Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-06 / 235. szám

1994. október 6., csütörtök Hazai körkép 5 Horn-baleset - bírósági tárgyalás A kettészakadt ország illúziója Az ügyész közúti baleset gondatlan okozásának vétsé­gével vádolja Mosolygó István gépkocsivezetőt, aki május 5-én 21 órakor Ernőd község határában egy Saab 9000-es típusú gépkocsival frontálisan ütközött az út mentén mű­szaki hiba miatt veszteglő pótkocsis IFA szerelvénnyel. Ugyanezzel vádolja Majoros Imre árufuvarozó kisiparost, a veszteglő IFA gépkocsi veze­tőjét, tulajdonosát. A Miskolci Városi Bíróság előtt a vádiratot felolvasó ügyész tegnap arról szólt, hogy az igazságügyi mémökszakértő adatai szerint a Saab 98-102 ki­lométeres sebességgel ütközött a veszteglő IFA-val. A szakér­tői vizsgálat a személygépko­csin semmiféle műszaki hibára utaló jelet nem talált. A Miskolc felé tartó, jobb hátsó pótkocsi­jának defektje miatt leállt gép­kocsi az út szélén, tehát nem az útpadkán állt, miközben a tulaj­donos, Majoros Imre és sógora javították a megrongálódott ke­reket. A Saab gépkocsi vele szemben az út felezővonalától beljebb haladt, amikor bekövet­kezett az ütközés. Feltételez­hető, hogy a veszteglő gépkocsi helyzetjelző, illetve parkoló­lámpája nem égett. Mivel a Saab 80 kilométeres sebesség felett tompított fény­szóróval haladt, így megsértette a KRESZ 26. szakaszának első bekezdését. Sem a gépkocsi ve­zetője, sem a mellette ülő kí­sérő, de a hátsó ülésen utazó Horn Gyula sem használta a Erzsébet-díj 1994 Olvasóink szavaztak Az Erzsébet-díjra október 5-ig 358 szavazat érkezett szer­kesztőségünkbe, melyek értéke­lése megtörtént. Olvasóink sza­vazatai alapján a következő művészek kapták a legtöbb voksot az alábbi kategóriákban: Színház: színésznő: Béres Ilona (121 szavazat); színész: Kulka János (178 sz.). Filmművészet: színésznő: Básti Juli (202 sz.); színész: Szakácsi Sándor (184 sz.). Rádió és televízió: szí­nésznő: Almási Éva (129 sz.); színész: Huszti Péter (167 sz.). Opera: énekesnő: Misura Zsuzsa (97 sz.); énekes: Molnár András (126 sz.). Színműíró: Szabó Magda (156 sz.). Rendező: Eszenyi Enikő (125 sz.). Humorista: Maksa Zoltán (135 sz.). Az alább közölt szavazólapot még október 8-ig beküldhetik olvasóink, de már csak a buda­pesti címre: Erzsébet-díj, Bu­dapest 116. Pf. 21. 1506. Természetesen a hozzánk küldött, valamint a Szigligeti Színház Szervező- és Jegyirodá­jába érkezett szavazólapokat továbbítjuk Budapestre. A színházi jegyirodába, il­letve szerkesztőségünkbe érke­zett szavazólapok beküldői kö­zül egy nyertes lesz, kinek ne­vét egy későbbi lapszámunkban közöljük. Nyereménye Spéter Erzsébet fotóalbuma, valamint kiadónk harmincezer forint ér­tékű nyereménytárgya. Az Erzsébet-díjkiosztó gála­estet egyébként - mint ahogy már azt több alkalommal közöl­tük lapunkban - a szolnoki Szigligeti Színházban rendezik meg november 18-án. R s I ERZSÉBET DÍJ 1994. ÄÄK’ÄÄ' Ezúttal is - az alapszabálynak megfelelően - az elmúlt szlnlévad kiemelkedő 1 ' művészi teljesítményeiből válogattak a zsűritagok, ki-ki a saját kategóriájában j I ötét, Kőeúlúk mindegyik díjat érdemelne, de nyertes kategóriánként csak egy > ! lehet A közönség - vagyis most Ön - dönti el: a legjobbak között ki legyen az , első azzal, bogy az ő neve elé fesz (minden kategóriában) egy X jelet 19H. ok­tóber 8-ig küldheti be a következő címre: ERZSEBET-DÚ, BP. 116. PR 21.1506 1 1 Az 1994-es Erzsébet Díjkiosztó Gálaestet a Szolnoki Szigligeti Színházban ren- 1 I dezzúk. TV-közvetítés november 18-án. i Ón is nyertet nemesik a mfivészek! A szavazatok számítógépes, hiteles feldolgo- I zása után a szavazók között 25 db 500# forintos várásfási utalványt sorsolunk ki. j SZÍNHÁZ (Tarján Tamás ajánlatai) A SZÍNÉSZNŐ B SZÍNÉSZ □ t. BÉRES ILONA (Gárég! □ LGÁI/RLÁSZLÓiil Eitere? ICHsozsk weite □z.oosöeus&őssí# ) □ 3. CSÁKÁNYI ESZTER (Twatt) □ 3 KÉ20Y GYÖRGY (ÍNagépSj I □ 4 MÁTMÉ E«Kt (Ma «s» improvizfejr*) □ 4. KULKA JÁNOS (Krtg) I □ 5. TAKÁCS KAT4ÍN (SMg) □ 5. SAHVAS JÓZSEF (Osdípusi i FILMMŰVÉSZET (Dr. Veress József ajánlatai) I C SZÍNÉSZNŐ D SZÍNÉSZ ) 1. ALMÁS! ALBERT ÉVA (SáSáiitangiS) □ í.DERZS! JÁNOS (Safcla.’ysí ] Z.BtóTIJUUlÁzteiwietoa’l □ 2.FUNTBtFfUGVES(Balkán!Smtóm) ] 3. BŰNÖSÖK ENIKŐ (A isié) □ 3. KOVÁCS LAJOS (Woyczek) ] 4. K0VÁTS ADÉL m □ 4. SZAKÁCSI SÁNDOR (Az átas»tezs6rj ] 5.0ZS0A ERIKA (Féyózék»* Ménét) □ 5. SZŐKE ANDRÁS (Kiss Vatond) RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ íDalos László ajánlatai) £ SZÍNÉSZNŐ [□ i ALMÁSI ÉVA IÁ - Rióéi I □ 2. CSÁSZÁR ANGELA (tsfeán tóáty * TV) ) O iCSOMÖSMARÜVásNíSZ-Réí» I Q tEÁRTOERZSI(ÁTeai^átl-Ráilt) 1 Q S, TEMESSY HÉDI íóe$»é#iy - TV) □ T GERA ZOLTÁN [A pápa öccse - Rádió} □ 2. ESDRVÁTH SÁNDOR tóregberér-y - TV) □ IHUSZTIPÉTER (Szerep, AW-TV) □ 4. SfNKÓ LÁSZLÓ (OrüKOTZág - Rásüó) □ 5. SZA8Ó SÁNDOR Érni vasas - Báe j Q ÉNEKESNŐ I □ 1. BALATONI ÉYA|A Kék&Sáfi íierag vara) 3 2. MIKLÓSA EfBKA (Varázsfüvéül 3 3. MtSURA ZSUZSA (Bem Cadosi 34PÁStólÉYA(C<w! I □ 5. SZtFAI MARTNA iAMs) 1 SZÍNMŰÍRÓ (Czine Mihály ajánlatai) ! □ t, ESTERHÁZY PÉTER j£gy nehéz rap éjszakája! □ 2, FORGÁCH ANDRÁS (Teremtti 1 □ 3. GÖRe^Y SÁat» {Komaerassrony. hd a stiANer'?) | □ 4, NÁDAS PÉTER ff emesés) j □ 5. SZABÓ MA® A jRégásáf tertéee!) K HUMORISTA (Antal Imre ajánlatai) □ I.ÉLÉSSTVÁN □ 2.1H0$ JÓZSEF □ 2 MAKSA ZOLTÁN □ 4SELMECZIT3BOR □ S.TRUNKÓ BARNABÁS ! A BEKÜLDŐ NEVE ÉS CÍME: _______ OP ERA (Utó Endre ajánlatai) H ÉNEKES □ 1. BÁNSI JÁNOS íDtesa György! D 2. BERS2ELLY ISTVÁN (O&nCatbs) ! □ 3 KÁLMÁNÉI MIHÁLY (Rajna kincsaj ! □ A KELEN PÉTER (Dani») □ 5. MOLNÁR ANDRÁS (Btó bán) J RENDEZŐ (Kállai Ferenc ajánlatai) I □ t.ASCHERTAMÁSLimnMatrlMgMg □ 2. ffit£0EK MIKLÓS (Start!) □ 3 ES2ENYI ENIKŐ jHÄwni Kata) □ 4. KERÉMVI IMRE (Áradás; SluartMina) □ $ RÜSZT JÓZSEF ÍS, Ested) Q!Ot0]CDCll€Il<Q!)Ca€I]CD<0)CDíöXöi0)Cl}É0)0)<0]CIKiaCSK03€lf Beszélgetés Enyedi György akadémikussal Korábban már hírt adtunk róla, hogy a hét elején Szolnokon tartott tudományos ülést a Magyar Tudományos Akadémia Re­gionális Kutatások Központja, melyen a megyében egy évtizede elkezdett területi, települési vizsgálatokról adtak számot. A rendezvényen az intézet alapító főigazgatója, Enyedi György akadémikus is részt vett, akivel ebből az alkalomból készült in­terjú. ; "\ s c ,-V J 'í „| ,/■ , g§ x, Enyedi György több évtizede dolgozik kutató professzor­ként. Számos könyv, tanulmány szerzője, melyekben a regi­onális fejlesztés és regionális politika, illetve a településfej­lődés földrajzi, történeti, gazdasági kérdéseivel foglalkozik. A Nemzetközi Földrajzi Unió alelnöke, az Academia Euro- pea tagfelvételi bizottságának tagja, az MTA Földrajzi Tu­dományos Bizottságának elnöke, az Info Társadalomtudo­mány főszerkesztője. Jelenleg az ELTE Szociológiai Intéze­tében is oktat. biztonsági övét. A tanácsvezető bíró elsőként a balesete miatt igen rosszul halló Mosolygó Istvánt hallgatta ki, aki el­mondta, hogy a baleset körül­ményeire egyáltalán nem em­lékszik, hiszen eszméletlen ál­lapotban volt. Majoros Imre, az IFA tulaj­donos-vezetője határozottan ál­lította, hogy égett a helyzetjelző lámpája, egészen addig, amíg a helyszíni vizsgálat be nem feje­ződött és a roncsokat el nem szállították. Természetesen csak a hátsó helyzetjelző lámpák égtek, hi­szen az első lámpába csapódott be Horn Gyula autója. Kijelen­tette, hogy a baleset bekövet­keztéért nem érzi magát fel­elősnek, abban ő teljesen vét­len. (MTI) Mire szól a mandátum? Nem meglepő, hogy az új parlamentben az önkor­mányzatokról szóló tör­vény módosítása váltotta ki az eddigi legélesebb ellen­téteket a kormánykoalíció és az ellenzék között. Tényleg elkerülhetetlen volt, hogy a tervezett vá­lasztások előtt két hónap­pal megváltoztassák a „po­litikai játékszabályokat”? Nem lehetett volna méltá­nyolni a legalapvetőbb ki­fogásokat, például az egy- vagy kétfordulós választás ügyében? Másik oldalról nézve: valóban annyira hátrányosak a módosítások az ellenzék szempontjá­ból? Hiszen - mondjuk - a részvételi küszöb eltörlése egyes kisebb településeken még kedvezőbb is lehet közös jelöltjeik számára. A szavazás a választók által törvényesen létreho­zott parlamenti erőviszo­nyokat tükrözi. Nem elha­nyagolható része tehát a képviselői megbízatásnak. Éppen ezért ad még na­pok múltán is az esemény apropót arra, hogy kérdez­zen a szavazó állampolgár, aki éppen az urnák elé já­rulva bízta meg leendő képviselőjét voksával jel­képesen azzal, hogy foglal­jon állást nevében is az or­szágot érintő legkülönbö­zőbb kérdésekben. Sajnos, miként a múlt heti példa mutatja, négy frakció teljes létszámban távol maradt az országgyű­lési eljárási rend neki nem tetsző szakaszától, a sza­vazástól. Megtették, de megtehet- ték-e? Lehet-e ekképpen üzenni: csináljátok nélkü­lem...! Van-e bármely képviselőnek felhatalma­zása arra, hogy kivonja magát egy általa rossznak tartott törvényjavaslat végső elutasítása, az ellene szavazás alól? S általában: szabad-e nem vállalni a parlamenti döntés felelős­ségét? Szabad-e nem élni a képviselői mandátummal? S mit szólnak hozzá azok, akik a mandátumot adták? Ferenczy Europress- Közkeletűen emlegetik az ország kettészakadtságát, amely bizonyos tények csoportosítása mentén akár meggyőzőnek is tűnhet. A Duna is sajátos vá­lasztóvonalat jelent. Professzor úr szerint csupán mataforikus értelmű utalásról lenne szó, vagy esetleg valóságos folyama­tokat takar?- Ha arról beszélünk, hogy az országon belül szemmel látha­tóan nőttek a területi egyenlőt­lenségek, mindez kétségtelen tény. Mert valóban találhatunk elmaradott területeket az ország északkeleti és középső részén is. Csakhogy a különbségek - még ha erről nem is szóltunk - megvoltak korábban is; legfel­jebb az államszocializmus pa- temalisztikus politikája némileg elfedte. Inkább azt hangsúlyoz­nám, hogy nem kiváltképpeni kettéhasadásról van szó, hanem az életkörülmény-különbségek meglétéről, illetve növekedésé­ről. Már csak azért is, mert az ország különböző régiói a gaz­daságon keresztül is ezer szálon kötődnek egymáshoz. Sőt, vég­eredményben ezek a szálak to­vább erősödnek.- De azért tagadhatatlan, hogy különféle egyenlőtlenség­formák mégiscsak hatnak. Ha a magyarországi térszerkezetet nézzük, ön melyiket tartja a legmeghatározóbbnak?- Mindenképp a települési rendszerrel összefüggő egyen­lőtlenségformát, mely abban is megragadható, hogy a városok és a falvak teljes mértékig egyenlőtlen helyzetűek. A váro­sok - ha csak a gazdasági ver­senyben betöltött szerepüket vizsgáljuk - nyilvánvaló előny­nyel rendelkeznek.- A rendszerváltás mennyire érintette egyenlőtlenül a külön­böző régiókat? A tőkeáramlat iránya is eléggé egyértelmű sa­játosságokat mutat, akárcsak az ipari szerkezet átalakulása.- Aligha kell különösebben bizonygatni, hogy a rendszer- váltás következményei másként és másként jelennek meg az egyes régiókban. A nyugati ha­tárhoz való közelség is döntő ebben, mint ahogyan arról sem feledkezhetünk meg, hogy a be­áramló tőke hatása másként ér­zékelhető az infrastrukturálisan fejlett vagy fejletlen területe­ken. Nagy előnnyel indult maga a főváros, illetve az egész Észak-Dunántúl. Mindenesetre a tőkebeáramlás gyorsította a hagyományos ipari szerkezet leépülését, mivel - az igényte­len keleti piacok elvesztésével - olyan iparágak szűntek meg, melyek képzetlen, olcsó mun­kaerőt foglalkoztattak. Az át­alakulás amúgy is igen nagy költséggel jár, s ennek ára pénzben, szorongásban és a nyomorúságos életsorsokban is nyomon követhető.- Ön hogyan ítéli meg a kor­mányzati beavatkozás mozgás­terét? Lehet erről egyáltalán beszélni? Mintha az állami aka­rat visszaszorulna, ugyanakkor növekszik a regionális érdekek szerepe.- A kormányzásnak köztu­domásúan több szintje van. Nemcsak a központi kormány­zást kell érteni alatta, hanem - utalva a közeledő helyhatósági választásokra - a helyi önkor­mányzatokat is. Valójában azonban a területi önkormány­zatok jelentik a leggyengébb pontot, hiszen a megyéknek alig vannak a területi fejlesztést formáló hatáskörei, vagy leg­alábbis igen csekélyek. Ugyan­akkor figyelembe kell vennünk, hogy a kormányzati beavatko­zás tere elkerülhetetlenül szű­kül. S nemcsak azért, mert a nem piaci elvek szerint történő beavatkozás ritkán hoz igazi eredményt, hanem azért is, mert bármiféle támogatás akkor sike­res, ha a meglévő helyi erőfor­rásokra épül. Lehet ugyan át­csoportosítani akár a pénzesz­közöket is a fejletlen terüle­tekre, de ez az újraelosztás - még a falvak esetében is - újabb egyenlőtlenségeket szül.- Csakhogy a falvak kéthar­mada igen gyötrelmes helyzet­ben van. Még ha az utóbbi években bizonyos változások (infrastrukturális fejlesztés, kommunális ellátás) érzékelhe­tők is, a holtpontról nehéz el­mozdulni. Egy régebbi könyvé­nek címére utalva: mi lesz a fal­vak sorsa?- Bármennyire meglepő is, igazából a falvak lakóhelyi funkciója erősödhet fel. Miután a mezőgazdaságban foglalkoz­tatottak száma fokozatosan csökken, s, a farmergazdálkodás fellendüléséhez is inkább illu­zórikus vágyak tapadnak, a gazdasági versenyben azok az ágazatok számíthatnak sikerre, melyek nem kívánnak jelentős tőkebefektetést. A földrajzi fekvés, a városokkal való kap­csolat ebből a szempontból is meghatározó.