Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-06 / 209. szám

1994. szeptember 6., kedd Hazai tükör 3 Behajtják a vámtartozásokat Intézkedéstervezet készül a vám- és pénzügyőrségnél. Azo­kat a tennivalókat összegzik benne, amelyek révén a jövőben hatékonyabban hajthatja majd be a VPOP kintlevőségeit - je­lentette be Laczó László, a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnokságának szóvi­vője. Mint elmondta: a vám- és pénzügyőrségnek mintegy 10 milliárd forint kintlevősége van. Ebbe az összegbe nem számít­ják be azokat a tartozásokat, amellyel a csőd- és felszámolási eljárás alatt álló cégek tartoz­nak, márcsak azért sem, mert ez állandóan változik. A vámható­ság szóvivőjének véleménye szerint a 10 milliárd forintnak csak az egyharmad része lesz majd behajtható a normális eljá­rás szerint, a kétharmadának megszerzése azonban nem lesz könnyű feladat. Az utóbbi részhez tartoznak azok az összegek, amelyekkel jogutód nélkül megszűnt, illetve fiktív cégek tartoznak a vámha­tóságnak. Ezekben az ügyekben csak akkor remélhető, hogy a pénznek legalább egy része megtérül a költségvetésnek, ha a büntetőeljárások befejeződ­nek. Sajnos ezek a kintlévősé­gek megtérülése nem valószínű - véli Laczó László. A nem fizetők között akad­nak olyanok, akik úgy nem tel­jesítik fizetési kötelezettségü­ket, hogy a vámhatóság által küldött inkasszót hagyják fi­gyelmen kívül. Ezekben az esetekben a jö­vőben a vámhatóság élni fog törvényes jogával, amely alap­ján az adós ingatlanvagyonára zálogjogot jegyezhet be, és azt értékesíttetheti az adósság fejé­ben. (MTI) HAGYMASZÜRET. Megyeszerte folyik a pörkölt alá való betakarítása. Felvételünk a jászladányi határban készült. (Fotó: I. L.) Forgalomnövekedésre számít a Levi’s Tízéves az atomerőmű második blokkja Tíz évvel ezelőtt készült el a Paksi Atomerőmű második blojckja, 1984. szeptember 6-án kapcsolták az országos villamosenergia-hálózatra. Üzemelésének tíz éve alatt 34 milliárd kilowattóra villa­mos energiát termelt a máso­dik blokk, ami megfelel Ma­gyarország egyévi fogyasztá­sának. Mint ismeretes, Pakson a teljes kiépítés óta négy reak­torblokk üzemel, és összessé­gében a hazai villamosener- gia-termelés 45 százalékát szolgáltatja. A Paksi Atomerőműben a villamos energia fajlagos elő­állítási költsége 1993-ban 2 forint 10 fillér volt kilowatt­óránként, ez jóval alacso­nyabb az iparág átlagos előál­lítási költségénél. (MTI) Az idén is jelentős forgalom- növekedésre számít a Levi Strauss Kft. Pintér Antal, a cég kereskedelmi igazgatója az MTI érdeklődésére arról is tájékozta­tott, hogy a magyarországi Levi’s cégek összes alaptőkéje 215 millió forint. A három, 100 százalékosan az amerikai cég tulajdonában lévő kft. tavalyi forgalma elérte a 2,6 milliárd forintot. Ez 1992-höz képest mintegy 700 millió forintos növekedést je­lentett. Az 1988 óta hazánkban mű­ködő vállalkozás termékeinek mintegy felét viszik ki az or­szágból, a másik felét pedig itt­hon értékesítik. A magyar érté­kesítés negyven százaléka fran­chise rendszerben történik. A cég szerződést köt a vállalko­zókkal, hogy termékeit megfe­lelő színvonalú üzletben árusít­ják. Ez a vállalkozótól az üzlet- helyiségen kívül, mintegy hat-hét millió forintos beruhá­zást igényel. A cég vezető szakembere kö­zölte: a Levi’s kiskunhalasi gyárát folyamatosan korszerűsí­tik. A telephelyen már létesítet­tek mosodát és raktárt, és fo­lyamatban van több környezet­védelmi beruházás megvalósí­tása is. (MTI) Kocasüldő-kihelyezési akciót szorgalmaznak Sertéshúsból importra szorul az ország Az alapanyaghiány indokolta a múlt hét végén nyilvános­ságra hozott 4 ezer tonnányi sertéshúsimport-keret engedé­lyezését. Az intézkedés az Agrárpiaci Rendtartás Tárcaközi Bizott­ság javaslatára a földművelés- ügyi miniszter egyetértésével történt. Ezt Mike Imre, a Hús­ipari Szövetség titkára mondta hétfőn az MTI érdeklődésére. A szakember kijelentette: a je­lenlegi sertéshúsimport csupán a feldolgozókapacitások egy részének lekötésére elegendő, és a hazai piacon mutatkozó sertéshúshiányt pótolja. A je­lenlegi behozatal mintegy 1600 dolláros tonnánkénti áron történik, amely nem olcsóbb, mint a hazai vásárlás, jelenleg ugyanis már 140 forintot ad­nak az élő sertés kilójáért a feldolgozóüzemek, sőt néhol még ezt az árat is meghaladják. A magyar tenyésztők érde­keit a behozatal nem sérti a Húsipari Szövetség titkára sze­rint. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben visszatükröződnek az elmúlt 6-7 év hibás dönté­sei. Mike Imre úgy gondolja, hogy a termelők elégedettek lennének a 125-130 forintos kilogrammonkénti árral, ha ez folyamatosan biztosítható lenne számukra, tehát kikü­szöbölhető lenne a szinte ál­landó nagy áringadozás. Jel­lemző például, hogy tavaly az élő sertés kilójáért csak 60 fo­rintot adtak. » A nagymértékű kocaállo­mány-csökkenést azonban a piaci egyensúly helyreállításá­hoz meg kell szüntetni, ezért a szakember szorgalmazza a ko­casüldő-kihelyezési akció megkezdését. (MTI) Együttműködés az oktatási tárca és a rendőrség között Indul a D. A. D. A. program az iskolákban Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) és a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hamarosan együttműködési megállapodást köt a rendőrségi D. A. D. A. program általános isko­lai oktatására. Ez a két intézmény közös tájé- koztóján hangzott el, hétfőn. Kacziba Antal rendőr vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi főigazgatója elmondta, a D. A. D. A. program a dohányzás, az alkohol, a drog és az AIDS megelőzését segíti az Egyesült Államok­ban kidolgozott módszer alapján. A hangsúly különösen a kábítószer-megelő­zésen van, miután a rendőrségi statisztika sze­rint az utóbbi években többszörösére növeke­dett a drog hatása alatt elkövetett bűncselekmé­nyek száma, és Magyarország kábítószerügy­ben már nem csak tranzitországnak számít. Boldizsár Gábor, a művelődési tárca vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzést az általános iskolában kell kezdeni, s a D. A. D. A. programot illeszteni kell az oktatási rendszerbe. Mint rámutatott, ez nem az egyetlen módszer a megelőzésre, mert a minisztérium három ha­sonló program működéséről is tud. A tárca támogatni kívánja a rendőrség tavaly beindult programját, és ezért együttműködési megállapodást köt vele. Ezenkívül tervezi in­gyenes segédkönyvek kiadását az iskolák szá­mára. Jelenleg - akárcsak tavaly — 60 rendőrtisztet képeznek ki a D. A. D. A. program oktatására, és rendőrség reményei szerint a megelőzés ok­tatását az idén már valamennyi megyeszékhe­lyen, valamint Budapesten is megkezdhetik. A program kiterjesztéséhez azonban jelenleg nincs elegendő pénz, ezért támogatókat keres­nek. A D. A. D. A.-t jól felkészített egyenruhás rendőrök oktatják az osztályfőnöki órák kereté­ben. Szituációs játékokon, különböző gyakorla­tokon, teszteken keresztül adnak a gyermekek­nek olyan használható viselkedési módszereket, amelyeket szükség esetén sajátjukként tudnak majd használni. (MTI) Jogászasszisztens- képzés Győrött Kanadai-magyar oktatási együttműködés keretében jo- gászasszisztens-képzés indul a hétfőn megnyílt oktatási évben a győri Széchenyi István Főis­kolán. A kétéves kurzusra 33, ango­lul tudó hallgatót vettek fel. Olyan szakmai ismereteket sze­reznek, amelyeknek birtokában ügyvédi irodáknál helyezked- . hétnek .eJs. a hivatásos ügyyé-, deknek segítséget, sokoldalú háttérmunkát nyújthatnak. A küszöbönálló oktatási év­ben egyébként csaknem 1700 elsőéves hallgató kezdi meg ta­nulmányait több fakultáson. El­készült az új tanévre a 358 sze­mélyes nagy előadóterem, és december végére várhatóan tető alá kerül az ideiglenes sport­csarnok. (MTI) Keddi jegyzet A balek, a darabontos és kedvese Nem kell ma már közvélemény-kutatást sem rendezni az ügyben, áru-e a kultúra. Hogy mennyire az, kiváltképp érzik így szeptember tájékán az iskoláskorú gyermeket nevelő családok. Nem kell ehhez nagycsaládosnak sem lenni, elegendő egy vagy két, iskolapadot koptató nebuló. A tankönyvek formájában, azok árában megtestesülő tudás, ismeret piacosítása kockázat nélküli kasszasikert hoz a legtöbb üzleti szereplőnek. Hiszen van, amire költenünk kell, ha tetszik, ha nem. Ha megkeseredett szájízzel, sírással küszködve is, de megvesszük a darabonként sok száz forintos könyveket, tudva, gyermekeink szellemi elő­rehaladásához nélkülözhetetlenek, s csupán beugrót jelentenek egy olyan ördögi körbe, amelyben újra és újra fizethetünk, s amelynek megtérülése nem csak a társadalom, de a család, gyermekünk számára is kétes kimenetelű. Mégsem ez ellen ber­zenkedem most. Vannak ennél tisztességtelenebb, a kultúra égi­sze alatt zajló, megalázó, „csőbe húzó” módszerek. Ezek ellen mártanám most - ha lenne - vitriolba toliamat. Tizennégy év után újra Sümegen jártam a nyáron. ’80-ban a szajki, türjei, ötvösi erdők dzsungelbozótjait leküzdve gyalog érkeztem az országos kék útvonalon, s kapaszkodtam fel a sü­megi Várhegyre épült legnagyobb dunántúli romvár maradvá­nyaihoz. Jóformán emberrel sem találkoztam fent. Gyönyör­ködtem a fenséges panorámában, ittam egy jóízűt a kulacsom­ból, s jöttem lefelé, jó érzéssel eltelve. Ez év nyarán a családommal, autóval érkeztem a vár alá. A várkapun belépve annak rendje-módja szerint megvettük a keszthelyi kastélyhoz képest valamivel borsosabb belépőket. Húsz méter után, a darabontosok terméhez érve, kiszólt onnan egy ifjú hölgy, várjunk egy kicsit, míg végez a másik csoporttal. Büszkén mondtam szeretteimnek: látjátok, már idegenvezetés is van. Néhány perc múlva a csoport ki; mi be. A félhomályban egy talpig vértbe öltözött vitéz derengett, aki tiszteletünkre ter­peszbe vágta magát. A hölgy kedvesen vitéze baljára terelt, szemüvegemet - mondván, nem lesz rá szükség - a farzse­bembe tetette. Fejemre páncélsisakot, kezembe lándzsát nyo­mott. Mire ocsúdtam volna, ötéves fiam már délcegen támasz­kodott mellettem a kétkezes kardra. Nagyobb fiam, majd lá­nyom is kapott valamit, s ott parádéztak a vitéz jobbján. Egye­dül a nejem nem állt kötélnek. Egy perc ha eltelt, s a hölgy már búgó hangon lapozott egy fotóalbumot, s kérte tőlem, a félvak­tól, válasszak egy nekem tetsző pozíciót, s ők 500 forintért el­készítik, utánam küldik. Ekkorra szokta meg szemem a ho­mályt, s láttam meg a sarokban a fényképezőgépet. A kábításért csak azért nem dobtam kesztyűt, mert hölgynek nem illik, a vi­téze pedig talpig vértben volt. Ilyen élménnyel felvértezve ér­tünk a múzeum feliratú, ám a lányom által azóta is trafiknak ne­vezett helyiséghez. Bent árcédulákkal gondosan ellátott közép­kori fegyverek, tárgyak, mi szem-szájnak ingere. Kisebb fiam kibőgte magát, mert a 3900 forintos elöltöltős pisztolyt nem vet­tem meg neki, holott - ő nem is tudja - az olcsóbbak közül vá­lasztott. A további, várfalakon való sétálás áhítatát már csak a százforintos Gundel-palacsinták csábító illata zavarta meg, amit a várudvaron kialakított éttermek egyikében sütöttek. Tévedés ne essék: ha mindezt a vár alatt kapja a látogató, az autós parkoló mellett, most nem íródik meg e jegyzet. Ami szomorú: a várat üzemeltetőknek egy idegenvezetőre ugyanak­kor nem futja. Bevallom, gondolatfuttatásomhoz közelinek ér­zem fiatal kultuszminiszterünk nyilatkozatát: ,,. . . a kultúra árúvá valása során ha csak a piaci törvények érvényesülnek, ér­tékek kerülhetnek süllyesztőbe”. Valamint: „Azt szeretném, ha a kultúra minél teljesebb autonómiáját tudnánk megteremteni.” Biztos vagyok benne, nem úgy gondolja ezt a miniszter úr, ahogy és ami a sümegi vár darabontosok szobájában és múze­umnak titulált trafikjában történik. A várból lefelé jövet egy fényképes kitűzőt viselő úr minden látogatóhoz odaszólt: - Hogy tetszett?- Jaj! - sóhajtotta nejem, s hallgatagon lépkedtünk tova a sziklából faragott, sokat látott történelmi macskaköveken. Simon Cs. József A MIG-29-esek átvették hazánk légterének védelmét Varsányi alezredes utolsó készültségi szolgálata Tovább bővült a KÉSZ tagsága A bérharc a legfontosabb feladat A hét végén választmányi ülést tartott a Katonák Ér­dekvédelmi Szövetsége, me­lyen többek között megtár­gyalták az új felvételi kérel­meket is. így elfogadták a Ti­sza Menti Katonai Repülök Érdekvédelmi Egyesületének (Repülődandár - Szandasző- lősj felvételi kérelmét. A KÉSZ tagszervezeteinek száma ma már megközelíti az ötvenet. A választmány tárgyalt az alapszabály módosításáról is. A javaslat szerint három régiót hoznának létre, egyet a Dunán­túlon, egyet a fővárosban, egyet pedig Kelet-Magyarországon - szolnoki központtal. A régiónál önálló elnökök is tevékenyked­nének - tudtuk meg Kepics György őrnagytól, a Hadkiegé­szítő Katonák Érdekvédelmi Egyesületének (Szolnok) elnö­kétől. Mint elmondta, az alap­szabály tervezett módosítása feltételhez is kötődik. így létre kell jönnie egy megállapodás­nak a minisztérium és a KÉSZ között, mely tartalmazná azon jogokat, illetve azon joghéza­gok pótlását, mely a tisztek jog­állásáról szóló törvény hiánya miatt jelenleg gondokat okoz. Maga a megállapodás - a szó­beli után - egyúttal írásos, hiva­talos formában is biztosítaná a KÉSZ miniszteri elismertségét. A választmány állásfoglalást is közzétett, melyben elfogad­hatatlannak tartja a kormány pótköltségvetését. Ez ugyanis az élet- és munkakörülmények további romlását okozná. Nem engedhető meg alkudozás sem a 13. havi teljesítményelismerés, sem a szabadság idejére járó át­lagbér-kifizetés területén, az elmaradt járandóságot pedig a munkaadó tüntesse fel tartozás­ként. Legfontosabb feladatuk­nak a bérharcot tekintik. Az állásfoglalás felhívja a fi­gyelmet arra, hogy a szolgálati törvény hiánya továbbra is sú- lyps feszülségeket okoz. A KÉSZ kifejtette abbéli állás­pontját, hogy az általa képviselt katonák érdekében minden, a szakszervezeteket megillető törvényes eszközzel élni fog. A magyar kormány döntése alapján 1993 őszén Kecske­métre telepítették az orosz ál­lamadósság törlesztésére át­adott 22 darab MIG-29 B harci és 6 darab MIG-29 UB oktató­gépet. Az eltelt időszakban a kecskeméti vadászpilóták vég­rehajtották a típussal a meghatá­rozott kiképzési repüléseket, majd augusztusban a gép- ágyú-éleslövészetet is elvégez­ték a nádudvari lőtéren. Szeptember 1-jén ünnepélyes állománygyűlésen került sor a MIG-29-esek harckészültségi szolgálatba állítására. A Ma­gyar Honvédség légvédelmi pa­rancsnoka parancsa értelmében 1994. szeptemer 1-jén 12 órától a MIG-29 B elfogó vadászgé­pek átvették a MIG-21 MF tí­pusú repülőgépek helyett a Ma­gyar Köztársaság kijelölt légte­rének őrzését-védelmét. Az ál­lománygyűlésen Csurgay Mik­lós vezérőrnagy hangsúlyozta, hogy a magyar légvédelemben új, a kor követelményeinek megfelelő és minden tekintet­ben korszerű harceszköz, a MIG-29 elfogó vadászgép kezdi meg a szolgálatát a kecs­keméti repülőezrednél. Ez a fel­adat az ország légvédelmét szolgálja. Azt, hogy a légvédelem 1993-ban megkapta a kormány támogatásával a korszerű repü­lőgépeket, a honvédség iránti bizalomnak kell tekinteni. A MIG-29-esek hadrendbe állítása legalább olyan nagy horderejű lépés volt, mint 1962-ben a MIG-21-esekre való áttérés. E jeles naptól a kecskeméti repülők csak az új technikával fognak repülni, il­letve harckészültségi szolgála­tot ellátni - fejezte be beszédét a légvédelmi parancsnok. Közben a készültségben lévő MIG-21-est, fedélzetén Varsá­nyi Mihály alezredessel, a Szolnoki Repülőtiszti Főiskola L-39-es Albatros századpa­rancsnokával riasztották egy azonosítatlan célra. Varsányi alezredesnek ez volt az utolsó készültségi szolgálata. Rövid idő múlva visszaállí­tották az eredeti helyzetet. A gépet nem kellett emelni a célra. A jelen lévő dr. Fehér József HM-közigazgatási államtitkár méltatta az ünnepi esemény je­lentőségét, majd Karmazsin Sándor ezredes jelentette Csur­gay vezérőrnagynak, hogy a MIG-21-esek letették a készült­ségi szolgálatot, s a MIG-29 B harci gépek pedig átvették az ország légterének védelmét, a harckészültségi szolgálatot. Az állománygyűlés után az elöljárók előtt Németh Gábor repülő őrnagy mutatta be MIG-29 B típusú harci géppel, hogy mire képes az új harcesz­köz. 1994. szeptember 1-jén 12 órától a MIG-29-esek látják el a magyar légtér kijelölt szakaszá­nak védelmét. Kenyeres Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents