Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-27 / 227. szám

1994. szeptember 27., kedd Hazai tükör 3 130 millió munkahelyek megőrzésére Fontos csepp a tengerben Aki a szelevényi útról Haiesz felé veszi az útját, rögtön az elágazás után pillanthatja meg a képen látható szob­rot. Az egyszerűségében is gyönyörű pieta a tábla tanú­sága szerint 1910 óta őrzi az utat, és láthatóan nem fe­ledkeznek meg róla a hívek, elé koszorútartót állítottak, a talapzatot pedig újrafestették. (Fotó: I. L.) Olcsóbb áram gázmotorokkal lag fejlett országokban. Ezek a motorok nem csupán földgáz­zal, hanem biogázokkal és ipari olajjal is működnek. Nagy elő­nyük, hogy helyi áramterme­lésre is alkalmasak. Ugyancsak e motorok mellett szól az, hogy a hulladékhőt hasznosítják, így a villamosenergia-termelésben mintegy 80-90 százalékos ha­tásfokkal dolgoznak. Ezek a kis berendezések igen alkalmasak*1 arra, hogy helyi erőforrásokat hasznosítsanak. (MTI) Keddi jegyzet í£d Egyszeregy Oktatási rendszerünk rendkívüli változásokon ment át az el­múlt időszakban. Ma már a kis nebulók szülei a legkülönbö­zőbb módszerekkel dolgozó iskolák közül választhatnak, éppen amelyik a legtöbbet ígéri. Mármint hogy a nyolc osztály elvég­zése után gyermekünk akár három nyelven beszél, ír, olvas, s még ki tudja, mi mindenre képes. Hogy tovább tanulhasson, hogy az élet megpróbáltatásai mellett „vigye valamire”. Ha tudja. Ám valahogy mégis mellé sikerült durrantani. A minap állok a postán, sorban, ahogy illik. Mindössze bé­lyeget szeretnék vásárolni. Fiatal hölgy várja az ablak belső ol­dalán, hogy elmondjam kérésem. Mondom. Bélyeget szeretnék, 27 darabot, a 19 forintosból. Semmi gond, mindaddig, míg ki nem kell számolni, hogy mennyit fizessek. Idegesen kutat a számológép után, de nem találja. Mindegy, papír és ceruza is megteszi. Számol, majd újra számol. Két különböző eredmény sikeredett. Társának is szól, segítsen. Újabb - természetesen?! - az eddigiektől eltérő eredmény születik. Sajnálatom kifejezésére segítek. „Kétszer egy az kettő...” Közösen kiszámoljuk, mennyit kell fizetnem. Sóhaj a túlolda­lon az újabb ellenőrzés után. Aztán „megüvegesedett” szemek. Ugyanis ezerforintost tartok kezemben. Újabb közös számolás után már azt is tudjuk, mennyi jár vissza. Elégedetten távozok, miközben arra gondolok, hogy vajon én melyik iskolába adjam majd gyermekem? Hogy hol tanul majd meg számolni? Még fiatalnak vallom magam, s nem is „szuper” általános is­kolába jártam. Az első osztályt még úgynevezett összevont mó­don kezdtem el, egy kis faluban, ahonnan az út sem vezet to­vább. Közösen tanultunk a harmadikosokkal. De arra jól emlék­szem, hogy kormos járt azért, ha nem tudtuk az egyszeregyet. Igaz, nem tanultunk angolul, nem volt „módszer” arra, hogy hogyan lehet majd megfelelni a kihívásoknak felnőttkorunkban. Egy volt, mégpedig az, hogy vannak alapvető tudnivalók, me­lyeket igenis tudni kell. Akár tetszik, akár nem. S én még ezek közé sorolom az egyszeregyet. Lehet, ezzel igen konzervatív­nak tűnhetek, de valahogy elvárás nálam az egyszeregy isme­rete. Szóval arra gondoltam, hogy vajon ha a gyermekemet én nem tanítom meg számolni, akkor hogyan lesz belőle érett, mindent tudó felnőtt? Vagy a fejben számolni tudás elektroni­zált mai világunkban már nem követelmény? Végi E. Zoltán Testvérfalu-hálózat Testvérfalu-hálózat létreho­zását tervezi a Romániai Ma­gyar Gazdák Egyesülete (RMGE) - erről Farkas Zoltán ügyvezető alelnök tájékoztatta az MTI-t. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületében azért szeretnék a Vsízöbari'fc^gó' tervét megvalósí­tani, mivel közvetlenül kíván­nak hozzájutni a magyar terme­lési tapasztalatokhoz. A már je­lenleg is létező testvérfalui kap­csolatokat szeretnék kiszélesí­teni, hogy az minél több telepü­lést érintsen. Terveik közt sze­repel egy olyan információs fo­lyóirat kiadása is, amely üzleti partnerközvetítéssel foglal­kozna, és hirdetésekből, to­vábbá alapítványi támogatá­sokból tartaná el magát. (MTI) Börtönből börtönbe Lány kokainnal Újabb módosítások előtt áll a foglalkoztatási törvény, de ha nem így lenne, az eddigi gya­korlatból akkor is egyértelműen kitűnik, hogy a törvény biztosí­totta foglalkoztatáspolitikai eszközök nem fedik le - nem is fedhetik le - a foglalkoztatási problémák teljes körét. Ezek megoldásához a gazdaság, ezen belül a munkaerőpiac vala­mennyi szereplőjének - bele­értve az egyre inkább magára találó civil szerveződéseket is - összehangolt tevékenységére van szükség. Fokozottan igaz ez a megál­lapítás a mezőgazdasági ága­zatra. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1992-ben a mező- gazdasági szövetkezetek két­harmadában zajlott le átalaku­lási folyamat. Hatására a mező- gazdasági munkáltatók sorra je­lezték tömeges létszámleépítési szándékukat; 1992-ben hat és fél ezer munkahelyet érintően. Ennek kezelésében nem kaphat­tak szerepet a Foglalkoztatási Törvény által biztosított ha­gyományos munkahelyteremtő vagy foglalkoztatást bővítő tá­mogatások, hiszen a szövetke­zeteknek a meglévő munkahe­lyeik megőrzéséhez is segít­ségre volt szükségük. Erre dolgozott ki - az or­szágban elsőként - pályázatot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ a Jászkun Teszöv támogatásával. Ered­ményeként az Országos Foglal­koztatási Alapítványtól vissza nem térítendő tőkejuttatás, il­letve visszatérítendő bértámo­gatás formájában, összesen 130 millió forint támogatást kapott a Elkészült a záhonyi különle­ges gazdasági övezet megvaló­síthatósági tanulmánya - jelen­tette be Peter Jeffrey, a projektet készítő angol International De­velopment Resources Limited képviselője hétfőn Nyíregy­háza-Sóstógyógyfürdőn, ahol a szigetországi cég a szabolcsi szakemberek véleményét kérte a tervezetről. A megbeszélést megelőző, rögtönzött sajtótájékoztatón a Londonhoz közeli Broughton- ban működő nemzetközi pro­jekttanácsadó cég munkatársa az újságíróknak elmondta: a koncepció szerint Záhony tér­ségében, 35 négyzetkilométeres területen hoznák létre a kelet­nyugati gazdasági együttműkö­dést segítő különleges övezetet. A nemzetközi ipari és kereske­delmi centrum - amely az első lenne Európában - 15 év alatt épülne ki. Az angol IDRL cég számításai alapján a régióban ötmilliárd dollár tőkét fektetné­nek be a külföldiek. A megva­lósíthatósági tanulmányt a ma­gyar kormány elé terjesztik, s a A kamarák megalakulásával a főbb igazgatási, irányítási, agrárpiaci, szervezési felada­tok, szaktanácsadás, azaz a mezőgazdaság érdekképvise­lete a tényleges főszereplők, a gazdaság résztvevőinek hatás­körébe kerül át. A kamarák felállítása és újraszervezése fo­lyamatban van. Az előkészületi munkák felgyorsultával elké­szült a mezőgazdasági kamarai tagnyilvántartás, mely a vál­lalkozók, gazdálkodók és me­zőgazdasági kistermelők ada­tait tartalmazza. Hasonlókép­pen a kereskedelmi és iparka­mara, valamint a kézműves­kamara is elkészítette nyilván­tartását, melyek októberben, az önkormányzatoknál tekint­hetők meg. A kamarák egyik legfontosabb feladata, a gazdálkodók tevé­kenységének segítése, ennek ér­dekében kamarai hivatalokat, va­lamint megyénként, mintegy harminc-negyven községben, kamarai kirendeltségeket állíta­nak föl. Különös hangsúlyt kap a műszaki fejlesztések elősegítése. A gazdálkodók agrárigazgatással megye több mint húsz mező- gazdasági termelőszövetkezete munkahelyei megőrzésére, vé­delmére. Az 1993-ban odaítélt támogatások feltétele volt, hogy a támogatott szövetkezetek 1993. január 1-jei foglalkozta­tott létszáma nem csökken 1994. december 30-ig, azaz nem szüntetnek meg szövetke­zeti munkaviszonyt rendes fel­mondással. Hogy a szövetkezetek milyen mértékben feleltek meg e felté­teleknek, azaz mennyiben érte el eredeti célját az Országos Foglalkoztatási Alapítvány által kihelyezett összeg, azt repre­zentálja az az ellenőrzés, me­lyet a megyei munkaügyi köz­pont végzett az elmúlt hóna­pokban az alattyáni, a tiszader- zsi, a jászboldogházai, a kisúj­szállási és jászladányi termelő- szövetkezetekben. Az öt terme­lőszövetkezet összesen 230 dolgozója után kapott támoga­tást. A vizsgálat időpontjáig egyetlen esetben sem csökken­tették foglalkoztatotti létszá­mukat rendes felmondással. Csepp a tengerben - mond­hatja bárki, ám — a mezőgazda­ság helyzetét ismerve - fontos csepp, hiszen az OFA azóta or­szágos pályázattá fejlesztette a szolnoki kezdeményezést. S bár a tömeges létszámleépítések korszakán túl vagyunk, a mező- gazdaság elhúzódó válsága mi­att változatlanul aktuális feladat minden olyan új eszköz felkuta­tása, mely - igazodva az ágazat sajátos problémáihoz - hozzá­segíthet az ott dolgozók sorsá­nak megoldásához.- kálmán ­kabinet dönt majd a beruházás indításáról. Peter Jeffrey el­mondta még: két és fél évvel ezelőtt kezdtek a tervek kidol­gozásához, s Záhonyra ezért esett a választásuk, mert a sza­bolcsi város földrajzi elhelyez­kedése mellett rendelkezik kor­szerű vasúti átrakóállomással, szakképzett munkaerővel, és nem utolsósorban: Magyaror­szágon stabil törvényi, pénz­ügyi háttere van egy ilyen jelen­tős beruházás megvalósításá­nak. Az IDRL munkatársa a kü­lönleges gazdasági övezet ter­veit nem kívánta részletezni, mondván, a kormánydöntés után válik majd véglegessé. Az MTI értesülései szerint a beru­házás első öt évében a nemzet­közi kereskedelemhez szüksé­ges infrastruktúra, így vámsza­badterület, bankok, irodák, rak­tárak, szállodák épülnének a ré­gióban. A második ütemben ipari termelőüzemeket alakíta­nának ki. A harmadik öt évben pedig a térség meglévő gyárait korszerűsítenék. (MTI) kapcsolatos ügyintézése is javul, mivel a kamarák felállásával nem kell a különböző támogatási és egyéb közigazgatási ügyekben a megyeszékhelyre utazni. A funk­ciók között lényeges az üzleti for­galom, valamint a tisztességes pi­aci magatartás biztonságának megteremtése. Az agrárágazatot érintő törvé­nyek meghozatala előtt széles konzultációra kerül sor, így a ka­mara, a gazdálkodók és az állami irányítás között, mintegy rugal­mas kapocsként funkcionál. Nap­rakész információval látja el a gazdálkodókat, ugyanakkor a kormányzatot is, ezáltal az esetle­ges beavatkozásokra időben fel lehet készülni. Az információs rendszer megfelelő működésével elkerülhetők lesznek olyan - je­lentős gazdasági kárt okozó - in­tézkedések, amelyek a közel­múltban nem kis számban megje­lentek. A KSH adatai alapján a me­gyében mintegy 250-260 gazdál­kodószervezet, 1300-1400 vállal­kozói igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági termelő és 93 olyan mezőgazdasági kistermelő van, aki az adóhatósághoz beje­Minisztériumok, hatóságok, áramszolgáltatók, gázszolgálta­tók, gyártók és forgalmazók részvételével hétfőn a lillafüredi Palotaszállóban háromnapos nemzetközi szakmai konferen­cia kezdődött Gázmotornapok ’94 elnevezéssel. A gázmotorokat gépjármű­vektől kezdve a villamosener- gia-ellőállító erőművekig hasz­nosítják, gazdaságosságuk, jó hatásfokuk következtében egyre jobban terjednek az ipari­Emelkednek a repülőjegyárak A Malév Rt. és a Magyaror­szágon működő nemzetközi lé­gitársaságok október 1-jétől 10 százalékkal emelik a repülője­gyek árát. Minderről Gondáné Fischer Zsófia, a Malév Rt. szóvivője tájékoztatta hétfőn az MTI-t. A légitársaságok közö­sen alakították ki tarifamódosí­tási javaslatukat, melyet az au­gusztusi 8 százalékos forintleér­tékelés miatt kezdeményeztek. Az áremelés a publikált tari­fákra vonatkozik, az egyes légi- társaságok azonban továbbra is élhetnek kedvezményekkel. így elképzelhető, hogy egyes jára­tok díjtételei nem, vagy csak csekélyebb mértékben emel­kednek majd. (MTI) lentkezett ugyan, de nem váltott ki vállalkozói igazolványt. Berczeli István, a megyei ideig­lenes szervező bizottság elnöke a kamarai törvényről szólva el­mondta, annak több pontja kor­rekcióra szorul. A törvény módo­sítására várhatóan október-no­vember folyamán kerül sor. Talán a legfontosabb, hogy a jelenleg a kereskedelmi és iparkamarához sorolt élelmiszer-feldolgozó üzemek a módosítás után a terme­lőket tömörítő agrárkamarához tartozzanak. Ez esetben egy verti­kális kamara jön létre, így a ter­melő és a feldolgozó az ágazat ér­dekében szükséges koordinációs munkát hatékonyabban tudja el­látni. A jelenlegi törvény nem biz­tosítja a mezőgazdasági kisvállal­kozók, kistermelők kamarai tag­ságát, különösen azokét nem, akik nem rendelkeznek vállalkozói igazolvánnyal és nincsenek az adóhatósághoz bejelentve. Csak a megyében több tízezer embert érint hátrányosan ez a rendelke­zés. Ők legkésőbb ’95-ben kap­csolódhatnak be a kamarai mun­kába. Ezért is szükséges a törvény ilyen irányú módosítása.-tbg­Ez év március végén egy ká­bítószercsempész elfogásáról jelent meg hír a sajtóban. Nap­jainkban szenzációnak - sajnos - már csak az számít, ha a titkos rejtekhelyeken felfedett drog több tíz kilogrammot tesz ki. Az említett eset nem is érdemelt volna különösebb figyelmei, ha nem N. Éva Bernadettéről lett volna szó, akinek keresztneve fölöttébb ismerősen csengett az újságírónak. A csempésznél csupán 54 gramm kokaint találtak, de a Magyar Büntető Törvénykönyv (282. paragrafus) az 50 gram­mon felüli mennyiséget is jelen­tősnek tekinti, s az elkövetett visszaélést ennek megfelelően igen szigorúan, 5-15 évig ter­jedő szabadságvesztéssel sújtja. A határőrség jelentése csak a tényekre szorítkozott. Az ol­vasó azt tudhatta meg, hogy a hegyeshalmi határállomáson N. Éva Bernadette magyar állam­polgár ruházatában és kézitás­kájában kábítószergyanús fehér port találtak. (A későbbi vizsgá­lat során állapította meg az igazságügyi vegyész szakértő, hogy az 54 grammos össz- mennyiség 22 gramm tiszta ko­kaint tartalmaz.) A kommüniké akkoriban nem tartalmazott részleteket. Érthető. A magyar szervezett bűnözés elleni szolgálat, mely­nek feladatkörébe tartozik a ha­zánkban tevékenykedő kábító­szercsempészek leleplezése, a központok, hálózatok, hazai és külföldi kapcsolatrendszere fel­kutatása, megsemmisítése nem szereti a sajtó nyilvánosságát. De nagy erőkkel indult meg a nyomozás ebben az ügyben is. Vizsgálták a lány kapcsolatait, mert feltételezhető volt, hogy valakitől kapta a drogot, s me­gint másnak kellett azt átadnia. Egy fiatal magyar nőt, mint bizonyára sokan még emlékez­nek rá, a Pakisztáni Iszlám Köz­társaság fővárosának, Karacsi- nak repülőterén 1993 márciusá­ban az ottani hatóságok feltar­tóztattak, mert dupla fenekű bő­röndjében 1400 gramm heroint találtak. A drogcsempészést az említett országban nagyon szi­gorúan büntetik. Helybéli ügy­védek a 12 esztendőt sem tartot­ták kizártnak, de mindjárt hozzá is tették: az országban olyan börtönviszonyok vannak, ame­lyek európai ember számára el­viselhetetlenek. Akkoriban a magyar közvé­leményt megdöbbentette a hír, hogy a „megtévedt” lány, N. Éva Bernadette anyagi gondjai, munkanélkülisége miatt vállalta a veszélyes feladatot. Egyfajta társadalmi együttérzés fogal­mazódott meg a sajtóban, mi több, az ottani magyar diplomá­cia és a kint élő magyar kolónia tagjai a jogi segítségnyújtáson kívül komoly anyagi támogatást adtak a bajba jutott honfitárs­nak. Megpróbálták elérni, hogy enyhe büntetést kapjon, s az eu­rópai ember számára katasztro­fális börtönviszonyokat valami­lyen űton-módon elviselhetővé tegyék. Külső támogatások - magá­nosok, külhoni magyar diplo­maták - segítsége nélkül aligha érhette volna el Bernadette, hogy a kétéves börtön és a 30 ezer rúpia (körülbelül 1300 USD) büntetése ellenére vi­szonylag rövid idő, nyolc hónap után visszatérhessen hazájába, s alkalma adódjon az újrakez­désre, életének rendbehozata­lára. N. Éva Bernadette ma újra börtönben van drogcsempészé­sért, s az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa fel is kereste őt a büntetőintézetben, hogy meg­tudja: fogadkozása ellenére mi­ért lépett ismét ugyanarra a sí­kos és nagyon veszélyes útra, amelyen egyszer már elcsú­szott. „Nem nyilatkozók.” „Elegem van az újságírókból!” - mondta Bernadette, s semmiféle magya­rázattal nem szolgált. Ám arra, hogy mi oka van a hallgatásra, az 1993 novembere óta eltelt időszak történéseiből elég jól következtethetünk. Hazatérése után N. Éva Ber­nadette két hetet a fővárosban tölt, majd vidéki lakásába tér vissza. Áztán ismét a fővárosba utazik, felkeresi régi barátait, ismerőseit. Egyik barátnője ré­vén megismerkedik egy néger fiúval, aki - úgy tűnik - megérti gondjait. A fiúnak láthatóan jól megy, hosszabb ideje itt van Magyarországon, elegáns gép­kocsikon jár, bérelt lakásokban lakik. A lánynak viszont meg­élhetési gondjai vannak, s ezért elfogadja a felajánlott segítsé­get, a fekete bőrű fiúhoz költö­zik. Egy hosszúra nyúló beszél­getés során szegezi neki Jacomo a kérdést: hogyan képzeli el a jövőjét, életét? Miből akar megélni, albérletet fenntartani? Azt felajánlja, hogy segít, pénz- keresési lehetőséget kínál. „Bécsbe kellene elvinni egy kis csomagot.” Nem hangzik el a kábítószer szó, de a lány na­gyon is jól tudja, hogy megint csak arról van szó. Némi töp­rengés után elvállalja a felada­tot. Az akcióra hamarabb kerül sor, mint gondolta. Másnap (1994. március 30.) a főváros­ban, a Petőfi Sándor utcában ta­lálkoztak. A néger fiú pontosan megmondta, hogy Bécsben hová kell mennie, és ott jelent­kezik majd valaki, akinek át kell adni a csomagot. „Ennyi” volt csak a feladat. Jacomo adott még 3000 forintot útikölt­ségre és 500 schillinget költő­pénznek. Aztán elváltak. A lány indulás előtt a mellékhelyiség­ben betette a kis csomagokat dzsekije külső zsebébe és a tás­kájába, majd felszállt a Bécsbe induló autóbuszra, s ezzel való­színűleg elkövette élete legna­gyobb hibáját. Nem jutott túl a határon, a nála lévő drogot megtalálták, őrizetbe vették. Azóta is vizsgá­lati fogságban van, s a magyar bíróság ítéletére vár. Halász Kálmán (Atlantic) Elkészült a tanulmányterv Gazdasági övezet Záhonyban Újjászerveződő kamarák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents