Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-16 / 270. szám
Eladósodott önkormányzatok Nagyobb önállóság - kevesebb pénz? Emelkedő létminimum A Pénzügyminisztérium 1995-ös költségvetési elképzelései között szerepel, hogy a személyijövedelemadó-bevéte- lek nagyobb aránya - 30 helyett 35 százaléka - gyarapítsa a jövő évtől a helyi önkormányzatok kasszáját. Ez ugyan kedvező változás, de a korábbi 50 százalékos részesedéshez képest még így is jóval kevesebb. Pedig az önkormányzatok súlyos anyagi helyzetben vannak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1993-tól kezdődött a helyzet nagymértékű romlása. Abban az évben több mint háromszor annyi hitelt vettek föl az önkormányzatok, mint 1992-ben. A hitelfelvételek azonban megyénként, ön- kormányzatonként rendkívül eltérő képet mutatnak. A megyei önkormányzatok az adott évben lejáró hiteleket részesítették előnyben, s zömmel az intézmények működtetéséhez szükséges hiányokat fedezték a pénzből. A hiteleknek csak alig több mint felét fordították fejlesztésre. Tavaly az önkormányzatok kiadásai 23,2 százalékkal haladták meg az előző évit. A kiadásokon belül átlagosan 71-72- százalékra tehetők az úgynevezett működési költségek, amelyek 41 százaléka bér, illetve bér jellegű kiadás. A működtetés finanszírozását megnehezítette a magas infláció, az áfa-kulcsok emelkedése, a szociálpolitikai és közalkalmazotti törvény módosítása. A szakértők gondoltak egy önkormányzati bank létrehozására is, amely persze nem a piaci, hanem annál kedvezőbb feltételek mellett folyósítana hitelt. Erre azért lenne szükség, mert az 1993-ban kezdődött eladósodás, úgy tűnik, folytatódik, és a bankok ezt már nem szívesen finanszírozzák. Hiteleik visszafizetésére egyre kevésbé látnak ugyanis garanciát, illetve fedezetet. Az önkormányzatoknak tehát növelniük kell a saját bevételeiket, ami a helyi adók vagy a bérleti, illetve a szolgáltatási díjak emelésével, végső soron az ön- kormányzati vagyon értékesítésével valósulhat meg. Mind gyakrabban és mind több ön- kormányzatnál élnek a kötvénykibocsátás módszerével is, hogy bővítsék anyagi forrásaikat. Míg 1992-ben országosan valamivel több mint 1 milliárd forint értékben bocsátottak ki fejlesztési célra kötvényeket, addig 1993-ban már ez az összeg 6.9 milliárd forint volt. A működési költségek fedezésére szánt kötvények értéke ugyanebben az időszakban 28.5 milliárd forintról 411 milliárd forintra nőtt. Az önkormányzatok 1994-es eladósodásáról még nincsenek összesített adatok, de a szakemberek borúlátók. Az adósság- csapda egyre mélyül? Ferenczy Europress Az októberi jelentős áremelkedések hatására gyorsan növekedett a létminimum összege. Az egy főre jutó minimális megélhetési költség a tizedik hónapban 320 forinttal volt magasabb, mint korábban. Egy tipikusnak számítható átlagos családnak az áremelkedések következtében októberben 1300 forinttal kellett többet költeni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban a létminimum 56 ezer 300 forintra emelkedett. A legtöbbet az aktív korú városi egyedülállóknak kell költeniük. Náluk a létminimum összege már 19 ezer 600 forint. A legolcsóbban azok a községekben élő családok élnek, amelyek két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből állnak. Az ilyen családoknak a létfenntartáshoz 67 ezer 100 forintra van szükség havonta, ami egy főre számítva 11 ezer 180 forintnak felel meg. (MTI) MAGYAR ÁLLAM P. Kamatozó Kincstárjegy 1995/X1.^ Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elkölteni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan szeretné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot kínál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/XI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves futamidejű értékpapír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező kamatot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpapírszámlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. november 14-18-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. november 18. Évi nettó kamata 25%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. így ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 5001 Szolnok, Szapáry u. 31., Jászberény, Kunszentmárton, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Jászapáti, Jászárokszállás, Jász- ladány, Kunhegyes, Kunmadaras, Martfű, Tiszaföldvár • MKB Rt. 5000 Szolnok, Baross u. 10-12. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • Cooptourist Rt. 5000 Szolnok, Szapári u. 31. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) • Cenzor Bróker Kft. 5000 Szolnok, Baross u. 50. . ií ATo> K«y ÁLLAMPAPÍR Hosszú a menetelés Európába A volt szocialista országok csak hosszú menetelés árán juthatnak el Európába. Ezúttal a bécsi Nemzetközi Gazdasági Kutatóintézet (WIIW) int minket óva attól, hogy illúziókat tápláljunk a reformországok gyors felzárkózását illetően. Még a két legsikeresebb ország - Csehország és Szlovénia - is csak 2010-re közelíti meg az Európai Unió államait, s Magyarország (legalábbis a mai helyzet ismeretében) csak őket követi. A térségben a nemzeti össztermék most összesen 45 százaléka az EU-átlagnak, s 15 év alatt éri el az EU-átlag 70 százalékát, ha a növekedés itt évente három százalékkal lesz magasabb, mint a mai közösségen belül. Erre elméletileg van lehetőség; más kérdés, mit hoz a gyakorlat. Eltekintve a volt NDK-tól, ahol jövőre akár két számjegyű is lehet a fellendülés, Közép- és Kelet-Európábán inkább egy helyben topogásról lehet beszélni - vélik a bécsi kutatók. Az elavult tervgazdálkodás átállítása a korszerű piacgazdaságra a vártnál bonyolultabb és hosszadalmasabb. A Deutsche Bank kutatóintézete, a DB Research tizenkét ország helyzetét elemezve megállapította: közülük 1993-ban csupán három (Lengyelország, Románia, Szlovénia) könyvelhetett el gazdasági növekedést. 1995-re azonban már jobbak a kilátások: tíz ország tartozhat az említett kategóriába, közöttük Magyarország egyelőre százalékosan alig értékelhető mértékben. Bulgária és mindenekelőtt Oroszország még jövőre is bizonyosan negatív számokat produkál e tekintetben. Jellemző, hogy a rendszerváltozással együtt járó visszaesést még egyik nemzetgazdaság sem heverte ki. 1989-hez viszonyítva például a nemzeti össztermék Oroszországban és Horvátországban csupán ötven, Lengyel- országban kilencven százalék. A bécsi kutatók három csoportra osztják a reformországokat. A legjobb esélyekkel a ke- let-közép-európai államok rendelkeznek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia). Itt sikerül megfékezni az inflációt, s a fellendülést nemcsak a fogyasztás növekedése, hanem a beruházások megélénkülése is jelzi. Kedvezőtlenebbül alakulnak a folyamatok a délkelet-európai országokban (Bulgária, Románia, Horvátország) és a Baltikumban, mert lassú (sőt lassul) a privatizáció, és a vállalatok átalakítása is késlekedik. Ferenczy Europress GAZDASAROK Időszerű teendők a kertben A lehullott csapadék - bár összességében elmarad mennyiségileg a sokéves átlagtól - kedvező feltételt jelent az őszi talajmunkák elvégzésére. Az intenzív termesztés miatt - sok kertben utóvetések is vannak - a talaj tápanyag-visszapótlásáról is gondoskodni kell. Általános szabály, hogy az öntözött zöldségterületeket 2-3 évente szerves trágyázzuk. A sok öntözővíz a talaj szerkezetét rombolja, mindemellett a fel nem vett tápanyagtartalékok