Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

6 Szolnoki Extra 1994. október 6., csütörtök „Komoly, verítékes munkával értük el, hogy munkatársaink ne ellenséget lássanak a számítógépben, hanem segítőeszközt” A tekerős telefonoktól a térinformatikáig A múlt héten rendezték meg Szolnokon a IV. országos térinformatikai konferenciát, amelynek szervezői között volt a Jász-Nagykun-Szolnok (JNSZ) Megyei Önkormányzat, a Szolnok Megyei Jogú Város Önkor­mányzata és a BM JNSZ Megyei TÁKISZ. Miután tradicionálissá kezd válni, hogy Szolnok vállalja fel rendszeresen a házigazda szerepkörét, bekopogtattunk ezen intézmények első számú vezetőihez: ők hogyan lát­ják vajon a térinformatika jelenét s egy kicsit a jövőjét?- Elnök úr! Milyennek ítéli meg a megye szerepét a térin­formatika bevezetésében, al­kalmazásában? Miben látja a jelentőségét? Boros Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke:- A térinformatika az elkö­vetkező időszak egyik fontos eszköze a terület- és infrastruk­túrafejlesztés szempontjából. Egyre inkább meghonosodik a mindennapi gyakorlati munká­ban. Két évvel ezelőtt a megyei önkormányzat és mások össze­fogásával létrehoztunk egy tér- informatikával foglalkozó részvénytársaságot, amelyben fő részvényes a megyei önkor­mányzat. Meggyőződésem, hogy a későbbiek folyamán az önkormányzati munkában nagy szerepe lesz a térinformatiká­nak. Jelenleg nem könnyű a részvénytársaság működtetése, mivel nagyon nehéz munkához jutni.- Tapasztalatai szerint ho­gyan viszonyulnak a kisebb-na- gyobb települések önkormány­zati hivatalainak munkatársai az államigazgatási információ- technika e korszerű formájának alkalmazásához?- Ez a módszer még most van terjedőben Magyarországon. Két dolgot említenék meg az önkormányzatokkal kapcsolat­ban. Talán nem érzik még kel­lőképpen a térinformatika al­kalmazásának szükségességét, illetve igen költségesek az ilyen jellegű munkák. Kisebb telepü­léseken, ahol könnyebben átlát­hatók az üzemeltetéssel, fejlesz­téssel kapcsolatos témák, az igény még kevésbé alakult ki. Egyelőre a nagyobb lélekszámú települések fogékonyabbak a térinformatikával kapcsolat­ban. Ennek ellenére bízom ab­ban, hogy az elkövetkező évek­ben egyre nagyobb teret hódít ez a módszer az önkormányza­tok gazdálkodásában, a telepü­lésfejlesztésben. Egy nagyon korszerű dolognak tartom, a jö­vőnek dolgozik, aki ezzel fog­lalkozik. Boros Lajos: Korszerű dolog­nak tartom a térinformatikát- Elnök úr! Ön is részt szo­kott venni a térinformatikai kon­ferenciákon?- Az ideit én nyitottam meg, bár nekem nem szakterületem a számítástechnika. Inkább mint olyan eszközt ismerem a térin­formatikát, aminek létjogosult­ságát tartom nagyon fontosnak a következő időszak számára. * Dr. Mezei Imrének, a JNSZ Megyei TÁKISZ igazgatójának meglehetősen nagy rálátása van nem csak a térinformatika szak­területére, de az információ- technológia fejlettségére is, ezért első kérdésünk így hang­zott számára:- Milyennek ítéli meg az ön- kormányzatok információs rendszerét? Mennyire kap he­lyet benne a térinformatika?- Az önkormányzatok infor­matikai fejlettsége, gépellátott­sága és működtetése rendkívül differenciált. Sajnos még na­gyon sok önkormányzat van, amely minimális technikai be­Mezei Imre: Előretörése a PC-s korszakkal indult meg rendezéssel rendelkezik, a kommunikációtól el van zárva, a tekerős telefonokon és me­chanikus írógépeken kívül más alig áll rendelkezésére. A másik véglet egy legmodernebb háló­zatban épített technikai felsze­reltség, viszonylag sokféle al­kalmazói rendszer bevezetésé­vel. Ugyanakkor az önkor­mányzati területen hiányzik az információs rendszerek egyfajta integráltsága és olyan alap­mélységű kiépítettsége, mint a térinformatika. Úgy gondolom ez olyan eszköz, amire - a jövő információs eszközeként - ala­pozni lehet a helyi döntéseket, az önkormányzatok, a vállalko­zók és a lakosság minél jobb ki­szolgálását, de a területfejlesz­tési és nem utolsósorban a kor­mányzati döntéseket is. A térin­formatika Magyarországon nem régi keletű dolog - mint ahogy az informatikai fejlesztés na­gyobb arányú előretörése is 5-6 évvel ezelőtt, tulajdonképpen a PC-s korszakkal indult el -, vi­szont e területen elég jelentős kezdeményezések vannak.- Mely országrészek járnak elöl ebben?- Kezdetben a győri volt a legjelentősebb, majd az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság támogatásával egyre több helyen foglalkoznak ezzel a fel­adattal. A konferenciánk azt vállalja fel, hogy ezeknek az el­szigetelt kezdeményezéseknek, a felhasználóknak, fejlesztők­nek találkozási alkalmat teremt­sen, akik tájékozódhatnak a központi szervek munkatársai­nak fejlesztési elképzeléseiről is. A konferencia eddigi sikere azt mutatja, hogy ez egy nagy érdeklődésre számot tartó terü­let, amely hozzájárul az infor­mációs rendszer, a térinforma­tika - ezen keresztül - a gazda­ság, társadalom fejlődéséhez.- Szűkebb munkahelyén, a TAKISZ-nál, alkalmazzák-e a napi munka során a térinforma­tikát?- Jogelődünk, a Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hiva­tal annak idején elsőként kez­dett el foglalkozni megyénkben - a volt tanácsok számítástech­nikai szerveként - ezzel a fel­adattal. Ma fő feladatunk már nem az alkalmazások fejlesz­tése, hanem a menedzselése. A térinformatika területén is szakmailag igyekszünk segíteni az önkormányzatokat, hogy megismerjék e módszert, elke­rülve lehetőleg az alkalmazások során keletkező csapdákat.- Kormányváltozás volt. Mekkora várakozással tekint a szakma és Ön az OMEB eddig nyújtott támogatásainak folya­matosságára? Mi történne, ha beszűkülnének ezek a források?- Ha csökkennének, négatív hatással lennének a fejleszté­sekre, azonban úgy gondolom, annyi támogatónk van az ön- kormányzatoknál, hogy köz­ponti pénzforrások nélkül is folynának ezek az alkalmazá­sok, csak talán más ütemben. Nagyon remélem, ezeknek a modem, a jövő szempontjából nagyon fontos informatikai esz­közöknek az alkalmazására az elkövetkezendő időszakban is mód lesz. *- A tavalyi térinformatikai konferenciát Ön nyitotta meg. Mit profitál Szolnok városa eb­ből a - fogalmazzunk úgy - szűk szakterület munkájából? Várhegyi Attila, Szolnok vá­ros polgármestere:- Amikor 1990-ben átvettük a város irányítását, akkor 5-7 számítógépünk volt, míg ma 70-es ez a szám. A különböző egységekben, irodákban megje­lenő hivatalos információk je­lentős részét már mágneses le­mezen tároljuk. Ennek két elő­nye is származhat a jövőre nézve: nem kell milliószámra papírokat elhasználni, illetve a polgármesteri hivatalba betérő­nek, bármelyik hivatali részleg­ben, bármilyen információt szinte azonnal tudnak majd szolgáltatni. Ez nagyon sok pénzbe kerül, viszont hihetetle­nül sok haszna lehet. De a digi­Várhegyi Attila: Beütök egy billentyűt, és jön az információ talizálásra kerülő várostérképek is olyan komoly információ- mennyiséget tartalmazhatnak, amelyek nem hagyhatnak ké­telyt semmilyen részletkérdés­ben sem, például az építeni szándékozó ügyfél számára.- Hamarosan ömkormány- zati választások lesznek. Folyta­tódnak a megkezdett fejleszté­sek?- Hál’ istennek a számítógé­pek nem személytől függők. Úgy gondolom, ezeknek a fej­lesztéseknek a továbbvitele elemi érdeke lesz a következő városvezetésnek is, hiszen az élet kényszeríti ki az informati­kával való foglalkozást. Ko­moly, verítékes munkát jelentett elérni nekünk is, hogy a munka­társak ne ellenséget lássanak a számítógépben, hanem a mun­kájukat segítő eszközt. Ehhez tanfolyamot kellett szervezni, megkövetelve a gépek használa­tát.- Polgármester úr! Alkal- mazza-e Ön a számítógépet a napi munkája során? Jelen van-e az életében?