Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

1994. október 19., szerda 5 Kultúra A tévé képernyője előtt Mérleget készített a televízió - a nyilvánosság igényével vette számba, mit is ért el eddig, két és fél hónap alatt az új veze­tés, amelynek, mint a Híradó­ban elhangzottak is tanúsítják - csütörtök este hallottuk az el­nök Horváth Ádámtól - rendkí­vül nehéz anyagi körülmények között kellett hozzáfognia a megújítás munkájához. Mérlegen... Több mint kétmilliárdos hi­ány s egyelőre a források is el­akadtak. Hogyan lehet deficit­ből működni - ráadásul az in­tézmény morálisan is mélyre süllyedt - ez a nagy kérdés. A hiánynak sokféle oka lehetsé­ges; az elmúlt esztendőben pél­dául minden bemondó ruha­pénz címén 580 ezer forintot vehetett fel a televízió kasszá­jából, de jogtalan szerződések is vitték a pénzt - említette a sajtó munkatársainak a tévé első számú irányítója. S talán furcsa: túltermelési válság fe­nyegette - fenyegeti az intéz­ményt, merthogy a televízió termel is műsorokat, csakhogy ami elkészül és képernyőre mű­soridő híján nem kerülhet, az annyi, mint eladatlan acélt ter­melni raktárra egy ipari üzem­ben. Márpedig 40 százalékkal több műsort állítottak elő a kö­zelmúltban, mint amennyi a je­lentkező igényeket kielégíthette volna. Most a döntő változás: csak annyi műsort és csak azt, amennyit és amit a műsorszer­kezet megkíván, megenged. A nehézségekből történő kilábalás egyik legfontosabb eszköze ez, az átgondoltabb, gazdaságo­sabb tervezés, majd gyártás is a „hatalmas” üzemben. Egyébként a helyzetértékelé­sen és a megújulás szándékain túl érdemes áttekinteni - ez is megtörtént -, ténylegesen mi újat hoztak az elmúlt hetek a képernyőn. A politikai és hír­műsorokkal kezdve, hisz e terü­leten tapasztalható a legtöbb friss kezdemény: megszületett az Objektív, a háttérelemző műsor (itt jegyzendő meg, visz- szanyerte a nézők bizalmát a tárgyilagossá vált esti Híradó is), aztán a Múzsa, a kultúra hírharangja, az Üzlet, napi gaz­dasági híradó, szót kap min­dennap a sport, kéthetente Üt­köző, kormánypártok és ellen­zékiek párbaja, megnyílt a Saj­tóklub, Közhang címmel je­lentkezett a közvélemény-kuta­tásra épülő vitaműsor, vasárnap este Ellenpontok, szintén a ' gondolatok ütköztetésének szándékával, van már Kor­mányváró és a sor korántsem teljes, amely mennyiségét te­kintve imponáló, és értéküket növeli, hogy széles körű véle­ménycsere hozta őket létre, a közélet demokratizmusának ' erősítése. És jött Sándor A szórakoztatásban is történt egy és más, visszatért a Csak nézünk, mint a moziban, bemu­tatkozott vasárnap délelőtt a Leporelló (sajnos veszített kez­deti szellemi csillogásából, kezdenek kiütközni rajta a rutin rozsdafoltjai), kabarénak ott a Nevetni kell, s végül megérke­zett Friderikusz, a „mi Sándo­runk” is. És itt meg is állhatunk, mert ez a visszatérés - a hosz- szabb távoliét okait ne keres­sük, különben Friderikusz ejtett róla néhány szót belépőjében - csütörtök este, melyet nem akármilyen beharangozás, rek­lámozás előzött meg, még az időjárás-jelentés is őhozzá iga­zodott, meg is zavarva ezzel a józan gondolkodású nézőt, azt hívén, hogy ezután már azt is ő mondja majd meg, milyen idő várható. Egyesek levélben is ki­fejezték emiatti nyugtalanságu­kat, főképp azok, akik elsősor­ban ízlésbeli okokból koránt­sem tartották rendkívüli ese­ménynek az agyonreklámozott napot. E sorok írója sem, sőt a tévé elnöke sem, miként ezt ama sajtótájékoztatón elejtette, ahol arra is fény derült, hogy ama meteorológiai Frideri- kusz-reklám a vezetés tudta nélkül szivárgott be a műsorba. (Ez is mutatja, hogy nincs azért még mindig minden rendben az óriás intézmény háza táján!) Nos, jött Sándor, szinte feje­delmi öltözetben, szűnni nem akaró taps közepette, bévonult, akár egy primadonna. És cso­dákat ígért, mint egy megváltó, megjelenéséből ragyogott a tu­dat: örülhet végre az az ötmillió magyar, aki hónapok óta sóvár­gott utána. Félreértés ne essék: magam is örülök, hogy újra lát­hatom, láthatjuk sajátos színe­zetű mutatványát, hisz vele szí­nesedik a televízió kínálata, de ekkora hűhót csapni körülötte, szelíden szólva visszatetsző, nyersebben mondva ízléstelen. Aki porondra lép, odamutatja magát a közönségnek, azonban a kirívóan személyes magakel- letésnek már nemcsak képe, szaga is van, kellemetlen. Amit produkált show-jában, az is csak érdekesnek mondható, ko­rántsem elámító csodának. El­küldött például egy idősebb asszonyt a Bobbyt alakító szí­nészhez Amerikába, hogy meg­tudakolja többek közt, mi lesz a Dallas kimúlt szereplőjével. Rossz álom volt az egész, már­mint a halál - tudhattuk meg a csaknem nyilvánvaló titkot. Szervezés kérdése, hogy az uta­zás megtörténhetett. Aztán még egy utazás, amely műsor köz­ben üttetett nyélbe, egy fiata­lembernek kellett azonnal útnak indulnia turistaként, a véletlen szerencse játékaként. Úgy emelték ki az áruház előtt tömö­rülő sokaságból, de Friderikusz szavára, ami némi kételyt éb­reszthet véletlenszerűség dol­gában. Szót váltott Sándor Mu- ráti Lilivel, és bemutatkozott egy gyermek is a tengerentúl­ról, aki az ország legerősebb emberét is „legyőzte” különös, megmagyarázhatatlan belső erejével. A titokról semmi ma­gyarázatot nem kaptunk. És volt más vendég is, szokás sze­rint. A csodára azonban még várni kell, talán a Békítő show-ban, amikor is évek óta haragban álló testvéreket vará­zsol majd vissza Sándor a ba- rátságbá '- 321 valódi csoda le­het. Különben öt más-más mű­fajban mutatja meg magát Fri­derikusz a közeljövőben, igazi hódító módjára. De van egy másik hódítója is a képernyő­nek, új trónkövetelő a szórakoz­tatásban, az „amulettes” Réz András, aki jegyzi szerkesztő­ként, szellemi apaként a több­órás Leporellót, és most leg­újabban nevéhez és szellemi­ségéhez fűződik egy szombat esti program is, ő főszerkeszti ugyanis Az éjszakát, mely monstre összeállítás, és benne természetesen csiklandósabb témák. Az azonban már a pre­mier alkalmával szöget ütött a fejembe, vajon mit kerestek vé­leményükkel az éjszakai órák­ban a tizenéves fiatalok, leá­nyok és fiúk, sőt gyermekek, méghozzá az erotika tárgyköré­ben megnyilvánulván, olyasmi­ről beszélgetve, ami szigorúan a magánélet diszkréciójára tar­tozik, ahol illetlen dolog a ta­pintatlanság. Röviden Olykor más vonatkozásban is felmerülhet a tapintat kérdése; ezt éreztem, a tapintat hiányát a hétfő esti dokumentumfilm ese­tében is. Már a szándékot ille­tően is, vajon ildomos dolog-e a nyilvánosság elé vonszolni olyan anyákat, akik gyermek­gyilkosság vádja alatt szenved­nek, kínozni őket a bűnös tett elkövetésének felidézett részle­teivel, nem is beszélve a gyer­mekáldozatok véres testének többszöri, naturalista képével - elborzasztó refrénként - sok­kolni a nézőt, ahogy ezt a Cse­csemőgyilkosságok című kor­képnek minősített dokumen­tumfilmben tették. Varga Ágota riporterként - ő kérdezgetett - a legártatlanabb módon is a leg­kegyetlenebb pillanatokat okozta alanyainak, érezhetően Gábor Péter rendezővel meg­rendítő, nagy dokumentumfil­met akartak alkotni, a látottak és a hallottak miatt azonban megrendülés helyett inkább a viszolygás fogta el az embert. Kell-e ez így a képernyőre, megsértve vele az ember sze­mélyiségi jogait, akár egy bű­nös emberét is. A könyörtelen nem mindig és nem feltétlenül az igaz - dokumentumműsorok esetében sem. Valkó Mihály A szerelmes hercegnő (5.) Ördögi kételyek Nyílt nap A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - fennállásának 90. évfordulója alkalmából - nyílt napot rendez ma a központi épület olvasótermében. Az ün­nepélyes köszöntő után szakmai előadásokat tartanak, és átadják az „Év könyvei”-t elismerő ok­leveleket. Kiállítás nyílik a könyvtár XV-XVIII. századi művészi könyvkötéseiből. A Magyar Rádió Ki nyer ma? című műsorát is a helyszínről közvetítik. * Budapest a XX. század ele­jére nagyvárossá fejlődött. A 800 ezer fás város már elkép­zelhetetlen volt egy művelődési, szórakozási igényeket kielégítő nyilvános városi könyvtár nél­kül. A XIX. század közepe óta voltak ugyan kísérletek a létesí­tésére, de a kezdeményezések kudarcba fulladtak. A század- fordulón két intézmény, a Fővá­rosi Statisztikai Hivatal és a Fővárosi Levéltár között folyt vita a birtoklásról. A fővárosi közgyűlés 1903-ban döntött: a Statisztikai Hivatal keretén be­lül egyesítette a két intézmény könyvanyagát, és elfogadta a Fővárosi Könyvtár szervezeti szabályzatát. A fővárosi tör­vényhatóság 1904-ben Szabó Ervint nevezte ki a gyűjtemény könyvtárosává. Fogyatékos gyermekek hangversenye A németországi Frankenthal- ból hétfőn vendégszereplésre érkezett Heinrich Ullrich ér­telmi fogyatékos gyerekekből álló zenekara. Heinrich Ullrich, a Tom Mut­ters értelmi fogyatékosokat ta- ;nító iskola igazgatója, az Ulwila kottarendszer és hangszercsalád kifejlesztésével a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermeke­ket a közös zenélésre képes ta­nítani. A módszert eredménye­sen használják normál óvodák­ban, kisegítő iskolákban és a különböző fogyatékosságok is­koláiban is. A frankenthali gyerekek hét­főn a Vakok Általános Iskolájá­ban, tegnap délután fél 6-kor a Marcibányi Téri Művelődési Központ nagytermében adtak hangversenyt. Programjukban klasszikus darabok, német, olasz, lapp népdalfeldogozások és spirituálék szerepeltek. Ma 10 órakor oktatási mód­szeréről tart előadást Heinrich Ullrich a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán. (MTI) Pécsett Határon túli magyarok fesztiválja Másodszor is megrendezik Pécsett a határon túli magyarok fesztiválját, az anyaországon kívül élő magyar népcsoportok hagyományőrző együtteseinek találkozóját. A szombaton nyíló programot Bokor Béla, a Baranya Megyei Művelődési Központ igazgatója ismertette a sajtó munkatársaival. A kétnapos fesztiválra tíz együttes mintegy négyszáz tagját várják Pécsre. A határon túli magyarok népzenéjének és néptáncának bemutatója mellett a találkozó keretében fórumot is tartanak a hazánkkal szomszédos orszá­gok magyar intézményeinek működéséről. A fórumon részt vesznek az ottani magyar nyelvű újságok, illetve rádió- és tévéprogramok munkatár­sai. A határon túli magyarok második pécsi fesztiváljára a Vajdaságból három, Romániá­ból két - egy erdélyi és egy gyimesi Burgenlandból, Horvátországból, Kárpátaljá­ról, Szlovákiából és Szlovéni­ából pedig egy-egy hagyo­mányőrző népi együttes érke­zik. James Hewitt őrnagy szá­mára a féltékenység tiltott ér­zésnek számított, de előbb-utóbb el kellett következ­nie a pillanatnak, amikor az egész világ kegyeit és szeretetét élvező, s ráadásul a brit trón­örökössel házasságban élő Di­ana látványa ilyesfajta indula­tokat kelt benne. Az első ilyen jellegű összeszólalkozás James és Diana között a hercegi pár ausztráliai látogatása idején esett. „James csalódottnak, el­hagyatottnak /és elárultnak érezte magát, látván, hogy repíti körbe a táncparketten örömtől sugárzó feleségét.” Persze, amikor a következő napon Diana felhívta őt, egyet­len szóval sem adott hangot ki­ábrándultságának. Csak annyit kérdezett, hogy milyen volt az utazás. Meg sem említette a te­levízióban és a sajtóban látott képeket, s Diana csak jóval ké­sőbb szedte ki belőle a titkot, s amikor sor került a tisztázó be­szélgetésre, a hercegnő szenve­délyesen tagadta, hogy bárki, akár tulajdon férje is, veteked­hetne szerelmével. Az ördögi kételyek azonban nemcsak a férfit érték utol a kapcsolat első néhány hónapja után, hanem Dianát is, aki min­den találka végén úgy érezte, éppen most hagyták cserben őt. A helyzet azonban nem válto­zott attól, hogy Károly herceg, aki ebben az időben már ponto­san tudhatta, hogy feleségének viszonya van az őrnaggyal, nem törődött ezzel az aprósággal, vagy legalábbis nem mutatta. Anna Pasternak kifejezetten úgy véli, hogy Károly herceg­nek a felesége és testőrtisztje közti tilalmas kapcsolat egyálta­lán nem volt ellenére, tekintettel saját házasságtörő viszonyára Camilla Parkerrel. És mégis ... Valahányszor az őrnagynak mennie kellett, Diana letargiába zuhant, s síró­görcsök közepette búcsúzott. Ilyenkor James még gyengéb­ben ölelte, s még inkább igye­kezett bizonyítani hűségét, melyből - tekintettel a hercegnő házassági sikertelenségeire - sosem hiányozhatott a testi vonzalom bizonyítéka. „Egy al­kalommal Diana a fürdőszobá­jában morfondírozott, amikor James belépett, hogy elköszön­jön. Kijelentette, hogy tényleg mennie kell, s hálálkodott a feledhetetlenül szép víkendért. Diana a karjaiba vetette magát, megcsókolta, és azt mondta a férfinak, hogy szüksége van rá, hogy most van szüksége rá, és hogy akarja őt, akkor és ott helyben.” Anna Pasternak, aki, mint a botránykönyv sajtóvisszahang- jából most már egyöntetűen ki­derül, Hewitt indiszkréciója folytán juthatott a fenséges há­lószobatitkok birtokába, 1988 tavaszára teszi azt az időpontot, amikor a brit trónörökös és fe­lesége közötti házastársi kap­csolat megromlását és annak okait többé nem lehetett tit­kolni. Ebben az időszakban Di­ana lelki betegsége, mely kény­szeres evéssel és más tünetekkel járt, ismét kiújult. Állapota to­vább romlott, amikor egy, Ká­roly herceggel közös sítúra al­kalmával Károly egyik legjobb barátja, Lindsey őrnagy szeren­csétlenül járt: lavina temette maga alá. Diana lelki nyomorú­sága is abban perfektuálódott, hogy Hewitt szerelmének újabb és újabb bizonyítékait köve­telte, leginkább az ágyban, s nem mindig eredménnyel. Amikor pedig öleléseit nem vi­szonozták, kétségbeesett, mert úgy érezte, ugyanazzal a prob­lémával találja szemben magát, mint házasságában: nem kíván­ják őt eléggé. Ezek azonban csak időleges alázuhanások voltak egy pilla­natnyilag mindent feledtető ér­zelem hullámvasútján, mely máskor magasba emelte Dianát, s feledtetni tudta vele megaláz­tatásait és bizonytalanságait. A csúcspontot és a végkifejlet kezdetét minden bizonnyal Án­nabelnek, a Károly herceget változatlanul erős befolyás alatt tartó Camilla Parker testvérhú­gának a negyvenedik születés­napja jelentette, melyre Diana is hivatalos volt. Ez alkalommal a hercegnő végre elég erősnek érezte magát, hogy szemébe nézzen a vetélytársnőnek. A parti a highgrove-i kastélyban volt. Ennek egyik emeleti sza­lonjában került sor az első nyílt szóváltásra a két asszony kö­zött. Diana, aki ezúttal egy pilla­natra sem veszítette el önural­mát, közölte Camillával, hogy tud a férjéhez fűződő kapcsola­táról, s megbocsáthatatlannak tartja, hogy Camilla Károly nő­sülése után sem vetett véget a viszonynak, miáltal alaposan hozzájárult a hercegi házasság tönkretételéhez. Diana számára ez a beszélge­tés részint elégtételt jelentett, részint azt jelezte Camilla Par­ker felé, hogy nem lehetnek re­ményei: a hercegnőnek akkori­ban eszébe sem jutott, hogy le­mondjon férjéről vagy szerető­jéről. James számára a kiutat je­lentette házasságának válságá­ból, anélkül, hogy ki akart volna lépni magából a házasságból. Ez persze nem akadályozta meg Dianát abban, hogy alkalomról alkalomra biztosítsa szerelme­sét, mennyire szeretne vele élni, s mennyire szeretne gyermeket tőle. Csak James Hewitt őrnagy érezte egyre intenzívebben, hogy a walesi hercegnőhöz fű­ződő kapcsolata túlságosan va­rázslatos ahhoz, hogy örökké­való legyen. És elsősorban neki kellett elviselnie ennek a külö­nös kapcsolatnak a beépített fájdalomgócait is, hisz neki kel­lett magányosan töltenie a kará­csonyokat és a szilvesztereket, s ő érezte egyre nagyobb hiányát a normális életnek, akár felsé­ges szerelme nélkül is. (Következik;! Végkifejlet, megoldás nélkül) (Atlantic Press) HELYREIGAZÍTÁS A Westel Rádiótelefon Kft. október 17-i, hétfői hirdetésében néhány rádiótelefon-készülék ára hibásan jelent meg. ✓ / A M / / AZ ERVENYES KESZULEKAR-LISTA: BENEFON DELTA 124.960 Ft + áfa Könnyített gépkocsi beszerelési csomag 14.900 Ft + áfa Teljes gépkocsi beszerelési csomag 32.900 Ft + áfa BENEFON OFFICE 75.960 Ft + áfa Gépkocsi beszerelési csomag 22.540 Ft + áfa BENEFON FORTE 69.960 Ft + áfa Irodai beszerelési csomag 13.960 Ft + áfa MOTOROLA ASSOCIATE AUTÓTELEFON 79.960 Ft + áfa MAXON CARRY PHONE 82.960 Ft + áfa Gépkocsi beszerelési csomag 16.960 Ft + áfa NOKIA 150 106.960 Ft + áfa Könnyített gépkocsi beszerelési csomag 19.900 Ft + áfa Teljes gépkocsi beszerelési csomag 33.800 Ft + áfa BENEFON CITY 112.960 Ft + áfa Könnyített gépkocsi beszerelési csomag 17.500 Ft + áfa Teljes gépkocsi beszerelési csomag 29.600 Ft + -áfa BENEFON CLASS ULTRA 164.960 Ft + áfa MOTOROLA ASSOCIATE HORDOZHATÓ TELEFON 85.960 Ft + áfa Gépkocsi beszerelési csomag 1 7.960 Ft + áfa WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT MOZGÁSBAN AZ ÜZLET *63388/1H*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents