Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-27 / 227. szám
A fogyasztói árak és a létminimum 1994. augusztus havi alakulása A fogyasztói árak 1994. augusztusban júliushoz képest 1,4 százalékkal emelkedtek, az utolsó 12 hónap alatt pedig - tehát 1993. augusztushoz viszonyítva - 19,5 százalékkal nőtt az árszínvonal. Tavaly augusztusban 1,8 százalékot tett ki a fogyasztói árszínvonalnak az 1 hónap alatti és 22,3 százalékot a 12 hónap alatti növekedése. A fogyasztóiár-alakulást augusztusban, ugyanúgy, mint júliusban - az előző hónapoktól eltérően - érdemlegesen befolyásolták hatósági árintézkedések: a szeszesital-, cigaretta-, járműüzemanyag-árak, szórványosan a lakbérek emelése révén összességükben mintegy 0,6 százalékkal növelték a fogyasztói árszínvonal egészét. Egyidejűleg 0,3 százalékkal mérsékelte az árszínvonalat a zöldség- és gyümölcsfélék évszaknak megfelelően végbement árcsökkenése. Az augusztusi 1,4 százalékos havi áremelkedés e kétirányú hatás nélkül kimutatott mértéke 1,1 százalék, amely mutatóban a spontán folyamatok, a forint- leértékelés és a hatósági árintézkedések kiváltotta továbbgyűrűző áremelkedések jutnak együttesen kifejezésre. E mértékjói illeszkedik az utóbbi időszak mérsékelt árnövekedési tendenciájához. Az élelmiszerek körében a húsárak és a kávéárak nőttek kiemelkedően. A húsárak júliusban kezdődött emelkedése augusztusban felgyorsult ütemben folytatódott, a sertés- és marhahúsárak e hónapban 10-15 százalékkal voltak magasabbak a júliusinál; kisebb ütemben nőttek a baromfihúsok és a húskészítmények árai. Összességükben a hús és húskészítmények augusztusi árnövekedése 7 százalék. A kávéárak augusztusban a júliusi 16 százalékot követően további 11 százalékkal nőttek (a hús és a kávé árnövekedése jelentős részben a hó közepén, végefelé ment végbe, így hatásuk részben majd a szeptemberi árindexben mutatkozik). A zöldség-, gyümölcsfélék nyári szezonális árcsökkenése ez évben a szokottnál kisebb mérvű volt, többségük ára jóval magasabb a tavaly július-augusztusinál. Az élelmiszereken kívüli javak közül a cigaretták 11, a szeszes italok nem egészen 2, a járműüzemanyagok 2-3, a lakbérek 5 százalékos áremelkedése a fogyasztási adók növelésének, illetve egyes önkormányzatok 50-150 százalékos lakbéremeléseinek következményei (az augusztus 20. után végrehajtott üzemanyagár-emelkedés nagyobb részben majd a szeptemberi árindexet növeli), továbbá figyelemre méltóak egyebek között különböző bútorok 2-7 százalékos, személygépkocsik 3-6 százalékos áremelkedései, a tüzelőolajok 5 százalékos árnövekedése. A nyár végi kiárusításokkal összefüggésben a ruházati cikkek összességét tekintve 0,8 százalék árcsökkenés mutatkozott. Az élelmiszereken kívüli javak 1,5 százalékos augusztusi ármelkedése a hatósági ármelések nélkül kimutatva kevesebb 1 százaléknál. Uyképpen augusztusban is érvényesült az a tendencia, hogy árnövekedésük csak azokban a hónapokban haladja meg a havi 1 százalék körüli mértéket, amikor - mint most júliusban és augusztusban - számottevő hatósági áremelések történtek. A 12 hónap alatti áremelkedés augusztusban az átlagosnál nagyobb - az előző hónapokhoz hasonlóan — az élelmiszerek (24,5 százalék) és a szolgáltatások (20,7 százalék) esetében; átlagos a szeszes ital, dohányárunál (19,9 százalék), és legkisebb a háztartási energia (11,3 százalék) és a tartós fogyasztási cikkek (12,1 százalék) esetében. A létminimum a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 1994. augusztusban 53 ezer 800 forintot tett ki, ez egy főre számolva 13 ezer 450 forintnak felel meg, ami az országos átlagra is jellemző. Az augusztusi áremelkedéssel összhangban a létminimumérték növekedése júliushoz képest e családtípusnál 800 forint, egy főre számítva 200 forint. A különböző családtípusok közül a létminimum egy főre jutó összege legmagasabb az aktív korú városi egyedülállóknál, ez 1994. augusztusban 18 ezer 800 forintot tett ki, és a legalacsonyabb a két felnőttből és négy 15 éven aluli gyermekből álló községi háztartásokban, ahol 1994. augusztusban 63 ezer 800 forint, egy főre számítva 10 ezer 630 forint volt a létminimum. Richter-nyitány Nemcsak a hazai, hanem az osztrák tőzsdepiac is várja a Richter Gyógyszergyár részvényeit. Az időpont kiválónak látszik, hiszen ősszel az értékpapírpiacok hagyományosan nagyobb forgalmat hoznak, mint az év más időszaka. A tőzsdei bevezetés előtt persze még vannak elintéznivalók. Mivel az AV Rt. már döntött a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. alaptőke-emeléssel egybekötött részleges privatizációjáról a jóváhagyott tranzakció végén az alaptőkéje zártkörű emeléssel 13,2 Mrd forintról 17,6 Mrd forintra emelkedik, és a külföldi befektetők több mint 25 százalékos részesedést szerezhetnek a legnagyobb magyar gyógyszergyárban. Szeptember 28-án lesz a társaság közgyűlése, amely majd a tőkeemelésről dönt. Ezután - várhatóan október elején - nyilvános forgalomba hozzák a részvényeket, az ÁV Rt. a hazai magán- és intézményi befektetők részére 464,5 millió forint értékű részvényt értékesít. Országszerte lehetőség lesz a jegyzésre, majd év végéig - lehetőleg minél előbb - következik a tőzsdei bevezetés. A Richter elődjét egy gyógyszertár megvásárlása révén 1901 -ben Richter Gedeon alapította. Az Rt. 1923-ban jött létre, a második világháború után államosították, de részvénytársaságként működött tovább, a részvények állami tulajdonban voltak. Amikor 1990-ben az állami vállalatból ismét Rt.-vé alakult, beleolvadt az időközben létrehozott Kőbányai Gyógyszerárugyár is. A Richter 10 évig adókedvezményt kapott, mivel konvertibilis valuta- bevételt biztosított az államnak. 1992 végén a társaság vezetése jelentősen megváltozott, és a cég komoly átalakítási programba kezdett. Szigorították a pénzügyi ellenőrzést, csökkent a létszám (12 százalékkal), hazai és külföldi orvoslátogató-há- lózatot építettek ki, vegyes vállalatokat hoztak létre a keleti piacon, koncentrálták a kutatásfejlesztést és nyitottabb licenc- politikát alakítottak ki a nyugati piacokon. A fő cél az volt, hogy a hagyományos termelésközpontúság helyébe a piaci szempontok kerüljenek. Ezért a Richter csökkentette, leállította, illetve értékesítette egy sor melléktevékenységét, pl. a kozmetikai üzletágat. A vezetés szerint a cég a kelet-európai és FÁK-beli hagyományos jó pozíciói miatt is vonzó partner lehet olyan nyugati cégek számára, amelyek új növekedési lehetőségeket keresnek a régióban. A társaságnak szándékában áll teljes szolgáltatásra szóló (full service) megállapodásokat kötni nyugati cégekkel, hogy törzskönyvezett reprodukciós és generikus termékeket szállítson kiszerelt, piacra kész formában a partnerek számára. A tőkeberuházás révén a cég el akarja érni, hogy a Richter kutató- és gyártóegységei megfeleljenek a szigorodó feltételeknek és hogy hatóanyag- és tablettagyártó berendezései legyenek. A külkereskedelmi termékforgalom Az 1994. január-júliusi külkereskedelmi termékforgalom főbb sajátosságai a következőkben foglalhatók össze. A behozatal folyó áron mért értéke összesen 780,6 milliárd forintot tett ki, ami 27 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A forgalom volumene mintegy 15 százalékkal bővült. A kivitel értéke az importéhoz hasonlóan mintegy 27 százalékkal nőtt, összességében azonban csak 561,5 milliárd forintot ért el; volumene összességében csaknem 12 százalékkal nőtt. Az áruforgalmi mérleg egyenlegében 219 milliárd forintos (mintegy 2,1 milliárd dollár) hiány keletkezett. A behozatalon belül az Európai Unió (EU) országaiból történt beszerzések az átlagosnál nagyobb mértékben bővültek (37 százalékkal), a fejlődő országokból,. valamint a Ke- let-Európából származó import növekedése pedig elmaradt attól (22, illetve 24 százalék). A kivitel értéke is az EU-országok viszonylatában nőtt a legerőteljesebben (36 százalék), míg a kelet-európai országok részére 13 százalékkal, a fejlődő országok részére pedig csak mintegy 4 százalékkal nőtt az értékesítés. A behozatal összehasonlító áron számított mintegy 15 százalékos növekedésén belül a legnagyobb mértékben, 20-21 százalékkal a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek importjának volumene bővült, kevésbé, 18 százalékkal az anyag- féleségeké, míg az átlagosnál mérsékeltebben, 10 százalékkal a gépbeszerzéseké. Az energiahordozó-beszerzések volumene csak mintegy 4 százalékkal nőtt. A kivitel volumenének átlagosan mintegy 12 százalékos bővülése úgy alakult ki, hogy a fogyasztási cikkek exportja 24 százalékkal, az anyagkivitelé 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, míg az élelmiszer-kivitel volumenének növekedése (8 százalék) elmaradt az átlagostól, a gépek, szállítóeszközök exportjában pedig 12 százalékos visszaesés következett be. A javításra behozott termékek visszaszállítását a forgalomból kihagyva a gépexport visszaesése csak mintegy 10 százalékra tehető. A forgalom ügylettípusonkénti részletezéséből megállapítható, hogy az úgynevezett általános termékforgalom a behozatalnak több mint a négyötödét, a kivitelnek pedig alig a háromnegyedét tette ki, s növekedése 26, illetve 23 százalékos volt. A kiemelt ügylettípusok közül a bérmunka forgalma jelentősen megélénkült. A kivitel csaknem egynegyedét kitevő aktív bérmunka értéke 44 százalékkal emelkedett. A javítás értéke ugyanakkor - importban, exportban - 12 százalékkal visszaesett. Tőzsdei jelentés Bár a tőzsdeindex a múlt héten 1581 ponton állt, 10 ponttal az azt megelőző hét végi érték felett, a tőzsdére a stagnálás, illetve a kisebb visszaesés volt jellemző. Az index ingadozása megnőtt, több alkalommal is 20 pontot meghaladó mértékben változott. Megnehezíti bármilyen előrejelzés készítését, hogy az index változékonysága egy papír, a Fotex árfolyamváltozása miatt következett be. A Fotex mint a legnagyobb kapitali- zációjú társaság nagy súllyal szerepel a tőzsdeindexben, árfolyamának változása érzékelhetően befolyásolja az index mozgását, különösen akkor, ha nagyobb volumenű üzlet jön létre. Az elmúlt héten az index mozgása a Fotex árfolyamának alakulását tükrözte, az árfolyam 1 forintos változása nagyjából az index egypontos változását okozta. A részvényszekció forgalma viszonylag alacsony szinten alakult. Egy nap átlagosan a tőzsdei részvények össznévér- tékének 0,05 százaléka cserélt gazdát, ami fele az élénkebb időszakokban szokásos 0,1 százaléknak. Az általános hossz hangulatot jelzi, hogy a kiemelt részvények közül egy hét alatt csak négynek emelkedett az árfolyama. Két hét alatt csak két papírral lehetett kisebb árfolyamnyereséget elérni, míg a visszaeséseknél nem volt ritka a 10 százalék körüli értékvesztés sem. Az elmúlt hét legnagyobb csökkenése a Danubius-rész- vénnyel következett be. Néhány kötésben a névérték alatt lehetett hozzájutni a szállodalánc részvényeihez, a hét végén azonban már ismét 1100 forint felett forgott a papír. A bizonytalanság továbbra is tart a kötelezettségvállalás ügyében, a legfrissebb hírek szerint a Danubius nem fizet, vitatja a kezesség jogosságát, inkább perre viszi az ügyet. A piaccal ellentétesen mozgott a Pannonplast árfolyama. Elénk forgalom mellett az árfolyam emelkedett, a kereslet felszívta a növekvő kínálatot. A Világgazdaság sorokban Peking. A korábban kizárólag katonai célokra fenntartott kínai atomipar jelenleg hetvenöt százalékban polgári célokra termel - állította a kínai sajtóban Csiang Hszin-hsziung, a Kínai Országos Atomipari Tröszt vezérigazgatója. Nyilatkozatában, melyet a China Daily című, angol nyelvű kínai lap közölt hétfői számában, kijelentette, hogy az utóbbi években 300 ezer alkalmazottat irányítottak át a nukleáris hadiiparból békés célú termelésre. Szavai szerint az ország atomipara részben szakmába vágó polgári tevékenységet folytat - atomerőműveket üzemeltet, radioaktív anyagok felhasználásával műszereket készít -, részint elütő tevékenységekbe fogott, egyebek között műtrágya- gyártásba. Bagdad. Jelentősen - esetenként a jelenlegi adagok felére - csökkenti az iraki kormány a nemzetközi embargó miatt már amúgy is szűkös ellátmányt a támogatott árú élelmiszerekből, elsősorban lisztből, rizsből és étolajból - jelentette a Dzsum- hurija című bagdadi kormány- lap. A legkomolyabb mértékben a rizsfejadagot kurtították meg: ebből a gabonaféleségből a kormány által fenntartott, alacsony árakat felszámító boltokban havonta 1,25 kilogrammot lehet a jövőben vásárolni az eddigi 2,5 kilogramm helyett. Lisztből hat kilogramm jár a korábbi kilenccel szemben, míg étolajból 625 gramm az eddig engedélyezett 750 gramm helyett. A kormánylap az immár negyedik éve tartó nemzetközi blokádot, valamint a hazai termelők által beszolgáltatott gabona elégtelen mennyiségét okolta a kényszerű szigorításért. (MTI) másik KRP-s papír, a Soproni Sörgyár viszont veszített értékéből, a potenciális befektetők kivárnak az árfolyam további esésére számítva. Visszaesett a Prímagáz is, amely korábban stabilan tartotta 2900 forint körüli árfolyamát. A társaság eredménye valószínűleg nem annyira kiemelkedő, mint ahogy azt a féléves gyors- jelentésben beállították, az árfolyam csökkenése emiatt következett be. A héten három új árfolyamcsúcs született. Tovább emelkedett a Pharmavit, így most 8000 forint a legmagasabb tőzsdei ár, bár ez csak egy 100 darabos kötés eredménye. Minden eddiginél alacsonyabb árfolyamot az Aranypók és az In- ter-Európa Bank ért el. A banki részvényekkel kapcsolatban tart a bizonytalanság, a jövő heti közgyűlés pozitív változásokat hozhat. Október 1-jétől várhatóan eltörlik a kamatjövedelmeket terhelő 10 százalékos forrásadót, míg az árfolyamnyereség adókulcsa továbbra is 20 százalék marad. Ennek kedvezőtlen hatása valószínűleg további árfolyamcsökkenések formájában megjelenik a tőzsdén is, hiszen az eltérő adózás miatt relatíve felértékelődik a fix kamatozású papírokkal elérhető hozam. Pénzpiac Hetek óta tart a forráshiány a magyar bankközi forintpiacon. Emiatt kis forgalom mellett a kamatszint alig változik, a 31 százalékos reposzint alatt folynak az üzletkötések. Zömében még mindig az egynapos lekötések uralják a piacot. A forintpiac alacsony forgalmával ellentétben jelentősen megnőtt a kereskedelem volumene a bankközi devizapiacon (a csütörtöki rekordforgalom 500 millió dollárra tehető). A forgalom bővülésével párhuzamosan nagymértékben nőtt a devizaárfolyamok volatilitása. Az MNB tájékoztatása szerint augusztus végén a folyó fizetési mérleg hiánya 2,4 milliárd dollár, ezt a Gyümölcstermelés. Az országban 1993-ban 1271 ezer tonna gyümölcs termett, az 1992. évinél 10 százalékkal kevesebb. A betakarított termés 81 százaléka az egyéb gazdálkodók, 19 százaléka pedig a gazdálkodószervezetek gyümölcsöseiben termett. Az ösz- szes gyümölcstermésnek több mint 64 százaléka alma volt, 819 ezer tonna, amely 23 százalékkal meghaladja az előző évben betakarított almatermést. Körtéből 1,5 százalékkal, közel ezer tonnával kevesebb termett, mint 1992-ben. Csonthéjas gyümölcsökben - az őszibarack kivételével - kisebb (1-14 százalékkal) termés volt, mint 1992-ben. Az ország 93 ezer hektáros gyümölcsösterülete 1500 hektárral csökkent a megelőző évihez viszonyítva, ugyanakkor a korábbi telepítésekből több termőre fordult, így a termőterület 200 hektárral növekedett. Az Állami Vagyonügynökség megkezdi a használaton kívüli, ám még termelőképes állami tulajdonban lévő gépek, berendezések eladását. Az első privatizációs gépbörze kedden lesz Taksonyban, amelyet továbbiak követnek. A gépeket főként készpénzért szándékoznak eladni, azonban kárpótlási jegyet is elfogadnak a helyszínen aznapi vételi árfolyamon. A taksonyi gépbörzén 55 vállalat 1250 gépét lehet megvásádeficitet azonban finanszírozták a külföldi tőkebefektetések, valamint a banki és vállalati hitel- felvételek. Állampapírpiac A héten túljegyezték a disz- kontkincstárjegy-aukciókat, a hozamsáv az 1 hónaposnál csökkent, a 3 hónaposnál pedig emelkedett az előző héthez képest. A rövid lejáratú kincstárjegyhozamot (kockázatmentes kamatlábat) reprezentáló DWIX-index 29,95 százalékra emelkedett. A költségvetési forgóalap átszervezése folytán csökkeni fog a piacról beszerezhető rövid távú költségvetési forrás, fokozatosan csökkentik a kibocsátandó kincstárjegyek mennyiségét, az 1 hónapos kincstárjegy-aukciókat meg fogják szüntetni. A következő héten 8 milliárdot bocsátanak ki az 1 hónapos, 1 milliárdot a 3 hónapos és csupán 3 milliárdot a pénteki 12 hónapos aukción. A kínálat visszafogásával a kamatszínvonal csökkenését szeretnék elérni, az állampapírok struktúráját pedig a hosszabb lejáratúak felé szeretné terelni a Pénzügyminisztérium. Mindezek mellett a 12 hónapos aukción aluljegyzés várható, a rö- videbb futamidejű kibocsátásoknál pedig túljegyzésre számíthatunk és alig változó hozamszintre. A változó kamatozású államkötvények közül az 1997/D és az 1997/E árfolyama is emelkedett. Előbbi az adóalap-csökkentés szempontjából kedvező lejárat (csak 1997. január 10-ig kell megtartani a befektetőknek), utóbbi pedig a kiugróan magas kamatozása (31,85 százalék) miatt lett drágább. Kevesen tudják, hogy1 az államkötvények rövid távra is igen kedvező befektetést jelenthetnek. A közeljövőben még jobban felértékelődhet szerepük, hiszen amíg a diszkont- kincstárjegy-hozamokra az árfolyamnyereség 20 százalékos adója a továbbiakban is megmarad, az államkötvények kamatadóját eltörlik. Gyümölcsösök telepítése 409 hektáron történt, ez a 1992-es telepítésnek 75 százaléka. A kivágás tovább mérséklődött, mindössze 5496 hektár gyümölcsöst szüntettek meg, szemben az előző évi 973 hektárral. Szőlőtermelés. A leszüretelt szőlőmennyiség 607 ezer tonna volt 1993-ban. Ez a szőlőtermés 8 százalékkal, 55 ezer tonnával kevesebb az 1992-esnél. Étkezési célra 46 ezer tonna szőlőt használtak fel, míg a termés 91 százalékát dolgozták fel, amelyből 3644 ezer hektoliter bor készült. Az összes szőlő- terület 1993-ban 132 ezer hektár, a termőterület pedig 107 ezer hektár volt. Mind az összes terület, mind a termőterület elmaradt az előző évitől. Szőlőtelepítés mindössze 96 hektáron történt, ugyanakkor a szőlőkivágás 543 ezer hektár volt, mindkettő jóval elmaradt az előző évitől. rolni. Az összértékük eléri a 220 millió forintot. A berendezések többsége textilipari és mezőgazdasági gép, jármű. Az ÁVÜ adatbázisában könyv szerinti értéken 3-4 milliárd forintnyi értékesíthető gép szerepel. A börzén felkínált állami vagyontárgyakat az akcióval megbízott Economix Rt. 10 millió forint vagyonérték alatt árverés útján, e felett pedig pályáztatással értékesíti. (MTI) A gyümölcs- és szőlőtermelés eredményei 1993-ban----------------------------------------------------------1----------------------Először, de nem utoljára Privatizációs gépbörze
