Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
Szeméthegyek újrahasznosítása Az alapanyag fele Oroszországból származik a Bánfánál Az elhasznált hűtőszekrények már „gazdára” találtak Törökszentmiklóson Korunk egyik nagy gondja a különböző háztartási készülékekből származó szeméthegyek kezelése. Részben az Electrolux kezdeményezésére hazánkban is megindult a használt hűtőszekrények újrahasznosítása. Mint a Lehel törökszentmiklósi divíziója vezérigazgatójától, Reiff Aladártól megtudtuk, a svéd konszern e téren hosszú távú elképzelésekkel rendelkezik, így a jövőben akár háztartásikisgép-szétszerelö is létesülhet Miklóson. A nemrég Törökszentmiklóson összegyűlt 70 ezer darab szék rény sorsa már megoldódott A környezetvédelem mára mindennapjaink egyik fontos feladatává vált. S hogy mindez nem csak a bős-nagymarosi problémában merül ki, jól mutatja, hogy a Lehel idei hűtőgép-csereakciója során 17 ezer darab használt szekrény gyűlt össze. Ezek - más háztartási- gép-társaikkal együtt - hulladéknak minősülnek, mivel az újabbnál újabb piacra dobott termékek elavulttá teszik a régi eszközöket, s ráadásul azok egy adott idő után el is használódnak annyira, hogy a továbbiakban csak szemétnek „jók”. Viszont az összegyűlt hulladékkal - mivel az veszélyesnek is minősül - valamit tenni kell. Nyugat-Európában e kérdés már többéves, évtizedes múltra tekint vissza, s kutatások folyA MÁV adósságállománya kamatokkal együtt eddig 103 milliárd forint. Emellett az elmaradt járműparkfejlesztések összege 70, míg a pályahálózatoké 130 milliárd forintot tesz ki. Mindez jelzi, hogy az elmúlt években az állam „nem viselte szívén” a vasút problémáinak megoldását, ugyanis 1991-ig a beruházások elmaradásából, azt követően pedig a létszámleépítésektől reméltek költségcsöknak a különböző hulladékok újrahasznosításáról. Bár számtalan elméleti megoldás születik, azonban a fejlődést egyelőre lekörözik a gazdaságossági szempontok, s ma még mindig csak egy-egy gyakorlati késztetés hoz részleges eredményt. E téren hazánkban a Bay Zoltán Alapítvány tevékenykedik, amelyik szorosan kíván kapcsolódni a fejlett országokban folyó kutatásokhoz. Maga a svéd cég, az Electrolux is részt kíván venni az alapkutatásokban, miközben már „otthon” gyakorlati megvalósításokat is elvégzett - éppen a hűtőszekrények terén. A most összegyűjtött 17 ezer használt hűtő újrahasznosítása már megoldódott - mondotta érdeklődésünkre Reiff Aladár. Ez abból állt, hogy a törökkentést. Összességében azonban felül kell vizsgálni a gazdálkodást teljes egészében, mivel egyes szárnyvonalak üzemeltetésénél a teljes költség egyharmada csak a mindennapi működtetési kiadás. Egyharma- dot tesz ki a pályafenntartás és -javítás, míg a maradék az állomások működtetésére szükséges. A vasútnak komoly veszteségei származnak a személyszállíszentmiklósi egység hűtőaggre- gát-felújítása hasonló technológiát igényelt, így azt átdolgozva a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével az összes használt szekrényből a freongázt lecsapolták. Ennek egy részét tisztítva tárolják, miközben a felújításokhoz az összegyűjtött mennyiséget felhasználják. A kompresszorban található olajat is összegyűjtötték, melyet a Mólnak továbbítottak újrahasznosítás végett. A szekrények maradék dobozaiból egy igen kis mennyiséget egyéb, másodlagos hasznosításra értékesítettek, míg a többit hulladékhasznosítónak adták át. A magyar technológiától lényegesen ugyan nem, technikai színvonalban azonban jelentősen eltér a svéd minta. Ott kamionokkal járják a területet, s a szekrények freon- és olajmentesítését elvégezve, második lépcsőként az egész dobozt ledarálják. Az őrleményt is freonmen- tesítik, majd a hulladékot alapanyagokra válogatják. E módszernek hazai meghonosítására jelenleg folynak vizsgálatok. Reiff Aladár utalt arra is, hogy a törökszentmiklósi üzem e tevékenység felvállalásával munkát adott a környéknek, s az Electrolux elképzelései szerint majd egy háztartásigép-szétsze- relőt is létesítenek a városban a kompresszor- és kondenzátorgyárra alapozva. Az Electrolux konszern ezen törekvése egyezik meghirdetett szemléletével: „amit legyártottunk, annak a terméknek a megsemmisítéséig vállaljuk gondozását”. Mindez az átlagpolgár számára sem lehet meglepő, hiszen éppen az idén tavasszal volt arról szó kormánykörökben, hogy bevezetésre kerül a termékdíj, mely éppen a használatból kikerülő különböző gépek és egyéb termékek feldolgozását, újrahasznosítását hivatott támogatni. 103 milliárd tásból. A költségeknek mindössze 52 százalékát fedezik a tarifabevételek, s a különbözetet eddig nem az állam, hanem a vasút biztosította hitelfelvételekből. Az idei 28 milliárdos veszteség 1995-ben 35-40 mil- liárdra nőne, ha nem tennének megfelelő lépéseket a MAV-nál. A váltás eredménye lesz, hogy jövőre a tervezett veszteség nem lehet több 25 milliárd forintnál. MÁ V-adósságok Kamatokkal együtt eddig Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.11.25-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. nov. 25-ig (%) 1994/A 1994/B 99,20 99,00 16,40 1995/A 88,12 87,51 1,92 1995/B 87,50 86,85 0,50 1995/C 96,86 96,67 14,24 1995/F 91,71 91,21 6,80 1995/G 92,24 91,68 5,72 1995/H 91,91 91,31 4,06 1996/A 82,65 81,42 15,01 1996/B 88,50 87,72 14,72 1996/C 88,07 87,26 13,81 1996/F 86,30 85,34 9,21 1996/H 94,21 93,23 15,34 1997/C 80,87 79,57 12,53 1997/D 102,50 101,00 22,72 1997/E 103,00 102,00 5,93 1997/H 95,40 93,78 12,47 1997/J 100,00 99,00 10,97 1997/K 99,00 98,00 8,29 1998/A 100,00 99,00 18,01 Az idén már osztalékot is fizetnek A Bánhalmai Fa- és Asztalosipari Kft. 1993-ban „esett át” a privatizáción, ekkor került a dolgozók szinte 100 százalékos tulajdonába az egykori Közép-tiszai Állami Gazdaság melléküzemága. Az eltelt időszakban a gazdálkodásuk sikeres volt, s az idén már várhatóan osztalékot is fizetnek - tudtuk meg Horváth György ügyvezető igazgatótól, aki azt is elmondta, hogy alapanyaguk fele Oroszországból származik. Reméli, jövő évben megnyílik az exportlehetőség is, Ausztria felé. Az állami gazdaság fokozatosan leépítette központi szervéről a mezőgazdasággal szorosan össze nem függő egységeit, így az asztalosipart is. A decentralizált értékesítés során a kft. az MRP-szervezet tulajdonába került, melynek szinte mindegyik dolgozó tagja volt. Jelenleg hetvenkilenc a tulajdonosok száma, míg az alkalmazottaké összesen százkilenc. A cég főként a hazai piacra termel, s figyelve a követelményeket, igazodva azokhoz, olyan termékstruktúrát alakított ki, mely által eredményesen gazdálkodhatott. A közel 120 kereskedőpartnere révén termékei az egész ország területére elkerülnek, melyek főként az építkezők nyílászáróigényeit elégítik ki. Termékeik 70 százaléka az olcsóbb kategóriába tartozik, igazodva a vásárlói pénztárcához. Évente mintegy titenhatezer köbméter fenyűfűrészárut vásárolnak, melynek fele Oroszországból származik. Ezt kiegészíteni, illetve a szállítópartnerek számát bővíteni volt hivatott Horváth György ügyvezető igazgató november elejei oroszországi útja, melyet a megyei Vállalkozásfejlesztési Iroda és a Pro-Nex Kft. szervezett. Bár azonnali konkrét sikereket nem hozott az út, azóta sikerült felvenni a kapcsolatot Horváth György igazgató néhány jelentkezővel — számolt be kérdésünkre az igazgató. Az összes vásárolt faáru egy részét felhasználják, míg a többit továbbértékesítik. Pénzügyi gondokkal a vállalkozás nem küszködik, amit bizonyít az is, hogy adósságaik nagy részét rendezték, s az idén a tulajdonosok már osztalékra is számíthatnak. Az idei évben árbevételük várhatóan meghaladja a 400 millió forintot. Már a jövőre gondolva végeztek ez évben is mintegy 10 millió forintos fejlesztést, s emellett munkahely- teremtésre is futotta, melyet a munkaügyi központ is támogatott. A jövőre szóló tervek között Horváth György megemlítette a további fejlesztéseket, ami elsősorban a piac további meghódítását eredményezné. Ez lényegében a korszerű, minőségi termékek előállítását segítené. A cég kacsingat immár külföldre is. Az általuk gyártott faházak egyike ausztriai tesztelésen vesz részt, s várhatóan jövő évre már néhány darabos megrendelésre is számítnak. Ez lenne az első eset, amikor a bánhalmaiak terméke export útján találna vevőre. E. Z. (Fotó: Korányi) A saját tervezésű faházaik közül ma még csak mintadarab került Ausztriába Időszerű teendők a kertben Zöldséges A hosszan tartó kedvező időjárás segíti a bimbósok és a kínai kel teljes kifejlődését. A közelgő fagyok miatt a kínai kelt szedjük fel. A rossz leveleket vágjuk le, a megtisztított egyedeket - lehetőleg szárazon - csavarjuk be újságpapírba úgy, hogy a két vége nyitott legyen. Egymásra is helyezhetjük, száraz, hűvös helyen több hónapon át friss zöldségként fogyaszthatjuk. Készíthető belőle főzelék vagy saláta. A bimbós kel hidegtűrő. Egyes kertekben, miután utak mellé ültették, egész télen át szedhető a termése. Jó módszer, ha gyökerestől kitépjük, és az eresz alá lógatjuk gyökérrel felfelé. Szükség esetén mindig kéznél van. Mint új növény, még nemigen ismert. Felhasználási lehetősége széles körű a magyar konyhán. Savanyúságok, főzelékek fontos alapanyaga lehet. Kirántva is jó étel. Gyümölcsösben Több kertben a gyümölcsfák alatt pázsitot telepítettek. Esztétikai szempontból nézve nem is rossz hatású. Növényvédelmi oldalról korántsem ilyen kedvező a helyzet. A pázsit a gyakori harmatok miatt kedvező feltételeket biztosít a gombák felszaporodásának és kártételek kialakulásának. Magyarul szólva, amit nyerünk az esetleges talajművelés mellőzésével, szerintem többet veszíthetünk a növények védelménél. A fák alatti gyeptelepítésnek van egy harmadik oldala is. Előbb-utóbb a tápanyag-visszapótlásról is gondoskodni kell. Felvetődik a kérdés, hogy vigyük a szerves trágyát a talajba. Az egész gyep leforgatása a trágyával együtt drága mulatság, hiszen az újratelepítés nem kis költségbe kerül. Sokan emiatt egyszerűen rábízzák a természetre: lesz, ami lesz. Ez az oka annak, hogy ilyen területeken legyengült, elöregedett fák élnek, a termés mennyisége és minősége nem éri el a kívánt szintet. A megoldást a gyakorlat vetette fel. A szerves trágyázás, igaz, hogy kissé több munkába kerül, mint másutt, de megéri. A koronacsurgó irányában a fa nagyságától függően 40x40 cm-es gyepkockákat vágunk, és azt egy fóliadarabra helyezzük. A gyepkocka helyén 30-40 cm mély gödröt ásunk, a földet a másik oldalra újabb fóliára rakjuk. A gödörbe adagolt 3-4 kg trágyát földdel takarjuk, betapossuk, majd a gyeptéglát visszahelyezzük. A gödrök száma a fa korától, nagyságától függ. Egy húszéves kajszi- vagy cseresznyefa trágyázásakor 8-10 gödör szükséges. Lényeges, hogy a koronacsurgó irányába trágyázzunk, mert a felvevő gyökérzet itt helyezkedik el. Több helyen lehet látni azt a módszert, hogy a fák kitá- nyérozását a trágyázásra is „használják”. Ezzel a megoldással a fa újabb tápanyagforráshoz nem jut, mivel a vastag támasztógyökereknek más a szerepe. Az alma- és körtefa, de szilvafa is károsodhat, főleg ebben az évben, mert a mezei pocok a gyümölcsösökben is megjelent. Ha a fák törzséhez szórjuk a trágyát, ezzel biztos menedéket alakítunk ki a rágcsáló számára. Ez esetben számolhatunk a biztos kártétellel, ami a fa pótlásához is vezethet. Érdemes alaposan körüljárni gyümölcsfáinkat, főleg gyepes területeken, de ott is, ahol az ásás több év óta elmarad. A Redentin 70 megfelelő védelmet ad, ha egy mokkáskanálnyit a pocoklyukba helyezünk. Fontos feladat napjainkban a pázsit téliesítése. Ha az őszi esők hatására a növedék túlhaladja a 8-10 centit, érdemes lekaszálni. A kaszálékot ne hagyjuk ott, komposztáljuk. A gyepfelületet érett apró istállótrágyával, ennek hiányában rostált komposzttal szórjuk be egyenletesen. A téli csapadék „kiáztatja” a tápanyagot, és a gyep tavasszal új erőre kap. Az állomány buja és egyenletes lesz. Borászatban Közeleg a borok első fejtésének ideje. Miután a tisztulás hosszú folyamat, ezért gyakori a derítőszerek használata. A legegyszerűbb készítmények a Derítőn vagy a Tükrös. Mindkét szer teljesen ártalmatlan a bor ízére, illatára nézve. Ugyanakkor gyorsítja a bor teljes letisztulását, és úgynevezett „szilárdabb” seprő képződik. Ha Tükröst használunk, akkor 6-8 dkg-ot számítunk 1 hl borhoz. Ezt 2 dl langyos vízben áztatjuk. Többször kevergetjük, majd 24 óráig állni hagyjuk. A teljesen tele edényből 8-101 bort kiveszünk, hogy a beöntött folyékony derítőszert jól elkeverhessük. A bort visszaöntjük, és az edényt lezárjuk. A fejtés időpontja a derítés után 10-12 nap. A fejtéskor vigyázni kell arra, hogy a slaggal, fejtőcsővel a seprőt fel ne keverjük. Ez elérhető ha a fejtőcsőhöz kötött léc 1-2 cm-rel lejjebb lesz a cső végénél. A derítés kissé időigényes művelet, de a bor tisztasága, üdesége kárpótolja munkánkat. Bindics István