- Igen, több oknál fogva. Nem közismert, de leveleim nagy részét saját magam fogal­mazom és írom meg a számító­gép segítségével. Szinte meg­kétszerezem az időmet ezzel, hiszen a gépírónak diktálni kel­lene, azt nekem átnézni, kijaví­tani, majd neki újra leírni. Ha valami információt nem tudok, csak beütök egy billentyűt, és a rendszer szállítja, így pontos, konkrét választ tudok írni, nem valami általánosat, amit így is, úgy is lehet érteni. Meg kell mondanom, a tágabb informati­kához nem értek, de vannak kollégáim, akik remekül csinál­ják ezt, amiből aztán a város profitál.- Köszönjük a beszélgetést. Simon Cs. József (Fotó: Barna Sándor) Ahol a gyerek is felnőttnek számít... Diákönkormányzat vállalkozási alapokon A vértanúkra emlékezve Szolnok. Ma 18 órakor a Zagyva-parti sétányon, a vértanúk kopjafájánál szer­vez ünnepséget Szolnok Megyei Jogú Város Ön- kormányzata, a Városi Mű­velődési Központ, a Fiumei Úti Általános Iskola és az Eötvös József Általános Is­kola. A tanulók fáklyás em­lékfutással és ünnepi mű­sorral tisztelegnek a hősök emléke előtt. Várják a polgárokat, mindazokat, akik szívesen tennének le egy-egy szál vi­rágot a vértanúk kopjafája mellé. Mozgalmas hétvége A Szolnok Városi Művelő­dési Központ rendezvényeit lá­togatók igazán változatos és mozgalmas hétvégének néznek elébe. Szombaton rendezik a VI. or­szágos ásvány gyűjtő-találkozót és -börzét, ahol a világ külön­böző tájairól származó ásvá­nyok, drágakövek, ősmaradvá­nyok lesznek láthatók. Az érde­kes gyűjteményt 9-től 16 óráig tekinthetik meg a látogatók. (A „Kővirág” Ásványgyűjtők Ba­ráti Körének kiállítását egyéb­ként október 3. óta, a VMK emeleti vitrinjeiben láthatják). Vasárnap Dómján Erzsébet boldogságról szóló agykontrol- los előadásán vehetnek részt az érdeklődők. A Továbbra is egyre jobban elnevezésű, reggel 9-től délig tartó foglalkozásra jegyek elővételben (a művelő­dési központ jegypénztárában) kaphatók. Négy éve egyedülálló kezde­ményezés indult meg Szolno­kon, a Tallinn Körzeti Általá­nos Iskolában. Az úttörőmozga­lom gyakorlatilag már nem lé­tezett, és magát a rendszert sem kívánták folytatni, ezért - egé­szében új alapokra helyezték a diákok öntevékeny munkáját. Nagy Imréné tanárnő, a diák­önkormányzat vezetője új fel­állású, egyedi struktúrájú mo­dellt alakított ki iskolájában, amelyben a tanulók foglalják'el a központi helyet, önmagukat irányítják és szervezik, ahol a tanár mint figyelő-segítő szere­pel, és a szülőket is szeretnék bevonni a munkába. „A mi csatornánk” - mondja a faliújság, tíz szektorra bontva a tevékenységeket. így fontos­sági sorrendben van fegyelmi, tanulmányi, anyanyelvi, idegen nyelvi, egyházi, sport, néptánc, kapcsolatteremtő, hagyomány- őrző és egyéb területe a munká­juknak. Az iskola fő profilja az idegen nyelv és a néptánc. A szektorok élén tanárok állnak, de ők csupán a háttérből irányít­ják a munkát, helyetteseik pedig diákok. Kéthetenként tartanak megbeszéléseket, ahol terítékre kerülnek az aktuális események. A programokat, a terveket igen nehéz lenne maradéktalanul fel­sorolni, ezért csak szemezget­tünk a sokoldalú és izgalmas kí­nálatból: a házirendbe például belekerültek bizonyos illemsza­bályok is, rengeteg vetélkedő, tanulmányi verseny szerepel a naptáron, szeretnének „Beszélni nehéz” kört alakítani, szeptem­berben erdei nyelvi táborban voltak Nagyvisnyón, vagy em­lítsük meg az október 23-i hangversenyt, ahol fellépnek ifjú tehetséges zenészek is. De érdekes lehet a szolnoki rádió segítségével is működő iskola­rádió, a diákújság, az iskola szü­letésnapja ... Rafael Attila a diáktanács tagja, aki most nyolcadikos:- Szeretném növelni az iskola jó hírét, és jó példát mutatni a tanulóknak. Á programokon mindenki jól érezheti magát, mert megfelelő a választék, mindenki ízlését eltalálja, nem erőltetett, és nem is alacsony színvonalú.- A gyerekek a kezdeménye­zők - mondja Nagy Imréné -, ők szervezik meg ezeket a dol­gokat, mi alig-alig segítünk be. Ez teljesen más, mint a régi út­törőmozgalom, ahol volt egy központi terv, és azt kellett megvalósítani. Itt a tervezéstől, szervezéstől a megvalósításig mindent a gyerekek csinálnak. Ha azt mondom: vállalkozási diákönkormányzatot szeretnénk majd kialakítani, az azt jelenti, hogy a gyerekek különböző dolgokat önállóan bonyolítanak le, és a vállalkozási alapismere­teket - a marketingtevékenysé­get - már itt, a diákönkormány­zati munkában elsajátítják. A lényeg: minden tanulónak veze­tésszerű részvételt biztosítunk.- Minden gyerek megvá­laszthatja, hogy abban, amit ők közösen összeállítanak, részt akar-e venni - mondja az iskola igazgatónője, Deák Lászlóné. - Úgy kapcsolódik ebbe a mun­kába, ahogy igénye, képessége, ideje megengedi. A tanárnő tel­jesjogú felnőttként kezeli a gye­rekeket, mindenkit meghallgat. Az ismertetésnél mindig az ő öt­leteiket hozza. És mindannyian látjuk, milyen óriási szervező- munkát végez. Sz. E. Hamarosan nyit a Tanexpo ’94 kiállítás „Kreatív módon, kreatív gondolkodásra nevelni” lesz a mottója „A fotográfiáért.. Alapítvány ’94. október 19-én megrendezendő Tanexpo ’94 kiállításának. A rendezvényt - melynek a Szolnok Városi Mű­velődési Központ ad otthont - Jakatics Árpád, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Pedagó­giai Intézet igazgatója nyitja meg. A, kiállítás iránti érdeklő­dés, a tavalyihoz képest na­gyobb mérvű, hiszen közel harminc intézmény mutatkozik majd be. Első kiállítóként a mezőtúri GATE Mezőgazdasági Gé­pész-üzemmérnöki Főiskolai Kar jelentkezett. Utolsóként az Aqua Könyvkiadó jelezte rész­vételi szándékát. A rendezők legnagyobb örömére minden használható, kiállításra alkal­mas terület gazdára talált. A legnagyobb, mintegy húsz négyzetméteres területen a Pálffy János Műszeripari és Vegyipari Szakközépiskola mu­tatkozik be. A kiállításon a vállalkozási szféra nyolc képviselője is jelen lesz: az említett Aqua Könyvki­adón kívül a budapesti Broil Oktatástechnika, a kecskeméti Estécé-Hungaria Kft., a szol­noki Infra-Elektronik Bt., a Könyvmoly Közgazdasági Szakkönyvesbolt, a budapesti Vizuál Tábla és Vetítéstechnika Kft., a Stiefel és Steinberger Kft., valamint Pintye Tímea, a Roll-Pa és Arteka papírbútor­gyárak forgalmazója. A kiállítók között szerepel még az Egészségügyi Szakis­kola és Kollégium, a Baross Gábor Szakközépiskola és Szakmunkásképző, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ, a Keres­kedelmi és Gazdasági Főiskola, a Varga Katalin Gimnázium, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola, a Jendrassik György Gépipari Műszaki Szakközépiskola, a Környezetgazdálkodási és Épí­tőipari Műszaki Szakközépis­kola, a Mészáros Lőrinc Gim­názium és Szakközépiskola, a mezőtúri Szegedi Kis István Református Gimnázium és Szakközépiskola, a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Továbbá a martfűi Gimnázium, Cipőipari Műszaki Szakközépiskola és 641. Sz. Szakmunkásképző In­tézet, az újszászi Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola, a 633. Sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközépis­kola, a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium és Humán Szakközépiskola, a budapesti Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Továbbképző Kft. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képviselete, a túrkevei Ványai Ambrus Gimnázium és Közle­kedésgépészeti Szakközépis­kola, valamint a megyei peda­gógiai intézet pályaválasztási tanácsadója. A rendezvény - melynek őrző-védő felügyeletét a Megat- ron Kft. vállalta - október 19- 20-21-én naponta 9 és 18 óra között tekinthető meg.-tbg­Őszi /(ép a ‘Taßänßoi

Next

/
Thumbnails
Contents