Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-18 / 245. szám
A Cenzor Bróker jelenti a tőzsdéről: „Csendes ősz” A Budapesti Értéktőzsde kereskedését nyomott hangulat mellett kismértékű áresések jellemezték az elmúlt héten. Jól jellemzi ezt a tőzsdeindex változásának mértéke is (1564,01-1557,45). Őszi pangás uralkodik tehát a parketten, ám sokan reménykednek egy általános év végi árfolyam-emelkedésben. Azok a papírok azonban, amelyek a remélt hossznak katalizátorai lehetnek, egyelőre parkolópályán vesztegelnek. Az amúgy nem túl mozgalmas hét „történelmi” eseménye a kárpótlási jegy mélyrepülése volt. E sajátos magyar értékpapír tulajdonosai biztosan sokáig fognak emlékezni a hét első napjain tapasztalható folyamatos, nagymértékű és rövid időn belüli áresésre. A kedélyeket igazán egy 300 forinton létrejött, kis mennyiségű üzlet (10 darabos) borzolta fel, amely után a (20 százalékot meghaladó gyengülés miatt) a jegy kereskedelmét is fel kellett egy időre függeszteni. A kötés élénk visszhangot keltett a különböző médiumokban, leginkább árfolyam-manipulációs minősítéssel. Az tény azonban, hogy a héten 345-355 forintos átlagáron mozgó árfolyam mögött más okok keresendők. Lehetne beszélni a hosszú idő óta nem egyértelműen deklarált kormányzati szándékokról, a kárpótlási jegy felhasználási lehetőségeinek teljes bizonytalanságáról, a hatalmas kínálati mennyiséggel szemben álló szűkös keresletről. Pletykák szólnak arról is, hogy egy, a közelmúltban jelentős mennyiségű kárpótlási jegyet felszívott társaság jelentkezik eladásaival a piacon, ami semmiképpen sem hajtja felfelé az árfolyamot. Felhívás 1994. április 1-jével lépett hatályba „A nemzeti szabványosításról, valamint a laboratóriumok, a tanúsító és az ellenőrző szervezetek akkreditálási rendjének ideiglenes szabályairól, továbbá a Magyar Szabványügyi Hivatal ideiglenes feladat- és hatásköréről” szóló 42/1994. (III. 25.) Kormányrendelet. A rendelet 12. paragrafus (1) sz. pontja értelmében a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata „az EOTC-ben (Európai Vizsgálati és Tanúsítási Szervezet) való nemzeti képviselet céljából a Megfelelőségtanúsítás Nemzeti Fóruma létrehozása az összes fél (szabályozó, szabványosító, vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek, gyártói, forgalmazói és fogyasztói érdekképviseletek) bevonásával”. Az EOTC az egységes európai piacon központi harmonizációs szerepet tölt be a megfelelőségtanúsítás területén, támogatva az európai tanúsítási rendszerek fejlődését és a kölcsönös elismerési megállapodások kötését. Hazánk európai csatlakozásához fontos és nemzetközi szinten rendkívül nagy jelentőségű lépésről van szó, ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a Nemzeti Fórumhoz az összes érintett fél csatlakozzon. A Nemzeti Fórum lehetőséget biztosít, hogy a hazai vizsgálati jegyzőkönyvek és tanúsítványok iránti bizalom európai szinten erősödjék, továbbá a résztvevők információhoz jussanak az európai vizsgálati és tanúsítási rendszerekről. A fentiek alapján felhívjuk az érdekelt szervezetek figyelmét, hogy csatlakozási szándékukat legkésőbb 1994. november 15-ig írásban a Magyar Szabványügyi Hivatal Jogi és Igazgatási Főosztályához (1091 Budapest, Üllői út 25.) eljuttatni szíveskedjenek. A fórum megalakítására 1994. november második felében kerül sor. Magyar Szabványügyi Hivatal Mindenesetre pénteken 363 forinton stabilizálódott az ár, a jövőre nézve azonban semmi biztatót nem lehet mondani. Sikeresen a Dunaholdingon kívül (34.000 forint) igazán egy részvény sem szerepelt a múlt héten, annak ellenére, hogy néhány papír esetében a kibocsátó társaság működéséről igencsak jó hírek érkeznek. Ilyen cég például a Graboplast, mely tervezett éves eredményét mintegy 70-100 millió forinttal fogja meghaladni a várakozásai szerint (árfolyama viszont egyelőre szinte változatlan: 1355 forint). Elmondható ez az Egis gyógyszeripari vállalkozásra is, mely a hírek szerint tervezett éves eredményét az első 9 hónap alatt teljesítette. Ennek ellenére az Egis-részvény továbbra is nagy talánya az értéktőzsdének, hiszen a pozitív árfolyam-várakozások ellenére csak nem akar a szűk 2520-2560 forintos sávból kitömi. Az opciós piacon hasonló reményekkel év végére 3000 forint felett köttetnek üzletek. Hasonlóan kitömi képtelen a tőzsde egyetlen bankpapírja, az Inter-Európa részvény. A társaság a múlt héten tartotta szeptember 29-én határozatképtelenné vált közgyűlésének folytatását. A fő tulajdonosoknak továbbra sem sikerült dűlőre jutniuk vitás kérdéseikben, új bankelnököt azonban választott a társaság (12.750-13.000 forint). A Fotex kereskedését folyamatosan csökkenő árak jellemezték, a hétfői 400 százalékos árfolyam a hét végére 381 forintra olvadt. A Danubius-részvény tulajdonosai minimális árfolyamnyereséget könyvelhettek el, A klub megalakításának gondolata ez év júniusában vetődött fel néhány vállalkozás és magánszemély részéről. Ez idő alatt különösebb szervezés nélkül több száz tagjuk lett. Mint az elnevezésből is kitűnik, a klub működéséhez a legfontosabb a széles körű ismertség és a jó minőségű hazai termék. Ez utóbbi - megítélésük szerint - megvan, csak nem mindig elég ismert. A Magyar Áruk Klubja tevékenységével a hazai termékek iránti érdeklődést kívánja növelni, és hálózatán keresztül ezek értékesítésével is foglalkozik. A klub az alábbi tevékenységeket is ellátja:- hazai gyártású termékek népszerűsítése és értékesítése,- hazai rendezvények népszerűsítése,- minden tevékenység népszerűsítése, mely céljaival ösz- szeegyeztethető. A Magyar Áruk Klubja működése során a hazai vállalkozókkal és magánszemélyekkel egyaránt együtt kíván működni, és szívesen vállal fel egyéb tevékenységet is céljai eléréséhez. Számítanak minden magán- személy és vállalkozás érdekA korábban bejelentettel szemben nem állt le a termelés az Almásfüzitői Timföld Kft. úgynevezett nedvesüzemében, noha működtetésére termelésének veszteségessége miatt korábban csak október 15-éig kapott haladékot. Az Állami Vagyonügynökség és a Hungalu Részvénytársaság ez irányú javaslatával szemben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium haladékot kért a kormánytól. Képviselői ugyanis tárgyatalán jó hatással lesznek a papír árfolyamára azok a hírek, melyek a szálláshelyek tervezett áfa-emelésének eltörléséről szólnak. „Surranópályán” ért el árfolyam-emelkedést a Csopak Rt. részvénye (600-740 forint). A Balaton Füszértre kiírandó újabb privatizációs pályázat híre még nem érzékeltette hatását, az ár nem tudott elmozdulni a 7500 forint körüli holtpontról. A héten zajlott újabb Glo- bus-kibocsátást jelentős külföldi érdeklődés jellemezte, de a belföldi befektetni vágyók is túljegyezték a számukra felkínált lehetőséget. A kibocsátási árfolyam a jelenlegi tőzsdei árfolyamnál (2400 forint) alacsonyabb volt (2225 forint). Az igazi vesztes a héten a Soproni Sörgyár részvénye volt. A KRP-s papír sokáig stabilan kitartott 4500 forint körül, a hét végére azonban 4255 forinton is született rá üzlet. Egyesek szerint ez összefügghet a kárpótlási jegy alacsony árával, hiszen egyre inkább megéri az olcsó jeggyel „kifizetni” a KRP-ben jegyzett Soproni Sört. A másik érintett papír, a Pannonplast azonban változatlan áron (1245 forint) forog. A Prímagáz kismértékű emelkedésétől eltekintve (2750 forint) inkább a változatlan árú részvények közé tartozott, csakúgy, mint a Zwack (5000 forint), a Zalakerámia (2390 forint). Á tőzsdén kívüli értékpapír- piacok többnyire nem változtak jelentős mértékben az árfolyamok, az OTP törzsrészvénye erősödött némileg előző heti árfolyamesése után. A Chinoin viszont gyengélkedés jeleit mutatta. Oberhäuser Péter lődésére, akik, illetve amelyek tagként vagy beszállítóként (termelő) lehetőséget látnak együttműködésre. Ismerve a hazai gazdaság jelenlegi helyzetét, valamint a hazai vásárlók fizetési nehézségeit, a Magyar Áruk Klubja jelenleg dolgozik a fizetési könnyítéseinek kidolgozásán, valamint a klubtagok vásárlás útján érdekeltté tételének kidolgozásán. Céljaik között szerepel egy vásárlói és információs hálózat kialakítása, mely segítségével gyorsan és hatékonyan lehet termékeket, szolgáltatásokat az érdeklődők részére eljuttatni. Terveik szerint hálózatukat folyamatosan bővítik és fejlesztik, aminek eredményeként hamarosan több ezer tagot szeretnének nyilvántartani. Itt érdemes megjegyezni azt a munkalehetőséget is, melyet a klub jelent, mivel néhány hónap múlva már főállású munkatársakat is terveznek alkalmazni. Megítélésük szerint egy-két év elteltével vállalkozásuk több száz alkalmazottig is felfejlődhet, és ezzel a hazai munkaerőpiacon jelentős felvevőként fog szerepelni. lásokat folytatnak egy szlovák partnergyárral. Amennyiben egyezségre jutnak, akkor a nedvesüzemben bérmunkát végeznek a szlovák félnek, s nem kell bezárni ötszáz ember munkahelyét. A kft. másik részlegének - ahol mintegy háromszázan dolgoznak - szerencsére nincs ilyen gondja. Az ott gyártott úgynevezett speciális timföldnek ugyanis jó piaca van, bel- és külföldön egyaránt. (MTI) Mi is a Magyar Aruk Klubja? Nem állt le a termelés Almásfüzitőn Bérmunka a szlovákoknak? Kifogások a jövő évi árak ellen Viták a tejpiacról Az Agrárpiaci Rendtartásról elfogadott törvény alapján a tej mindenkori garantált árát - az előző év szeptember 30-ig a földművelésügyi miniszter meghirdeti. Horváth Gábor, a MOSZ főtitkára és Deák Ferenc, a Magyar Parasztszövetség főtitkára - a szakértők véleményére alapozva - kifogást emelt az FM által javasolt jövő évi árak ellen. A Rednágel Jenőhöz, az FM helyettes államtitkárához, az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizottság elnökéhez eljuttatott, intézkedést sürgető levelükben kifejtik: 1. A kvóta bevezetésével, meghirdetésével egyetértünk. A kvóta lebontása, igénylése, nyilvántartása, ellenőrzése, megvonása a Tej Terméktanács bevonásával kimunkálható. 2. A garantált ár FM által javasolt mértékeivel (extra tejre 25, I. o. tejre 23 forint/liter) nem értünk egyet. A Tej Terméktanács árbizottsága által a közelmúltban elvégzett elemzés alapján extra tejre 28,1. o. tejre 26 forint/ liter garantált ár meghirdetését tartjuk szükségesnek. Termelői oldalról az általunk javasolt árat indokolják:- Az elmúlt 10 évben a szarvasmarha- és tehénlétszám állandóan csökkent. Ez a tendencia az utóbbi években felgyorsult. A csökkenés jelenleg is tart. Az előbbi tényezőkkel párhuzamosan - a helyzetet még tovább rontva - folyamatosan csökkent az egy tehénre jutó éves tejhozam, így az összes tejtermelés. A tejfelvásárlási ár növekedése éveken keresztül elmaradt a termelői költségek szintjének növekedésétől. (Felvásárlási átlagárak: 1990-ben 14,20, 1991-ben 14,40, 1992-ben 15,70, 1993-ban 19,20, 1994. I-VI. hó 23,80 forint/ liter.)- Mindezek következtében, ismétlődően, előre ki nem számítható módon piaci zavarok keletkeznek (import), időnként viszonylagos többletek és hiányok kialakulásával. Ezeket szabályozással kezelni lehetetlen.- Ugyanakkor az ágazat költségei, a bekövetkezett és várható valutaárfolyam-módosítás, a hazai tejszükséglet biztonságos előállítása ösztönző érdekeltség megteremtését, meghirdetését teszi indokolttá. Végül az általunk javasolt garantált ár meghirdetése minimális védelmet jelenthet a termelőknek, hozzájárulhat a szabályozott piaci körülmények kialakulásához, az eddigi leépülés megállításához. 3. A garantált ár szeptember 30-i meghirdetését a törvény írja elő. Az ágazat további sorsát komplex módon javasoljuk áttekinteni, aminek része az agrárpiaci támogatottság is. Javasoljuk a támogatási célok meghatározását és mértékek kialakítását, amelynek hatékony felhasználása csak abban az esetben biztosítható, ha azt a termelők kapják meg. 1992-1994 A tartós munkanélküliség alakulása a munkaerő-felmérés adatai alapján A munkanélküliség átlagos időtartamának, s ezzel párhuzamosan a tartósan munka- nélkülivé válók arányának növekedése nemzetközileg az egyik legfontosabb munkaerő-piaci jelenség lett az elmúlt évtizedekben. A fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban külön foglalkoztatáspolitikai célprogramokat dolgoznak ki a jelenség kezelésére. Bár Magyarországon a munkanélküliség estik néhány éve kezdett tömeges méreteket ölteni, már vannak arra utaló jelek, hogy a társadalomnak szembe kell néznie a munkanélküliség tartóssá válásának súlyos problémájával. Egyre nő azok száma, akik a munkanélküli-ellátásból kikerülve továbbra sem tudnak elhelyezkedni, s így további anyagi támogatásra szorulnak. Ezért került sor 1993-ban a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásának bevezetésére. Az érintettek köre 1994 közepén már elérte a 200 ezer főt. A munkanélküliség időtartamát és az újraelhelyezkedési esélyeket vizsgálva két dolog szembetűnő. Egyrészt a munkanélküliség időtartamának növekedésével általában csökken az elhelyezkedés valószínűsége, másrészt 1993 II. negyedévére erősen csökkent az elhelyezkedési esély az egy évvel korábbihoz képest. Bár a tartós munkanélküliség Magyarországon csak rövid ideje létezik, az 1 éve vagy annál hosszabb ideje munka nélkül lévők munka- nélküliekhez viszonyított aránya 1993-ban máris megközelítette az OECD országokbeli átlagot. A KSH negyedéves munkaerő-felmérése alapján a tartósan munka nélküliek száma 1992 I. negyedévéről 1994 II. negyedévére 68 ezerről 186 ezerre, az összes munkanélkü- lin belüli arányuk pedig 16 százalékról 41 százalékra nőtt. Ez a nagyarányú emelkedés még szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük, hogy ez idő alatt a munkanélküliek számában egy jelentős mértékű növekedés után 1993 II. negyedévétől folyamatos, lassú csökkenés volt tapasztalható. A tartósan munka nélküliek állományát feltehetőleg azok alkotják, akiknek már a munkanélküliség kezdetén legkisebb az elhelyezkedési esélye. Nemcsak a munkanélküliségi ráta, de a tartósan munka nélküliek előfordulása is magasabb a szakképzetlenek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek körében. Úgy tűnik viszont, hogy 1993-tól a szakképzettségbeli különbségek már nem befolyásolják olyan nagy mértékben az elhelyezkedési esélyeket, mint egy évvel korábban. A hosszan tartó munkanélküliség jobban sújtja a középkorosztályba tartozókat és a nyugdíjazás előtt állókat. Különösen nehéz helyzetben vannak a közvetlenül a nyugdíjkor előtt állók, akik elhelyezkedési esélyeiket már nemigen tudják átképzéssel javítani. A nemenkénti összetételre jellemző, hogy a tartósan munka nélküli férfiak aránya - éppúgy, mint az összes munkanélküli között — jelentősen magasabb. A tartósan munka nélküliek között az átlagosnál némileg magasabb (bár csökkenő ütemű) a befejezett iskolai végzettséggel nem rendelkezők, valamint az általános iskolai végzettségűek aránya. A munkanélküliség tartóssá válása azonban a jobb kondíciókkal rendelkező felsőfokú végzettségűeket is sújtja, erre utal arányuk növekedése. Csak feltételezni tudjuk, hogy az ország egyes tájain a munkaerőpiac adott helyzete döntőbb szerepet játszik a tartós munkanélküliség kialakulásában, mint bármely más tényező. ÚJDONSÁGOKA GOLD FILTERNÉL. A Gold Filter Kft. a dohány-nagykereskedelmi vállalatok között az ország második legnagyobb cége. Szolnoki kirendeltsége a régi helyén (Tószegi út 16.) új arculattal és új termékekkel áll a vásárlók rendelkezésére. A dohányáruk mellett édességek, állateledelek, kávék, konzervek, háztartási és vegyi áruk kaphatók szintén nagykeráron. A kirendeltség Szolnok és Békés megyét látja el.
