vevő eszközök állapota a közlekedésbiztonság minimális műszaki feltételeinek A közlekedő ember a szüksé­ges információ legnagyobb ré­szét a látás útján szerzi meg. A jól látó járművezető a forgalom­ban adódó szituációkra bizton­ságosabban reagál, a veszélyes helyeket előbb veszi észre, és nagyobb távolságból észleli. Törvényszerű, hogy a sebesség növekedésével romlik a látás, mert a látótér beszűkül, így a ve­szélyt is nehezebb észlelni és ki­védeni. Egy jó szemű ember éjszaka közvilágításban is mindössze 400-500 m-re képes előrelátni. Lakott területen kívül országúti fényszóró használatával csupán 300 m a látás határa, tompított fényszóróval viszont csak 40-80 m-ről veheti észre az akadályt. Az éjszakai látást rontja a rossz fényszóró-beállítás, a sárga fényszóró használata, a füstszínű üveg és - amivel gyakran szá­molni kell - a szembejövő gép­jármű fényszórója, aminek hatá­sára az érzékelés lehetősége 20-25 m-re csökken. Ehhez hoz­zájárulhat még a vakításérzé- kenység, a szürkületi látáséles­ség-csökkenés, ami az életkor előrehaladtával növekszik. Az éjszakai közlekedés egyik nagy veszélye az elvakítás. Az a járművezető, akit a szembejövő jármű fénye elkápráztat, 5-10 sem felel meg. Ez leginkább a szállító járműveket jellemzi. Annak ellenére kedvezőtlenek a tapasztalatok, hogy az idevo­natkozó szabályokról, előírá­sokról korábban a közlekedési osztály részéről részletes tájé­koztató is elhangzott. Az előzőekkel szoros össze­függésben van, hogy a munka­végzés során a rakomány elhe­lyezésére és rögzítésére vonat­kozó szabályokat sértik meg leggyakrabban. Ezzel rendkí­vüli balesetveszélyt okoznak. Különösen felhívjuk a figyel­met a cukorrépa-szállítások so­rán keletkező balesetveszély le­hetőségeire. A mezőgazdasági szállítást végző gépjárművek a KRESZ szabályait áthágva gyakran túl­lépik azt a sebességhatárt, me­lyet az előírások tartalmaznak, illetve amely a biztonságos köz­lekedést szolgálja. másodpercen át vakon tartja kézben a volánt. Hasznos tudni, hogy a sárga színű szemüvegek csökkentik a szemből érkező járművek lámpáinak kellemetlen hatását. Még egy jó tanács: so­hasem a jármű fényébe kell nézni, hanem attól jobbra, az út­test széle felé. A gyalogosok felismerési tá­volsága a lámpák fényében rendkívül eltérő. A fekete ruhát viselő gyalogos nappal 1400, szürkületben 970 méterről is­merhető fel. Éjjel, távolsági Az ellenőrzések során válto­zatlanul az a tapasztalat, hogy a gépjárűvek biztonsági jelzőbe­rendezései sokszor nem vagy csak hiányosan működnek. Azért is említést érdemelnek ezek a hiányosságok, mert az esetek többségében az ilyen jel­legű hibák a helyszínen is kija­víthatok. Ezért is fontos az üzemeltetés, üzembiztonság el­lenőrzése. Kérjük a szállítószövetkeze­teket, magánvállalkozókat, hogy a felhívásunkban foglaltak alapján a szükséges intézkedé­seket megtenni szíveskedjenek. Amennyiben a leírtakkal kapcsolatosan részletesebb in­formációra van igény, úgy a Jászkun Teszöv vagy területileg illetékes rendőrkapitányság közlekedési szolgálata rendel­kezésre áll. Benedek Fülöp Illés József szöv. titkár közi. oszt. vez. fényszóróval legfeljebb 110, tompított fényszóróval legfel­jebb 50 méterről válik láthatóvá. A ruházaton viselt fényvissza­verő anyagok viszont a látható­ságot és észlelhetőséget többszö­rösére növelhetik. Kerékpárok esetében a kivilágítatlan vagy prizma nélküli járművet tompí­tott fényszóró mellett legfeljebb 40 méterről, (prizma esetén 60) távolsági fényszóró mellett leg­feljebb 75 méterről (prizma ese­tén 95) észlelhetjük. A szakemberek keresik a ki­utat, hogyan lehetne a közleke­dés legvédtelenebb résztvevőit megóvni a rájuk leselkedő ve­szélyektől. Sajnos a kerékpárút-- és a kerékpársáv-hálózatok kié­pítése költséges és hosszadal­mas, épp ezért elsősorban az egyszerűbb lehetőségeket kell kihasználni. Ha a kerékpárt például priz­mával, fényvisszaverő fóliával látjuk el, tompított fénynél 130, országúti fénynél jóval nagyobb távolságból észlelhetjük. A biz­tonságot még fokozza, ha a ke­rékpáros ruháján fényvisszaverő öv van, illetve a pedálon fény­visszaverő anyagot helyezünk el. Az is fontos, hogy a szembe­jövő járművel találkozáskor tompítsuk a fényszórót, és ezzel együtt csökkentsük a sebességet! Ha így teszünk, a biztonságot szolgáljuk. N. J. Gondolatok az ittas vezetésről K orunk életritmusa szinte megköveteli, hogy naponta vezes­sünk gépjárművet. Ugyanakkor egyre gyakrabban találko­zunk az alkohol csábításával. A névnapok, a születésnapok, más összejövetelek alkalmával nem ritkán kerülünk a „nehéz dön­tés” elé. Utasítsuk vissza a kínálást? Mondjunk le a vezetésről? Esetleg merjük vállalni az ittas vezetés kockázatát? Sajnos sokan hajlamosak könnyelmű döntést hozni, enged­nek a csábításnak. Nem akarnak hangulatrontók lenni - mond­ják -, és elfogadják az alkoholt, ugyanakkor a vezetésről sem mondanak le. A tények azt mutatják, hogy megyénkben évente 105-130 személyi sérüléssel járó közlekedési balesetben játszik szerepet az alkohol. E baleseteknek közel 90 százalékát járművezetők okozzák. Sajnos nem szívesen veszünk tudomást ezekről a számokról, amelyek mögött kettétört életek, tragédiába fordult ünnepek, elvesztett barátok, gyermekek és szülők vannak. A közlekedési bűncselekmények közül a legsúlyosabb meg­ítélésű - és egyben talán a legmegvetendőbb - cselekedet az it­tas vezetés és a segítségnyújtás elmulasztása. Tapasztalataink szerint néhány esetben egyik motiválja a másikat. J ó tudni, hogy például egy 70 kg súlyú ember szervezete óránként általában 7 gramm alkoholt képes lebontani. Töb­ben tévhitben vannak a lebomlást illetően, ha például kávét isz­nak, étkeznek, kiverejtékezik stb. Az igazság, hogy a kávé át­menetileg valamivel éberebbé tesz, de az alkohol lebomlását nem gyorsítja, sőt a koffein hatásának elmúltával az alkoholos tünetek fokozottan jelentkeznek. Az alkohol 90 százaléka a májban bomlik le, 10 százaléka változatlan formában a vizelettel, a kilégzett levegővel és a ve­rejtékezés útján távozik. A fokozott verejtékezés sem csökkenti lényegesen a kiürülési időt. Az étel késlelteti az alkohol felszí­vódását, de azt nem akadályozza meg, és nem rövidíti le a le­bomláshoz szükséges időt. Mielőtt elindulunk, tehát gondoljuk meg, érdemes-e saját járművünkkel menni olyan helyre, ahol várhatóan alkohollal kínálnak, vagy válasszunk inkább más megoldást. Egyre több családban rendelkezik férj, feleség, gyermek vezetői engedél­lyel. Állapodjanak meg, ki vezet visszafelé, és a kocsikulcs csak nála legyen! A baleseti kockázat az elfogyasztott alkohol mennyiségével együtt rohamosan növekszik, észlelési zavarok lépnek fel, romlik a sebesség- és távolságbecslés, meghosszabbodik a re­akcióidő, súlyosabb esetben az ember képtelen a bonyolult, összetett cselekvések végrehajtására. A vezetés előtti alkohol- fogyasztás tehát korántsem a férfiasság, a felnőttség kifejezője, hanem sokkal inkább a felelőtlenségé! Németh Jenő Sajnos szükség van a speciális rendőri ellenőrzésre is Látni és látszani... Egyszerű trükkök, hogy jól lássanak bennünket A biciklikerekek szinte világítanak a sötétben A motorosnak sem mindegy, milyen távolságról érzékelhető

Next

/
Thumbnails
Contents