Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-11 / 266. szám

/ 2 Körkép \n ■ 1994. november 11., péntek szakszervezetektől Konkrét érdekvédelmet a munkavállalóknak! Hadiállapot Boszniában? Páléban a boszniai szerb parlament szerdai hétórás ülésén nem tudott dönteni arról, hogy bevezessék-e a boszniai „Szerb Köztársa­ság” területén a hadiállapo­tot. Mint a parlament titkára közölte, a képviselők meg­lehetősen megosztottak vol­tak ebben a kérdésben. Ra­dovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője Palába ér­kezésekor kifejtette: a tör­vény elfogadása azt jelen­tené, hogy a „köztársaság” elnöke rendeletekkel kor­mányozna, amíg a parla­ment össze nem ül. Fizetéskiegészítés ortodox papoknak II. János Pál pápa és II. Alekszij moszkvai pátriárka jóváhagyásával a „Szen­vedő egyház megsegítése” elnevezésű katolikus szer­vezet évente ezer dollár „fi­zetéskiegészítést” ad az orosz ortodox egyház 6 ezer papjának. BT-vita a fegyverembargóról A Biztonsági Tanács szerdán befejezte kétnapos boszniai vitáját. A testület tagjainak többsége ellenezte azt az amerikai indítványt, hogy oldják fel a fegyver­szállítási embargót a bosz­niai muzulmánokkal szem­ben. A felszólaló tizennégy BT-tag közül az Egyesült Államokon kívül csupán Pakisztán, Omán, Nigéria és Dzsibuti képviselője fog­lalt állást az embargó meg­szüntetése mellett. Betiltották a Vikinget A német belügyminiszter csütörtökön betiltotta a Vi­king Ifjúság elnevezésű új­fasiszta szervezetet. Manf­red Kánther belügyminisz- tey rendeleté. nyomán a rendőrség csütörtökön reg­gel tíz tartományban házku­tatásokat tartott több tucat lakásban, és a neonáci szer­vezet vagyonát lefoglalta. A balkáni háború gyermekáldozatai Eddig 248 gyermek vesz­tette életét a Horvátország­ban 1991 májusában kitört harcok következtében - je­lentette a Beta hírügynök­ség zágrábi forrásokra hi­vatkozva, hozzátéve, hogy a sebesült gyermekek száma meghaladja a kilencszázat. A csütörtökön közzétett hi­vatalos jelentés szerint a gyermekek többsége a légi— és tüzérségi támadásokban halt meg, s 46 százalékuk Kelet-Szlavóniában, 22 százalékuk pedig Dalmáci­ában kapott halálos sebet. A harcok kezdete óta 4237 gyermek veszítette el egyik szülejét, 54 gyereknek pe­dig mindkét szülője a har­cok áldozatává vált. Reform előtt áll a szakszer­vezeti munka, a szakszervezeti szerveződés. Át kell alakulnia a területi képviseleten folyó munkának is. Az MSZOSZ megyei képvi­seleténél is erre az átalakításra törekszenek. Az első lépések között megtörtént a vezetővál­tás is: a megyei képviseleti tes­tület elnöke Berta István lett, aki 1971 óta végez szakszerve­zeti munkát (korábban a MÁV Járműjavítónál). Őt kérdeztük arról, milyen változás elé néz­nek a szakszervezeti tagok és maga a szakszervezet?- Az MSZOSZ Szövetségi Tanácsa jövő év márciusára összehívta a 3. kongresszust. Ez már most munkát ad nekünk, választ kell találni arra, melyek legyenek a szakszervezeti munka súlyponti kérdései. A szakszervezeti szövetség struk­túráját is át kell alakítani, hogy az érdekvédelmi munkát az ed­diginél hatékonyabban tudjuk végezni. Át kell alakítani a szakszervezeti szövetséget. Je­lenleg az 53 tagszervezet nehe­zen mozgatható. Az elképzelé­sek szerint 15-16 szakmacso­portot kellene alakítani, és meg­szüntetni a párhuzamosságokat. Meghatározni konkrétan, hogy mi a szakma, mi a szövetség, mi a terület feladata. Az első lépés­ben történik meg a megyei kép­viseletek átszervezése.