Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-04 / 260. szám
10 Kultúra — hirdetés 1994. november 4., péntek Hegedűs a (művelődési) háztetőn Diákok, akik eltérnek a hagyományostól... Nem temetni - dicsérni jöttem! Országos tanácskozás Kecskeméten Személyiségfejlesztés az Alternatív Gimnáziumban Beszélgetés Czétényi Sándor igazgatóval, a másságról A kincstári pesszimizmusukról híres közművelődési dolgozók úgy döntöttek: újra meg kell húzni a veszélyt jelző harangot a művelődési értékek védelmében. Országos művelődési otthoni konferenciát rendeztek nemrég Kecskeméten. Hasonló ösz- szejövetelt tíz-tizenöt évenként szerveznek a szakma, a képzés és az irányítás legjobbjainak részvételével. Két napon keresztül átrostálták a művelődési intézményeket sújtó problémákat, és egyúttal igyekeztek olyan értékeket megfogalmazni, ami mellett bátran kiállhatnak az ország 2500 művelődési otthonában. Persze nem kulturális tízparancsolatot gyűjtöttek egybe, hanem újramágnesezték az iránytűt, ami segíti eligazodni az intézmények, egyesületek, közösségek szakembereit. Száz művelődési háznak ötven a fele A művelődési otthonok tíz százalékát érintő felméréssel készült a Magyar Népművelők Egyesülete a nagyszabású ösz- szejövetelre. Közel ötszázan mentek Kecskemétre, a hívó szóra. Sajnos tényként kell kezelni: több településen bezárták, átalakították, diszkóbárrá fokozták le a kultúra elárvult hajlékait. Pedig egyértelmű, hogy az önkormányzatok feladata lenne a művelődési intézmények működtetése, fejlesztése. Még szomorúbb: a közösségi terek közül csak a fele dolgozik megfelelő színvonalú épületben. Ahol az emberek igényeihez igazodott a művelődési ház tevékenysége, illetve programkínálata, ott - a felmérés adatai is jól mutatják - felértékelődött a helyi társadalom közösségeinek színtere. Az is ehangzott a tanácskozáson: egyre több településen alapítványok segítik a költségvetés bővítését, az anyagi lehetőségek gazdagítását. Vajon hogyan emlegetik majd az intézmények elmúlt hat-nyolc évét, ha e korszakot kívánja majd meghatározni a kíméletlen utókor? A bálás kultúra virágkora? A sokféle vásár, böngészde, ruhaturka összefoglaló neve reméljük nem az marad: a bálás kultúra virágkora! , A napi kereskedelmi szolgáltatások egyfajta igényt vagy pontosabban szükségletet elégítenek ki. Talán nem is akkora probléma, ha a terembérletekből származó bevételek a csoportok és rendezvények kiadásait csökkentik. A konferencián kérdésként merült fel: milyen a kapcsolata .az állami intézményeknek és a civil szerveződéseknek? Inkább hasznos együttműködésről beszéltek a csoportok képviselői, de nem hallgatták el az esetenként előforduló ellentéteket sem. Nem szabad az állami költségvetésre egyre nagyobb és nagyobb mértékben támaszkodni, mert a politika ez esetben egyre inkább befolyásolni igyekszik a művelődési életet - tanácsolták a messzebbre tekin- tők. így is rátelepedik a pénzügyi irányítás a kultúra és a művészet különböző területeire. A pénzügyminiszterünk szótárában csak a kevés, csökkentés, hiány és a nincs kifejezés szerepel. A művelődési otthonok piacképessége nem merülhet ki a munkatársak üzletelési hajlamában. A kulturális intézményekben a menedzserszemlélet azt jelenti, hogy a közösségi ház legyen nyitott a település lakóinak igényeire. , Sok törvény közművelőt győz? A közalkalmazotti törvény fedezet nélküli csekk - ez is elhangzott Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban. Egyesek szerint: a nagy lehetőség, a megvalósítás helyett, mások úgy fogalmaztak, egyenesen a feszültség forrása a törvény. A merev kategóriákkal szabályozó rendelet legfőbb hiányossága, hogy nem a teljesítményt honorálja. Beskatulyázza a közalkalmazottat, azután ottfelejti és még rá is szól a jogalkotó: mosolyogni tessék! A közművelődési törvényről jót nem mondtak az érintettek. A legfinomabb kifejezés volt az „elavult” és „úgy rossz, ahogy van”. Nem véletlenül javasolták a konferencia hozzászólói: most már nem törvény, hanem megfelelő feltételek kellenek. Gyógyítani kell az intézményeket! A művelődési otthonokról szóló országos tanácskozás legfontosabb gondolata: nem temetni, hanem erősíteni, ha kell, gyógyítani célszerű az intézményeket. A társadalmi változás szele ne a tevékenységi formát, inkább a működés egyes tartalmi elemeit kell, hogy kisöpörje. De ledönteni a művelődési otthont csak azért, mert már tíz, húsz, ötven éve is működött: ez csupán a kultúra újkeletű szerencselovagjainak lehet torz álomképe. Kruzslicz Pál Az Alternatív Gimnázium ’93. február elején indult Szolnokon, mégpedig azzal a céllal, hogy azoknak a gyerekeknek nyújtson tanulási lehetőséget, akik más középiskolába - bármilyen okból - nem tudtak beilleszkedni. Az iskola a hagyományostól jócskán eltérő módszerrel okítja diákjait. Erről a másságról beszélt Czétényi Sándor, a gimnázium igazgatója.- Annak, hogy egy gyerek nem tud beilleszkedni egy közösségbe, nagyon sokféle oka van. Ez nyilván megmutatkozhat a tanulmányi eredményekben is. Ez egy kis iskola, pontosan azért, mert mások az elveink. Mi személyiségközpontú módszereket alkalmazunk, ami egyfajta pszichológiai irányzat megvalósítása, iskolai keretek között. A feltétel nélküli elfogadás a lényege. Elfogadjuk a személyiséget gondjaival, bajaival. Azon van a hangsúly, hogy milyen válaszokat tudunk adni a problémákra. Nem ideális állapotot kell elképzelni, hanem helyzetek sorozatát, amire a gimnázium tanárai egy bizonyos módszer alapján próbálnak reagálni. Itt komoly problémákkal is szembe kell nézni. Ezek megoldására mi csak támpontot adhatunk. Alapelvünk a személyiségközpontúság, az elfogadás, az empátia. Az, hogy kicsi az iskola, lehetővé teszi, hogy ne szokványos kapcsolat legyen a tanár és diák között.- Miben nyilvánul ez meg?- Minden héten van úgynevezett „egyénizés”, amikor a gyerekekkel megbeszéljük azokat a dolgokat, amik akadályozzák abban, hogy teljesíteni tudjon. Különböző problémákról eshet szó. A diákok félévente választanak egy tanárt, akivel szívesen megbeszélik gondjaikat, így fokozatosan kialakul a bizalom. Ez egy másfajta kapcsolatot jelent. Nem csak abból áll, hogy én leadom az órát, te pedig meghallgatod.- Hogyan lehet bejutni az iskolába?- Azt a gyereket, aki ide jelentkezik, fölvesszük, ameny- nyiben van helyünk. Ez az egyetlen kritériuma a felvételnek. Hisz azért vagyunk ilyen kevesen, mert nem szeretnénk ha az iskola elveszítené eredeti jellegét. Ha 100-300 férőhelyessé válna, á’másságát, ezt a fajta kapcsolatrendszert nagyon nehéz lenne fenntartani. Nálunk épp az iskola jellegéből adódik úgymond a helyhiány. Ezt úgy oldottuk meg, hogy viszonylag sokan járnak levelezőre. Összesen 125-130 diák tanul az iskolában.- Ugyanazt a tananyagot tanulják, mint más gimnáziumokban?- Igen, azzal a különbséggel, hogy itt nem is annyira a tananyagon van a hangsúly. Inkább azon, hogyan motiválhatók, hogyan érhető el, hogy tanuljanak. Ez csak úgy lehetséges, ha a másságot elfogadjuk, toleráljuk. Azt valljuk, itt mindenki mindent csinálhat, amíg a másik szabadságát nem korlátozza. Joguk van például szabadon kialakítani saját külsőjüket. Megtanulják egymást is elfogadni.- Ebből adódóan nem voltak sohasem problémák?- Az első időszakra jellemző volt, hogy kipróbálták a határokat: meddig lehet elmenni, milyen az, amikor nem „hajtanak bennünket”. Nyilván a szabadságnak is vannak korlátái, amit mindenkinek önmagában kell megtalálnia.- Az órákon kötelező részt venni?- Ez is egy érdekes dolog, mert van olyan gyerek, akinek ez az ötödik iskolája. Mi azt mondjuk, az jöjjön ide, aki tanulni akar, képes elfogadni a játékszabályokat. Mert anélkül nem lehet. Azzal, hogy adunk egyfajta szabadságot, felelősséget is adunk a tanulóknak. Ha valaki nem jár órákra, az meglátszik az eredményein is.- Aki történetesen nem önszántából változtat iskolát, hanem például eltanácsolják, az is bekerülhet ide?- Hogyne. Van, aki azt mondja, hogy el akarok menni. Van, akinek mondják, hogy el kell menned. Mi a kettő között nem teszünk különbséget. Ez az iskola egy lehetőség. Ha valakinek alapvetően a tanulással van gondja, az itt sem fog megmaradni. Segíteni csak annak lehet, aki önmaga is akarja. A kiscsikót el lehet vinni a forráshoz, de hogy igyon is, arra nem lehet rákényszeríteni. Itt is erről szól a történet. Úgy gondolom, több alternatív gimnáziumra lenne szükség, és nem feltétlenül ilyen elvek alapján kellene mindnek működnie.- A jövőre nézve milyen terveik vannak?- Szeretnénk főállású tanárokat alkalmazni, egy állandó csapatot, akik képesek elfogadni és tolerálni a másságot. A gimnázium az önkormányzat - tandíjas - iskolája, ebből következik, hogy ugyanolyan státusban vagyunk, mint a város többi középiskolája. A levelező tagozat havonta 1500 forint, a nappali 3000. Az indulás óta ezen nem emeltek. Hszonhárom tanár alkotja a tanári kart, bár zömében nem főállásúként oktatnak. Egyébiránt ’95. júniusig övék az épület, ami a Gyermek- és Ifjúsági Alapítványé volt eredetileg. A tulajdonosváltás gyakorlatilag a költözködést jelenti számukra. Még nem tudni, hol, de lesz helyük. A városi ön- kormányzatnak márciusig kell épületet találni a gimnázium számára, ahol a jövő tanévet elkezdhetik. T. Bíró Gabriella aWmMTD Ha a legismertebb magyar sört, a Kőbányai Világost választja, nemcsak egy könnyű, friss és finom italhoz jut hozzá, hanem részt vehet egy fantasztikus nyereményjátékban is. Miután kellő hőfokra hűtve elfogyasztotta a pompás, aranysárga nedűt, áztassa le az új köntösbe öltözött üvegről a címkét, és kitöltve, 1994. november 30-án 12 óráig juttassa el a megadott címre! így Ön is eséllyfel pályázhat a 20 nyeremény egyikére. Minden visszaküldött címke egy-egy külön esélyt jelent! 1. díj: bruttó EGYMILLIÓ Ft 2. díj: bruttó 500 000 Ft 3. díj: bruttó 200 000 Ft 4-10. díj: bruttó 100 000 Ft 11-20. díj: bruttó 60 000 Ft FRISS, VILÁGOS KŐBÁNYAI - MINDEN PALACKBAN NÉZZE MEG AZ ÜJ CÍMKE TÚLOLDALÁT EGYMILLIÓ FORINTÉRT!
