Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-22 / 223. szám

1994. szeptember 22., csütörtök Hazai tükör 3 Harminchat éve történt - a tévé most keresi őket Országos hírű volt a mezőtúri lakodalom A Filmhíradó annak idején megörökítette az eseményt, a Csak nézünk ... című tévéműsor pedig felhívásban kereste azt a me­zőtúri hét és túrkevei nyolc házaspárt, akik 1958 őszén a két vá­rosban közösen mondták ki a boldogító igent. A 36 évvel ez­előtti, országos hírű lakodalomról és az azóta eltelt évtizedekről faggatta lapunk munkatársa Mezőtúron Szabó Ferencet, aki akkor 25 éves volt, és feleségét, az egykori 20 éves Szőke Irént.- Kinek az ötlete volt, és kap- csolódott-e valamilyen neves eseményhez a hetes lakodalom megtartása?- Az akkori Petőfi Tsz veze­tője, Csuka László volt az, aki kitalálta a közös lakodalmat - kezdi a visszaemlékezést Szabó Ferenc, akit igencsak meglepett az újságíró látogatása. Nem nézte a tévé felhívását, és a „helybéli csatornákon” keresz­tül sem hallott róla, hogy keresi őket a Magyar Televízió. - Tudja, az ötvenes években na­gyon sok fiatal dolgozott a té- eszben, és az volt a szokás, hogy aki megnősült, az kapott egy hold háztáji földet. Mivel heten álltunk nősülés előtt, megkérdezett bennünket az el­nök, mit szólnánk egy közös la­kodalomhoz? Mi igent mond­tunk rá, így kezdődött.- És a folytatás?- A tsz és a tanács megadta a módját. Ötven lakodalmi hintó járta körbe a várost, és ötven- tagú cigányzenekar húzta a talpalávalót. A tanácsháza nagytermében 1200 vendégnek terítettek. A fővárosból lejött Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, aki nászajándékba egy-egy herendi étkészletet ho­zott, és valamennyiünk felesé­gét megtáncoltatta.- Ezek szerint igazi, hagyo­mányos lagzi volt?- Ami az ételeket illeti — tyúkhúsleves, birkapörkölt, éj­félkor disznótoros -, igen. A meny asszony tánc viszont nem az igazi „eladó a menyasz- szony!” volt. Be kell vallanunk- veszi át a szót a felesége -, hogy ha újrakezdenénk, csak „egyedi” lakodalmat csinál­nánk. Ne tűnjék hálátlanságnak, amit mondok, de így, hogy töb­ben voltunk, nem volt meg az esemény intim jellege. Ezt a férfiak, lehet, kevésbé, mi nők viszont igencsak éreztük.- Mi történt azóta, hogyan alakult az életük?- A három év katonaidőt le­számítva, 41 évet dolgoztam a tsz-ben. Vezettem tehergépko­csit, autóbuszt, innen mentem nyugdíjba. Méghozzá „kis- nyugdíjba”. Csak a nettó fize­tést számították, így a 16-17 ezer forintos havi átlag helyett 5410 forinttal bocsátottak a „szabadságba” - mondja kese­rűen Szabó Ferenc. - Van ugyan 800 ezer forint értékű vagyonrészjegyem és 80 ezer forint értékű üzletrészem, de az csak van. Ki tudja, látok-e be­lőle valamit?- Pedig igencsak szükségünk volna rá - szól közbe a felesége.- Nem értjük, miért van, hogy mindazok, akik az egykori tsz-be semmit sem vittek be, most széthordják azt. Én tanyán nőttem fel. Az apám aratógépet, lovakat, gazdasági szerszámo­kat adott a tsz-nek, és cserébe még csak nyugdíjat sem kapok. Három lányt - Éva, Magdolna, Violetta - neveltünk fel, két 10 éves fiúunokánk van, a harma­dikat most várjuk. Annak idején lajstromba vett tagként dolgoz­tam, így fizettek. A tb - hiába vittem két tanút - nem fogadta el a letöltött időmet. Hosszú évekig tbc-beteg voltam, három komoly műtéten estem át, majd gerinctörést szenvedtem. Mos­tanra pedig utolért a pajzsmi­rigybetegség és a magas vér­nyomás. 