Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-20 / 221. szám

2 ICörkép 1994. szeptember 20., kedd Polgárháborús ruandai árvák A ruandai polgárháború miatt csaknem 150 ezer gyermek maradt magára. A II. világháború óta nem volt példa arra, hogy gyerekek ilyen nagy számban válja­nak árvává, vagy kerüljenek el szüleik mellől - közölte egy UNICEF-illetékes Za- ire-ban, az egyik Gomához közeli menekülttáborban. A tisztviselő elmondta: egyre több magára maradt gyer­meket találnak mind Ruan­dában, mind a szomszédos országokban: Ugandában, Tanzániában, Burundiban és Zaire-ban. Krajisnik fenyegetőzik Momcilo Krajisnik bosz­niai szerb parlamenti elnök vasárnap azzal fenyegető­zött, hogy a boszniai szer- bek megszakítják az együtt­működést az ENSZ-szel, ha a világszervezet megszi­gorítja az ellenük hozott büntető intézkedéseket. Krajisnik szerint a boszniai szerbek megbüntetése nem segíti a boszniai válság megoldását, sőt a szankciók megszigorítása a helyzet romlását hozza magával. John Major Szaúd-Arábiában Egynapos hivatalos láto­gatásra Szaúd-Arábiába ér­kezett John Major brit mi­niszterelnök. A brit kor­mányfőt tegnap Fahd király fogadta, aki elmondta: kész elfogadni Nagy-Britannia ajánlatát arra, hogy a szi­getország szakemberei se­gítsék az arab királyság ter­vezett privatizációs prog­ramjának véghezvitelét. A szaúdi uralkodó rövid tájé­koztatójában nem részle­tezte, hogy országa ipará­nak mely szektorait akarják magánkézbeadni. Iszlámistákat tartóztattak le Több mint 170 feltétele­zett iszlámistát tartóztatott le Egyiptomban a rendőrség a hét végén, miután a Dzsamáa Iszlámija által Felső-Egyiptomban elköve­tett merényletben életét vesztette négy rendőr és egy polgári személy. A belügy­minisztérium közleménye szerint a biztonsági erők va­sárnap a Kairótól 650 kilo­méterre délre lévő Kenához közeli faluban ártalmat­lanná tettek három szélső­séges muzulmánt, akik részt vettek a rendőrautót ért tá­madásban. Szarajevó védői provokálnak? Az ENSZ boszniai béke- fenntartó erőinek parancs­noka NATO-légicsapások- kal fenyegette meg a Szara­jevót védő, főleg muzulmá­nokból álló csapatokat. Sir Michael Rose tábornok az­zal vádolja őket, hogy pro­vokálják a boszniai főváros elleni szerb támadást. Negyedik országos térinformatikai konferencia Szolnokon Új témaként jelentkezik a területfejlesztés Továbbra is élen jár a közigazgatási információtechnológia legkorszerűbb eszközének - a térinformatikának - alkalmazá­sában megyénk. Lassanként tradicionálissá válik, hogy az or­szágos konferenciát minden évben Szolnokon rendezik meg. Idén már negyedik alkalom­mal, szeptember 29-30-án kerül sor a rangos rendezvényre, amelynek szervezésében a BM Választási és Informatikai Fő­osztálya, az OMFB, a megye és Szolnok város önkormányzata mellett a megyei Tákisz is köz­reműködik. A résztvevők köre, a három­száz érdeklődő - tájékoztatta lapunkat Pethö Sándor, a me­gyei Tákisz irodavezetője - a tavalyi évhez hasonlóan az ön- kormányzatok szakembereiből; vezetőiből; piaci szereplőkből: informatikai rendszereket kí­náló szakemberekből és vállal­kozókból; valamint a kormány­zati szervek képviselőiből tevő­dik össze. Beszámolók hangza­nak el az OMFB támogatta pro­jektek állásáról, de az is kiderül, jut-e központi pénzforrás a jö­vőben erre az önkormányzatok számára egyre fontosabbá, hasznosabbá váló szakterületre. Központi témaként került a na­pirendek közé a digitalizált ka­taszteri szabvány megszületé­sének, a digitalizált értékek cse­reszabatosságának kérdése. A plenáris ülések mellett há­rom szekcióban tartják az elő­adásokat. A minisztériumok munkatársai, sok neves előadó mellett a meghívottak között van dr. Zsuffa István, a Bel­ügyminisztérium helyettes ál­lamtitkára, Horváth János, a Miniszterelnöki Hivatal főtaná­csosa és Bottka Sándor, az OMFB elnökhelyettese.- Lesz-e új témaköre a konfe­renciának? - kérdeztük dr. Me­zei Imrétől, a megyei Tákisz igazgatójától.- Új témaként tűztük napi­rendre - válaszolta a szakember - a területfejlesztés, területi in­formációs rendszerek és a térin­formatika kapcsolatának megvi­tatását. A kormányprogram szerint várható, hogy készül egy terü­letfejlesztési törvény. Az ön- kormányzati törvény módosí­tása már említést tesz a terület- fejlesztési tanácsokról. Célunk, hogy ismertessük a területfejlesztés feladatait, szá­mításba vegyük azokat az in­formációs rendszereket, ame­lyek ebbe beépülhetnek, és megvitassuk, hogyan lehet ál­lami és önkormányzati szervek együttműködésével ezt az in­formatikai rendszert működ­tetni - mondotta Mezei Imre. A konferencián átadják azo­kat a díjakat is, amelyeket egy országosan kiírt pályázat kere­tében kapnak, akik a legérdeke­sebb térinformatikai számító- gépes megoldást fejlesztették ki az önkormányzati ingatlanva- gyon-kataszter nyilvántartására. S. Cs. J. A nagyvilágban történt Clinton: nem lesz invázió Az utolsó pillanatban hárult el Haiti fölül a katonai invázió veszé­lye: a Jimmy Carter vezette amerikai küldöttség vasárnap este az­után jutott megállapodásra Port-au-Prince-ben a haiti junta vezetői­vel lemondásuk feltételeiről, hogy a katonai-gépezet beindult, és az első amerikai szállítógépek már a szigetország partjai felé tartottak. A szemmel láthatóan megkönnyebbült Bili Clinton rendkívüli te­levíziós beszédben jelentette be, hogy a haiti junta három vezetője beleegyezett a hatalom önkéntes és békés feladásába. Ennek nyomán visszatérhet a szigetországba az 1991-ben elűzött elnök, Jean-Bertrand Aristide. Közölte, hogy a megállapodás hírére leállította az inváziót, és visszahívatta a repülőgépeket. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy a Port-au-Prince-ben kidolgozott egyezség végrehajtása ki­elégíti azokat az amerikai érdekeket, amelyeket csütörtök este az invázió célkitűzéseiként felvázolt: a polgári kormányzás helyreállí­tását a szigetországban, az emberi jogok tiszteletben tartását, az esetleges menekültáradat megakadályozását és az Egyesült Álla­mok presztízsének a fenntartását. Egyúttal bejelentette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának 940-es számú határozata alapján partra szállnak Haitin a nemzetközi köte­lék egységei; küldetésük az lesz, hogy a biztonság szavatolásával elősegítsék a hatalom átadásának békés feltételeinek létrehozását és a haiti demokratikus intézmények kiépítését. (MTI) Távoli-e a Távol-Kelet? Szekeres Imre frakcióvezető a kárpótlásról A címzett és céltámogatások a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) az emberek kárpótlásba vetett hitét. Tornyán József (FKGP) frakcióvezető sietett kijelenteni, hogy az MSZP frakcióvezetője nem követte a törvény akkori sorsát, hiszen a kisgazdák épp e törvény miatt léptek ki a koalí­cióból, mivel ők nem kárpótlást, hanem reprivatizációt szerettek volna. Füzessy Tibor (KDNP) frakcióvezető pedig úgy véle­kedett, hogy a parlament felada­tához tartozik ugyan a kormány ellenőrzése is, de nem az előző kormányé. Megkönnyebbülésnek tűnt Kónya Imre (MDF) ugyancsak napirend előtti felszólalása, aki az öt évvel ezelőtti évfordulóra emlékezett és emlékeztetett, amikor az állampárt és az ak­kori ellenzéki kerekasztal jeles személyiségei aláírták azt a megállapodást, amely a rend­szerváltást tette lehetővé. Mivel Kónya Imre néhány prominens személyiség (Antall József, Szabad György, Pozsgai Imre) nevét is fölemlítette az elnöklő Gál Zoltán, egy névvel maga is megtoldta, Nyers Rezsőével. Erre Torgyán József frakcióve­zető jónak látta megjegyezni, hogy Kónya Imre emlékezete meglehetősen szelektív, ugyanis a kisgazdák és a keresz­ténydemokraták sok kiváló egyénisége is ott volt az aláírók között. Kevéssel öt óra előtt, végre a parlament hozzáfoghatott napi feladatához. A címzett és cél- támogatásokról szóló törvény módosításához Kímcze Gábor belügyminiszter fűzött szóbeli ajánlást. Elmondta, hogy a mó­dosításra azért van szükség, mert változott a helyzet: torna­teremre és vezetékes vízhálózat építésére egyre kevesebb hely­ről kémek támogatást. A támo­gatandó célok között új lehető­ségként szerepeltetik a szociális bérlakások építését és a szilárd telepű szemétgyűjtők létesíté­sét. Van mit változtatni a mód­szereken is. Meg kell szüntetni az úgynevezett ígérvényes rendszert. Ez azt jelenti, hogy ha egy évben nem jut pénz va­lamely hasznos ügy támogatá­sára, úgynevezett ígérvényt ad a parlament az elkövetkező évre. Az ígérvény rendszere most megszűnik. S. J. Agráregyeztetés októberben Október elejére tervezi első ülését a Földművelésügyi Mi­nisztérium mellett működő ér­dekegyeztetési koordinációs fó­rum, miután a munkavállalók képviselőivel való megegyezést követően tegnap, a munkaadói szervezetekkel is sikerült meg­állapodni az érdekegyeztetés módjáról - jelentették be a tár­gyalást követő sajtótájékozta­tón. Kis Zoltán, a tárca államtit­kára emlékeztetett rá, hogy a fó­rum olyan konzultatív testület lesz, amely a szaktárca dön­tés-előkészítésében véleménye­zési jogkörrel rendelkezik. Az októberi első ülésen vár­hatóan megvitatják azt az ag­rárhelyzetet elemző és hosszú távú megoldási javaslatokat tar­talmazó dokumentumot, ame­lyet az agrárkoordinációs fórum dolgozott ki. Kérdésre vála­szolva elhangzott: tizenegy pontban tesz javaslatot az ag­rárválság kezelésére. (MTI) Formatervezők találkozója 1996-ban megrendezik ha­zánkban az ipari formatervezők nemzetközi seregszemléjét - je­lentette be Hegedűs József, az OMFB mellett működő Ipari Formatervezési és Ergonómiai Tanács irodavezetője a Vas me­gyei Zsennyén, ahol hétfőn ipari formatervezők műhelyta­lálkozója kezdődött. Az immár 18. találkozón Dél-Afrikától Hollandiáig nyolc ország for­matervezői vesznek részt. A műhelytalálkozón a hazai ipari formatervezésről elhang­zott: ahogyan a magyar ipar padlóra került az elmúlt évek­ben, úgy romlott a formaterve­zők helyzete is. A nagyvállalati, gyári megrendelések elmaradá­sával válságba került ez a fontos szakma. (MTI) A mongóliai sztyeppéktól - Kínán át - Indonézia tropikus sziget­világáig terjed Göncz Árpád ázsiai körútja. A magyar államfő tíz­napos látogatássorozatát pár éve még sokan hajlamosak lettek volna „turisztikai vállalkozásnak’' tekinteni, de ma már jelentős politikai és gazdasági súlyú utazásról van szó. Kelet- és Délkelet-Ázsia ugyan földrajzilag nem került semmivel sem közelebb saját régi­ónkhoz, ám ami a gazdasági fejlődés kölcsönös impulzusait, a szóba jöhető együttműködés lehetőségeit illeti, rövidült, s nem is keveset a távolság. Tanulni a Távol-Kelettől? Méghozzá nem a szuperfejlett Japán­tól, hanem mondjuk a múlt terheivel, az örökölt elmaradottsággal máig küzdő Kínától? Ha valaki csak régi sablonokban tud gondol­kodni, furcsán hangozhat a kérdés. Ám az elhamarkodott válasz előtt idézzük fel a tényt, hogy Kína immár évek óta a túl gyors (!) növekedés problémáival birkózik, s jelenleg is az okoz problémát a pekingi vezetésnek, miként tudják „lehűteni”, fékezőpályára állítani a gazdaság „túlfűtött mozdonyát”. Kész megoldásokat átvenni? Másolni? Ez nyilvánvalóan nem jö­het szóba, már csak a gyökeresen eltérő adottságok, körülmények miatt sem. Ám a módszerekkel megismerkedni, a különbségekben is meglelni a felhasználható, átvehető elemeket - ez mindenképp hasznos lehet. Piacot jelentenek e távoli országok? Kétségtelenül. Ám nem csupán azt. Ha sikerül felismerni, hogy partnerek is lehet­nek, akkor igazolódik be a mostani, államfői úthoz hasonló vizitek igazi haszna. S akkor nem az jut eszünkbe elsőnek, hogy Ulánbátor, Peking és Dzsakarta nagyon messze van... Ferenczy Europress Válaszolnia kell-e Für Lajosnak a parlamenti bizottság kérdéseire? Titokvédelem: Janus-arcú paragrafusok Ismeretes, hogy a különböző személyek megfigyelése kap­csán fölmerült: a Katonai Biz­tonsági Hivatal az előző ciklus idején a törvényi előírásokat sértő titkosszolgálati eszközö­ket is alkalmazott tevékenysége során. Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti bizottság zárt ajtók mögött folytatja a meg­hallgatásokat, s a vizsgálódás egyik lehetséges fejleménye, hogy a képviselői testület a volt honvédelmi miniszter meghall­gatását is kezdeményezi. Für Lajos azonban máris kije­lentette: annak idején esküt tett az államtitkok megőrzésére, s ehhez most is tartja magát. Amiből önként adódik a követ­keztetés: a honvédelmi tárca volt vezetője nem kíván eleget tenni egy esetleges parlamenti bizottsági meghallgatásra szóló meghívásnak. Illetve ha eleget tesz, nem biztos, hogy vála­szolni is fog a kérdésekre. Joga-e a vizsgálóbizottságnak a politikus megidézése a valóban államtitkot képező témában, s jogszerű-e a Für Lajos által előre jelzett álláspont, hogy tudniillik nem tesz eleget a vá­laszadási kötelezettségnek? A kérdésre az államjog szakembe­rei szerint nem adható egyér­telmű válasz. Egyik oldalról alkotmányos előírás mondja ki, hogy minden magyar állampolgár köteles a parlamenti bizottság előtt felké­résre megjelenni, ott a kért ada­tokat közreadni és legjobb tu­domása szerint vallomást tenni. Ugyanakkor egy 1987-ben született törvényerejű rendelet nyolc alpontban pontosan kö­rülhatárolja az államtitok fo­galmát. Ennek d) pontja egyér­telműen kimondja, hogy az ál­lami szervek különleges hír­közlő berendezésére és infor­mációvédelmi eszközére vonat­kozó adatok államtitoknak mi­nősülnek. Erre hivatkozással a volt miniszter érvelhet úgy, hogy e titokkal kapcsolatos in­formációkkal - esküjének meg­felelően - nem szolgál, még parlamenti bizottságnak sem. Persze a képviselői grémium ezt kifogásolhatja, egyebek közt azon az alapon is, hogy az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága rendszeresen tárgyal ál­lamtitoknak minősülő kérdése­ket, a nemzetvédelmi bizottság pedig csak állandóan titkos anyagokat tárgyal - szabályos titokőrzési körülmények között. A jogi és értelmezési prob­léma külön sajátossága, hogy a paragrafusok nem tartalmaznak szankciót arra a/ esetre, ha va­laki a parlamenti bizottság előtti válaszadás kötelezettségének nem tesz eleget. Férenczy Europress m / PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA * PANORAMA ‘ PANORAMA * PANORAMA A hidegháború utolsó játszmája Elvis Presley életben van! Elnéptelenedett a „Bioszféra-2” Carlos Fuentes, a Magyarországon is ismert világhíró mexikói író, az El País vasárnapi számában megjelent cikkében elemzi Kuba és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatát, azt a hidegháború utolsó játszmájának nevezi. A két ellenfél harmincöt éve pókerezik - írja Fuentes -, és Fidel Castro minden játszmát megnyer, pedig csak egy hatos pár van a kezében, az amerikai elnökökében pedig ász póker. Amerika három dolgot követel harminc éve Kubától az embargó megszüntetéséhez: hogy szakítsa meg a kapcsolatait a Szovjetunió­val (megszakadt); hogy vonja vissza a csapatait Angolából (vissza­vonta); hogy ne támogasson fegyveres mozgalmakat Latin-Ameri- kában. (Nemcsak nem támogat, de kitűnő viszonyban van a legtöbb ottani neoliberális, kapitalista kormánnyal.) Mit kellene még tennie Kubának? A jelenlegi helyzetre csak a tárgyalás lenne a megoldás. Az em­bargó ugyan sokat ártott a szigetországnak (bár közel sem annyit, amennyit Fidel Castro eleve bukásra ítélt gazdaságpolitikája, amely káoszba taszította a karibi térség legtermékenyebb szigetét), de ugyanakkor használt is, amennyiben lehetővé tette Castrónak, hogy kijátssza a nacionalizmus ütőkártyáját, és szüntelen a forradalom eredményeinek védelmére hivatkozzék. (MTI) Elvis Presley él, méghozzá nem csupán emlékezetünkben, hanem hús-vér mivoltában, és jól van, bár szüntelenül költöz­ködnie kell - állítja most kiadott könyvében egy Elvis Presleyt kutató csoport. A „team” termé­szetesen a néhai (?) Elvis legfa­natikusabb híveiből áll, akik évek szorgos munkájával fejtet­ték meg a nagy rejtélyt, miért is kellett Elvisnek színleg távoz­nia az élők sorából. Nos, Elvis a szervezett bűnözés részéről a családját ért fenyegetések miatt választotta a „tetszhalotti” sze­repet. Az „elvisológusok” két és fél éves kutatómunkával azt is megfejtették, hogy Elvis teme­tésén még csak nem is emberi holttest, hanem viaszfigura fe­küdt a koporsóban. Erre a leg­főbb bizonyítékuk, hogy egyet­len halott ember sem képes ve­rejtékezni, viszont egy viasz­bábu igencsak „harmatossá” vá­lik, ha kikerül a szabadba a mélyhűtőből. A rejtély leplét lehullató „elvisológusok” csa­patát egyébként egy bróker to­borozta össze. Akad a teamben író, de névtelenségbe burkolózó szövetségi hivatalnok is. Lehet, hogy a fantasztikus eredmények ellenére is marad olyan ember a földön, aki sze­rint mégsem biztos, hogy Elvis él, de az biztos, hogy a kutatás eredményeiről szóló könyv na­gyon szép példányszámban kel majd el. (MTI) Kerek hat hónapos ottlakás után elhagyta az amerikai Arizona ál­lamban létesített óriási üvegházat, a „Bioszféra-2”-t annak mind a hét lakója. Az Edward Bass texasi milliárdos által finanszírozott ku­tatási projekt résztvevői - köztük Bernd Zabel müncheni villamos­mérnök - palacsintás búcsúreggelin szorítottak kezet egymással. Az arizonai sivatagban kereken 1,3 hektárnyi területen üvegbe zárt minivilágot hoztak létre - trópusi erdőket, szántóföldeket, sza­vannát és óceánt. A vállalkozás célja az volt, hogy bebizonyítsák: az ember egy elszigetelt rendszeren belül is képes ökológiailag önellátó formában fennmaradni. A 150 millió dolláros üvegházban egy nyolctagú csoport már előzőleg eltöltött két teljes esztendőt. Hozzájuk képest a „Bioszféra-2” lakói - férfiak és nők - viszony­lag rövid időt töltöttek a kísérleti telepen. Ezt azonban szándékosan tették, az üvegház ugyanis az elkövetkező hét hónapban rendelke­zésére áll különböző tudósoknak, akik ott, mint „rövid időre beköl­tözők”, különböző konkrét kísérleteket végezhetnek. Zabel mérnöknek a DPA által idézett szavai szerint különösen az orvostudomány, a lélektan és a táplálkozástudomány területén kí­nálkoznak a „Biszféra-2”-ben elvégezhető projektek. Egyúttal el­mondta azt is, hogy az üvegházban eltöltött hat hónap „kemény” volt, de a tapasztalatokat feltétlenül hasznosnak tartja. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents