Új Néplap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-12 / 240. szám
A finn testvérváros kamarájának elnöke szerint: Továbblépés a vállalatok közötti kapcsolatok terén szükséges A MOSZ javaslatai a kormány agrárprogramjához Az elmúlt négy évben a termelő anyagi ágazatok közül a mezőgazdaság teljesítménye - több mint egyharmadával - esett vissza a legnagyobb mértékben. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság termelésének gyors ütemű emelése nélkül nem juthatunk ki a gazdasági válságból. Reálisan számolni kell azonban azzal, hogy az ágazat saját erejéből nem képes a válságból kikerülni. A mezőgazdaság nem képes arra, hogy a nemzetgazdaság teherviselő ágazata legyen. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöksége a válság feloldása, az agrártermelés talpra állítása érdekében többek között az alábbi sürgős intézkedéseket javasolta a kormány agrárprogramjába beépíteni. Mint arról hírt adtunk, az elmúlt hét végén Szolnokra látogatott finn testvérvárosunk, Riihimáki kereskedelmi kamarájának elnöke és titkára. A kamara elnökével, Juhani Syrjámáki-vel - aki egyben az EKOKEM Hulladékégető és Hasznosító vezérigazgatója is - beszélgettünk.- Miben tudnak segítségére lenni a megyénkben éppen szerveződő kamarának?- A tapasztalatunkat tudjuk átadni, azt felhasználva köny- nyebben tudna dolgozni a felálló kamara. Ebbe beleértem a munkánk, az elveink megismertetését is. Ezzel elősegítenénk egyúttal a nemzetközi üzleti kapcsolatokat is.- Ez utóbbi miben testesülhet meg?- Elsősorban adatok továbbításában. így tájékozódhatnak majd mind a magyar, mind a finn cégek arról, hogy milyen üzleti lehetőségeik vannak, valamint már a kiválasztott partnerekről is információcsere történhet. Megemlítem, hogy Riihimáki és Hyvinkáá városokban működő kamara területén mintegy ötezer cég tevékenykedik. Ezek közül tíz vállalat Finnország 500 legnagyobbjaihoz tartozik. Emellett sok kis vállalkozás is A farmerszövetség szakértői szerint a családi gazdaságok eredményesen gazdálkodni csak akkor tudnak, ha új típusú szövetkezeteket, a magánbirtokosok szövetségén alapuló önkéntes társulásokat hoznak létre. Fontos, hogy kialakítsák pénzügyi támogatási rendszerüket, gondot fordítsanak a szakképzésre, a minőségre, a marketingtevékenységre.- Mennyiben hasznosíthatók Magyarországon az amerikai tapasztalatok? - kérdeztük dr. Kozma Hubától, a Gazdakörök Országos Szövetségének elnökétől.- A farmergazdálkodás feltételeit illetően lényegi különbség a két ország között, hogy Magyarországon kisebbek a családi gazdaságok. Az amerikai farmok negyede van magánkézben, ők már régen kijárták azt az iskolát, amiben most mi bukdácsolunk. Az amerikaiak által felvetett új tíműködik, melyek számára ugyanúgy fontos külföldi partnerek keresése. E területen lehet továbblépni, már csak azért is, mert ehhez preferenciák is társulnak.- Miben látja a közgazdasági társaság és a kamara további együttműködési lehetőségét?- Immár a tettek mezejére kell lépni, s vállalatok közötti kapcsolatokat kell létrehozni. Ehhez kell segítség mind Magyarországon, mind nálunk.- Miután még nálunk továbbra sem megoldott a hulladékkezelés, azután érdeklődöm, hogy ez Finnországban hogyan történik?