- A vezetőváltás után mi tör­ténik?- Mi, a megyében azt szeret­nénk, ha két feladatra készül­(F oly tatás az 1. oldalról) jelenti, ami elsősorban a nagy- fogyasztású UAZ terepjárókat érinti. A leadott járművek he­lyett 6 Skodát ígért az országos vezetés, de azt egyelőre még nem tudni, hogy az új autók mi­kor érkeznek Szolnokra. To­vábbi 6 autótól pedig azért kell megválni, mert már több mint 200 ezer kilométert futottak. A megmaradó gépjárművek sem használhatók korlátlanul: a megyei főkapitányság ugyanis várja azt az ŐRFK intézkedést, amely meghatározza, hogy ha­vonta hány kilométert mehetnek a rendőrautók. A pénztelenség talán legfá­jóbb következménye mégis az, hogy a várva várt 13. havi illet­ményt nem a megszokott idő­ben kapják kézhez a rendőrök. Az utóbbi évtizedekben ugyanis hagyománnyá vált, hogy ezt a pénzt még karácsony előtt ki­osztották, így ezt a szerény ösz- szeget már előre bekalkulálhat­ták családi költségvetésükbe. A többségükben a létminimum ha­tárán élő „rendőrcsaládok” az idén tehát nem jutnak hozzá eh­hez. A remények szerint csak januárban fogják majd kifizetni az idei pluszpénzt. Az ország gazdasági helyze­téhez igazodóan az 1995. évi rendőrségi költségvetés is meg­nénk fel, hogy a megyénél min­den MSZOSZ-tagszervezet és annak érdekképviselete megje­lenjen. Szakértői feladatokat is szeretnénk felvállalni. Például a jog, a munkavédelem, a szoci­álpolitika területén. Ehhez per­sze szakértők kellenek. Velük viszont tudjuk vállalni, hogy konkrét, gyakorlati tanácsokat adjunk a szakszervezeteknek, vagy a helyszínen, egy-egy munkahelyen segítjük az alap­szervezet munkáját, tehát nem a munkavállaló vitatkozik egy kérdésről a munkaadóval, ha­nem a mi szakértőnk. Erre azonban alkalmassá kell tenni a megyei képviseletet, tehát szakértőket kell alkalmaznunk. Célunk, hogy a munkavállalók­nak konkrét érdekvédelmet biz­tosítsunk.- Ezt el is várják Önöktől.- Igen, csak ez összetett. Ha például egy középvezetőt más munkakörbe kell helyezni, mert hanyag munkája több ember munkahelyét veszélyezteti, rög­tön felháborodik, hogy őt nem védi a szakszervezet. Ugyanak­kor egyre több szakszervezeti tag ismeri fel, hogy neki nem­csak a munkahelyen, hanem a területen, országos szinten is van érdeke, amelyet meg kell védeni. Tehát nemcsak azt várja el a szakszervezettől, hogy a fő­nökével szemben képviselje, hanem azt is, hogy területen, or­szágos szinten. Például tör­vényhozási szinten is ott legyen a munkavállalói érdekképvise­let, mint most a privatizációs lehetősen szűknek ígérkezik. A béremelésre sem sok esély lát­szik. Talán a bruttó 10 százalék lesz az, ami megvalósulhat. Persze a tervezett fejlesztések is elmaradnak. Mivel - a dolgokat reálisan szemlélve - a legtöb­ben nem látják az alagút végét, ezért ha tehetik, valami más, jö­vedelmezőbb és megbecsültebb munka után néznek. Ennek a már évek óta tartó folyamatnak egyaránt részese a magasan is­kolázott és az alacsonyabb kép­zettségű munkaerő is. A rendőrség jövője tehát nem túl biztató. A megyei rendőr-főkapitányság vezetői egyelőre csak arra vállalnak ga­ranciát, hogy az év hátra lévő részében szinten tudják tartani a rendőrség működését. Ehhez azonban további helyi kiadás- csökkentő intézkedések beveze­tését tervezik. * Az ország helyzetét ismerve talán vannak, akik azt kérdezik: Miért maradjon viszonylag tá­volabb a szegénységtől a rend­őrség, ellentétben más intézmé­nyekkel, pláne, ha a bűnügyi statisztikák folyamatosan javul­nak? A számadatok sem árul­kodnak mindenről, kiváltképp arról nem, hogy maguk az ál­lampolgárok milyennek érzéke­törvénynél. Vagy a területi egészségbiztosítási önkor­mányzatban is képviseljük őt.- Mégis nagyon sok kritika éri a szakszervezeteket.- Ha például nincs panasz a munkahelyre, nincs semmi gond, megvan a várt béremelés, akkor mindenki azt mondja, hogy a szakszervezet nem csi­nál semmit. Mert nem látják azt a munkát, amelyet a szakszer­vezet azért végez, hogy minden rendben legyen, hogy megle­gyen a várt béremelés.- Általában az a jellemzőbb, hogy a munkaadók embertelen módon hajtják, túlóráztatják a munkavállalókat - nagyon ala­csony bérért.- Az érdekegyeztetés nem egyszerű. Mert el kell fogad­tatni a másik oldallal, hogy a munkavállaló már nem tud mi­ről lemondani: lemondott a pi­henésről, a kultúráról. Miről mondjon még le? A tejről, a ke­nyérről? A gyereke jövőjéről?- Szerintem a törvényi szabá­lyozással is baj van. Az a mun­káltató, aki megsérti a munka- vállaló érdekeit, nem fizet bért, nem tartja be a munkavédelmi szabályokat, olyan enyhe bünte­tést kap, hogy szinte fel sem ve­szi.- Mindenképpen szükség volna a munka törvénykönyve módosítására. Sokkal szigorúbb szankciókat kell alkalmazni azokkal szemben, akik a mun­kavégzés szabályait, a munka- vállalók jogait megsértik. P. É. lik környezetük közbiztonsági helyzetét. A továbbra is elké­pesztő mennyiségben jelentkező vagyon elleni cselekmények, az egyre elharapódzó erőszak, a jóformán ma még ellenőrizhe­tetlen gazdasági bűnözés és a közutakon uralkodó, bárki által tapasztalható különös morál fel­tételezhetően nem a növekvő biztonságot sugallják. A romló közbiztonság, a rend és ellenőrizhetőség hiánya azonban menthetetlenül zűrza­vart okozhat nemcsak a gazda­ságban, hanem az élet más terü­letein is. A töivények azonban a rendőrséget, a rendőröket teszik felelőssé a közbiztonság „szol­gáltatásáért" . Ehhez pedig szakemberekre, eszközökre és nyilvánvalóan sok pénzre van szükség. A kétmilliárdos elvo­nás mindenesetre ennek ellent­mondónak tűnik. Ezek után persze azon sem kell csodálkozni, hogy az ország rendőri vezetőinek vágyálmai­ban is szereplő „rendőrségről alkotott pozitív kép" nem iga­zán akar megvalósulni. Igaz, olyan körülmények között, ahol a rendőrök munkáját - a testü­let tevékenységének jelentősé­gét háttérbe szorító korlátozó intézkedéseivel - maga az állam minősíti, ez valóban nehéz fel­adat is. Horváth Győző Megszorító gazdasági intézkedésekre kényszerült a főkapitányság A bűnt üldözni kell, ha úgy adódik, gyalog is A nemzetközi családév al­kalmából Családkutatás címmel szakmai tanácskozást rendeztek szerdán Túrke vén, a polgármes­teri hivatalban. A Népjóléti Mi­nisztérium, a Pro Kultúra Hun- garica Művészet- és Szabadmű­velődési Alapítvány, Túrkeve városa és a Túrkevei Kulturális Egyesület által támogatott ta­nácskozás délelőtti programjá­nak elnöke, dr. Szabó László kandidátus, a MNT társadalom­néprajzi szakosztályának el­nöke volt. Nyitóelőadásában hangsúlyozta, hogy mai változó világunkban a néprajztudo­mányt senki sem kérdezi meg, holott a vidék problémájával e tudományág foglalkozik igazán, és ismeri legmélyebb gondjait. Előadásában - melynek témája a család a hagyományos társada­lomban volt - ismertette a csa­lád fontosságát. Azt, hogy egy­koron a család: „ .. .birtoklási, gazdálkodási, nevelési és erköl­csi kötelék is volt, nem csak vérségi kapcsolat.” Az elsősor­ban szakmai körből jelenlévő érdeklődők ezek után az anató­liai törökök rokonsági kapcsola­tairól hallhattak előadást Ök­rösné Bartha Julianna karcagi muzeológustól. Őrsi Julianna kandidátus, a túrkevei Finta Múzeum igazgatója a napjaink­ban tapasztalható családon be­lüli munkamegosztásról beszélt a Kárpát-medencében. Kutatási területe, melynek eredményeit tömören ismertette, hazánkon kívül felölelte Románia egy ré­szét, valamint a Kárpátalját, Ukrajnát. Kitért arra is, hogy a kárpótlási törvényből eredően visszakapott földek a Nagykun­ságban hogyan befolyásolják a családok életét. Nagyné Kiss Mária mentálhigiénés népmű­velő ismertette azt a kilenc hó­napig tartó programot, melyet a szolnoki Széchenyi-lakótelepen valósítottak meg. Céljuk a lakó­telepi családi közösség jellem­zőinek a felkutatása volt. A Pethő László kandidátus elnök­letével zajló délutáni tanácsko­záson szó volt arról, hogy a munkanélküliség hogyan hat a családra (előadó dr. Abonyi Er­zsébet főorvos), illetve a bűn- megelőzés lehetőségeire neve­lésről, melynek előadója Nyári Katalin kandidátus, kriminoló­gus volt. -czikkely­Könnyelműsége a háromgyerekes anya életébe került (Folytatás az 1. oldalról) A pusztabánréve-mezőtúri út természetesen nem volt kivilá­gítva, ahogyan az egymás mel­lett)!), ráadásul az út jobb olda­lán közlekedők sem. Merthogy a két nő egymás mellett ment: belül az úton a babakocsival Tamé, a padkán pedig két gyerekkel a biciklin a szomszédasszony. Nekik ez volt a szerencséjük, mert a belül levő asszonyt babakocsistól szinte felöklelte egy arra haladó Trabant, amit CS. L. 56 éves mezőtúri lakos vezetett. A nőt több méteren át maga előtt tolta, míg a test élettelenül zuhant a földre, de a babakocsit is mintegy 30 méteren át vitte az autó. A csodával határos módon azonban a csecsemő nem esett ki a kocsiból, így a gyermek életben maradt. Minden bizonnyal szörnyű volt a balesetet végignéznie a szomszédasszonynak és két gyermekének. Á közlekedőket több autó is kikerülte már a bal­eset előtti pillanatokban, ezért úgy vélhették, mindegyik jármű ezt teszi majd velük. Számítá­sukat azonban alaposan elhibáz­ták. Tamé hátrahagyott egy kis­babát és két nagyobb gyerme­ket. A rendőrség a baleset körül­ményeit szakértők bevonásával vizsgálja; felelősség a traban- tost is terheli, mert ahogy az ál­dozat, ő is szabályt vétett. Kiszabadult a „doktor úr” Adatik tudtul mindazoknak, akiket érdekel, hogy tegnap kora reggel - valamivel hat óra előtt - letöltötte legutóbbi bör­tönbüntetését Horváth Zoltán úr. Hogy ki ő? A teljesség igé­nye nélkül 24 éves kora ellenére volt már állatorvos, a Hortobá­gyi Nemzeti Park főerdésze, az Aggteleki Nemzeti Park igazga­tója, stopos férfi, polgármester, honvéd őrnagy, rendőr főhad­nagy, lelkész, a Hungária Bank vezérigazgatója, nőgyógyász, püspöki titkár, kántor, pápai au- denciáról érkezett világutazó. Sajnos lapszűke miatt befejez­zük a felsorolást, csak még annyit teszünk a leírtakhoz: most 74 rendbeli csalás miatt vonták ki a forgalomból. Hoz­zánk, a szerkesztőségbe szolid vadászruhában érkezett. El­mondta, hogy kis hazánkban - eddigi tapasztalatai szerint - a papok a legtanultabbak, bár sze­rinte túlképezik magukat, mivel könnyű becsapni őket. Igaz is, addig jár a korsó a kútra ... Szóval szinte hihetet­len, de most átvágták őt is: egy illető megígérte neki: ha kisza­badul, várja, sőt állást, lakást szerez neki. Erről csak annyit: nem várta. Viszont várja az élet, a kinti világ, amelybe beleillik kedvenc jelmondata: Hölgyeim és uraim, csak semmi pánik: jö­vök. Reméljük, hiába... Ember alkotta kincsünk a Tisza-tó A közös jelölt Várhegyi Attila Választási együttműködés Egyhetes „képorgia” a Tallinnban Európa találkozna a moziban Választási együttműködési megállapodást kötött egymással Szolnokon az önkormányzati választásokra három párt: a Fi­desz, az MDF és a KDNP - kö­zölték a tegnapi sajtótájékozta­tón. Az együttműködés kezde­ményezője a Fidesz volt, ame­lyik minden pártot megkeresett levélben, az összefogás lehető­ségét kutatva. Az SZDSZ és az MSZP elutasította a felajánlást, míg az MDF, a KDNP nem. Az FKGP belső problémákkal küszködik, ami lehetetlenné tette az együttműködést. A megállapodás lényege, hogy a három párt támogatja a Fidesz polgármesterjelöltjét, Várhegyi Attilát, a város jelenlegi pol­gármesterét. Ezen túlmenően a 17 egyéni választókerületben közös kép­viselőjelölteket indítanak, még­pedig 7 MDF-est, 6 fideszest és 4 KDNP-st. A listán indulók el­osztásánál a tavaszi parlamenti választások szolnoki arányai­nak leképezésére törekedtek, ahogy az egyénieknél is ezt tet­ték. A listavezető dr. Somodi László, az MDF szolnoki szer­vezetének elnöke. A három párt egyéni jelöltjei a választókerületek növekvő sorrendjében: Rózsás Tibor, Ba­logh István, Szalay Ferenc, Si­pos László, Pálhidy Csaba, Kör- téssy Lászlóné, Horváth Péter, Libor Dezső, Juhász István, Bállá György, dr. Detre István, M. Román Béla, dr. Pintér László, Józsa Csaba, dr. Csoor György, Hegmanné Nemes Sára és dr. Póta Sándor. A Fidesz helyi szervezetének elnöke, Józsa Csaba hangsú­lyozta, nem valami ellen, ha­nem valamiért jött létre az együttműködés, annak érdeké­ben, hogy lehetőleg minél szé­lesebb alapokra helyezett ön- kormányzati képviselő-testület jöjjön létre. (Folytatás az 1. oldalról) erősítette meg dr. Nemcsók Já­nos, a parlament környezetvé­delmi bizottságának alelnöke, aki hozzáfűzte, hogy az érzelmi alapokra építkező, sokszor önös érdekeket előtérbe helyező jó- solgatások helyett az immáron nemzetközi hírű Tisza-tavi kuta­tási eredményeknek kell megha­tározni a prognosztizálható jö­vőt. Ezek ismeretében kell aztán meghatározni azokat a prioritá­sokat, melyekre későbbi felada­taikat építhetik fel. Figyelemre méltó volt dr. Dévai György pro­fesszornak, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem öko­lógiai tanszékvezetőjének az a megállapítása, miszerint a Ti- sza-tó jelenlegi jó ökológiai álla­potával bizonyítani tudja, hogy nem minden emberi beavatko­zást kell a nem kívánatos kategó­riába sorolnunk. A tanácskozáson részt vevő szakemberek többsége egyetér­tett azzal a felvetéssel, melyet dr. Aradi Csaba, a Hortobágyi Nem­zeti Park igazgatója ismertetett, miszerint a Tisza-tó északi ré­szén elterülő Poroszlói-medencét elengedhetetlenül szükséges lenne védett területté nyilvání­tani. Minden késedelem vissza­fordíthatatlan környezetvédelmi károkat okozhat - hangsúlyozta a környezetvédelmi szakember. Ennek ismeretében kicsit érthe­tetlennek tűnik a Pénzügyminisz­térium és a Földművelésügyi Minisztérium állásfoglalása, mely a szakhatóságok kérésére a nem időszerű, majd visszatérünk rá választ adta. Markánsan kiraj­zolódott tehát, hogy az energia- termelés és öntözővízgazdálko­dás előnyt kell, hogy élvezzen a környezetvédelemmel és az ide­genforgalommal szemben. Ám ahhoz, hogy ezen szférák sok­szor ütköző érdekei között olyan kompromisszum jöhessen létre, mely biztosítja a térség, egyben az Álföld fejlődését is, elenged­hetetlenül szükséges, hogy a víz­tározó által megtermelt haszon minél nagyobb részben a Ti- sza-tó érdekében kerüljön fel- használásra. P. M. Az Európai Unió kezdemé­nyezésére kontinensünk 15 or­szágának 109 városában rende­zik meg az „Európa találkozik a moziban, az európai film hete 100 városban” címet viselő ren­dezvényt. Ez az esemény mérföldkövet jelent a filmek világában, hi­szen Közép-Európát hazánk képviseli elsőként: a zalaeger­szegi Ady Mozicentrum mellett a szolnoki Tallinn Filmszínház ad otthont a rendezvénynek. November 10-16-ig összesen 16 európai filmet - az angoltól a francián át a finnig szinte min­den európai ország képviselteti magát -, illetve egy-egy összeál­lítást a Balázs Béla Stúdió és a kecskeméti Animációs Stúdió filmjeiből tekinthetnek meg az érdeklődők. A megnyitón egyébként, az esemény súlyához képest, szé­gyenteljesen kevesen voltak, hi­szen alig egynéhányan ültek a széksorokban. Pedig a Tallinka Néptáncegyüttes és a Bartók Béla Zeneiskola Big Bandje fergeteges hangulatú előadással emelte a megnyitó színvonalát. Az egyhetes rendezvény fő­védnöke a Művelődési Minisz­térium, megyei védnöke Boros Lajos, a megyei közgyűlés el­nöke - művelődési miniszterünk és a megyei közgyűlés elnöke azonban másirányú elfoglalt­sága miatt nem tudott részt venni a megnyitón. Ugyanígy a meghívott nagykövetségek képviselői sem jelentek meg az eseményen, kivéve a német nagykövetséget.- A Magyarországon forgal­mazott filmek 90 százaléka amerikai, pedig illenék kivenni részünket az európai filmélet­ből, a filmbemutatókból, hiszen csak Magyarország több Os- car-díjas rendezőt „adott” a filmvilágnak - mondta Várhegyi Attila polgármester.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents