Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-26 / 279. szám
1994. november 26., szombat Szabadidőben — családi körben íi Párologtató szökőkutak Felüdülést és hangulatot nyújtanak Szökőkút a gyerekszobában Szigorú törvények védték Nem luxusállat A házimacska Egyiptomból került Krétára, Görögországba, végül Rómába, ahol eleinte inkább luxusállatként vált népszerűvé, hiszen egérirtásra eredetileg menyéteket és vadászgörényeket használtak. Később azonban ez az „importált”, új egérvadász lassan kiszorította ezeket az állatokat. Hazánk területére is a római hódítás során jutott el a macska. Az aquincumi Meggyfa utcai villa ásatásánál egy 2-3. századi épületben eltemetett női csontváz mellett macskacsontvázat is találtak. Az illetőt nyilván együtt temették el kedvenc macskájával. A macska egészen a középkorig ritka és drága háziállat volt, és szigorú törvények védték. Még a 14. században is minden eladásra szánt paraszti portához macska is tartozott, különben a vevő nem tartotta kellőképpen fölszereltnek. Krumpli, citromhéj és társai Háziasszonyi biofegyverek por, piszok, penész ellen A drága és nem is környezetbarát mosó- és tisztítószerek könnyen pótolhatók olcsó „biofegyverekkel”, minden háztartásban megtalálható anyagokkal. Sokféle háziszerrel rendbe hozhatjuk például a pecsétes textíliákat. A rozsdafolt eltüntethető, ha helyét sós citromlével nedvesítjük át, és a napon megszárítjuk. A kávéfolt szintén, ha a pecsétes részt tejbe áztatjuk, s utána kimossuk. Teafolt ellen elég néhány csepp citromlé; a spenótfolt is kijön, ha reszelt nyersburgonya-péppel bekenjük, 4-5 percig állni hagyjuk, és kimossuk, kiöblítjük. A zsírfoltra szórjunk egyszerű krétaport, tegyünk rá itatóspapírt, és hagyjuk rajta éjszakára. A szennyes ruhanemű tisztára varázsolásának is vannak ismert mesterfogásai. A legpiszkosabb fehér zokni is visz- szanyeri eredeti színét, ha citromhéjat kis szövetzacskóban a mosógép dobjába teszünk, s úgy dolgoztatjuk a gépet. A fehér övét ismét hószínűvé tehetjük: verjünk föl egy tojásfehérjét, tegyünk hozzá tejet, s ezzel az oldattal dörzsöljük át. A színes ruha kifakulásának, elszíneződésének megakadályozásához sincs szükség különleges mosószerre: tegyünk az öblítővízbe 4 literenként egy kávéskanál keserűsót (glauber- sót). A selyemblúzok különösen szépek lesznek, ha az utolsó öblítőhöz egy kanál cukrot is adunk. A takarítás, az otthon szépítésének néhány műhelytitka: az aranyozott képkeretek nem vesztik el fényüket, ha negyedévenként egyszer nyers krumplival bedörzsöljük a rámákat. A fakuló reggelizőasztal újra csillogni fog, ha vörösbor és salátaolaj keverékével dörzsöljük át. A nemesacélból készül étkészletet citromhéjjal érdemes ledörzsölni - újként fog ragyogni. A fémtárgyak savfoltjait félbevágott nyers burgonyával távolíthajtuk el; a réztárgyakat a nyers savanyú káposzta leve kitűnően tisztítja. Végül még két praktikus tanács: a sötét helyen, pincében tárolt holmi penészedését megelőzhetjük, ha egy darab égetett meszet teszünk melléjük. A kamra hívatlan vendégeit, a muslicákat pedig pár szál fodormentával eltessékelhetjük a gyümölcsök, lekvárok közeléből. Ferenczy Europress A fűtött lakások levegője nagyon száraz, ezért ki-ki mesterségesen igyekszik a megfelelő páratartalmat biztosítani. Létezik sokféle, erre a célra használatos edény, de napjainkban elterjedőben van egy új szokás, mely praktikussága mellett esztétikus is. A száraz, fűtött lakásokban felüdülést és hangulatot nyújtanak a szobai csobogók és szökőkutak. A különféle kerámiaedényekben elhelyezett sziklákból csordogáló víz biztosítja a kellő páratartalmat, ezzel sokkal egészségesebbé teszi a lakások levegőjét. A légúti betegségben szenvedők különösen érzékenyek a száraz levegőre, számukra még fontosabb, hogy meglegyen a szükséges páratartalom lakókörnyezetükben. Az állandó és egyenletes páratartalom miatt melegebbnek érezzük a lakás levegőjét, ezáltal fűtési energiát takaríthatunk meg. Igaz, hogy ezek az ügyes kis szerkezetek elektromos árammal működnek, ami szintén drága. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy folyamatos működés mellett is csupán napi kétforintnyi áramot fogyaszt egy csobogó vagy szökőkút. Biztosan sokakban felvetődik a kérdés, hogy nem balesetveszélyesek-e ezek a szerkezetek, minekután elektromos áram és víz szükséges a működésükhöz? A Magyar Elektronikai Ellenőrző Intézet által bevizsgál! és minősített motorok teljesen biztonságosak, hiszen hasonló felépítésűek mint az akváriumi le- vegőztetők. Természetesen az üzletben forgalmazottakra vonatkozik mindez, nem a házilag barkácsoltakra. Szerencsére már megyénkben, pontosabban Szolnokon is található ilyen üzlet, mely kész csobogókat és szökőkutakat forgalmaz. A Baross út 2. szám alá érdemes ellátogatni, ahol a széles választék mellett szaktanásokat is kaphatnak a betérők. Hasznosságuk mellett sokan lakásdísznek vásárolnak csobogót vagy szökőkutat, mivel esztétikus kinézetűek, és kellemes, üde színfoltok a belső térben. Gyógyhatás a természetből Az Asteraceae családba tartozó őszi margitvirág leveleit nyersen vagy főzet formájában a régi görögök kora óta használják láz, fejfájás, menstruációs rendellenességek és gyomorfájdalom kezelésére. ízületi gyulladásra is jótékony hatást gyakorol. A megelőzés céljából alkalmazott őszi margitvirág segítségével olyan esetekben sem alakultak ki migrénes rohamok, ahol a hagyományos gyógyszerekre a beteg nem reagált. A Migrenium kapszula a Biogal Mediflóra gyógyhatású terméke, gyógynövényszaküzletekben található. Koncentrált antiszeptikus, kátránytartalmú hajmosószer a Polytar liquid. Seborrhoeas, psoriasios, viszkető korpás fejbőr kezelésére javasolt. A bevizezett hajra öntsünk belőle, masszírozzuk be a fejbőrbe, majd öblítsük le, és ismételjük meg az előbbi műveletet. Egykor a divat váltott lovakkal érkezett Dolmány, mente, atilla A divat története egyben kultúrtörténet is: a tarka vállkendök, a cifra szoknyák, a mulatságos ruhadarabok nyomán végigkíséri a történelmet. Sok érdekességet rejt a hazai divat változása. Még a százötven esztendős, sok szenvedéssel teli török uralom is hagyott emlékül néhány ruhadarabot, bár ezeknél becsesebb emlékei is akadnak - például a gőzfürdők. Állítólag a dolmány is török hagyomány. Rég elporladt hölgyek szerelmes leveleinek tanúsága szerint ugyancsak daliássá tette a vitézeket; a dolmányt a török kaftánból magyarították gazdag paszománydíszítéssel, s kissé megkurtítva. Derékig testhez simult, az ujját egy anyagból szabták a kabátéval, akárcsak a kaftánét. Félcombig ért. II. Rákóczi Ferenc, akinek fejedelmi udvarában egymásnak adták a kilincset a nyugati követek, megrövidítette a maga dolmányait; a feljegyzések szerint 1708-1709 körül már csípőig érőt viselt. A nagyságos fejedelem mértékkel és ízléssel beengedte udvarába a nyugati divatot. A nők ekkor bő szoknyát, halcsontos derekat viseltek. Nyugaton már tornyos parókák alól lövelltek a hölgyek igéző pillantást, itthon hímzett vagy csipkés főkötőt, a lányok meg díszes pártát hordtak. Abban az időben nem repülőgépen - lóháton érkezett a divat. Kissé lassabban, mint manapság. A magyar asszonyok párizsi hatásra kezdik lassanként kivágatni a ruha nyakát. A postakocsik korában váltott lovakkal a Budai Vártól alig kétheti járás a francia főváros. A francia divat hamar ideér. És hódít. Szinte olyan gyorsan és ellenállhatatlanul, ahogyan Napóleon a csatáit nyeri. Empire a divat; könnyű selyemből készült, mell alatt összefogott, lebegő ruhák. Már császár a császár, s a divatra adó magyar hölgyek nem kötik maguk elé a sok-sok évtizeden át hordott hímzett kötényt. Napóleont csodálják - és új módi szerinti új ruhát csináltatnak. Napóleon bukása után elsorvad a francia divathatás Magyarországon. Ausztriában is gazdagodik a polgárság, kialakul a biedermeier. Ézt viselik a magyar hölgyek is, a városi paloták vagy a vidéki udvarházak lakói. Nem hordanak annyi réteget, mint korábban, általánossá válik az egybeszabott ruha. Kecses és érzelmes viselet ez; puf- fos ujjak, szabadon hagyott vál- lak, szalagos kalapok, lírai versbe kívánkozó, repkedő, csipkés vállkendök. Ä férfiak csizmáikat a szolgáknak ajándékozzák, ládába dugják a régi dolmányt: pantallót, mellényt, frakkot szabatnak maguknak. Változnak az idők, alakulnak a történelmi események, ébredezik a nemzeti érzés. Megszavazzák a Tudományos Akadémia létrehozását, Kossuth vezércikkeit olvassák, megjelenik Széchenyi Hitel című munkája, leteszik a Lánchíd alapkövét, felcsendül a Himnusz... és 1848. április 7-én megalakul a Batthyány-kormány. A nők az első pesti selyemgyár, a „Ve- lerő” piros-fehér-zöld csíkos anyagaiból varratnak ruhát. A toaletteken is meglátszik a hazafiúi és honleányi érzés, amely nemcsak a kor haladó eszménye, hanem egyúttal divat is. A nők fehér tüllruhára zöld levéllel szegélyezett piros rózsát tesznek díszítésül. A férfiak előveszik a ládafiából a mentéket, a csizmához való nadrágokat. A paszományos céhek újra felvirágoznak; a szabók felelevenítik a dolmányt, csakhogy most sötét posztóból készítik őket, a szabáson is módosítanak, ez az „atilla”. A Kiegyezés után a rebellis magyar érzelmek megint háttérbe szorulnak - legalábbis ami a divatot illeti. Ismét nyugati hatás érvényesül az itthoni öltözködésben. A ’70-es évek szabónői nálunk is rafináltan és mulatságosan fel- tomyozzák a ruha hátsó felét, divatba jön a tuműr. Néhány évtizede gőzhajók járnak a Dunán, Baross Gábor vasutat épít, megszületik a konfekció Magyarországon is a múlt század második felében. Feminista mozgalmak Európában; lassacskán elkopnak a puffok és dudorok, egybeszabott princessz a divat. A millennium idején, a mámoros ünnepségsorozatok évében, rövid időre ismét tért hódít a magyar díszruha divatja, amely 1916-ban IV. Károly koronázása alkalmával ismét reneszánszát éli egy ideig, s később, a politikai szemfényvesztés korában a második világháború előtt újra felbukkan. Szegényesen és fantáziátlanul; leleplezve, hogy ezúttal a magyar ruha egyáltalán nem képvisel magyar érdekeket. A felszabadulás után, az újjáépítés idején, a szocialista társadalom kialakulásának első éveiben a divatellenesség jött divatba. A nők arcáról száműzték a festéket, általánossá vált a kopott lódenkabát, a micisapka, az overall. Elmúlt - mint minden divathóbort. A külsőségek ugyanis legfeljebb hangsúlyozzák, körítést, díszletet adnak a lényegnek, de nem helyettesítik. És az ember természetes vágya, hogy csinos legyen; tetszeni akar magának és másoknak. (Halasi M.: Képes divattörténet) Sarah Kenyában Sarah yorki hercegnő, mint a MacIntyre jótékonysági alapítvány elnöke Kenyába érkezett. A hercegnő visszautasította a látványos szórakoztató programokat, nem ment el szafárira, csak a kenyai gyerekekkel törődött, és a szegényeknek osztott adományokat. (FEB-fotó) Papucsok, zoknik, függönyök veszélyben Négylábú rontópálok Sok kutyatartónak okoz bosszúságot, hogy kedvence meglehetősen zabolátlan: rendre elorozza gazdája személyes holmiját, s olykor nemcsak papucsokat, zoknikat rág meg, hanem függönyöket, sőt könyveket vagy akár széklábakat is. Bármennyire jogos a bosszúság, tudomásul kell venni: a kutyaillemtan szerint magától értetődő, hogy az állat minden ismeretlen tárgyat megrág. Kölyökkutya esetében ez a fogváltásnak is természetes velejárója. Más lapra tartozik viszont a komoly károkat okozó „vandál” pusztítás, mikor az eb széttép mindent, ami „foga ügyébe” kerül. Ennek valódi oka többnyire a rendszeres egyedüllét, a magány s az ennek következményekként fokozatosan kialakuló neurózis. A túlzott rongálási hajlam másik kiváltó oka - főként az átlagosnál is mozgékonyabb, erős állatoknál - az unalom. Ez valójában nem más, mint egyfajta érzelmi-cselekvési pangás: az állat olyan szituációban él, amelyből tartósan hiányzanak a környezeti ingerek, bár ezek szükségesek lennének az izgalmi állapot megfelelő lecsití- tásához. Az ingerszegénység, azaz a tétlenség és az unalom - csakúgy mint az emberben — a kutyában is felszítja az agresszív hajlamokat. Sokszor a rombolási kedv nem más, mint sajátos „kutyatiltakozás”. Ha például kudarc éri, mert gazdája elmegy hazulról és őt nem viszi magával - dühében szétszaggathat mindent, amit elér, azaz erőt vesz rajta az úgynevezett öntudatlan agresszió. Hasonló pótcselekvés, ha az állat a szokásosnál - és a szükségesnél - jóval többet eszik, iszik, vagy gyakorta köveket rágcsál. Az ilyen és hasonló tünetek jelentkezésekor alkalmazhatunk leszoktatási módszereket. Ahogy a megrögzött dohányosnak olyasmit adnak, ami elveszi kedvét a füstöléstől, a kutyánál is előidézhető a rossz szokástól elidegenítő kellemetlen élmény. A kőrágó eb kövét bekenhetjük szájízt rontó anyaggal, a neurotikus evés-ivás is megszüntethető például a tálba rakott oldódó, keserű adalékkal. A valóban eredményes ku- tyakúrát azonban az jelenti, ha a rontópál jószágot csak a lehető legrövidebb időre hagyjuk magára. Mielőtt mégis magányra ítéljük, szánjunk időt arra, hogy nagyot sétálunk vele, s alaposan mozgassuk, futtassuk meg. Megkönnyíti az egyedüllétet az is, ha gondoskodunk számára alkalmas játékszerekről, de persze leginkább az, ha veszünk mellé egy - kutyatársat. Veress István Ferenczy Europress