- A háztartási hulladékokat a helyi igazgatás veszi át, illetve annak szervezete. Ez idáig mindez ingyenesen történt, viszont az új hulladéktörvény szerint, aki hulladékot produkál, annak meg is kell fizetnie ennek kezelését. Az összegyűjtést követően a településtől hozzánk, az EKO- KEM-be kerül a hulladék, melyért mi számlázunk a település felé. A nagyobb ipari üzemekkel közvetlen a kapcsolatunk, illetve emellett léteznek hulladékbegyűjtő vállalkozások is. Minden szabályozás ellenére nem teljesen megoldott nálunk sem a hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása. Bár a nagyválpusú szövetkezés sem teljesen új a számunkra, hiszen a magángazdák a második világháborút megelőzően már szerveztek gazdaköröket, hitel- és értékesítő- (hangya-) szövetkezeteket. A negyvenes évek végén ez az egyébként nagyon jól működő hármas egység felbomlott: a hangyaszövetkezetekből áfészek lettek, a hitelszövetkezetekből takarék- szövetkezetek, a gazdakörökből kolhozok. Szövetségünk szeretné elérni, hogy az egyéni gazdák egymással szövetkezve ismét vegyék kezükbe a gazdálkodásnak a termeléstől az értékesítésig tartó folyamatát.- Mi akadálya van mindennek?- A pénztelenség. Megalázóan nehéz helyzetben vannak a gazdák. Hiába van földjük, ha arra nem kapnak hitelt, hiányzik a jelzálogtörvény. A másik nyomasztó gond a piaci lalatok az előírások szerint járnak el - féltve hírüket a kisebbek ennél könnyebben fogják fel a kérdést. Ráadásul nehéz az ellenőrzés is. Éppen ezért sok figyelmet és energiát fordítunk az oktatásra, melyet már az iskolákban elkezdünk.- Mekkora mennyiségű hulladék érkezik az EKOKEM-hez évente?- Átlagosan 75-80 ezer tonna.- Milyen az összetétele?- Az említett mennyiségnek közel 40 százaléka használt olaj. Ezt kezeljük, hogy újrahasznosítható legyen. Ez esetben körülbelül 3 százaléknyi a visszamaradó - tovább már nem hasznosítható - hulladék. Emellett vannak speciális hulladékok is, melyet tovább szállítunk más hulladékfeldolgozóknak.- Mi történik a hulladék beérkezésekor?- Minden beérkező szállítmányt analizálunk, megvizsgálunk.- Hogyan történik a szelektálás? A beérkezés előtt vagy után?- Ezt nem lehet másképp megoldani, csak kézi munkaerővel. Ezért a beérkezett hulladékot emberek válogatják szét. értékesítés bizonytalansága, esetlegessége. Konjunktúrák, dekonjunktúrák váltják egymást. Nem várhatunk arra, hogy a kormány majd intézkedik, piacot szerez, becsomagolja a termékeinket. A magunk érdekében nekünk kell kezdeményezni, kiépíteni azokat a külföldi partnerkapcsolatokat, amelyekre hosszú távon szükségünk van, s amelyek közös vállalkozásokban gyümölcsözhetnek.- A farmerszövetségnek jó a kapcsolata az amerikai kormánnyal, milyen az önöké a hazai kabinettel?- Őszintén szólva tartottunk attól, hogy a baloldali kormány újra kolhozosít, a gazdák féltették a földjeiket. Ez a félelem mára megszűnt, jó kapcsolat alakult ki a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárával, a parlament mezőgazdasági bizottságával, jó a viszonyunk a kormánypárti és ellenzéki politikusokkal egyaránt. Az állami tisztségviselőkkel való együttműködés egyre inkább munkakapcsolattá alakul. Mindkét fél érdeke, hogy ne robbanással fenyegető helyzet, hanem jó partneri viszony alakuljon ki. Újvári Gizella Ferenczy Europress Jaguárok Magyarországon Havonta egy-egy autó eladását tervezi Magyarországon a Jaguár Hungary Kft., amely kedden mutatta be a márka új, XJ modellsorozatát. Semsey Lajos ügyvezető igazgató elmondta, hogy a vezérképviselet tavaly februárjában nyílt meg, és az első nem teljes üzleti évben 18-at adtak el a nagy értékű autókból. Ez év első nyolc hónapjában tíz Jaguár kelt el Magyarországon. Év végéig várhatóan megismétlik a tavalyi eredményeket, hiszen a most bemutatott új modellekből ötöt azonnal eladtak. Az autóipari recesszió ellenére a Jaguár eladásai világszerte nőttek: tavaly összesen 32 ezer kocsit adtak el. Jövőre, részben az új modellek révén, 22 százalékos forgalomfelfutást és 39 ezer darab autó eladását remélik. (MTI) Agrárorientációs törvény Ezek a körülmények megkövetelik, hogy az ágazat jövője ne csak a programokban legyen megfogalmazva, hanem az állami tevékenység törvényben rögzített alapvető céljai és feladatai között is szerepeljen. Ezért igényelték és igénylik a termelők, illetve érdek-képviseleti szervezeteik, hogy az ágazat helyét, jövőjét az Országgyűlés határozza meg az úgynevezett „agrárorientációs törvényben”. Egyértelmű iránymutatást jelentene, ha az év végére elkészülne az agrárorientációs törvény. E törvény több mint agrár- program. Ez a törvény középtávra rögzíti az ágazat egészének feladatait a koalíciós megállapodás alapján, a struktúrapolitikai irányokat, beleértve a termelési szerkezet átalakításának irányát, a birtokpolitikai elveket, az üzemszervezeti rendszer fejlesztésének követelményeit, nem nélkülözve az agrárszövetkezet-politikai célokat sem. Válságkezelés I. Számításaink alapján az ellehetetlenült mezőgazdasági termelőszövetkezetek (főleg szövetkezetek) száma mintegy 700, ahol az összes vagyoni érték 100 milliárd forintot tesz ki. 1. 1. A mezőgazdaságban kialakult tömeges csődhelyzet levezénylésére szolgáló adóskonszolidáció a mezőgazdasági szövetkezetek kibontakozási lehetőségét tekintve nagyobbrészt eredménytelennek minősíthető. Az adóskonszolidációs jogszabály cél- és eszközrendszere nincs összhangban, kirekesztő rendelkezései és a banki akciók következtében az adóskonszolidációs programba a rendelkezésünkre álló adatok szerint mindössze 166 mezőgazdasági szövetkezet (a rászorulók kb. ötödé) kerülhetett be. A programot az agrárágazati specialitások figyelembevételével ki kell terjeszteni. Figyelembe kell venni az aszálykárokból eredő fizetőképtelenséget, az elmaradott térségek helyzetét, különösen a munkanélküliséget, továbbá az integrációs feladatok ellátására alkalmas szövetkezetek konszolidációba történő bevonásának lehetőségét is. 1. 2. Az 1990. évi aszály miatt felvett célhitelek 1993. II. félévtől a termelőktől a bankok által - a vonatkozó kormányhatározatot keresztező - erőszakos behajtással okozott termelői hátrányokat az adóskonszolidációba való besorolásnál, preferált hitelek nyújtásánál vagy egyéb módon figyelembe véve kompenzálni szükséges. 1. 3. Törölni kell az 1993-ban lejárt és még kiegyenlítetlen, valamint az egy évre prolongált termelési hitelterheket, amelyek lejárata 1994. július, illetve augusztus 31-re, mert azok fedezete az 1993-as pusztító aszály következtében nem teremtődött meg. 1. 4. Rendezni szükséges azokat az állammal szembeni adóssággá vált hiteleket, amelyeket korábban állami garanciával nyújtottak. 1. 5. Miután az adóskonszolidáció egy lehetséges útja, hogy az adósságot tőkerészesedésre váltja a bank, alkalmazni szükséges ennek fordítottját is: a mező- gazdasági szervezetek banki tőkerészesedésének megszüntetése fejében névértéken hitelengedést eszközölni. Piacépítési feladatok 2. 1. Az exporttámogatási rendszerben az állandó kulcsmódosítást meg kell szüntetni. Az exporttámogatás többségét előre meghatározott stabil kulcsokkal kell biztosítani. Közel azonos támogatást kell meghirdetni az alapanyagoknak és a belőle készült termékeknek. Biztosítani kell, hogy a versenyképes termékek is kapjanak normatív támogatást a termelés orientálása érdekében. 2. 3. Offenzív agrárdiplomáciával mindent meg kell tenni a keleti piacokra irányuló export növelése érdekében. Államközi szinten, akár bartermegállapo- dással kell piacot biztosítani. 2. 4. A nemzetközi normáknak megfelelően, de a hazai agrárállapotok figyelembevételével biztosítani kell a hazai mezőgazda- sági termelés és a belső piac védelmét. 2. 4. 1. Az importengedélyek kiadása, a fogyasztásicikk-globálkvóta kerüljön nyilvánosságra, növekedjen a vámolás során ellenőrzött szállítmányok aránya. 2. 4. 2. Az illegális, jogszabályokat sértő import és annak belföldi forgalmazása visszaszorítására, a hatályos jogszabályok érvényesítésére összehangolt intézkedések kellenek. 2. 4. 3. A minőségi, a humán- és állat-, valamint növény-egészségügyi szabályok betartása, az eredet, az áru és számlaellenőrzés rövid időn belül lépjen életbe. 2. 4.4. A GATT-megállapodá- sok életbelépése előtt alkalmazni kell a lefölözés intézményét, az időszaki engedélyezést, illetve jelentős vámemelést kell - akár fokozatos lépésekkel - végrehajtani. 2. 4. 5. Az új vámtörvény megalkotása a kapcsolódó szabályokkal együtt sürgős feladat, mert a jelenlegi védelmi rendszer nem jól működik, kijátszható, és kiterjedt kliensrendszere van. 2. 4. 6. A kormány működjön együtt az érdekképviseletekkel a nemzetközi megállapodásokban foglalt feladatok teljesítése várható hatásainak felmérésében, a kapcsolódó belső szabályok kialakításában. 2. 4. 7. A GATT-egyezség megvalósításával kapcsolatos árértelmezések, inflációs ráta beépítése, árfolyamváltozások figyelembevétele, importgaranciák, pótvámok kivetése és a mentesítések irányelveiben alakuljon ki közös munka a kormányszervek és az érdekképviseletek között. A jövedelmezőség helyreállítása 3.1. Termelői jövedelmezőség javításához szükséges a mező- gazdaság költségeit növelő „központi elvonási tényezők” leépítésére. 3.1.1. 1995-től meg kell szüntetni a földadót. Az energiafelhasználáson keresztül érvényesített adókat vissza kell adni a mezőgazdasági termelőnek. Különösen a fogyasztási adó rontja pozíciónkat a külpiaci versenytársakkal szemben. 3. 1. 2. Ki kell iktatni a vízkészlet használati díjat. 3. 2. Az állami árbefolyásolás eszközeivel nemcsak egyenletes - az input áraktól el nem szakadó -, hanem az elmúlt 4 év hátrányát folyamatosan ledolgozó árkorrigálást kell alkalmazni. 3. 2. 1. Az élelmezési célú búza termelői értékesítésének zavaraiból származó likviditási gondok elhárítására szükséges a garantált ár legalább részleges kifizetése (előleg kiadása). 3. 2. 2. Az 1995. évi betakarí- tású búza, valamint a tej, a vágómarha és vágósertés garantált árának meghirdetésére - a törvénynek megfelelően - a szezonév kezdete előtt időben kerüljön sor. 3. 2. 3. Az állami készletezéssel mint a piacszabályozás eszközével segíteni kell a mezőgazda- sági termékek árvédelmét. 3. 3. Tovább kell fejleszteni az agrártámogatások rendszerét. Szükséges egy szakmailag korrekt elemzésen alapuló elszámolás, amely reálisan számba veszi az élelmiszer-termelő vertikum költségvetési befizetéseit és támogatásait. 3.3.1. A termelést szolgáló hitelek kamatpreferenciáját fenn kell tartani, és a mindenkori kamat 50-60 százalékában célszerű megállapítani. 3. 3. 2. Javasoljuk, hogy a felhasználó ágazattól függetlenül bizonyos minőségjavító inputok árcsökkentésére alakítsák át a támogatások egy részét. 3. 3. 3. Az agrárszabályozás alapkérdése a gyengébb minőségű földön gazdálkodók hátrányainak ellensúlyozása. A jelenlegi 17 AK határértéket, mint alapkritériumot elfogadhatónak lehet tekinteni. Ahhoz azonban, hogy a 17 AK érték alatti mező- gazdasági területeken gazdálkodni lehessen, alanyi jogú támogatás szükséges. 3. 3. 4. A földművelési alapok jogszabályi feltételeit szervezetés szektorsemlegessé kell átalakítani, biztosítani szükséges a végrehajtásban az érdekképviseletek egyetértési jogát. A termelési kockázatok enyhítése érdekében úgynevezett katasztrófaalapot célszerű létrehozni. 3.4. Meg kell szüntetni az adórendszerben az indokolatlan, politikai alapon keletkezett diszkriminatív szabályokat. 3. 4. 1. Már 1994-ben el kell törölni az ágazat minimáladóját. Ha az mégis megmarad, a társas vállalkozásokra is biztosítani kell a foglalkoztatott létszám arányában számított, a kistermelőknél érvényes 1 millió forintos árbevételig a mentességet. 3. 4. 2. Az elmaradt beruházások pótlásához szükség van arra, hogy adókedvezménnyel kombináltan fejlesztési hitelek hosszabb távra álljanak rendelkezésre. 3. 4. 3. A szövetkezetek üzletrészvásárlását ma az adórendszer bünteti, pedig ez az egyik lehetséges és reális megoldás. Ezért a vásárlási ár és névérték különbözeiét ki kell vonni az adóalapból, és ezt már 1994-re visszamenőleg érvényesített szabályként kell alkalmazni. 3. 4. 4. Lehetővé kell tenni a kedvezőtlen adottságú térségekben mezőgazdasági termeléssel foglalkozó személyek és vállalkozások (beleértve a társas vállalkozásokat is) központi adók befizetése alóli mentesítését, hogy ebből a munkahelyteremtő, illetve -megtartó fetesztéseket és a tb-befize- téseketMiessen fedezni. 3.4.5. A földbérleti jövedelmet a tőkeadózáshoz kell besorolni, vagyis az forrásadó kötelezett. 3.4.6. A szövetkezet tagjainak szociális megsegítését, jogszabályban meghatározott mértékben adómentesen lehetővé kell tenni (szövetkezeti üdülés, szo- ciáis jellegű segítségadás.) A termelők pénzellátása 4.1. Már 1994-ben ki kell dolgozni és 1994-ben alkalmazni kell a mezőgazdasági termelés sajátosságaihoz igazodó önálló középlejáratú kamatkedvezményes forgóeszköz-hitelkonstrukció feltételeit és garanciarendszerét. 4. 2. A vevőkön, illetve az integrátorokon keresztül nyújtott kamatpreferenciát a közvetlenül nyújtott hitelek kamatpreferenciájával azonos szintre kell hozni. 4. 3. Törölni kell azt a rendelkezést, hogy csak a vonatkozó mezőgazdasági tevékenységek anyagköltségeinek fedezetére, továbbá csak pénzintézettől, csak éven belüli lejáratra vehető fel hitel és kamattámogatás. 4. 4. Növelni szükséges a kedvezményes kamatozású és garanciális hitelek összegének felső határát. 4. 5. Az állami garanciavállalással felvehető hitelek esetében, ha a bank a garanciát beváltja, az adós részletre és hátrány-kockázatmentesen számolhasson el az adóhivatallal. 4. 6. Lehetővé kell tenni a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai által adott kölcsönökre is a kamatpreferencia igénybevételét. 4. 7. Kedvezőbb feltételeket kell biztosítani a hitelszövetkezetek létrejöttéhez és működéséhez. 4. 8. Ä földjelzálogra alapozott hosszú lejáratú hiteleket nyújtó hitelintézmény-rendszert mielőbb ki kell alakítani. Itt is biztosítani szükséges az állami garanciát és a kamattámogatást.- OKTÓBERBEN megrendeli és- DECEMBER 15-ig átveszi ASTRA . J 5 ajtós, vagy Caravan típusú autóját 100,000 Ft-ot TAKARÍT MEG! Az üzembe helyezés költsége és a teletank A MI AJÁNDÉKUNK! e-0- KUMá MÁRKAKERESKEDÉS Telefon és fax: 56/361-911 *62679/1» j©E. Z. Amerikai delegáció a gazdaköröknél Mit tanácsoltak a farmerek? A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége még 1993-ban kérte az amerikai National Farmers Union segítségét a hazai gazdakörök munkamódszereinek fejlesztéséhez, a családi alapon működő magángazdálkodás elindításához, s erre akkor együttműködési megállapodás is született. Ennek keretében nemrégiben amerikai farmerek jártak hazánkban, hogy tapasztalataikkal, elméleti és gyakorlati tanácsaikkal segítsék a kezdő magángazdálkodókat. I»