az alsóbb rétegekbe mosódnak. Ez a jelenség főként a humuszban szegényebb talajokon gyakori. A talajhumusz feltöltésének legjobb módja az érett istállótrágya 25-30 cm-re történő beásása. A trágyázásnál 2 véglet fordul elő a gyakorlatban. Egyrészt sajnálják a trágyát, csak „megmutatják” a talajnak az „ennivalót”, másrészt pedig 'üllőnek a célon, azaz túletetik a talajt. Az utóbbi azért káros, mert a növények túl buják lesznek, csak a vegetatív részek fejlődnek, sok virág is van, de a kötődés elmarad, így termés sem lesz. Ez évben több kertben volt ilyen gond zöldpaprikánál, paradicsomnál. A növények jól fejlődnek, és a várt termést adják, ha 8-10 kg/négyzetméter trágyát adagolunk. Ha kötött a talaj, hasznos a cukorgyári mésziszap használata. Gyakorlati tapasztalatok szerint 2-3 kg/négyzetméter kijuttatása célszerű. Ez esetben az ásáskor a legcélszerűbb a bemunkálása. A gyökérzöldségfélék, a répa, burgonya jobb terméssel reagál tevékenységünkre, a tárolási veszteségeket csökkenthetjük, ha folyamatosan ellenőrizzük a zöldségtárolók hőmérsékletét. A rothadást előidéző kórokozók ugyanis magasabb hőmérsékleten „érzik” jól magukat. Ezért ha a hőmérséklet tartósan 5 C-fok fölé szökik, azonnali szellőztetésről kell gondoskodni. Hasznos az is, ha a burgonyát, hagymát, karalábét, gyökérzöldségeket rendszeresen ellenőrizzük, és ha szükséges, az átválogatást se mulasszuk el. (vvümölcsösben rehaladtával a lomb fokozatosan lehullik, így az ásás időszerű teendő. Sok kertben már túl vannak a nehezén. De közben felvetődik a kérdés: mi lesz az ásás tetején levő fertőzött lombbal? Többen tavaszi lehordásról döntöttek, mások a gereblyével történő összeszedést tervezik. Mindkét művelet pluszmunkát jelent. Mindez mellett a tavaszi újrafertőzési lehetőség is előfordulhat. A gyümölcsös trágyázását is most végezhetjük, vigyázva arra, hogy a fák gyökérzetét meg ne sértsük túl mély ásással. A csonthéjasok mézgásodását és gutaütését csökkenthetjük, ha az ásás tetejére 3-5 kg/négyzetméter cukorgyári mésziszapot szórunk, melyet tavasszal sekélyen bekapálunk. A mészhi- ányban szenvedő talajokon - miután a talaj is élő „szervezet” - a fák fokozatosan legyengülnek, és ez esetben a leselkedő kórokozók köny- nyebben támadnak. A fák gyógyítása sokkal többe kerül, mint a megelőzés, a megelőzésben jelentős szerep jut a talaj rendszeres meszezésé- nek. Általában 5-6 évente ismételjük meg a mész kijuttatását. Nagyon vitatott kertgazdák körében a metszés időpontja. Többen esküsznek rá, hogy az őszi metszés a legjobb. Én abba a táborba tartozók, aki a kora tavaszi (rügypattanás előtti) metszést pártolják. A kétkedők és a két tábor közt állók - mert ilyenek is vannak - várják: hol lehet az igazság? Az igazság eldöntésére a fák biológiai helyzetéből kell kiindulni. Őszi metszés esetén, bár a termő képletek már kialakultak, de lombos állapotban nehezebb az áttekintésük. A fák a vegetáció végéhez közelednek, a tápanyagforgalom lassul, így a sebek beforradása nem biztosított minden esetben. Az a nézet hibás, miszerint a gombák, baktériumok télen „békések”. Ha az idő enyhe, igenis naprakészek, és azonnal támadnak. A nyitott sebek egyben nyitott kapukat is jelentenek számunkra. Az őszibarack esetében az őszi metszés még nagyobb rizikót jelenthet, mert egy erős tél, többnapos ónos eső komoly kárt tehet a vesszőállományban. Tavaszai már nincs mit helyreigazítani. Elődeink megfigyelései nem évek, hanem századok alatt alakultak ki. A mai modem kertgazda próbálkozhat, keresheti az új eljárásokat, de egyet tudomásul kell vennünk, a gyümölcsfa a természet szerves része, a neki nem tetsző beavatkozásra gyengébb terméssel válaszol. Bindics István 1