67 százalékos rokkant vagyok, és higgye el, nem tehe­tek róla.- Mellékeshez sem jutnak? Valamikor a tsz támogatta egy­kori tagjait, ha mással nem, terménnyel.- Valamikor igen. Mégpedig 1 hold háztáji földdel. Ma már ez nincs. Hektáronként termett az idén 50-55 mázsa búza és mi - földjáradék címen - 12 kg bú­zát kapunk aranykoronánként. Ez semmi! Jószágot - disznó, tyúk - csak saját fogyasztásra nevelünk. Más lett a világ. Nem lett volna szabad szétszedni a tsz-eket. Mára már csak az évenkénti nyugdíjasvacsorák maradtak, amikor kibeszéljük magunkból a bánatot. Mint az idén, szeptember elején a ligeti Akácfa vendéglőben, ahol a va­lamikori vőlegények, menyasz- szonyok közül is jó néhányan találkoztak egymással. A régi híradófelvétel megta­lálható a Közösségi Ház filmar­chívumában. Czikkely Anna A hitelszerződéshez elegendő a személyi igazolvány Magyar Suzukik tízszázalékos előleggel Új értékesítési konstrukciót vezet be péntektől a Magyar Suzuki Rt. Az Esztergomban gyártott kocsikat mostantól valamennyi márkakereske­dőnél az ár 10 százalékának befizetésével meg lehet vásá­rolni, s a négyéves futamidejű hitelszerződés megkötéséhez a személyi igazolvány felmuta­tása elegendő. A cég szeptember közepéig 11.500 kocsit értékesített, s több mint 13 ezer autót gyártott. Ez mindkét területen megfelel az 1994-es egész évi teljesítmény­nek. Március elején - az OTP-vel együttműködve - már bevezették a 10 százalékos ér­tékesítést, de ekkor még két ke­zesre is szükség volt, s az autó átvételét hosszú, esetenként he­tekig tartó hitelképességi vizs­gálat előzte meg. A körülményes hitelfelvétel ellenére sokan választották az autóvásárlásnak ezt a lehetősé­gét: míg korábban a magyar Su­zukik 65 százaléka „kelt el” részletre, a 10 százalékos akció kezdete óta ez az arány 80 szá­zalékra, nőtt,, Lepsényi István, a Magyar Suzuki Rt. vezengaz- gató-helyettese tájékoztatójá­ban elmondta: a most induló hi­telformát egy lízingcéggel dol­gozták ki, amely mögött a Pos­tabank áll. A futamidő legfeljebb negy­vennyolc hónap, a kamat vala­mivel magasabb, mint a to­vábbra is érvényben lévő OTP-hitel esetén. A márkake­reskedők arra számítanak, hogy jelentős lesz az új konstrukció iránti érdeklődés. (MTI) A megye negyedik legerősebb embere A testépítést nem lehet abbahagyni A 22 éves Dombóvári Zsolt, a megyei illetékhivatal ügyinté­zője bizonyára nem gondolta néhány évvel ezelőtt, hogy va­laha is ő lesz a megye negyedik legerősebb embere. A fiatalember 180 cm magas­ságához öt és fél évvel ezelőtt 60 kg társult, amikor is elhatá­rozta, hogy testépítő lesz.- Túl vékony voltam — em­lékszik vissza azokra az idősza­kokra, amikor elkezdett spor­tolni. Hobbiból kezdte, amatőr­ként a testépítést, ma már ver­senyekre jár.- Legutóbb 94 kiló volt a versenysúlyom, szeretném el­érni a 103-at.- Százhárom kiló... Ráné­zésre nem lehet megmondani magáról.- Mert ez izomból „jön ösz- sze”.- Hogyan készül egy ver­senyre?- Először az ember felépíti az izomtömeget. Ilyenkor naponta 300-400 kalóriával többet eszem, mint amennyit a szerve­zet eléget. Ilyenkor fontos az, hogy az ember minél nagyobb súlyokat emeljen. Az étrend is szabadabb a szokásosnál: ehe­tek például sült krumplit, amit verseny előtt nem. A verseny előtt le kell adni a zsírt és a vi­zet, hogy csak az izom marad­jon. Ilyenkor sokkal szigorúbb az étrend.- Mit ehet és mit nem?- Naponta általában 8-szor eszem (2 óránként). Rozskenye­ret, korpás kiflit, sok rizst. A fe­hérje a csirkehúsból és halból Dombóvári Zsolt versenyen el­húz egy autót jön össze, sertéshúst egyáltalán nem eszem. Emellett állandóan szükség van táplálékkiegészí­tőkre: vitaminokra, fehérjeita­lokra, ásványi anyagokra.- Ki készíti el az ételeket?- Én, mert akkor olyan, ami­lyet szeretnék. Vigyázni kell, hogy zsírmentes legyen az ét­rend. A csirkének például a bő­rét nem lehet megenni, mert ab­ban van a zsír. Kerülni kell a sült húst, inkább párolva meg­enni. Igaz, így nem olyan ízle­tes.- Megéri ez a sok lemondás?- Kárpótolja az embert, hogy látja magát edzés közben, látja. hogyan fejlődik. Most már pszichésen nem lehet abba­hagyni.- Bárki lehet ilyen, mint Ön, ha eleget edz?- Mindenki alakítható, ki jobban, ki kevésbé, de az tény, hogy kell hozzá adottság is. Zsolt étrendjéhez szigorú edzésrend is tartozik. Két nap edzést követ (napi másfél-két óra) egy nap pihenő. Verse­nyekre is jár.' Hetedik lett a ju­nior magyar bajnokságon, a vi­dékbajnokságon és az országos bajnokságon. Most a tavaszi or­szágos bajnokságra készül, leg­alább hatodik helyezést szeretne elérni. Persze, ez nem olyan egy­szerű, hiszen a testépítés drága sport. Zsolt is keres szponzoro­kat, de a mai világban ez nem könnyű. Arra a kérdésemre, hogy meddig szeretné folytatni a testépítést, így felel:- Versenyekre addig akarok járni, amíg fejlődni tudok. Hob­biszinten pedig minél tovább szeretném csinálni. Zsolt a megye legerősebb embere versenyen negyedik he­lyezést ért el. Mostanában gug­golásban hétszer kinyomja a 220 kilót.- Az erejét hasznosítja a hét­köznapi életben is? Ha például megtámadják az utcán, kiáll vagy elszalad?- Nem szoktak megtámadni. Ahogy ránézek: nem csodá­lom... Paulina Éva (Fotó: Barna Sándor) Kisújszálláson régi gond, hogy a Gyógyászati Segédeszközök Gyára messzire van a központtól. Mindez rendeződött, mivel a közelmúltban új üzlet nyílt a Deák Ferenc út 7. szám alatt, a 4-es főút mellett. Lehet itt vásárolni orvosi rendelvényre szobai, utcai toló­kocsit, járókeretet, mankót, botot, pelenkázónadrágot. Orvosi rendelvény nélkül kapha­tók a sportoláshoz szükséges védőeszközök, kondipánt, autósszemüveg, olvasószem­üveg, masszírozó, PVC-fóliás ágylepedök és még sokféle termék. -MJ­A bereki horgászegyesület tervszerűen gazdálkodik Nemcsak fogják, telepítik is a halakat A bereki horgászegyesület 1978-ban alakult, s azóta meg­kapták mindkét tó kezelési jo­gát. Jelenleg 209 helyi tagjuk van, s 40 esetben adtak ki éves területi horgászengedélyt. Az elmúlt két évben több százezer forint értékű halat te­lepítettek a két tóba, s hogy nem eredménytelenül, azt mutatja az is, hogy idén már sikerült ki­fogni egy 12,5 kilós harcsát is. Tavaly az önkormányzattól a telepítésre kaptak 100 ezer fo­rintot, melyet az egyesület pén­zéből kipótoltak - tudtuk meg Karsai János egyesületi elnök­től és Fagyai Zsolt titkártól. ' Tavaly tavásszál a/külső tóba ,ÍÖ ezer fprint, rnjg a belsőbe 6 ezer forint előnevelt csukát te­lepítettek, valamint 10-10 ezer forintért előnevelt amúrt is a tóba raktak. Ősszel a külső tóba 24 mázsa ponty került, mely az idén már méretes, kifogható volt. Miután a belső tó télen sem fagy be, így a vendéghorgászok januárban is szép számmal ér­keztek. Ekkor döntöttek arról, hogy 700 millió dévér keszeget és 200 kiló amúrt is telepítenek, melyek mára méretesek. Eddig 540 ezer forintot költöttek erre, hiszen a nyári hónapokban 400 kg méretes amúrt, 1160 kg pon­tyot raktak a tóba, melyből a vendégek jócskán fogtak másfél és három kg-os halakat. A jövő havi telepítésre kb. 300 ezer fo­rintjuk maradt. A közgyűlési határozatukban külön rögzítették, hogy milyen fajtából mennyi halat lehet fogni, s ha a 10 kilót megha­ladja a zsákmány egy darabja, akkor az engedély árát visszafi­zetik a horgásznak. Eddig még csak egyszer fordult elő, hogy külső tag fogott ekkora halat, s három esetben Karsai János volt ilyen szerencsés. Évente rendeznek tagjaiknak versenyt, melyet tavaly Fagyai Zsolt nyert meg, hiszen 3,5 óra alatt 280 halat akasztott a hor­gára. Ezt a rekordját idén is sze­retné megtartani, hiszen szep­tember 24-én a belső tavon lesz az idei verseny. A díjakat az egyesület és egy karcagi hor­gászcikk-kereskedő biztosítja. A jellemző halfajták ebben a tóban az amúr, a kárász, a ke­szeg, a csuka, a ponty, compó és a balun. A külsőn a ponty, az amúr, a harcsa, a keszeg, a csuka, a balin, a busa, a kárász várja a horgászokat. Szombaton a fahídnál talál­koznak 7 órakor azok a sport­társak, akik a sportszerűbb, egybotos, egyhorgos versenyt Szeretik, Az intenzív telepítés-! nek köszönhetően a 23 hektáron jócskán volt horgászszerencse; és sokan pályáznak a tóban lévő 30 kilós halra is, mely még nem akadt horogra. Az egyesület to­vább folytatja a haltelepítést. Eddig 900 napijegyet adtak el, s jövőre ismét bevezetik az üdü­lőjegyet is. - de ­Meszes - a kapus, aki kivédte a csatárok szemét Jó tíz évig a megye legjobb, de az bizonyos, hogy az egyik legjobb kapusa volt, mert mécs­esek tucatját hozta, Kunhegyes színeiben kivédte a csatárok szemét. így Meszesnek ismer­ték Abádszalókon, Tiszaszen- timrén, Füreden, Kunhegyesen, Jászberényben, Kunszentmár- tonban, szóval megyeszerte, pedig bő 43 esztendeje a matri- kulába Szabó Józsefként került a neve. A Mester kocsmában - Sza- lók és Kunhegyes között - vál­tunk szót komák, drukkerek, ismerősök társaságában. Hogy miért lett kapus? Mert annak nem kellett rohangászni, ezt mindig nagyon rühellte. így az­után a rossz nyelvek szerint be­állt a lécek elé: kezdetben hébe-korba megfogta a labdát. Azután nem csak hébe-hóban, de jószerével mindig, és tizenöt évesen már a nagycsapat kapu­ját őrizte Abádszalókon. Ami nem mellékes, időközben 176 centire nőtt.- Hej, Meszes, mondja az egyik drukker a kocsmában, ha az a drága jó apád észak-dél irányban még tíz centit csinál hozzád, legyőzhetetlen lettél volna! Ezen ő csak mosolyog. Tény­leg jó lett volna colosabbnak lenni, de hát istenem, így sike­redett. Huszonnyolc éve véd, je­lenleg ismét Szalókon, a má­sodosztályban, és az ötödik hely körül tanyáznak. Azért nem csak a foci körül forog, forgott az élete: közben megnősült, és a nemes szándék kézzelfogható eredménye egy huszonéves ifjú hölgy, meg egy tizennyolc esz­tendős fiú. Jelenleg a Meszes Bt. címszó alatt kereskedik, fuvaroz, me­zőgazdasági vállalkozó, földdel bajlódik, totóval-lottóval, ve­gyeskereskedéssel foglalkozik. Lót-fut reggeltől estig, és mel­lesleg élete végéig szeretne fo­cizni. Edzésekre nem jár, ideje sincs rá. Mindig Abádszalókon lakott, és azt is elmondja, teher­autójuk is akad. Erre közbeszólt egy hang hátulról.- Meszes, a kerékpárt is valid be! Szóval a bringa sem hiány­zik. De valami más igen. Tíz-egynéhány kemény évet le­húzott a kunhegyesi kapuban, és amikor nem régen kitellett neki, meg egy sérülés is közbe­jött, jószerével azt se mondták, állj arrébb. Megsértődött, nem sértődött, ma már egyre megy, de az tény: se búcsúmeccs, se egy medál, de még egy vacsora sem. Nem mintha arra a tányér birkapörköltre rá lenne szo­rulva, de hát úgy érzf tett ő annyit a hegyesi fociért, hogy az efféle ábránd talán-talán nem tűnik túlzottnak. Éppen ezért vár, hátha egy­szer érkezik egy telefon a he­gyesi városházáról: Meszes, ha erre vezet az utad, ugorj már be hozzám! Lenne egy kis megbe­szélnivalónk ... D. Sz. M. Tizenhét ország kiállítói a gazdanapokon- Napjainkban különösen fontos a szerepe az ilyen jellegű seregszemléknek, mert köztu­dott, hogy az elmúlt négy évben tönkretették a magyar mező- gazdaság termelési alapjait. A kormány részben emiatt határo­zott úgy, hogy nem csökkenti tovább a tartósan állami tulaj­donban lévő gazdaságok szá­mát. Az ágazat megújításához feltétlenül szükség van ugyanis a korszerű vetőmag-előállításra, a génállomány megőrzésére és a tenyészanyag-előállításra. É szavakkal nyitotta meg a III. nemzetközi gazdanapokat tegnap Bábolnán Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára. A négy­napos rendezvényen kétszáznál több kiállító vesz részt, a tavalyi 12 helyett immár a világ 17 or­szágából. Az államtitkár arról is szólt a népes hallgatóság előtt, hogy a tárca vezetése tisztában van az ágazat problémáival, de azok gyors orvoslására nincs ele­gendő pénz. Az 1994. évi pót­költségvetésből viszont 12 mil­liárd forintnyi többlettámoga­tást kap az ágazat. Emellett rö­videsen komoly export- és im­portkorlátozásokra lehet számí­tani a hazai piac védelmében. Ezen és más intézkedések eredményeként a kormányzat hárommilliárd dolláros export- árbevételt kíván realizálni 1996-ban - jelentette ki Kis Zoltán. A gazdanapokon és vásáron a két nemzetközi hírű bábolnai cég - a Bábolna Rt. és az IKR Rt. - mellett elsősorban olyan kiállítók kaptak helyet, akik részt tudnak vállalni a magyar mezőgazdaság új típusú kapcso­latainak létrehozásában. A ren­dezvények két helyen zajlanak. A szántóföldi gép- és kuko­rica-fajtabemutatókat az Ml-es autópálya bábolnai csomó­pontja környéki földeken tart­ják. A másik helyszín pedig a központi bemutatótér. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents