Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-19 / 246. szám

Világgazdaság - sorokban Bezárt a párizsi autós seregszemle Bezárta kapuit vasárnap a világ egyik legnagyobb au­tós seregszemléje, a párizsi autószalon. A rendezvény a nyitva tartás 11 napja alatt körülbelül egymillió látoga­tót vonzott: ez tíz százalék­kal kevesebb, mint a leg­utóbbi, 1992-es szalon ide­jén, csakhogy két évvel ez­előtt - az ideitől eltérően - a kamiongyártók is felvonul­tatták termékeiket. A szer­vezők mindenesetre igen elégedetten vonják meg a kiállítás mérlegét: mint mondják, rengetegen pró­bálták ki a kocsikat, s ez ké­sőbb a rendelések növeke­dését jelentheti. Ráadásul szerintük a kiállítás bebizo­nyította az európai, s azon belül a francia autóipar ma­gas színvonalát, hiszen a franciák nagyon sokszínű palettát mutattak be, s pro­totípusaik is igen nagy fi­gyelmet kaptak - ellentét­ben az ázsiai modellekkel, amelyeknél „semmi igazán eredetit nem lehetett felfe­dezni”. Valutahiány A kuvaiti jegybank csak­nem 400 millió dollárnak megfelelő értékű valuta- mennyiséget ömlesztett az ország bankrendszerébe a legutóbbi iraki katonai fe­nyegetés napjaiban a lakos­sági készpénzpánik elkerü­lése végett. Az emirátus központi bankjának kor­mányzója elmondta: az ösz- szeget a kereskedelmi ban­kok és a pénzváltók kapták röviddel azután, hogy az iraki alakulatok felvonultak a határ mentén. A négy év­vel ezelőtti iraki megszállás idején a kuvaitiak számára hozzáférhetetlenné váltak banki megtakarításaik, de a kormányzó szerint ezúttal nem volt jele tömeges pá­niknak. Az intézkedés is mindössze „néhány aggódó ügyfél nyugalmának hely­reállítására” volt hivatott - tette hozzá a jegybank veze­tője. Hírügynökségi jelenté­sek szerint mégis tapasztal­ható volt valamelyes valu­tahiány a kereskedelmi bankokban, amelyek a köz­ponti pénzintézet interven­ciója előtt egy időre 10 ezer dollárban korlátozták a be­tétekről kivehető készpéz- mennyiséget. A két Korea közeledik Észak- és Dél-Korea a közelmúltban megállapo­dást írt alá arról, hogy Szöul kereskedelmi képviseleti irodát nyit az észak-koreai Nadzsin-Szonbong szabad­kereskedelmi övezetben - jelentette a Csoszun Ilbo című szöuli lap. Az október 2-án Pekingben aláírt meg­állapodás értelmében a dél-koreai kereskedelemfej­lesztési társaság (KOTRA) várhatóan az év végén nyitja meg az irodát. Mi­helyt Kim Jung Szám dél-koreai elnök jóváhagyja a tervet, a KOTRA képvise­lőiből és más üzletembe­rekből álló küldöttség uta­zik a Nadzsin-Szonbong övezetbe. IMF-hitel Horvátországnak A Nemzetközi Valuta­alap 275 millió dolláros hi­telt hagyott jóvá Horvátor­szág számára, a volt jugo­szláv köztársaság idei és jövő évi gazdasági prog­ramjának támogatására. Az IMF-nek ez az első hitele, amelyet a független Hor­vátország kap. Az összeg a bankrendszer szerkezetvál­tását, a horvát privatizációt hivatott támogatni. (MTI) MOSZ-jelentés az ipari növényekről Monopolhelyzetben A cukorrépa-, a cukortermelés területén sem tiszta minden, azonban a napraforgónál ennél is kedvezőtlenebb a kép. Ugyanis a Cereol a magyar növényolaj ipar 80-90 százalékát uralja, s emiatt a termelők - és a fogyasztók is - hátrányt szen­vednek, hiszen míg a felvásárlási árat csökkenti, addig a fo­gyasztóit emeli. Eddig azonban nem sikerült a versenyhivatal­nál célt érni, ezért a termelők a bírósághoz fordultak. A fontosabb ipari növények közül cukorrépát 1993-ban 112 ezer hektáron termeltek. Ám a tavaszi szárazság és az ezt kö­vető rovarinvázió miatt 27 ezer hektár kipusztult. További, mintegy 2,5 ezer hektáron - a novemberi rendkívüli havazás és csapadékos időszak következté­ben - földben maradt a répa. így lényegében 83 ezer hektá­ron 20,89 tonna/hektár termésát­lag mellett a 15 százalékos dige- sziójú répából 260 ezer tonna cukrot állított elő az ipar. Ez a hazai szükségletnek csak 2/3-a. A cukorhiány kielégítésére a feldolgozók 230 ezer tonna úgy­nevezett sűrűlevet importáltak. Ebből 128 ezer tonna cukrot nyertek. Eközben az importot terhelő vám (több mint 2 milli­árd forint) befizetésével növeke­dett az államháztartás. Termé­szetesen ha a kormányzat mű­ködtetné az agrárrendtartást, en­nek keretében a lefölözés rend­szerét, akkor e pénzeszközök a termelők hasznára, az ágazat gondjainak megoldását segíthet­nék, a feneketlen államkassza indokolatlan duzzasztása he­lyett. A napraforgó 394 ezer hektá­ros vetésterülete mintegy 10 százalékkal, a magtermés meny- nyisége 11 százalékkal volt ala­csonyabb az 1992. évinél. A monopolhelyzetű hazai növény­olaj-feldolgozás ellenére a piaci lehetőségek számottevően javul­tak. Az érdekképviseletnek sike­rült elérni a napraforgómag ex­portjának teljes liberalizálását és a feldolgozott növényolajtermé­kekkel arányos exportszubven­ció mértékének (10 százalék) el­fogadtatását. A kedvező világpi­aci tendenciák és az előzőekben vázolt exportszubvenció hatá­sára - a Koping-Datorg adatai szerint - 1993-ban mintegy 200 ezer tonna mag került exportra, a hazai feldolgozó szerződéses árainál 30-40 százalékkal ked­vezőbb áron. Ez a versenyhely­zet késztette a feldolgozásban Gazdasági aktivitás 2010-ig Több lesz az eltartott Ebben az évben hazánk teljes lakosságának mindössze alig több mint hat tizede munkavállalási korú, ám e 6,1 milliónak csak 57 százaléka aktív kereső. A KSH Népességtudományi Ku­tatóintézet által készített gazdasági aktivitási előreszámítás sze­rint - mely 2QlQ-ig prognosztizál - például az ezredfordulón már közel 3 millió lesz a nyugdíjasok száma. Magyarország népességének száma 1994 elején 10 millió 270 ezer volt. Ebből az aktív ke­resők száma 3,5 millió főre te­hető, 330 ezer körül volt a gyermekgondozás különböző formáit és a szülési szabadságot igénybe vevők száma. A re­gisztrált munkanélküliek 630 ezren voltak, 2,8 millió főellá­tású nyugdíjast mutattak ki, és 1,7 millió volt a nappali tagoza­ton iskolába járók száma. Az egyéb, gazdaságilag nem aktí­vak száma 1,3 millió, közülük mintegy 480 ezer munkaválla­lási korú, és ebből kétharmad a 15-24 éves fiatal. A munkavállalási korú né­pesség 6,1 millió fő, 57 száza­lékuk aktív kereső, 11 már nyugdíjas, 10 százalékuk re­gisztrált munkanélküli, 9 száza­lékuk tanuló, 8 százalékuk tar­tozik az egyéb kategóriába és 5 százalék a gyermekét fő aktivi­tásként gondozó. A változatlan - kor szerinti - arányokon alapuló előreszámí­tás szerint 2000-ig a demográ­fiai hatás a foglalkoztatottak számát kismértékben növelő, a munkanélküliek, a nyugdíjasok és az egyéb gazdaságilag nem aktívak számát szinten tartó, a tanulólétszámot jelentősen csökkentő lesz. Az ezredforduló után, és kü­lönösen 2010-hez közeledve egyre jobban érvényesül a munkavállalási korúak létszá­mának az 1980-as évek eleje óta alacsony születésszámok miatti csökkenése, valamint az idős­korúak lészámának növekedése az 1950-es évek nagy létszámú korosztályainak belépésével. A változó arányokon alapuló előreszámítás szerint a munka- nélküliek létszáma jövőre 560, 1996-ra 505, 2000-re 404, 2010-re pedig 381 ezer főnek adódik. Áz aktív keresők száma e változat szerint az ezredfordu­lóig jelentősen, 160-180 ezer fővel emelkedik. Ezt követően a kis létszámú korosztályok mun­kaerőpiacra kerülése a foglal­koztatottak létszámára csök­kentő hatást gyakorol. A számítás szerint tovább nő a nyugdíjasok száma, és 2000-re elérheti a 2.9 millió, 2010-re a 3 millió főt, ami már a várható népességszám 30 száza­lékát tenné ki, például 2010-re a nyugdíjas nők száma elérheti a foglalkoztatott nők számát! Ha a jelenlegi munkaerő-ke­resleti szint nem változik, akkor a munkanélküliek száma az ez­redfordulóig lényegesen nem csökkenthető, tekintettel a po­tenciális munkavállaló népes­ség kínálatának növekedésére. Ebben az esetben 2000-ig tartó­san 600 ezer fő körül alakulna a munkanélküliek száma, ezt kö­vetően viszont a munkaerő-kí­nálat csökkenésével, a további állandó kereslet mérséklő hatást fejtene ki a munkanélküliségre. Az előreszámítások eredmé­nyei alapján a foglalkoztatottak számának jelentősebb növeke­dését célzó gazdasági-társa­dalmi feltételek kialakítása gaz­daságpolitikánk egyik legfonto­sabb céljának minősíthető. Fel­tétlenül szükségesnek látszik az aktív keresők létszáma további zsugorodásának elkerülése, mert ez az eltartási arányok és terhek ellehetetlenülését von­hatja maga után, és kedvezőtlen gazdasági körülmények esetén a munkanélküliséget és az inakti­vitást preferáló népességi-tár­sadalmi magatartást alakíthat ki. Hosszabb távon elkerülhetet­len, hogy növekedjék a gazda­ságilag aktívak részaránya, el­sősorban a nyugdíjas és az egyéb gazdaságilag nem aktív népesség számának és arányá­nak mérséklésével. A számítási eredmények azt is sugallják, hogy a gazdasági aktivitásnak a munkanélküliség komoly, de nem az egyetlen, és nem is a legnagyobb problé­mája. A gazdasági aktivitás és inaktivitás egész rendszere ke­rült a belső arányok és terhek s ebből adódóan - feltehetőleg már rövid távon is - a teljesít­mények és az értékrendek szemszögéből igen veszélyes­nek tűnő spirálra. Ezért szükségesnek látszik, hogy a rövid távú, a gerenerá- ciókat önkorlátozásra késztető gazdasági-szociális megálla­podások mellett új, hosszú távú társadalmi „szerződés” is szü­lessen a generációk között, mindenekelőtt a jövedelemátá- ramlások új alapokra fekteté­sével és a nyugdíjrendszer im­már tovább nem halogatható reformjával. (Forrás: KSH) a Cereol monopolhelyzetű Cereol Nö­vényolaj-ipari Részvénytársasá­got arra, hogy a napraforgó-alapárat év közben 14 500 forint/tonnára emelje. Míg korábban a Cereol a ter­melők által előállított magnak mintegy a 90 százalékához tu­dott hozzájutni, ez az arány 1993-ban már csak 60 százalék körüli volt. A napraforgó-terme­lők a Cereol Növényolaj-ipari Rt.-vei szemben - 1992. évi te­vékenysége kapcsán - a verseny- törvény megsértése, a gazdasági előfölénnyel való visszaélés mi­att, a Gazdasági Versenyhivatal­hoz fordultak. Ám megdöbbentette a terme­lőket, hogy bár a versenyhivatal elismerte és igazolta a Cereol pi­aci erőfölényét (a piac mintegy 80-90 százalékát uralja), még­sem állapította meg az erőfö­lénnyel való visszaélés tényét. A piac meghatározó szerep­lője, amely 1992-ben 2000 fo- rint/tonna értékkel csökkentette a napraforgó felvásárlási alap­árát, miközben az általa előállí­tott, termékek árát 25-28 száza­lékkal emelte, s az adózott nye­reségét több mint duplájára nö­velte. Önként vetődik fel a kér­dés: vajon hol van a mérték ah­hoz, hogy az erőfölénnyel való visszaélés a versenyhivatal sze­rint tetten érhető legyen? Részvények közötti különbség a tőzsdén Új dinár A szarajevói központi bank bevezette a bosznia-hercegovi- nai dinárt, amelynek fel kellene váltani a háború kitörése óta használt kuponokat és bonokat. Ezekért csak újságot, kenyeret és hazai cigarettát lehetett vá­sárolni, s minden mást német márkáért árusítottak. Jegyzet Mennyit ér a minimálbér? Köztudott-e vagy sem, jelenleg a hazai minimálbér bruttó 10.500 forint. Tetszik vagy sem, egy munkáltató ennyit kínálhat minimálisan a teljes - napi 8 órás - munkáért. Teszi is számta­lan munkaadó, ugyanis a munkanélküliség sokakat rákénysze- rít, hogy elfogadják e bért is, ha jövedelemhez kívánnak jutni. De mit is ér manapság ez az összeg - nettósítás nélkül - a pia­con? Kis számolgatás után kiderülhet, alig 20 kilogramm sertés­combot. Merthogy a sertéshiány miatt a comb kilogrammja immár felette jár az 500 forintnak. De nézhetjük más megvilágításból is. Ha az a munkás - dol­gozó -, aki ennyi bérért dolgozik, mondjuk csak kenyeret és te­jet eszik mindennap - abból sem dőzsöl! -, akkor havonta meg­takaríthat közel 7000 forintot. Persze csak akkor, ha beéri egy kilogramm kenyérrel s egy liter tejjel. Ha viszont a tejmennyi­ség is csökken, s a fogyasztói ára eléri - az egyes szakemberek szerint normális - benzinárszintet, akkor az előbb említett meg­takarítás jócskán lecsökkenhet. Eddig csak az élelmiszerpiacot kerülgettük, éppen csak érintve, de nézzünk szét más területen is! Ha a minimálbérből élőnek netán lakása is van, akkor a rezsiköltség télen minden bizonnyal ezer forintnál több havonta. Kenyéren és tejen így egy pár cipőre is futja - akár minden hónapban. Vagy ha ezt sem vesz, akkor mindössze alig 180 év alatt egy lakás árát lehet összespórolni. Igaz, nem a legszuperebbet, de mégiscsak egy lakást! Autóról álmodni egyelőre nem szabad, meg kell várni, eléri-e a száz forintot a benzin literje. Ugyanis ha igen, akkor a mini­málbér teljes összege kereken 100 liter benzinre elegendő. Nem kevés, csak... csak autó is kellene... S eddig nem beszéltünk feleségről, gyerekekről, ruháról és huszadik század végi igényekről, hűtőről, televízióról, üdülés­ről stb. Számolunk, számolgatunk naponta. Ki itt, ki ott, ki a pénz­tárnál, ki otthon (is). Osztjuk. Amíg lehet. Eszembe jutnak középiskolás történelemóráim, amikor az egyiken a tanár úr közel hasonló számolásra biztatott bennün­ket. Össze kellett hasonlítani, hogy a két háború közötti Ma­gyarországon dolgozó gyári munkásnak mire volt elegendő a havi pénze, s mire elegendő az akkori kereset. Vagy a könyv volt rossz, vagy mi számoltunk rosszul, ugyanis rendre kiderült, hogy akkor többet tudott vásárolni bármilyen - a könyvben szereplő áruból - a munkás, mint a szocializmus építésének vége felé, amikor mi éppen az ellenke­zőjét próbáltuk bebizonyítani. A mostani átlagbért már nem is merem hasonlítgatni, a mi­nimálbérről nem is beszélve. - ein ­Névre vagy bemutatóra Mára az általános hétközna­pokba is betört a pénzvilág, s ezzel együtt számtalan olyan fogalom, mely korábban isme­retlen volt sokak számára. A kárpótlási jegyek megjelenése, illetve azok részvényekre tör­ténő cseréje is félig felkészület­lenül érintette az átlagpolgárt, hiszen ismeretlen volt a tőzsde, valamint annak működése. így nem csodálkozhatunk azon, hogy mindannyian a tanulás korszakát is éljük, melyhez az alábbiakban a részvényekről szükséges ismereteket tesszük közzé. Mi a különbség a tőzs­dén a névre és a bemutatóra szóló részvény között? A Gazdasági Társaságokról szóló 1988. évi VT. törvény ér­telmében két típusát különböz­tetjük meg a részvényeknek: névre és bemutatóra szóló rész­vények. A bemutatóra szóló részvény a tulajdonosa megjelölése nél­kül átruházható, míg a névre szóló részvény átruházásánál a rendelet szerint váltóátruhá­zásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A törvény korlátozza azon személyek körét, akik bemuta­tóra szóló részvényeket tulajdo­nolnak, ugyanis ha külföldi be­mutatóra szóló részvényt sze­rez, úgy öröklés esetében a ha­gyaték átadásától számított egy éven belül, egyéb esetben pedig a részvény megszerzésétől szá­mított három hónapon belül azt névre szóló részvénnyé kell át­alakítani. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) több olyan részvény van, amelynek a bemutatóra és a névre szóló típusa is beveze­tésre kerül. Miután a tőzsdén nagyrészt külföldiek fektetnek be, így a két típus, bár azonos jogokat testesít meg, gyakran eltérő árfolyamon mozog. A BÉT törekszik a homoge- nizációra. így az újonnan mó­dosított bevezetési és forgalom­ban tartási szabályzat szerint a jegyzett kategória részvényei már csak névre szólóak lehet­nek. Teszi mindezt annak érde­kében, hogy azonos jogot bizto­sító értékpapírok azonos árfo­lyamon cseréljenek gazdát. Pénz- és állampapírpiac Csökkent a diszkontkincstárjegyek hozama A Magyar Nemzeti Bank október 11-i hatállyal 1,1 százalékkal leértékelte a forintot a valutako­sárhoz képest. A devalválás meglepte a pénzpia­cot, de nem okozott nagyobb mértékű változást. Az elmúlt hét utolsó napjaiban, amely a tartaléko­lási időszak végét is jelentette, a kialakult forint­szűke miatt a bankközi forintkamatok újra elérték az aktív repo 31 százalékos szintjét. Azok a ban­kok, amelyek nem rendelkeznek a repoművele- tekhez szükséges államkötvényekkel, kénytele­nek voltak még ennél is magasabb kamat mellett pénzt felvenni a bankközi piacon, hogy tartaléko­lási kötelezettségüknek eleget tudjanak tenni. A következő tartalékolási időszakban (két hét) a kamatok lassú csökkenése várható. A rövid lejáratú diszkontkincstárjegyek ho­zama tovább csökkent, a csütörtöki 6 hónapos aukción viszont emelkedett az elérhető hozamsáv. Az utóbbin már régen nem volt ekkora érdeklő­dés, a benyújtott több mint 12 milliáfd forintnyi ajánlat között minden bizonnyal több kereske­delmi bank is megtalálható. A túljegyzés ellenére tovább emelkedett mind az átlag-, mind a maxi­mális hozam. A további kamatcsökkenési várakozásokat mu­tatja, hogy a kismértékben túljegyzet 3 hónapos kincstárjegy kibocsátásánál újabb fél százalékkal esett az átlaghozam. Csökken a kockázatmentes kamatot reprezentáló DWIX-index értéke is (29,84 százalék). A következő héten várhatóan tovább folytató­dik a kamatcsökkenési tendencia. Hírek ­és várható következményeik • Novembertől lép hatályba a pótköltségvetési törvény. • Kérdésessé vált, hogy létre­jönnek-e a kárpótlási alapok. « • A Magyar Nemzeti Bank ok­tóber 11 -én 1,1 százalékkal le­értékelte a forintot. Október hónap folyamán még igénybe vehető az államkötvények vásárlásához biztosított adókedvezmény. Novembertől viszont csak befektetési alapok jegyeibe (Duna Tőzsdei Befektetési Alap), illetve új kibocsátású részvényekbe történő befektetés írható le az adóalapból. Tovább növekszik a bizonytalanság a kárpótlási jegyek felhasznál­hatósága körül. A közeljövőben nem várható lehetőség a kárpótlási jegyek kedvező befektetésére. Az intézkedés elősegíti az export versenyképességének megőrzését, javítja a külkereskedelmi mérleg egyensúlyát, és megszünteti a piaci szereplők leértékelési várakozásait. Dunainvest Tőzsdeügynökség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents