Új Néplap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-10 / 265. szám

1994. november 10., csütörtök Hazai tükör 3 Finisben a kukorica betakarítása Várhatóan 4,8-4,9 millió tonna kukoricát takarítanak be az idén hazánkban. A betakarí­tás háromnegyedét már elvégez­ték a gazdálkodók. Mintegy 900 ezer hektáron fejezték be a munkát. A termésátlagok azon­ban igen nagy különbségeket mutatnak. Az átlagos termésho­zam 4-4,1 tonna körül alakul hektáranként. Erről tájékoztat­ták az MTI-t a szaktárca föld­művelésügyi hivatalok főosz­tályán. Hazánkban az idén 1 millió 200 ezer hektáron termesztettek a gazdálkodók kukoricát. A termésátlagok a Dunántúlon magasabbak voltak mint az Al­földön és az északi hegyvidé­ken. A legjobb termés Tolna megyében várható, mintegy 5,6 tonna hektáronként, míg Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében csak mintegy 2,3 tonna ter­mésre lehet számítani. SZILÁRD UTAK TISZAKÜRTÖN. Tiszakürt belterületén, a József Attila, Széchenyi, Ságvári és Bozó Mátyás utcákban most készítik az útalapokat mintegy 850 méter hosszon. A Magyar Aszfalt Kft. kecskeméti főmérnöksége vállalta, hogy november közepére az aszfaltburkolattal Is végeznek. -Mészáros­Spéter Erzsébet: Nagyon büszke vagyok erre a kitüntetésre A Magyar Köztársaság el­nöke a magyar művészetért végzett kimagasló tevékeny­sége elismeréseként Spéter Erzsébetnek a Magyar Köz- társasági Érdemrend közép- keresztje kitüntetést adomá­nyozta. Ebből az alkalomból készítettünk telefoninterjút Spéter Erzsébettel.- Gratulálok a kitüntetéshez. Milyen érzéssel fogadta?- Nagyon büszke vagyok rá. Amerikában is kaptam négy ki­tüntetést, de itthon kapni - az más. Ez felér negyven külföldi kitüntetéssel!- Az Ön és az Ön által alapí­tott díj megítélése nagyon sokat változott Magyarországon.- Régebben az optika nagyon nagyon-fezuk -volt-rtt-f-nem láttak ... r riég ilyet, megelőztem a kort véle. Ez a •borjú*"és1 űz új kapd' * szindróma. Leég a borjúnak az istállója, a gazda gyönyörű szép újat épít neki, de a borjú meg­riad az új kaputól, és inkább marad a latyakban, a sárban. Én ezt a díjat az Oscar mintájára építettem fel, megkaptam hozzá az engedélyt és elhoztam ide, csak akkor még itt ilyen szemel­lenzős, szűk látókör volt. A megítélés változott, pedig nem lett jobb a műsor, a díj sem vál­tozott, a „borjúk” lettek elfoga- dóbbak. Ma már például olyan csillár-, szalagmintákat horda­nak a fülükben a hölgyek, mint én akkor. Amikor én először fölvettem itt ezeket a fülbevaló­kat, megkérdezték: „Kocsikerék van a füledben?” Hát most min­denkinek kocsikerék van a fülé­ben! Kiderült, hogy az Erzsébet-díj- jal én egy nagyon jó darabot tet­tem le az asztalra, olyat, ami itt nincs.- A ruhája és a személyisége mindig is az érdeklődés köz­pontjában állt.- De drágám! Kisbogaram! Mi a keresztneved?-Éva.- Éva, ha a kifutókat nézed, a manökenek ruháját, frizuráját, hát azok fantáziában lepipálnak engem!- A kitüntetésen kívül lát-e más jelet, hogy elfogadták itt­hon is? ' - Ez a kérdés nem is jogos! Természetes, ahogy bővült a lá­tókör, azok is elfogadtak, akik addig csökönyösen' ellensége­sek voltak. Ők sem azért elle­nezték kezdetben^ mert nem tet­szett, hanem azért, mert nem ők találták ki, nem ők csinálták.- Az irigység volt az ellensé­ges hozzáállás oka?- Föltétlenül. A tehetségtelen ember mindig irigy. A tehetsé­ges ember pedig felkarol min­dent, ami érték. Ez a díj abszolút becsületes és demokratikus. Az operaéne­kest például az operaszakértő jelöli ki. Minden művészt olyan szakértők jelölnek ki, akiknek a hozzáértése támadhatatlan. Az közönség pedig választ közü­lük, hiszen ő megy a pénztárba és ő perkálja le a jegy árát, joga van megválasztani, hogy kit akar látni. Itt minden kategóriá­ban a nép választ. Hát van ennél demokratikusabb?- Nincs.- Az Erzsébet-díj végül is he­lyére lett téve, pontosabban a helyén volt, csak nem akarták, elismerni az irigyek meg a hogy is mondjam, „a borjúk”? De hát az irigy emberrel nem lehet vi­tatkozni, nem is szabad, mert a kevésbé sikeres ember irigy, meg aki féltékeny, hogy nem lehet ennek a részese. Még olyat is mondtak, hogy nem vagyunk lovak, hogy megmérettessünk. Hát az egész élet egy megméret­tetés.- A díjat városunkban, Szol­nokon adják át. A közönség nagy izgalommal várja ezt, és Önt is nagy izgalommal várják.- Bogaram, nem mersz visz- szategezni a korkülönbség mi­att?- Tehát nagyon nagy, izga­lommal várnak Téged. És na­gyon kíváncsiak arra, hogy mi­lyen ruhában, milyen frizurával jogsi megjelenni. (Ezen nagyon nagyot nevet.)- Hogy is lehet arra gondolni, hogy más ruhában és más frizu­rával jönnék, mint a megszo­kott? Ez a frizura, amit én fölfé­sülök reggel és madárfészket csinálok a fejem búbjára, és turbánszerűen kötöm, mint az arabok - ez most nagy divat lett!- És mennyi időbe kerül ez reggelente?- Nagyon sokba. De megéri, mert nekem nem kell fésű, nem kell tükör, egész nap megva­gyok, még ha éjjel egykor fek­szem le, akkor is. Visszatérve a színházra: Én mindenütt, ahol megfordultam a világban, anyanyelven néztem a színházi előadásokat. Úgyhogy nagyon tudom, hogy mi a jó. Ismered azt a példát, amikor gyémánt után kutatnak, hogy végre megtalálják a nagy hal­mazban, és még csiszolni is kell. Az én színházi nézettsé­gem, látottságom is briliánssá csiszolódott az évek során. Na, ezt a gondolatot olyan jól kita­láltam, hogy máskor is fogom használni. Paulina Éva Határidő: 1995. december 31. Tisztázni kell a föld tulajdoni viszonyait!- A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény már születése pillanatában is el­hibázott volt, ugyanis ezeket a szervezeteket a jogszabály nem ruházta fel olyan hatósági jog­körrel, amely elősegíthette volna az egyértelmű, áttekint­hető és határidőhöz kötött föld­tulajdon-rendezést - válaszolta dr. Kis Zoltán, a Földművelés- ügyi Minisztérium politikai ál­lamtitkára arra a kérdésünkre: miért került a jogszabályalkotás sürgősségi listájára a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvénytervezet módosí­tása? Az államtitkár szerint a föld- tulajdonosok felemás állapot szenvedő alanyai voltak, mert a kárpótlásra jogosultak és a rész­arány-tulajdonosok földjének kiadási mechanizmusa elvált egymástól: párhuzamosan, két külön bizottság végezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A kárpótlási földalapok kijelölése és a földkiadó bizottságok kö­zött sem volt összhang, ezért fordulhatott elő, hogy a rész­aránytulajdonoknak mindössze 40 százalékát tudták csak kije­lölni.- A törvény módosításának felgyorsítása tehát azt a célt 'szolgálja, hogy a még „várólis­tán" lévő mintegy másfél millió részarány-tulajdonos birtokát mielőbb kimérhessék?- A félreértések tisztázása végett: nem földkimérésekről van szó, hanem arról, hogy az érintettek földtulajdonát hely­rajziig bejegyezzék. A parag­rafusmódosítás lényegében - ha úgy tetszik - kényszerítő jel­legű: a földrendező bizottsá­goknak 1995. március 31-ig be kell fejezniük a földkiadást. Azokon a helyeken, ahol a tör­vény szabta határidőig nem tör­ténik meg a részaránytulajdo­nok kijelölése, ott a közgyűlés­nek kell döntenie: új bizottságot választ, vagy a földművelésügyi hivatal közreműködésével ható­sági sorsolás útján folytatják le a földkiadást. 1995. december 31-e a legvégső határidő. Ezt követően már az érintettek „bő­rére” megy, ha a bizottságoknak nem sikerül az adott területen a föld tulajdonviszonyait ren­dezni. A tulajdonosok ugyanis azt kockáztatják, hogy ha a ké­sőbbiekben ténylegesen szeret­nék kiméretni a földjüket, elve­szítik azt a kedvezményt, ame­lyet ma a törvény számukra biz­tosít. Nevezetesen a földkimé- rési költség 50 százalékos visz- szatérítésének a lehetőségét. Nem kétséges: ezek nagyon kemény feltételek, de a kor­mány - programjának megfele­lően legkésőbb 1996-ra be kell fejezni a tulajdonviszonyok rendezését. Újvári Gizella (Ferenczy Europress) Egyre több a szabadalom A szabadalmi bejelentések száma egy év alatt 21,1 száza­lékkal nőtt. Az Országos Ta­lálmányi Hivatalhoz tavaly va­lamivel több mint 12 ezer sza­badalmi bejelentés érkezett, melynek 90 százaléka külföldi volt. A találmányok nagyobb védettsége érdekében új szaba­dalmi törvény készül. Mindezt Szarka Ernő, a hivatal vezetője a szerdai sajtótájékoztatón je­lentette be. A benyújtott szabadalmi be­jelentések közül 1948-at ha­gyott jóvá a hivatal. A hazai gazdálkodószervezetek közül a gyógyszergyárak termékeire ad­ták a legtöbb szabadalmi vé­delmet. A Richter Gedeon Rt. 28, a Chinoin 19, az Egis Gyógyszergyár Rt. 16 termékét szabadalmaztatta. A magyar' szabadalmi jog régóta megoldásra váró prob­lémája - a közvetlen termékol­talom bevezetése - ez év július 1-jétől rendeződött - mondta Szarka Ernő. A törvénymódosí­tás eredményeképpen vala­mennyi találmány szabadal­mazható akár termékre, akár előállítási eljárásra vonatkozik. A tájékoztatón szó volt arról is, hogy korszerűsítésre vár a védjegyek lajstromozása. Az elmúlt évben csaknem 4 ezer hazai és 5580 külföldi védje­gyet jelentettek be. Az idei első félév mérlege: 2100 nemzeti és 3086 nemzetközi védjegybeje­lentés. (MTI) Bírák különvéleményen Érdekesen alakult az Alkotmánybíróság állásfoglalása azzal kapcsolatban, hogy az országgyűlési képviselők egyúttal lehet­nek-e polgármesterek is. Néhány éve, pontosan 1990-ben nem volt a válasz. Most pedig minimális különbséggel, 5-4 arányban igen határozatot hozott a magas testület. Tiszteletben tartva a jeles szaktekintélyek többségének dön­tését, én mint az egyik szürke kis választó, mégis a négy nemet fogadom el. Talán nem is csak azért, amit Sólyom László elnök úr mondott. Ugyanis ő szintén a határozat ellen voksolt, mert szerinte a képviselőség egyúttal törvényhozó hatalom is, míg a polgármesterség a végrehajtói megtestesítője, és nem szeren­csés, ha ez a kettő egyetlen kézben összpontosul. Hogy miért? Mert korrupcióra, visszaélésre adhat okot. Jobban mondva lehe­tőséget. Bizonyára igaz ez is, de nekem innen lentről, az alföldi végekről más kifogásom akad. Nem tudom, nem értem, egy aktív képviselő - aki ráadásul valamilyen bizottságban is teszi a dolgát - hétfőtől péntekig, va­jon mikor intézné a városa, községe ügyeit. Nekem ez az egyik aggályom. Másodállásban, vagy ahogyan írjuk, mellékállás­ban? Az is érdekelne, a két fontos poszt közül, melyik lenne a mellékállás. A haza ügye, esetleg a településé? Ugyanis, ha ennyira egyszerű polgármesternek lenni, ha ezen feladatot a képviselőség mellett is kellő alapossággal el lehet látni, akkor meg azt nem értem, mire fel kapnak a polgármesterek 60-80-100 ezer vagy ennél is több fizetést. Ebben az esetben ugyanis elég lenne 10-20 ezer forintos tiszteletdíj, hiszen ez egy olyan, négy évre választott munka, amelyet mondjuk napjaink­ban egy másik nagyon fontos mellett - mint a képviselőség - is rendesen, megfelelően el lehet látni. Látszott a döntésen, hogy a téma okos alkotmánybíróinknak is alaposan feladta a leckét. Ha én lennék ebben a helyzetben, a két tisztséget egyszerre bizonyára nem vállalnám. Elvégre örö­kös támadási lehetőségnek tenné ki magát az ember. Arról nem beszélve, hogy úgy vagyok vele: egy tehetséges vagy na- gyon-nagyon tehetséges embernek, aki a hivatásában menőnek, jó fejnek számít, egy fontos beosztás is éppen elég. Ha meg te­hetségtelen, teljesen mindegy, hányat tölt be. Arról nem be­szélve, hogy kis hazánkban a majdnem négyszáz honatyán kí­vül rengeteg remek adottságú, mondjuk polgármesternek való ember akad. Vagy ennek a pár száz embernek kell betöltenie, il­letve egy részüknek egyszerre két fontos posztot is? Ki tud ne­kem erre megfelelő feleletet adni? Én már gyanítom, azok, akik az urnák elé járulnak majd december 11-én. Hiszen a végső döntés nem az Alkotmánybíróság, nem is az én kezemben, ha­nem a választókéban van. D. Szabó Miklós Magyar-amerikai katonai együttműködés Magyarország eltökélt szán­déka, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter jelentette ki szerdán, amikor megnyitotta a védelmi kérdésekkel foglal­kozó magyar-amerikai munka- csoport soros ülését. A védelmi tárca vezetője hangsúlyozta, hogy a térségben eddig csak a Magyar Honvéd­ség légierejét és légiirányítását szerelték fel az úgynevezett sa­ját-idegen felismerőrendszerrel, amely megfelel a NATO köve­telményeinek. Elmondta azt is, hogy tovább folytatódik a légie­rők korszerűsítése, így átalakít­ják a rádiótechnikai lokátor­rendszert is, hogy az megfelel­jen a NATO-szabványnak. A honvédelmi miniszter el­mondta: az ülés célja annak a megállapodásnak az előkészí­tése, amely az eddigi éves együttműködést hosszabb tá­vúra váltaná fel. A dokumen­tumot a tervek szerint a jövő év első negyedében Budapesten ír­ják alá. Amennyiben William Perry amerikai védelmi minisz­ter elfogadja a magyarországi meghívást, akkor ezt az alkal­mat használnák fel a dokumen­tum jóváhagyására. A magyar honvédelmi mi­niszter szólt arról is, hogy meg­kezdődött a magyar-amerikai információs és titokvédelmi kormányközi megállapodás előkészítése is, amely elősegíti, hogy a Magyar Honvédség kor­szerű amerikai haditechnikai eszközöket szerezhessen be. Keleti György biztosította az amerikai felet, hogy a honvéd­ség nehéz gazdasági helyzete el­lenére tovább folytatódik a had­sereg átalakítása, korszerűsí­tése. (MTI) Szénszünet is lehetséges Fűtés van, pénz viszont nincs „A gáz árának százszázalé­kos felemelése után egészen biztosan lesz szénszünet isko­lánkban.” E feketehumorral próbálta ecsetelni dr. Boros Dezső, a jászberényi Gyakorló Általános Iskola igazgatója a szomorú helyzetet. Beszélgeté­sünkkor már langyos volt a radiátor, de egy napig bizony fagyoskodtak a tanulók. Az ok a fűtési rendszer bonyolult (cső)hálójában keresendő, de nem túlzás, ha a volt politikai rendszer kuszaságait is felvil­lantjuk egy leheletnyire. A tanítóképző főiskola épüle­tei az aprítógépgyár kazánházá­ból kapják a meleg vizet a fű­téshez. Az általános iskola épü­lete az utolsó, ahová a vezeté­kek elérnek. így náluk alig lan­gyos a fűtőtest, míg a főépület­ben résnyire nyitott ablak mel­lett szabadulnak meg a felesle­ges kilojoule-októl. A főiskola főigazgatója, dr. Benedek Sán­dor látva a pazarlást s a hatal­mas fűtési számlát, elrendelte, hogy éjszakára állítsák le a fű­tést, továbbá csak 22 fokig fűt- sék az épületeket. A rendszer fogyatékossága miatt az ered­mény az lett, hogy a csőkígyó végén lévő általános iskolában lehűlt a „légkör”. Ihász Lajos, a főiskola mű­szaki osztályvezetője részlete­sen elmagyarázza, hogyan is próbálják áthidalni a mostani problémát. Átálltak kézi vezér­lésre. A főépületben elzárják, a gyakorló felé kinyitják... és így tovább. Szóval a fűtési rendszer elhibázott. Egy keringetőszi­vattyút már eddig is alkalmaz­tak az általános iskola fűtésének javítására, mert ott mindig hi­degebb volt. A csupa ablak, üvegfalakkal tervezett épület több hőt igényel, mint más épü­let. A főigazgatói utasítás kap­csán a keringetőszivattyút leállí­tották éjszakára. Mire reggel át­forgatja a rendszerben lévő vi­zet, addig dél lesz. Ekkor érezni, hogy fűtés van az isko­lában. A történet azonban messzebbre nyúlik.- Az aprítógépgyártól 1982-től kapjuk a fűtést - tájé­koztat Ihász Lajos. - Akkor korszerűsítették ott a kazánhá­zat. Ebbe a Művelődési Minisz­térium is beszállt, hogy a főis­kola is csatlakozhasson. A prob­lémák azonban nem új keletűek. Szakmailag és költség tekinte­tében is az lenne jó, ha a kollé­giumnak, az iskolának, és a fő­iskolai főépületnek külön ka­zánja lenne. Más-más a fűtési igény. Egy tervezettel jelentkez­tünk a minisztériumban, de le­söpörték az asztalról. Ez ’93-ban 30 millióba került volna. Ezzel szemben ’92-ben 10 milliót fizettünk a fűtésért az aprítógépgyámak. Tavaly csak 6,5 milliót, mert áttértek a gázra. Idén azonban az első 9 hónap alatt elköltöttük egész éves fűtési keretünket. Ezért hozott a főigazgató úr szigorú takarékossági intézkedést. Beszélgetésünk alkalmával azonban kiderült, hogy nem felhőtlen a viszony a gyárral. Nincs aláírt szerződés a fűtést illetően. A ’92-es „veszekedés” óta kutya-macska barátságban élnek. Gyakran késve fizet a fő­iskola, viszont kiszolgáltatott helyzetben van az árak tekinte­tében is. Jövőre pedig duplájára tervezi emeli a kormány a gáz árát. Ugyanakkor az oktatásra nem kíván többet költeni az idei összegnél. Erre célzott dr. Bo­ros Dezső, aki elkeseredett e történet, s más miatt is.- Iskolánk, a főiskolával együtt minisztériumi intéz­mény. Nálunk csak a bérgaz­dálkodás van, a dologi kiadá­sokkal a főiskola gazdasági hi­vatala foglalkozik. Mi nem fejkvótát kapunk. A tanítókép­zés része a gyakorló iskola, ezt pedig feladat finanszírozásban működteti az állam. Most 370 jászberényi gyerek tanul ná­lunk, de ha 470 diákunk lenne, akkor is ennyi pénzt kapnánk. Az önkormányzati iskoláknál ez másként van. Ott a fejkvótát az önkormányzat 20-60 ezer fo­rinttal kiegészíti, hogy megfe­lelő színvonalt biztosítson. Erre a háromszázhetven gyerekre azonban nem költ a város. Ezért lehet, hogy „szénszünetünk” lesz, mert a főiskola költségve­tése egyszerűen ellehetetlenül. Nemcsak a fűtési rendszerünk elhibázott, pazarló, ésszerűtlen, de sok más is. KE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents