Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-20 / 247. szám

1994. október 20., csütörtök Hazai tükör 3 Ajaksz autójavítók Az Autójavítók és Autóke­reskedők Országos Szövetsége (Ajaksz) gépkocsijavító mű­helyhálózatot hoz létre, amely kiterjed az ország valamennyi megyéjére. Azok a vállalkozók lehetnek a hálózat tagjai, akik eleget tudnak tenni a TÜV mi­nősítés által támasztott szakmai követelményeknek. A vállalko­zók munkájáért az Ajaksz ga­ranciát vállal, ami azt jelenti, hogy vitás esetekben a szövet­séghez lehet fordulni, és a szö­vetség által létrehozott bizottság döntéseit a vállalkozó elfo­gadja. A szervezet október 21- 22-én Kecskeméten tartja szakmai konferenciáját és köz­gyűlését. A szövetség a szerve­zet létrehozását még az idén megkezdi, már keresik azokat a vállalkozásokat, amelyek al­kalmasak ilyen feladatra. A ter­vek szerint megyénként 2-3 ilyen műhely lehetne a hálózat tagja. (MTI) RADIÁTOROK JÁSZBOLDOGHÁZÁRÓL. Közel egy éve önálló vállalat a jászboldogházi Radiátor Kft., mely az idén 600 ezer négyzetméter melegítőtestet állít össze. Ez a meny- nyiség már jóval meghaladja az előző évit, és bíznak benne, hogy továbbra is szükség lesz a radiátoraikra. Képünkön a tetszetős melegítőtestek csomagolása látható. M.J. Horn Gyula a MTESZ-ben A kormány 1995. április 30-áig kívánja a parlament elé terjeszteni az 1996-98-as évekre szóló 3 éves moderni­zációs programot, amelynek szakmai kimunkálásában számít a műszaki és termé­szettudományi egyesületek részvételére is - mondta Horn Gyula miniszterelnök szer­dán, a MTESZ vezetőivel való találkozón. Emlékeztetett arra, hogy a legfontosabb nemzetközi szer­vezetek is - amelyeknek támo­gatását Magyarország élvezi - sürgetik egy ilyen program el­készítését. A 3 éves program irányelvei október végére kör­vonalazódnak, s ezután kerülhet sor a társadalmi vitára. A mi­niszterelnök elmondta, abban is kéri a műszaki szakemberek se­gítségét, hogy a fejlesztésekre kapott különböző nemzetközi támogatásokat mire fordítsák. Sokszor az a gond, hogy a pénz meglenne, ám nincs magyar el­képzelés és kidolgozott projekt felhasználására. A MTESZ képviselői kérték, hogy az ál­lam ne vonuljon ki a kutatások finanszírozásából. Horn Gyula kifejtette: a kormánynak nem áll szándékában jövőre a támo­gatások csökkentése, ám a mű­szaki fejlesztés forrása Nyuga­ton is inkább a vállalkozásokból és nem a költségvetésből szár­mazik. A reálértelmiséget összefogó szervezet képviselői szeretné­nek részt venni a gazdaságot és a műszaki fejlesztést érintő szakmai döntések előkészítésé­ben. Hóm Gyula megígérte: kezdeményezni fogja a tárcák­nál, hogy bizonyos előterjeszté­sekben, még mielőtt az ÉT elé kerülnek, kérjék meg a MTESZ véleményét is. Ezzel kapcsola­tosan megjegyezte: á kormány fenn kívánja tartani a társadalmi érdekegyeztetést és a párbeszé­det, ám azt mindenképpen gyorsítani kell, különben a par­lament nem lesz képes az ön­maga elé kitűzött törvényeket meghozni. (MTI) A vártnál kevesebb lesz a bortermés Mintegy 3,3-3,5 millió hektoliter borra számítanak a sza­kemberek az idei szüret befejeztével, ami a becsültnél mintegy 15-18 százalékkal kevesebb. Erről Herpay Balázs, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének ügyvezető igazgatója tájékoz­tatta az MTI-t. A vártnál kevesebb termés azzal magyarázható, hogy mérséklődött a szőlőterület nagysága, több helyen nem volt elég szakszerű a művelés, az aszály is csökkentette a ter­mést, továbbá jelentkezett a töveken a gombásodás. A minőség viszont jónak mondható. A szüret egyébként Tokaj kivételével minden borvidéken befejeződött. Herpay Balázs szerint az idei borból mintegy 800-900 ezer hektolitert lehet a külpiacokon értékesíteni. Ennek közel 60 százalékát a fejlett ipari országokban adják el, míg a kivitel hozzávetőlegesen 40 százaléka kerül majd a keleti piacokra. A borexportból hozzávetőlegesen 90 millió dolláros bevé­telre lehet számítani a tavalyi 84 millió dollárral szemben. Ez azt jelentheti, hogy jó üzletpolitikával esetleg meghaladható a literenkénti 1 dolláros átlagár. Az ügyvezető igazgató azonban hangoztatta, hogy szükség van mind a hordós, mind pedig a pa­lackos bor exporttámogatására, amely jelenleg 25, illetve 30 százalékos. (MTI) Bővül a beutaló nélkül felkereshető rendelések köre? A háziorvosi beutaló nélkül felkereshető szakorvosi ren­delések körének kibővítését tervezi a Népjóléti Miniszté­rium. Jelenleg éles szakmai viták folynak arról: pontosan melyek legyenek azok a ren­delések, ahová nem kell majd beutaló, ezért e pillanatban még nem tudni, mikor készül el végleges formájában a ren­delettervezet - mondta az MTI munkatársának a tárca egyik illetékese. Már a kormányprogram egészségügyi fejezetében is szó van arról, hogy bővíteni kell a szabadon, vagyis beutaló nélkül felkereshető szakorvosi rende­lések körét. Ma még ugyanis csak a legintimebb problémáik­kal fordulhatnak közvetlenül szakorvoshoz a betegek, vagyis csak a nőgyógyászatra, az onko­lógiára, a bőr-, a nemi- és a tü­dőgondozóba nem kell beutaló. Az elképzelések szerint az úgy­nevezett „kisműtétes” szakren­deléseket, tehát az urológiát, a szemészetet, a sebészetet, a tra­umatológiát és a bőrgyógyásza­tot is bevonnák ebbe a körbe. A lista azonban - mint megtudtuk - még korántsem tekinthető véglegesnek. A kétségtelen elő­nyök mellett - nevezetesen megkímélné a lakosságot a fe­lesleges járkálástól - a rendel­kezésnek számos hátránya is le­het. Az orvosszakma és az egészségbiztosító leginkább azt kifogásolja, hogy amennyiben egy ilyen rendelet életbe lép, a jelenleginél jóval többen kere­sik majd fel ezeket a szakrende­léseket, valószínűleg nem min­dig indokoltan. Ez pedig nem csak plusz kiadást jelent a biz­tosítónak, de bizonyos értelem­be?) presztízsveszteséget is a háziorvosoknak. Ezért az egészségbiztosító bizonyos fi­nanszírozási megszorításokhoz köti beleegyezését, míg a házi­orvosok tájékozottságának elő­segítése érdekében a rendelet előírná: a szakorvosoknak min­den esetben jelezniük kellene a beteg családi orvosának, hogy kit és milyen diagnózissal ke­zeltek. (MTI) / Szakmai egyeztetés a MÁV sorsáról A közlekedési és a pénzügyi tárca képviselői, valamint a rep­rezentatív vasúti szakszerveze­tek vezetői csütörtökön megbe­szélést tartanak a MÁV Rt. gazdasági konszolidációjáról és tevékenységének racionalizálá­sáról. A szakminisztérium és a vasutas szakszervezetek vezetői egy korábban megtartott előze­tes szakmai egyeztetésen álla­podtak meg abban, hogy a MÁV Rt. jövőjéről szóló előter­jesztést az illetékesek még az­előtt újra megtárgyalják, mielőtt azt a kormányhoz benyújtanák. Mint ismeretes, a MÁV-nak jelenleg megközelítően 120 mil­liárd forintos adóssága vár kon­szolidációra. A vasúti társaság pénzügyi helyzetének rendezési terve az adósságok többéves szanálásán kívül magában fog­lalja a társaság költségvetési támogatási igényét is. A likvidi­tás javításán túl racionalizálni kell a MÁV tevékenységét is, elsősorban nem drasztikus lét­számleépítéssel, hanem a mun­kaerő ésszerű átcsoportosításá­val. Ahhoz, hogy a társaság 3 év múlva veszteség nélkül tudjon működni, rendezni kell a meg­közelítően 3 ezer kilométer hosszúságú, gyenge forgalmú mellékvonalak sorsát is. Az erre vonatkozó egyik elképzelés sze­rint néhány év alatt ezeket a vo­nalakat helyiérdekű, regionális vasúti társaságok működtetnék. Alcsiszigetre koncentrálnak a földvásárlók (Folytatás az 1. oldalról) Az öcsödi szövetkezetnél a felek visszavonták a keresetet, s várhatóan novemberben a föld­árverés meg is történik. Az októberi árverési „slá­gert” a másik bírósági ügy lezá­rása, a Héki Állami Gazdaság földalapjaira vonatkozó határo­zat hozta meg. Ugyanis az árve­rés október végén megtörténik. Már most, a földkiadó bizott­sághoz érkezett bejelentések szerint, több mint 16 millió fo­rintnyi kárpótlási jegy gyűlt össze az alcsi-szigeti területre, mely összességében 3300 aranykorona értékű. De miért is folyt ez a per? „Csak” amiatt, hogy a bíróság változtassa meg a hivatal által kijelölt kárpótlási földalap ösz- szetételét. Ugyanis a földalap­képzésnél mind a részarány tu­lajdonosoknak, mind az alkal­mazottaknak, mind a kárpótol­taknak azonos összetételű föl­dek jutottak. Magát a földalap­képzést egyébként is így kel­lett végezni, hiszen egyik cso­port sem lehet kivételezett. Ám ezt egyesek vitatták - mondotta dr. Horváth Gabriella. A per persze érthető, hiszen a Héki Á.G. alcsi-szigeti területe a holt-Tisza parti üdülők mellett fekszik. Még tovább növeli e földek értékét az, hogy itt épül a 4. számú főút Szolnokot elke­rülő szakasza. Ezért az érdeklő­dés és az igény igen nagy, min­den bizonnyal kielégíthetetlen is lesz. Hiába jobb aranykoronaértékűek a piros- kai földek, az alcsi-szigetivel nem vetekedhetnek - fekvésük miatt. A hivatalvezető egyéb­ként ezzel kapcsolatban kifej­tette: aki mezőgazdasági terme­lést kíván folytatni, annak nem javasolja az alcsi-szigeti földe­ket, ugyanis igen drágán juthat majd hozzá. Nem elképzelhetet­len, hogy többszázezer forintba kerül majd egy aranykorona. Emellett más, komoly feszült­ség is keletkezett, mely nem konkrétan kötődik helyhez. Már az I. kárpótlási törvény végre­hajtása során látszott, hogy a ki­jelölt földalap kevés lesz. Az igényt - bár igen korlátozott mértékben - a pótlólagos föld­alapkijelölés hivatott ellenté­telezni. Csak közben a tavasszal bea­dott kérelmezők föld utáni vá­gya egyre erősödik, részben azért is, mert a kárpótlási jegy­gyei szemben állami tulaj­don-felajánlás nincs, s igen ala­csony a jegy tőzsdei értéke. Ma azonban már biztos, hogy az igényeket nem lehet majd ki­elégíteni. Részben azért, mert annyi föld nincs, részben pedig azért, mert a határozatok meg­hozatala még egy évig eltart. Márpedig addigra - várha­tóan - a pótlólagos földeket is elárverezik. - ez ­Panaszok a gyógyítóra Az utóbbi időben nemcsak sikeres természetgyógyászokról kapunk hírt, hanem melléfogá­sokról, hozzá nem értésről is. Törvényi garancia egyelőre nincs. Ezért saját magunknak kell „ellenőrizni” a gyógyítókat. A legbiztosabb tipp: meg kell győződni arról, hogy az illető a Magyar Természetgyógyász Kamara tagja-e. Ők ugyanis vizsgán bizonyították a Képes­ségeiket. Panaszok érkeztek szerkesz­tőségünkbe a Szolnokon tevé­kenykedő Monica Benescuról is, aki biogyógyszalonban fo­gadja a betegeket. A panaszok nyomán elindulva sikerült meg­tudnunk, hogy Benescu a tevé­kenységéhez sem a megyei, sem a városi Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgá­lattól nem kapott engedélyt. Javaslatok a képviselőknek A Jászság jövőjéért A Jász Önkormányzatok Ér­dekszövetsége kidolgozta a tér­ség 1995-ös, s azt követő idő­szakra szóló fejlesztési elképze­léseit. A regionálisan megold­ható és megoldandó feladatokat gyűjtötték össze és rangsorolás nélkül tettek javaslatot a Jász­ság két parlamenti képviselője számára. A fejlesztési elképzelések megvalósításához több olyan lehetőség megteremtése szük­séges, melyet dr. Kis Zoltán és dr. Szekeres Imre közreműkö­désével a parlamentben, illetve kormányszinten kellene megol­dani. A régió fejlesztési kon­cepciója tulajdonképpen min­den vonatkozásában környezet­védelmi jellegű, tehát ebből az alapból szeretnének legálisan is segítséget kapni. A szennyvízhálózat kiépíté­sét és szennyvíztisztító művek létrehozását idén nem támogatta a kormányzat. Jelenleg 8 jász­sági település érintett ilyen fej­lesztés megvalósításában. Sze­retnék, ha a céltámogatási körbe ez a fejlesztés is bekerülhetne, továbbá a különböző alapokból is kaphatnának ehhez támoga­tást. Javasolják továbbá, hogy a szennyvízkezelés problémájá­nak megoldásához új hitel- konstrukció szülessen. Az ed­digi beruházások során - tele­fon, gáz, ivóvíz, út - a lakosság áldozatvállalása igen nagy volt. Az önkormányzatok is jelentős hiteleket vettek fel. Épp ezért a szennyvízelvezetés megoldását önerőből nem tudják megol­dani, viszont a dolog halasztha­tatlan. Nagy gondja a Jászságnak a munkahelyteremtés is, amit szintén kiemelten kell kezelni. Ennek megoldása összefügg a fejlesztési elképzelésekkel, hisz a nagyobb beruházások munka­helyet teremtenek. Ugyancsak környezetvédelmi megoldást kíván a Jászság szemétkezelési gondja. Ez szintén olyan terület, melyet csak közösen tudnak megvalósítani a térség települé­sei. Ez is legalább olyan sür­gető, mint a szennyvízkezelés. Az önkormányzati szövetség javaslatai sorában szerepel az is, hogy a régió közösen pá­lyázhasson különböző alapok­hoz céljainak megvalósítása ér­dekében. Ma ez sem megoldott, hisz a településeknek külön-kü- lön kell pályázni. Javasolják to­vábbá, hogy a hátrányos hely­zetű kategóriába sorolt települé­seket újra át kellene vizsgálni. A térségben a gáz és a telefon ’92-93-ban megkezdődött be­ruházásainál szeretnék elérni, hogy az ÁFA visszaigénylése a jövőben is lehetséges legyen, hisz ez sok-sok millió forintot jelent az önkormányzatok szá­mára. Több település, különö­sen a gázfejlesztéshez hitelt is vett fel. A jövőben a hitelek kamatainak elengedése, vagy mérséklése szintén szerepel a javaslatban. Úgy vélekednek a polgármesterek, hogy az ön- kormányzatok költségvetését ez nagymértékben megkímélné a jövőben. KE Szeminárium az emberi jogokról Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Budapes­ten ülésező felülvizsgálati konferenciájához kapcsolódva nemzet­közi szeminárium kezdődött szerdán az emberi jogokról a Kül­ügyminisztériumban. A rendezvényen húsz ország külügyi és igazságügyi kormányzati szakemberei az emberi jogok érvényesü­lését veszik nagyító alá. A tanácskozás résztvevőit kö­szöntve Szent-Iványi István kül­ügyi politikai államtitkár hang­súlyozta: ez a rendezvény is el­ismerése annak az átalakulás­nak, amelynek nyomán Magyar- ország a kommunizmusból elju­tott a demokráciába. A politikai, gazdasági rendszerváltozás mel­lett az emberi jogok érvényesíté­sében is korszakos változás kö­vetkezett be. Ennek kapcsán az államtitkár hangoztatta: az új magyar kormány elkötelezett az emberi jogok érvényesítése iránt. Ezt a kormányzat olyan alapértéknek tekinti, amely a külpolitikában is érvényesül. Mivel az EBEÉ konferenciá­Kamarai levél Listákon a tagság Mint ismeretes, 1994. márciusában életbe lépett a XVI. számú gazdasági kamarákról szóló törvény, melynek alapján folyamatban van a köztestületi gazdasági kamarák felállítása. Ennek keretén belül Jász-Nagykun-Szolnok megyében is meg kell alakítani ez év november 20-ig a kereskedelmi és ipar-, kézműves, illetve agrárkamarákat. A szervezési munka első fázisa az egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok teljes körű regisztrációjával lezárult. A regisztrált gazdálkodó szervezeteket a törvény előírásának megfelelően három csoportba soroltuk, a kereskedelmi és ipar-, kézműves, illetve agrárkamarába. Erről a besorolásról a megye települési önkormányzatainál történő kifüggesztéssel tájékoztatjuk a vállalkozókat, illetve gazdasági társaságokat. A székhely szerinti illetékes önkormányzatoknál kifüggesztett listák alapján lehet tehát tájékozódni arról, hogy melyik gazdasági kamara tagságába nyert valaki besorolást. Á besorolási listák az önkormányzatoknál október 13-tól október 24-ig lesznek kifüggesztve. Az ideiglenes besorolással kapcsolatos észrevételekről és az intézkedés módjáról a kamarai törvény az alábbiak szerint rendelkezik: „Az a gazdálkodó szervezet, amely ... besorolásával nem ért egyet, a tagjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban közölheti a bizottsággal, hogy - eltérően ideiglenes besorolásától - melyik fajtájú gazdasági kamara tagja kíván lenni. A gazdálkodó szervezetet ebben az esetben át kell sorolni az általa választott fajtájú gazdasági kamarába, kivéve, ha azt a kamarát a törvény szerint nem választhatja." Ezúton kérjük Jász-Nagykun-Szolnok megye egyéni vállalkozóit, illetve gazdasági társaságait, hogy a fentiek szerint tájékozódjanak arról, hogy melyik gazdasági kamarába nyertek besorolást és esetleges kifogásaikat tegyék meg a megfelelő kamarai előkészítő bizottságnál, amelyek címei az önkormányzatoknál megtalálhatók. Kereskedelmi és Ipar-, Kézműves, ill. Agrárkamarai Előkészítő Bizottságok »63436/2H* jának is egyik alaptétele a konf­liktusok megelőzése, Szent-Ivá- nyi István hasonló prevenciós eszközök kimunkálását sürgette az emberi jogokat illetően is. Hangoztatta, hogy a magyar kormány ez ügyben is a meg­előző diplomácia híve. A ta­nácskozás megnyitását követően Szent-Iványi István újság­íróknak elmondta: az emberi jogokkal kapcsolatos normák eddig jobbára az Európa Tanács keretében születtek meg, most pedig e normák tárháza a buda­pesti EBEÉ-csúcsnak köszönhe­tően várhatóan újabb elemmel, úgynevezett viselkedési kódex­szel bővül. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents