Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

6 1994. október 19., szerda Tűdőszürés Október 25-ig lehet el­menni a kötelező tüdő­szűrő vizsgálatra a Kátai Gábor Kórház Tüdőgon­dozó Intézetébe. Anyakönyvi hírek Születés: dr. Sólyom Zsolt - dr. Szabó Mária: Fanni; Cseppentő Lajos — Nagy Ildikó: Bence; Csor­dás László - Pap Krisztina: Balázs Bence; Szabó Csaba - Ábrahám Erika: Petra; Baráth László - Nagy Mária: Klaudia; Molnár Ferenc - Domokos Katalin: Marco nevű gyermekük született. Házasságkötés: Borsi Anni - Ecsedi Béla; Sántha Szilvia - Varga Mihály; Szabó Ildikó - Husonyica László; Víg Edit - Dobrai István; Rapcsok Krisztina - Nagy Zoltán kötöttek há­zasságot. Halálozás: Oláh Imréné Váczi Margit (82), Juhász Ferencné Boros Erzsébet (63), Tóth István (63), Bu- kovszki József (76), Patócs Jánosné Nagy Erzsébet (80), Kovács Imre (62), Kiss Elek (69), Szoboszlai Imre (51), Ordas Béláné Farkas Jolán (66), Farkas István (54), Ladár János (47), Jónás László (93), Szecska Andrásné Törő- csik Jusztina (85), Kovács Istvánná Kovács Zsu­zsanna (81), Tóth István (74), Bene Sándor (54). Szüreti bál Borkóstolóval egybekö­tött szüreti bált rendez ok­tóber 22-én a Sportlétesít­mények Igazgatósága a sportcsarnokban. Az oktatásról A városban a cigány ta­nulók egyéni és csoportos felzárkóztatását, a korcso­portok. illetve évfolyamok követelményeinek megfe­lelő eredményes továbbha­ladását végzik az intézmé­nyek. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium etnikai és nemzeti főosztá­lya által jóváhagyott diffe­renciált oktatást 1994 II. félévében is folytatja az öt intézmény, melyhez a vá­rosatyák legutóbb megsza­vazták az intézmények ré­széről jelentkező pótigé­nyek finanszírozását a vá­ros költségvetéséből. A pótigények fedezetét az ál­talános tartalék, a többlet- bevétel, valamint a belső átcsoportosítási lehetősé­gek figyelembevételével biztosították a képviselők. Eszerint 1791 ezer forint póttámogatást osztottak szét az L, II., III. óvoda­egység, valamint az Arany János és a Zádor Úti Álta­lános Iskola között. Őszi útaszfaltozás Az önkormányzat szán­dékának megfelelően ez évben is sor kerülhet a la­kossági önerőből készült útalapok aszfaltozására. Az 1994. szeptember 20-ig elkészült, és folyamatban lévő útalapokat a jövő évi költségvetés terhére bur­koltává. A költség 28 mil­lió forint. Az aszfaltozásra váró utcák négyzetméterekben: Kuthen (825), Madarász (840), Rimaszombathy (330), Arany János (1740), Kossuth - Ágota - Kertész J. (1805), Rákóczi — Mes­ter (2478), Fürst S. - Cso­konai (2280), Epreskert - Kisfaludy - Munkás (1902,5), Villamos (2200), Kinizsi (1000), Mikszáth (696), Kun — Telep (2.200), Mándoki (960), Szamos - Szűcs S. (1705), Szondi (717,5), Erkel F. * (1780), Kemény P. (64), Jókai (590), Zrínyi (420), Kátai G. (320), Kossuth L. (160), Arany János (200), Arany János - Kerekes úti sárrázó (80) négyzetméter. Az oldalt készítette: Daróczi Erzsébet Fogászati röntgen a rendelőben A pácienst a fogászati röntgenfelvételhez készíti elő dr. Weress Ákos Néhány hete annak a több száz - főleg időskorú - beteg­nek, akik a háziorvosi intéz­ményben található fogorvosi körzetekhez tartoznak, nem kell egy-egy fogászati röntgenre a kórházba kimennie. Ugyanis dr. Kiss M. Enikő és dr. Weress Ákos fogorvosok vásároltak egy fogászati röntgenkészüléket, melyhez megkapták megyei szakmai vezetőjük, dr. Koltai György főorvos írásbeli támoga­tását, és Brankovics László, a háziorvosi intézmény igazga­tója is segítette őket. A két orvos nagyon számított arra a 100 ezer forintra, melyet az önkormányzat adott a prakti- zálóknak, ezt azonban nem kap­ták meg éppúgy, mint a rendelő fenntartásához szükséges pénzt sem. Remélik, jövőre a fogor­vosokról sem feledkezik meg a város. A társadalombiztosítás a röntgent az idén még nem fi­nanszírozta meg, várhatóan azonban jövőre ez megtörténik. Ez a most üzembe helyezett röntgenkészülék sokat jelent a pácienseknek, hiszen ezzel még színvonalasabb lesz ellátásuk a háziorvosi intézmény fogásza­tán. Használatához, működteté­séhez a megfelelő sugárvédelmi tanfolyamot mindketten elvé­gezték. Mivel az önkormányzat az idei költségvetés jóváhagyása után anyagilag nem tudta támo­gatni a fejlesztésüket, így a Sze­rencsejáték Részvénytársaság­hoz is beadtak egy pályázatot erre, hiszen 1994. az egészséges száj éve. Erre a lehetőségre Vígh Julianna hívta fel figyel­müket. A pályázat elbírálása most van folyamatban. Miután az idei év külön rá­irányítja a figyelmet a fogorvosi munkára is, így jó lenne, ha a törvényalkotók a megelőző te­vékenységre is előírnák a finan­szírozást. A házaspár munkáját ez a röntgenkészülék jelentősen segíti, hiszen ezzel korábban felismerhetőek a fogászati fej­lődési rendellenességek. Körze­tük a Kisújszállási-Széchenyi- Püspökladányi út által határol­ható be. Végzik a város 0-18 éves gyerekeinek és ifjainak a szűrését a felnőttek mellett. Emellett négy orvos betegeit is ellátják. Még fokozottabban szeretné­nek odafigyelni a száj betegsé­geinek a szűrésére, hiszen ez az Egészségügyi Világszervezet célja is. Görögországban énekeltek A napokban tért haza nagy sikerű görögországi vendégsze­repléséről Karcag Város Vegyes Kara. Az útról, az előzmények­ről Mészáros Ferenc karnagyot kérdeztük. Mint megtudtuk, a Tripoliban megrendezett feszti­válon ők képviselték hazánkat. Tavaly a katolikus templom­ban volt a minősítő hangverse­nyük, ahol megkapták a „hang­versenykórus” minősítést. En­nek elismeréséül a Magyar Kó­rusok és Zenekarok Országos Szövetségétől kaptak ajánlóle­velet erre a fesztiválra. így fel­vették a kapcsolatot az ottani Orfeus énekkarral, s júliusban megérkezett tőlük a meghívóle­vél is. A görög fellépésekre egy erdélyi körúton is alapoztak, s a nyár közepén egy Karcagra lá­togató párizsi kórussal is volt közös fellépésük: Alessandro Scarlatti Dixit Dominusát adták elő. A görög fesztiválon a madri­gálok és egyházzenei művek mellett Kodály- és Bárdos-da­lokat énekeltek. A karcagi kórusnak ez volt a hetedik külföldi útja, egyúttal a legsikeresebb. A vendéglátók kirándulásokat is szerveztek ré­szükre. Voltak a Meteoráknál, a fővárosban, s kétszer tenger­parti fürdőzést is beiktattak a programba; így októberben 38-40 C-fokos melegben úsz­kálhattak a tengerben. Jártak a Tripoli melletti legrégebbi gö­rög szabadtéri körszínházban, ahol egy rögtönzött műsort is adtak. Ez a fellépés mindenki-, nek nagy élményt jelentett, mint a zárókoncert, ahol két kórussal görög nyelvű összkari számot énekeltek. Hazautazásuk előtt megálla­podtak a vendéglátókkal, hogy jövőre, a nagykunsági kulturális napok keretében Karcagon ren­deznek egy nemzetközi kórus­fesztivált. A karnagynak és a kórustagoknak is hatalmas él­ményt jelentett ez a tíz nap, hi­szen hazánkat képviselhették egy nemzetközi fesztiválon, ahol vastapsot kaptak fellépé­sük után. Kutató vegyész helyett vállalkozó lett Sz. Nagy János vállalkozó már általános iskolás korában önálló kémiai laboratóriumot hozott létre a házuk padlásán. A sors mégis úgy hozta, hogy jelenleg vállalkozóként dolgozik. Mellesleg beszél németül és olaszul, elvégzett egy idegenvezetői tanfolyamot, s énekelni tanul. A barátok segítségével sikerült kialakítani ezt a hangulatos kis boltot Hajdanában az Arany János Úti Általános Iskola zenei osz­tályába járt, klarinétozott öt évig. Nyolcadikban megsze­rette a kémiát, s a család „örö­mére” a kisszobában rendezte be laboratóriumát. Ám egy „si­keres” ködgyertyakísérlet után édesanyja kipakoltatta az esz­közöket, így felköltözött a pad­lásra, s ott folytatta kísérleteit. A debreceni vegyipari szak- középiskolában tanult, majd sikertelenül felvételizett az egyetem vegyész szakára. Ek­kor ment el a Biogal Gyógy­szergyárba dolgozni. 1989-ben beiratkozott a technikusi mi­nősítőre. Több mindennel próbálko­zott, végül Debrecenből haza­költözött Karcagra. Itt egy kft.-nek dolgozott ügynökként, s találkozott egy árnyékolás­technikával foglalkozó vállal­kozóval, aki mellett kitanulta a szakmát. Mint megfogalmazta, itt üvegesnek, asztalosnak is kell lenni egyszerre, s a négy­éves gyakorlat ellenére is ta­lálkozik új dolgokkal a javítá­soknál. Ő szeretne korrekt és tisztességes módon dolgozni, mert ezt a szakmát már sokan lejáratták! így neki is hosszabb időbe telt, míg elismerték a vá­rosban. Mint minden fiatal, ő is na­gyon szeret utazni; 17 évesen egyedül ment el külföldre, a szülők előtt az utolsó pillanat­ban „bukott le”, végül is meg­értették önállósodási vágyait. Olaszul is saját boldogulására kezdett el tanulni, s elvégzett egy idegenvezetői tanfolyamot is. Tagja a városi énekkarnak, jelenleg ő az elnök, s a külföldi utakon nekik is tolmácsolt. Most énekmagánórákat vesz, emellett redőnyöket is készít. Korábban 8 hónapig édesap­jával és mostohabátyjával dol­gozott Németországban, majd hazajött, s azóta csak a saját vállalkozásával foglalkozik. Kiváltotta az export-import engedélyt, mert úgy érezte, nem lehet leragadni egy dolog­nál. Miután ezt kis tételben nem lehet csinálni, így csak al­kalmankénti üzleteket bonyo­lít. Még a gyógyszergyárban merült fel benne egy díszgyer- tyakészítő üzem beindítása, melyről a mai napig nem tett le. A prototípusok már elkészül­tek. A most nyitott Rénusz cipő­bolt is a „több lábon állás” jele, ahol minőségi, de olcsó cipőket biztosít a vevőknek. Itt alakí­tották ki az árnyékolástechni­kái mintaboltot is, de egyik fa­zekas barátjának a termékeit is szeretné itt forgalmazni. „Gyökeret eresztettem itt” Húsz éve a rendőri pályán Dr> Szegedi Kárölyné húsz évvel ezelőtt szabálysértési előadóként került a szolnoki rendőrkapitányságra. Előtte vállalati jogász volt. Nemrég tanácsosi címet vett át a Bel­ügyminisztériumban. Vele be­szélgettünk munkájáról. 1978. szeptember 1-jén ke­rült a karcagi kapitányságra osztályvezetőnek. Jelenleg is itt dolgozik. Mint mondta, az eltelt húsz év alatt nem bánta meg a munkahely-változtatást, hiszen vállalati jogászként százszámra írta a fizetési meg­hagyásokat, itt pedig emberek­kel foglalkozhat, s ez közelebb áll hozzá. Hozzá tartoznak a közleke­dési, az igazgatási, a szabály­sértési, a fegyverügyek, az idegenrendészet is. Karcagra kerülésekor évi 250 szabály­sértési ügye volt, az elmúlt években ez 1200-nál is több. Nőtt a közlekedési szabálysér­tések száma is. Ezzel együtt az osztály létszáma is tizenkettőre nőtt. Főiskolát végzett, szak­képzett előadókkal és jó in­formatikai háttérrel végzik a munkát, és sikerült a kapitány­sághoz tartozó településeken kihelyezett, állandó ügyfélfo­gadást is indítaniuk, így pél­dául a személyi igazolványok cseréjét már Kunhegyesen, Kunmadarason is helyben tud­ják intézni az állampolgárok. Ehhez a helyi önkormányza­toktól kaptak segítséget. Az idegenrendészeti törvény hatálybalépésével megnöve­kedtek a feladataik, erre most egy plusz létszámot is kaptak. Az idegenrendészeti előadó a közúti ellenőrzéseknél vizs­gálja a külföldi állampolgárok itt-tartózkodásának jogszerű­ségét, és a piacon is rendszeres ellenőrzést végez. Éppen egy ilyen rutinigazol­tatáson sikerült Kisújszálláson tetten érni két román állam­polgárt, akik személygépkocsi­jukban 796 üveg tízdekás, zár­jegy nélküli instant kávét hoz­tak az országba, értékesítés céljából. Ezenfelül kereske­delmi mennyiségű illatszereket is találtak náluk. Velük szem­ben büntetőeljárás indul a vám- és pénzügyőrség részé­ről, a jövedéki törvény meg­szegése miatt, s az idegenren­dészeti előadó kezdeményezte a kiutasításukat is az ország­ból. így ők akár 10 évig sem térhetnek vissza Magyaror­szágra. Persze a mindennapok nem mindig ilyen eredményesek, ennek ellenére az eltelt két év­tizedben nem fordult meg a fe­jében, hogy elhagyja a rendőri pályát. Fia egyébként szintén jogot végez, de nem lép édesanyja nyomdokaiba, nem a rendőr­ségnél akar dolgozni. A tanácsosnő szabad idejé­ben sokat olvas, kézimunkázik saját magának, s majd később a leendő unokáinak. Számára is nagy élmény volt az idei rendőrgyereknap, ahol nem­csak a gyerekek érezték jól magukat. Egyébként a rajzpályázatra beadott rajzokat a gyerekek tudta nélkül egy másik pályá­zatra is benevezte, sikerült meglepetést is szerezni, hiszen több mint tízen vehetik át ott is a jutalmat. Igaz, hogy tiszaföldvári szü­letésű, de Karcag sokat jelent neki, hiszen az eltelt évek alatt sokan megismerték; mint meg­fogalmazta, „gyökeret eresz­tett” a Kunság fővárosában. Abban csak bízni lehet, hogy a szabálysértési ügyek száma csökkenni fog a követ­kező években, hiszen ez azt is jelenti, hogy az állampolgárok betartják a törvényeket. Egy díjnyertes versíró A Szentannai Sámuel Alapít­vány az idén is kiírta pályázatát az iskola tanulói és tanárai ré­szére. Harmati Gyula első díjat nyert verseivel. A bucsai fiúról megtudtuk, hogy mint falusi gyerek, közel­ből figyelte a mezőgazdasági munkákat, így jelentkezett nyolcadik után a karcagi Szen­tannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola és Gimnázi­umba; magyar irodalommal és nyelvvel szeretne foglalkozni a későbbiekben. A 29 fős osztályban a fiúk vannak többen. Az elmúlt évek alatt nagyon jó közösség alakult ki - ezt persze egy kis elfogult­sággal jegyezte meg -, hiszen minden barátja onnan van. Sokat köszönhet jelenlegi magyartanárának, osztályfőnö­kének, Juhász Lajosnak, s nem feledkezhet meg Balogh István­ról sem. Első versét tavaly írta egy pá­lyázatra. A mostani pályázatra hónapokig készült, míg meg­születtek a „Versek a diák­évekről”, ezen belül a Rejtel­mes világ, a Hétköznapok. Al­kotásait az iskolaévek köré cso­portosította. Természetesen vannak sze­relmes versei is, ezek ihletőjéről azonban nem kívánt nyilat­kozni. Miután a szabályokat nem szereti, így verseit nem lehet „beskatulyázni”, de akad köz­tük időmértékes is. Nagy hatással van rá József Attila költészete, szereti Pi­linszky, Radnóti, Tóth Árpád verseit. S hogy születnek a versek? Általában biciklizés közben Karcagra és vissza, s mire ha­zaér, akkorra már rímekben áll­nak a verssorok, csak le kell őket írni. No persze nem megy ez min­dig ilyen egyszerűen. Legked­vesebb verse az Iskolaévek, me­lyet tavaly a szalagavatón mondott el. Most újabb pályázatra ké­szült „Menekülés a városból” címmel. A pesti rohanás, a füst, a szennyezettség, a betonfalak voltak az ihletők, mert ő is „vissza a természethez” típus. S ha nem verset ír, akkor focizik, zenét hallgat, s éli a fiatalok éle­tét, mint osztálytársai, akik kri­tizálják az alkotót. Gyula tűri ezt, hiszen tudja, hogy csak így fejlődhet, juthat előbbre. A finn aszfaltról Egy korábbi testületi ülésen felvetődött a finn aszfalt prob­lémája, ezért helyszíni bejárá­son vettek részt az illetékesek. Órlős Lászlótól, az épí­tési-műszaki iroda megbízott vezetőjétől megtudtuk, hogy hazánkban ezt a hidegasz­falt-technológiát ’92 óta alkal­mazzák; költsége 25 százalék­kal alacsonyabb. Karcagon a bejáráson felületi kipergések, kátyúsodások, lópatkónyomok fordultak elő, így megállapít­ható, hogy ezek az utak eléggé sérülékeny felülettel rendelkez­nek. A jobban igénybe vett út­vonalaknál, ahol nagyobb a lo- vaskocsi-forgalom, ez még in­kább jelentkezett. A kivitelező elismerte a hibákat, és kifejezte együttműködési szándékát. Szóban és írásban is megerősí­tette, hogy a garanciális időt meghosszabbítja, s a későbbi­ekben is kijavítja az utakat. A városban körülbelül két­ezer négyzetméter felületet bo­rítottak finn aszfalttal. A vállal­kozási szerződésben az áll, hogy vitás esetekben a Közle­kedéstudományi Intézet véle­ményét mindkét fél elfogadja, ezt vették most is figyelembe, így a következő utak javítását végzik el: Hunyadi, Sándor, Ágota, Kinizsi, Zöldfa, Bercsé­nyi és Bethlen. A városban, ahol már új fe­lületi bevonatot kapott az utca, úgy tűnik, nincs újabb károso­dás, így az ott lakók is kíván­csian várják majd a javítások eredményét. S ha ismét hibák merülnek fel, akkor a kivitelező újból kijavítja a kátyúkat.

Next

/
Thumbnails
Contents