- Végül is várható valamiféle területi kigyenlítődés? Vagy végképp bele kell nyugodnunk abba, hogy lesznek dinamiku­san fejlődő régiók, s lesznek olyánok is, melyek feltartóztat­hatatlanul leszakadnak?- Kényelmes válaszként mondhatnám, mindig hosszabb távon várjuk a jót. Abban biza­kodva, hogy idővel a területi ki­egyenlítődés pozitív irányba mozdul el. Ha viszont akár tíz évet veszünk alapul (nem feled­kezve meg a gazdasági fejlődés trendvonaláról), a területi egyenlőtlenséek növekedése várható. De ebből megint csak nem az ország kettészakadására kell következtetni. Főleg amiatt sem, mivel a területi egynemű­ség nem jelenik meg kristály- tisztán. Számos gazdasági, kul­turális mutatót tekintve, a Du­nántúl sem egységes. Akár a kü­lönböző vonzerőtényezőket fi­gyelembe véve is kimutathatók a különbségek. Nem szólva ar­ról, hogy az esélyegyenlőtlen­ségek a civil társadalom fejlett­ségével vagy fejletlenségével is összefüggnek. S az sem kizárt, hogy az ál­lampolgárok azért vándorolnak majd nagyobb számban egyik településről a másikra, mert et­től remélik életsorsuk jobbra fordulását. Kerékgyártó T. István Indul az OTP II. és III. Hétfőn indul az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. két új alapjának párhuzamos jegyzése. Az egyik alap állampapírokba, a másik ma­gasabb kockázatú, de nagyobb ho­zamot ígérő papírokba fekteti majd tőkéjét. Az OTP Bank a jegyzéshez hitelt biztosít, amelynek fedezete a letétbe helyezett befektetési jegy. A bank garantálja, hogy az alapok el­érik a megalakuláshoz szükséges tőkét, és a befektetők a futamidő végén legalább a papírok névérté­kének megfelelő összeget vissza­kapnak - közölte Selmeczy Gábor, a forgalmazással megbízott OTP Értékpapír Ügynökség Rt. munka­társa. Mindkét alap diszkontáron jegyezhető, azaz a befektetési je­gyek ára hetenként nő, és csak a jegyzési időszak végére éri el a 10 ezer forintos névértéket. A papírok az OTP Bank 293 fiókjában és az OTP Értékpapír Ügynökségnél je­gyezhetők, de az utolsó héten már csak az ügynökség áll a befektetők rendelkezésére. Hitelt viszont csak a bankfiókokban lehet igényelni. A befektetési jegyek vásárlására for­dított összeg leírható az adóalapból. Az állampapírokba fektető OTP II. Értékpapír Alap jegyzése 9670 fo­rintos áron indul, és december 16-áig tart. Az alap minimum 500 millió, maximum 5 milliárd forin­tos tőkével indul, de magánszemé­lyek korlátlanul túljegyezhetik. (MTI) ,o Iü> Az Indiából importált TATA 2.0 D az ország legnagyobb autógyárában készül. Tervezői igényte­len, erős és strapabíró járművet alkottak. A 2000 cm3-es, 68 LE-es dieselmotor szinte elnyűhetet- len. A közel l tonna terhelhetőségű pickup megbízható, korszerű és nagyon takarékos. A kocsi rendkívül kedvező alapára már állítható kormányoszlopot, fordulatszámmérőt, kvarcórát és rádióelőkészítést is tartalmaz. A gépkocsik vásárlás után raktárról azonnal szállíthatók. Vezérképviselet:SwlsscarRt. 1222Budapest. Hárosút. 121-123. Tel.:2274445 Legközelebbi márkakereskedők: Hatvau AutoTATA60 Móra F. u. 6. Tel: (37) 342-353 • Kecskemét, Erdősi Áruház Izsáki u. 80. Tel.: (76) 481-878 Továbbá: Budapest, Békés, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kiskunfélegyháza, Kiskunlacháza. Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veresegyház. Veszprém, Zalaegerszeg városokban bírja a gyűrődést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents