Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-11 / 266. szám

1994. november 11., péntek Hazai tükör 3 RENAULT ? Jegybanki együttműködés A magyar és az orosz jegy­bank együttműködéséről írt alá megállapodást Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Tatjana Paramonova, az Orosz Központi Bank elnöke. A szerződést a jegybankelnökök azon konferencián írták alá, me­lyet csütörtökön Budapesten tar­tottak az MNB megalapításának 70. évfordulója alkalmából. A megállapodás kiterjed arra, hogy a két jegybank szakemberei megvizsgálják a még fennálló orosz adósságból adódó elszá­molási ügyeket. A szerződés szerint a két jegybank a jövőben kölcsönösen tájékoztatja egy­mást a két központi pénzintéze­tet érintő folyó pénzügyekről. Dokumentumok cseréjéről is megállapodott a két jegybanki vezetői valamint arról, hogy ok­tatási kapcsolat jön létre a két nemzeti bank között, mely sze­rint az MNB orosz jegybanki szakembereket oktatna. (MTI) TÉGLAGYÁRI LÓ TÖRÖKSZENTMIKLOSON. Betyár, a 11 éves tó, világéletében tég­lagyárban dolgozott. A nyers téglákat kis sínkocsikra rakják, és a tó segítségével vontatják a kemencékhez. A Referencia Kft. üzemeltetésében levő gyárban az idén több mint kétmillió téglát állítottak eiő. Már befejeződött a gyártás, csak a takarítás van hátra. -Mészáros­Alapítványi bál az ovi tornaszobájáért Foodapest ’94 A kisújszállási, Ifjúsági úti óvoda még tinédzserkorú, hiszen éppen tizenhat éves múlt. Egy­koron társadalmi összefogással épült, és jelenleg már száztizen­nyolc apróságnak biztosít gond­talan elhelyezést, napokat. Las­san kinőtték a létesítményt, hi­szen huszonegy kisfiúval, kis­lánnyal magasabb a létszám. Mégsem ez a legégetőbb gond, hanem az, hogy a testi fejlődést biztosító foglalkozásokhoz, já­tékokhoz nincs megfelelő helyi­ségük. Ezért huszonnyolc szülő egy alapítványt hozott létre. Az­zal a céllal, hogy valamilyen tornaszoba épüljön. Eddig a számlára csupán 150 ezer gyűlt össze, ezért a nyolc óvónő, a szülői munkaközösség, az in­tézmény dolgozói elhatározták, hogy november 19-én, szomba­ton este héttől alapítványi bált rendeznek a művelődési házban. Az összejövetelt dr. Ducza Lajos polgármester nyitja meg, majd az ovisok két műsorszámmal kedveskednek a megjelentek­nek. Lesz svédasztal, a zenét pe­dig az Origó együttes szolgál­tatja. Ami nem mellékes, a be­lépő 750 forint. Várják a kedves szülőket, nagyszülőket, kereszt- szülőket, rokonokat, ismerősö­ket, a hasonló intézmények dol­gozóit. Meg azt, hogy a tombo­lára bármilyen felajánlást elfo­gadnak. Sikeres rendezvény ese­tén közelebb kerülnek ahhoz, hogy megvalósuljon a régi ál­muk, a tornaszoba ... A kamatokkal igenis lefelé kell menni! Fekete János a Klub Szolnok vendége volt szer­dán. Valaki megjegyezte, ilyen csendben figyelni hallgatóságot utoljára a Liszt Ferenc Kamaraze­nekar hangversenyén látott. Beszélgetésünk azzal kezdődik, hogy Fekete János közli, nem doktor. Érdekes, hiszen a magyar pénzvilág egyik Legbe­folyásosabb emberének életútjából adódna a kö­vetkeztetés, hogy e cím tulajdonosa. Az első kér­dés is összefügg a kivívott tekintéllyel.- Miért vállalta el a tanács­adói szerepkört a Magyar Be­fektetési és Fejlesztési Bank el­nök-vezérigazgatója mellett? Egyáltalán igaz-e a hír?- Amiért korábban elvállal­tam a LEUMI Bank-ügyet, amelynek most elnöke vagyok, annak oka az, hogy a magyar­izraeli kapcsolatok húsz éven keresztül nem léteztek, mert nem volt diplomáciai viszony, s amikor megkerestek, hogy se­gítsek, arra gondoltam, hogy van egy 200 ezres magyarul be­szélő kisebbség ebben az or­szágban, kamatoztathatók a gazdasági kapcsolatok. Az MBFB-t azért vállaltam, mert a magyar gazdasági helyzetben komoly bajokat látok, és úgy gondoltam, mindegy, hogy mi­lyen címen, orvoslásáért dol­goznunk kell.- Vannak már konkrét elkép­zelései a tanácsadói szerepkör­rel kapcsolatban?- Nézze, nekem jó barátom a Medgyessy Péter, a bank el­nök-vezérigazgatója, neki van­nak elképzelései, amelyek megvalósításában szívesen részt veszek. Ez egy hiánypótló pénzügyi intézmény. Magyar- országon egy vállalkozónak, aki valamilyen javaslattal jelentke­zik, középlejáratú hitelt forint­ban szereznie szinte lehetetlen­ség. Talán devizában meg tudja szerezni, de abban van egy csomó kockázat, leértékelés, egyebek. Az, hogy egy ország­ban saját nemzeti valutában ne lehessen 5-10 éves lejáratra hi­telt kapni, tűrhetetlen helyzet.- Az előadásában meglehető­sen sokszor kritizálta a kor­mányt.- Nekem van egy álláspon­tom. Az ország három éven át „mínusz-növekedést” produ­kált, és összesen 20 százalékkal visszaesett a GDP-je, ehhez ké­pest az adósság többnek tűnik, a kamat többnek tűnik. Szerintem a kibontakozás útja, hogy ebből a helyzetből kikerüljön: kizáró­lag a gazdasági növekedésben rejlik. Amíg egy olyan pénz- és hitelpolitikát folytatunk, hogy ezt a növekedést nem támogat­juk, hanem visszafogjuk, addig én ezzel nem értek egyet. Ez az én vitám a pénzügyi szervekkel. Ez annyit jelent, hogy nem sze­retem a magas kamatokat, mert az túlzott. Ha azt állítjuk, hogy 20 százalék lesz az infláció, ak­kor nem lehet az alapkamat 25 százalék, nem lehet a repoka- mat 31, s nem lehet az adóstól 35 százalékot kérni, mert ez megöli a vállalkozást, A kama­tokkal igenis lefelé kell menni. Az adókulcsokkal lefelé kell menni, s akkor megélénkül a gazdaság. Szóval a pénzügyi vonallal nem vagyunk szink­ronban.- Mondta az előadásában, hogy volna tippje a bevételek növeléséhez...- Szerintem ahol leghama­rabb lehetne biztosítani a gaz­daság növekedését, az a mező- gazdaság és az infrastruktúra. Ezeknél a beruházások nagyon hamar eredményt hoznak. A mezőgazdaság egy év alatt ter­mésben már vissza tudná adni a befektetést, erre hitelt kellene adni, rövid és középlejáratút. Nem elég földet adni, ahhoz szerszám is szükséges, műtrá­gya s egyebek. A másik, az or­szág akkor tud fejlődni, ha az infrastruktúra, a háttér ehhez biztosított, ha az utak, a telefo­nok rendben vannak. Az utób­binál történtek érdemleges lépé­sek, azonban ide tudatosan kell „betenni” a pénzeket.- Ha netán a parlamenti széksorokban ült volna, miként szavaz az expóra?- Most én is azt mondtam volna, hogy már késő. Annak idején nem voksoltam volna arra, hogy úgy legyen világkiál­lítás, hogy csak 15 milliárd fo­rintot ad rá az ország. Vagy mondjunk igent és akkor adjunk 100 milliárdot, vagy ne csinál­junk semmit. Ez azt jélentette a külföldinek, hogy ne gyertek ide, nem lesz itt semmi, mert ő tudja, hogy ennyi pénzből nem lehet megcsinálni tisztessége­sen egy ilyen expót.- Mit szól Békési pénzügymi­niszter brüsszeli híréhez, vagyis hogy nincs pénz?- Én egy pénzügyi tárgyalás­nál, ha hitelről van szó, mielőtt kimegyek és tárgyalok, megtu­dom a partnerektől, hogy mi lesz a válasz...- Ez egy meglehetősen ke­mény kritika a tárca szakértői gárdájára nézve.- Engem soha olyan megle­petés nem ért, hogy kértem egy hitelt, s azt mondták: nem. Én előtte tisztáztam az igent, s ak­kor kértem. Olyan előfordult, hogy mást kértem és mást ad­tak, de hogy fogadóképesek-e, azt előtte tisztázni kell.- Említette, volna tippje az államháztartási költségek csök­kentésére vonatkozóan is.- Nagyon helyeslem például, hogy megszüntetik a köztársa­sági megbízotti hivatal intéz­ményét. Személy szerint alkot­mányellenesnek tartottam. Eb­ben az országban tulajdonkép­pen két szuverén testület van, amit a nép választ, a parlament és az önkormányzat. En egysze­rűen nem tudom elfogadni azt, hogy a kettő közé lehet kine­vezni embereket, olyanokat, akik az önkormányzat felett vannak. Ez az alkotmány szel­lemével nem passzol össze. De hát van egy csomó hasonló do­log, vannak itt olyan hivatalok, amelyeknek igencsak lehetne a létszámát csökkenteni. Aztán van ez a rengeteg alap, céljaik igazán nem ismeretesek, de igen komoly pénzekkel bírnak. Ha ilyen alapokba tesszük a pénzeket, s azon keresztül fi­nanszírozunk dolgokat, akkor elvész a parlament ellenőrzési lehetősége. Átláthatóbbakká kell tenni őket. És hát vannak dolgok, amikre viszont oda kell adni a pénzt. Ilyennek tartom például a közbiztonságot. En­nek fenntartásához meg kell fi­zetni azokat, akik kockáztatják a bőrüket, az életüket azért, hogy megvédjék az állampolgá­rokat. Ettől nem szabad sajnálni a pénzt. Nem itt kell megtakarí­tani a forintokat. Hajnal József Mintegy 200 millió forintos árbevételre számítanak a Foo­dapest nemzetközi élelmi­szer-ipari kiállítás szervezői. Ezt Szebeni Márton, a Hungexpo Agro Stúdiójának igazgatója mondta a november 23. és 26. között megrendezésre kerülő Foodapest ’94 csütörtöki beha­rangozó sajtótájékoztatóján. A nemzetközi élelmiszer-, ital- és élelmiszer-gépipari szakkiállítá­son több mint 900 magyar és külföldi cég mutatja be termé­keit. Az Agro Stúdió vezetője elmondta még: a két évvel ez­előtti első kiállítás is bebizonyí­totta, hogy Európának e térsé­gében szükség van egy mező- gazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállításra Budapesten. A Foodapest a térség szakmai ta­lálkozópontja kíván lenni, s e szerepet várhatóan be is töltheti, hiszen a jelenlegi kiállításra a je­lentkezők száma minden előze­tes várakozást felülmúlt. Kül­földről több mint 450 kiállító érkezik, és a hazai kiállítók száma is csaknem ugyanennyi. A kiállítást főként üzletemberek számára szervezik. A négy kiál­lítási napból három szakmai nap lesz. Emellett az előzetes jelzé­sek szerint 12 üzleti delegáció érkezik a vásárra üzletkötési szándékkal. (MTI) LÁTLELET A törvényszegés büntetlensége Bármilyen jelentéktelen törvényszegésről van is szó, a legrit­kább esetben jár érte jutalom. Legfeljebb méltányosságról be­szélhetünk, amelynek mértéke igen változékony. Nyilvánva­lóan a törvényszegés nagyságától függően. Bonyolultabbá ak­kor válik a helyzet, ha éppen a kormányzat kényszerül enged­ménytételre. Mert ha figyelmesen tanulmányozzuk azt a javas­latot, mely a társadalombiztosítási járulék fizetése kapcsán szü­letett, zavarba ejtő felismerésekhez juthatunk. Végül is a külön­böző munkadók csaknem 40 százaléknyi adósságának elenge­dése merült fel, s ebbe beleértendők a felhalmozódott kamatok is. Olyan engedmény ez, amelynek a vesztesei elsősorban azok, akik a törvényesség szabályait betartották. Pontosan fizették a járulékokat, jóllehet másra is tudták volna fordítani a felhalmo­zódó összeget. Éppenséggel újabb üzleti vállalkozásokba kezdve, vagy esetleg különféle jutalmak címén kifizethették volna. Csakhogy a törvényszegés ezúttal is egyenlőtlenségeket szül, hiszen az egészségügyre vagy a nyugdíjakra kifizethető összeg csökken. A társadalombiztosítás kénytelen hitelekből élni, melynek következtében ugyanannyi pénz egyszerűen ke­vesebbet ér. Nyilván ezzel legkevésbé sem törődnek azok a munkaadók, melyek a kormányzati javaslat elfogadása után kézzelfogható előnyhöz jutnak. Áz erkölcsi megfontolások ebből a szempont­ból semmit sem érnek. Mert a felemásan értelmezhető bátorság óhatatlanul kamatozik. Más kérdés, hogy mennyire befolyásolja majd az állampolgárok igazságérzetét s ezen keresztül az oly sokszor ostorozott adófizetői morált. Ha a különböző intézmé­nyek, szervezetek, magánvállalkozások törvényszegők lehet­nek, joggal gondolhatja bárki úgy, hogy önmaga számára is ta­lál mentséget. Csak éppen türelmesnek kell lennie. A szociáli­san érzékeny kormányzat talán hasonlóképp méltányos lesz. Vélhetően, de nem bizonyítottan, mivel mégiscsak könnyebb néhány százezer forintnyi tartozást behajtani, mint több milliót. Kivált akkor, ha a társadalombiztosítási járulékokat állami fenntartású intézmények sem fizetik. Önfelmentő érveket pedig könnyű találni akár abból adódóan is, hogy az állami alkalma­zottak, illetve a bérből élők nagy része alulfizetett. S még abban sem reménykedhetnek, hogy - mint a köztársasági megbízottak - milliós végkielégítésük miatt keresetet nyújtanak be a bírósá­gon. Az igazgatótanácsok korábban felmentett tagjai már ked­vezőbb helyzetben vannak, hiszen könnyűszerrel jutottak hozzá öt-tíz milliós „jutalmukhoz”. „ _ Kerékgyártó T. István Európai Ifjúsági Központ Európai Ifjúsági Központot hoz létre Budapesten az Európa Tanács a magyar kormánnyal karöltve - jelentette be Szelényi Zsuzsa miniszteri biztos a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium csütörtöki sajtótájékoz­tatóján. Mint elmondta: a Budapesti Európai Ifjúsági Központ (BEYC) az Európa Tanács által Strasbourgban működtetett ifjú­sági központ ikerintézménye lesz. A központ célja, hogy se­gítse a fiatalok kreatív önszer­veződéseit, támogassa őket a ró­luk szóló döntésekben való részvételben. Szelényi Zsuzsa kiemelte, hogy hazánkban jön létre az első olyan ifjúsági in­tézmény, amely az Európa Ta­nácshoz kapcsolódva, de Stras- bourgon kívül működik majd. A miniszteri biztos ezt a tényt a Magyarország felé irányuló bi­zalom jeleként értékelte. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy az ifjúságpolitikára a költségvetésből csupán 36 mil­lió forint jut. Ezért a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium október elsején létrejött if­júsági főosztálya új bevételi for­rásokat kíván teremteni a fiata­lok eredményesebb támogatása érdekében. (MTI) Eddig kétmillió hektár talált gazdára Előreláthatólag november végéig elkészíti a hivatal a kár­pótlási folyamatok jogi lezárá­sát rendező törvényjavaslat ter­vezetét - mondta Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A mihamarabb meghozandó törvénynek kell rendeznie a má­sodfokú kárpótlási döntések sorsát, a kárpótlási jegyek pia­con tartásának feltételeit, illetve a kárpótlási jeggyel szerzett kedvezmények továbbélésének körülményeit. E jogszabály rendelkezik majd a hivatal to­vábbi sorsáról is. Egy másik jogszabály-módosítás, amelyet szorgalmaz a hivatal, a kárpót­lási jegyek életjáradékra váltá­sának módjára vonatkozik, és azt lenne hivatott elérni, hogy minél többen választhassák ezt. A kárpótlási hivatal vezetője beszámolt arról is, hogy eddig összesen 113,872 milliárd fo­rintnyi kárpótlási jegy kiadásá­ról döntött a hivatal. Nagy Fe­renc szorgalmazta, hogy a va­gyonkezelő szervezetek miha­marabb teremtsék meg a megfe­lelő vagyonkínálatot a kárpót­lási jegyekkel szemben. Az eredeti határidőre beadott kérelmek nagy többségét már elbírálta a hivatal, a politikai üldöztetés alapján benyújtott 355 ezer igényből még 13 ezer elbírálható ügyben nem hoztak döntést. November 30-áig azonban ezek a határozatok is megszületnek. A hivatal arra tö­rekszik, hogy a beadott mintegy 600 ezer pótigénylésben dön­teni tudjon akkorra, amikor az adott településeken megkez­dődnek az árverések a második kárpótlási földalapra. Ezért ezekben az ügyekben elsősor­ban nem a beérkezés sorrendjé­ben hozzák meg a határozato­kat. A vagyoni ügyekben be­adott 544 ezer 763 igényből eddig mintegy 77 ezer határozat született több mint 2,5 milliárd forint értékben. Megkezdődött a döntéshozatal a politikai ügyekben is, amelyek hossza­sabb egyeztetést igényelnek. A kárpótoltak eddig mintegy 2 millió hektár, 36,7 millió aranykorona értékű földet sze­rezhettek meg a kárpótlási föld­árveréseken. Folyik a második kárpótlási földalap kijelölése, amelyek árverései a jövő év második negyedévében kez­dődhetnek el. (MTI) OMCAR Kft Szolnok, Abonyi út 63. Telefon: 56/341-086. KKNAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI

Next

/
Thumbnails
Contents