Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)
1994-09-16 / 218. szám
/ Világgazdaság - sorokban Valutaleértékelés A Lengyel Nemzeti Bank havi 1,6 százalékról 1,5 százalékra csökkentette a nemzeti valuta automatikus leértékelésének ütemét. Mint a bank szóvivője közölte, e lépést a külkereskedelmi mérleg javulása és a devizatartalékok immár tartós növekedése tette lehetővé. A lengyel valutakosár 45 százalékát teszi ki az amerikai dollár, ugyaneny- nyit a német márka, 5 százalékot az angol font és ugyanennyit a svájci frank. Drákói adók Svájcban A svájci hatóságok drákói adókkal kívánják rászorítani az országon keresztülhaladó külföldi kamionokat arra, hogy - a februári népszavazás követelményének megfelelően - a vasutat vegyék igénybe a tranzitra. Az egyik svájci lap értesülése szerint az új adók bevezetése után 400 svájci frankkal drágább lesz közúton átszelni az alpesi országot, mint vasúton. Adolf Ogi közlekedési miniszter azt mondta, hogy a tervet részleteiben még nem dolgozták ki, de megerősítette, hogy az elképzelések a lap által megszellőztetett irányba mutatnak. A népszavazás arra kötelezi a kormányt, hogy 2004-ig terelje vasútra a Svájcon áthaladó kamionforgalmat. Évente mintegy 350 ezer teherautó használja Svájcot tranzitországként. Budapesti átlag- kereset: Bombayjel egy szinten A világ legdrágább városa Tokió, de az ottani átlagfizetésből az átlagnál jobban lehet megélni. Budapest a bérek vásárlóerejét tekintve a világ 53 nagyvárosa közül a 48. helyen áll: egy budapesti átlagfizetés annyit ér, mint az indiai Bombayben kapott kereset - ez derül ki az olasz 11 Sole 24 Ore című gazdasági napilap statisztikájából. Az olasz lap 108 árucikk, illetve szolgáltatás (beleértve a lakbért) árából állította össze azt a „kosarat”, mely- lyel az átlagkeresetek vásárlóerejét mérték. Alapként (100 százaléknak) az egyik legdrágább olasz várost, Milánót vették. Fizetésükből legjobban a luxembourgiak élnek meg (173,93 százalék), a legrosszabbul az nigériai főváros, Lagos lakói (4,27 százalék.) Kö- zép-Európából két várost vizsgáltak: Prágát (27,13 százalék) és Budapestet (24,09 százalék). A budapesti „szinthez” Bangkok (26,37 százalék) és Bombay (23,63 százalék) áll a legközelebb. Elutasított IMF Elveti a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által javasolt gyors változtatásokat a fehérorosz kormány reform- programja. A programtervezet, amely még Luka- senko államfő jóváhagyására vár, az IMF által ajánlott drákói intézkedések nélkül próbálja meg leszorítani az inflációt és felgyorsítani a privatizációt. - Az új program a piaci tényezőkön alapszik. Folytatódni fog a privatizáció, de nem teremtünk piaci viszonyokat egyik napról a másikra, miként azt az IMF akarta ránk erőltetni - mondta a fehérorosz kormányfő. A terv értelmében ez év végéig 10-11 százalékra szorítják le az inflációt, amely jelenleg havi 30 százalékos tempóban vágtat. A mezőgazdaság újjászervezését sürgeti a MOSZ A szövetkezeteket is konszolidálni kell Augusztus végén lejárt számos szövetkezet hitel-visz- szafizetésének határideje, de - és ez már előre látható volt - az adósok nem tudták kiegyenlíteni a számlát. Jelenleg legalább 700 szövetkezet áll a felszámolás küszöbén. Ha ezek kiesnek a termelésből, veszélybe kerülhet az élelmiszer-gazdaság, s lehetetlenné válik a városi lakosság ellátása. A szövetkezetek megmentése érdekében - a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége szerint - az eddiginél szélesebb körben kellene kiterjeszteni rájuk az adóskonszolidációt. Annál is inkább, mert e gazdaságok megszűnésével senki sem járna jól: a tagok és a tulajdonosok üzletrésze örökre elveszne, a hitelezők is csak a követeléseik egy részéhez jutnának hozzá. Ezért a MOSZ szerint elengedhetetlen, hogy a bankok leírják vagy legalább névértéken elengedjék a szövetkezetek fen- álló tartozásait. A gazdálkodók helyzetének megerősítéséhez szükséges a termelés jövedelmezőségének stabilizálása is. Ennek egyik sarkköve a belföldi élelmiszer-fogyasztás további csökkenésének megállítása. A kiskereskedelmi forgalom ugyanis az év első felében több mint 7 százalékkal esett vissza. Mivel a fogyasztás szinten tartása az áraktól függ, az áfa-kulcsok emelésének befagyasztását javasolja az érdekvédelmi szervezet. A szövetkezetekre - szintén az érdekképviseletek véleménye szerint - foglalkoztatási szempontból is szükség van, hiszen vidéken, a falvakban gyakran nem kínál más munkalehetőséget, mint a föld. Ezért fontos lenne, hogy a kormány adó- kedvezményekkel támogassa a mezőgazdaságba befektetni szándékozó vállalkozókat. Az érdekképviselet felhívja a figyelmet arra, hogy régen jelentős haszna származott a szövetkezeteknek, s ezen keresztül a lakosságnak a tsz-ek mellék- tevékenységéből. Voltak olyan szövetkezetek, amelyek bevételük legalább felét a különféle ágazatokból termelték ki. Ezeket a lehetőségeket kell újra megkeresni, mert ez elemi érdeke a szövetkezeti tagoknak és az egész országnak. B. Zs. (FEB) Kelet-Európa mezőgazdaságáról A keleti mezőgazdaság hanyatlása 1990-ben kezdődött és 1991-1992-ben felgyorsult, 1993-ban azonban már csak 1,6 százalékkal csökkent tovább Európa keleti felén a termelés. A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének (WIIW) mezőgazdaság-szakértője, Zdenek Lukas azt várja, hogy Közép-Európában az idén kissé megnőhet a betakarított gabona mennyisége 1993-hoz képest, Oroszországban azonban további romlás következhet be - áll a Die Presse osztrák napilapban, mely elemzést közöl Kelet-Európa mezőgazdaságáról. A lakosság vásárlóerejének csökkenése volt a mezőgazdaság értékesítési problémáinak legfontosabb oka. A keleti polgárok leginkább olyan drágább élelmiszereken takarékoskodtak, mint a hús és a tejtermékek, és olcsóbbakkal helyettesítették őket. E folyamatot az agrártámogatások erőteljes visszafogása kísérte. Ez magyarázza azt a tényt is, hogy a keleti országok a csökkenő agrártermelés ellenére sem fokozták a mezőgazdasági cikkek behozatalát, hanem éppen ellenkezőleg, csökkentették azt. Mivel a termelési költségek gyorsabban növekedtek, mint a - messzemenően liberalizált - értékesítési árak, a mezőgazdasági üzemek bevételei romlottak - állapítja meg a Die Presse. Az agrártámogatások szintje különösen a visegrádi országokban (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) volt továbbra is alacsony, mivel a pénzeszközök szűkösek. Mindazonáltal Ukrajnában és Oroszországban annak ellenére folytatódik a válság, hogy ott a támogatások viszonylag magas szinten maradtak. Lukas szerint különösen a fejlettebb visegrádi országokban folytatódhat az elvándorlás a mezőgazdaságból. Az OECD adatai szerint a mezőgazdasági szektorban foglalkoztatottak részaránya egyértelműen magas ebben a térségben: Csehországban, ahol a legalacsonyabb, 6,5 százalék, Magyarországon 8,1, Szlovákiában 10,3, Romániában 32,2 százalék. (Összehasonlításul: Ausztriában a dolgozók 5,4 százaléka tevékenykedik a mezőgazdaságban.) A WIIW szakértője szerint olyan kevésbé fejlett országokban, mint Bulgária, Románia és Ukrajna, rövid távon megmaradhat a túlfoglalkoztatottság a mezőgazdaságban. Ez hozzájárulhat az élelmiszerrekkel történő önellátáshoz, és fontos szerepet tölthet be olyan társadalmi problémák enyhítésében, mint a munkanélküliség. (MTI) Bankárklub Bankárklub alakult Fejér megyében a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságának kezdeményezésére. A klub célja, hogy szakmai fórumot biztosítson a növekvő számú pénzintézeti dolgozók részére. Jelenleg a klub 207 tagú zártkörű szervezetként működik. Őszi pénzügyi zsonglőrök Hogyan osztják be járandóságukat a kisnyugdíjasok? Csodák pedig vannak... Mert gyerekek, unokák a megmondhatói, hogy ha megszorulnak, s hamarjában kisebb pénzbeli vagy egyéb „gyorssegélyre” szorulnak - a nagyszülőkre mindig számíthatnak. Pedig az átlagnyugdíj jelenleg 12 600 forint, s nagyik százezrei élnek ennél alacsonyabb, a létminimumtól is elmaradó járandóságból. Mi az öregek pénzügyi zsonglőrmutatványainak a titka? - kérdeztük Keszthelyiné dr. Rédi Máriát, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetőjét.- Felméréseink azt mutatják, hogy a kisnyugdíjasok kiadásainak összetétele sajátos, sokban eltér más társadalmi rétegek jövedelemfelhasználásától. A 60-70-es korosztály tagjai persze a létfenntartáshoz nélkülözhetetlen költségekből jószerével semmit nem tudnak lefaragni. Sőt, az aktív keresőknél többet, járandóságuk 40 százalékát fordítják például élelmiszerekre. Nem mintha nagyobb étkűek lennének - hanem mert azt tartják, hogy a gyerekek, unokák kínálására, megvendégelésére mindig kell lennie a háznál némi többletnek. Második legnagyobb, 18 százalékos kiadási tételük a lakbér és az egyéb rezsiköltség. Nincs módjuk az évek múlásával párhuzamosan növekvő egészség- ügyi költségek csökkentésére sem: a nyugdíjasok jelenleg járandóságaiknak átlag 5 százalékát hagyják a gyógyszertárakban. Minden más vonatkozásban azonban nagyon visszafogják személyes igényeiket. Jellemző, hogy havi pénzükből például átlagosan csupán 6-6 százalékot fordítanak ruházkodásra, közlekedésre, illetve telefonra, postára, s ennél is kevesebb, mindössze 4,5 százalék jut szórakozásra, üdülésre. Ugyancsak a nehéz anyagi helyzet készteti őket arra, hogy általában többet költenek háztartási, lakásfelszerelési kellékekre, mint mondjuk élvezeti cikkekre, kávéra, cigarettára, italra vagy az otthont szebbé, kényelmesebbé tevő berendezések vásárlására. A nyugdíjasok háztartás-statisztikájának egyik érdekes adata, hogy az „egyéb” kiadások kategóriájában 3,5 százalékkal szerepelnek a biztosításra, illetve szerencsejátékra (lottó, sorsjegy stb.) szánt forintok - erre azonban többnyire nem saját helyzetük jobbítása, hanem a gyerekek, unokák esetleges istápolása reményében költenek. Pénzügyi bűvészmutatványaiknak tehát - a számok tanúsága szerint - jórészt az a titka, hogy saját magukra a lehető legkevesebbet fordítják; lemondanak az esetükben luxusnak számító szórakozásról, utazásról, üdülésről. Kényelmi szolgáltatásokat - mosatás, ta- karíttatás stb. - csak a legminimálisabb mértékben vesznek igénybe. N. Zs. (FEB) Túl a mélyponton Tíz százalékkal növelte idei értékesítését és 800 ezer hektoliter sört forgalmazott eddig a Kanizsa Sörgyár Rt., s ezzel túljutott a mélyponton. A növekedésből 100 ezer hektolitert jelentenek a bajor licencű Hof- brau-gyártmányok. Miután közel három héttel ezelőtt a világ hatodik legnagyobb sörgyártója, a dél-afrikai SÁB cég hollandiai leányvállalata 100 százalékos tulajdonosa lett az 1 milliárd 200 millió forint alaptőkéjű kanizsai társaságnak, pénzügyi kondícióik is jelentősen erősödnek. Jövőre a gyári csúcskapacitást megközelítő egymillió hektoliternyi sör forgalmazását tervezik. Mától Nagykanizsán háromnapos sörfesztivált rendeznek, amelyen országos sörivóbajnokot is avatnak. (MTI) Adókedvezmények Lapunkban minden második héten péntekenként közöljük a Magyar Nemzeti Bank államkötvény-árfolyamait. Sajnos az elmúlt időszakban többször előfordult, hogy a listában szereplő kötvényeknél nem minden esetben szerepelt az, hogy az adott kötvény adóalap-csökkentő lehet-e. Ézért most csokorra szedtük, melyek azok a kötvények (a listában *-gal jelölt), melyeknél adóalap-csökkentést igénybe lehet venni. Általánosan igaz, hogy az újabb kibocsátású kötvényeknél - amelyeknél 1997-ben vagy azt követő évben (években) jár le a futamidő - vehető igénybe a kedvezmény. így az 1997/A, továbbá az 1997/C, /D, /E, /H, /J, valamint az 1998/A sorozatoknál, ha a feltételeknek eleget tesz a a kötvény birtoklója. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.09.16-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. szept. 16-ig (%) 1994/A 98,37 98,13 20,09 1994/B 96,37 96,11 13,04 1995/A 88,07 87,35 16,07 1995/B 87,40 86,62 14,35 1995/C 94,75 94,40 10,88 1995/F 91,30 90,70 3,54 1995/G 92,68 92,01 1,98 1995/H 92,74 92,03 0,32 1996/A 84,77 83,38 11,84 1996/B 89,05 88,12 11,36 1996/C 88,84 87,88 10,45 1996/F 88,14 87,04 5,85 1996/H 96,81 95,66 10,55 1997/C * 82,82 81,38 9,27 1997/D * 100,50 99,50 17,74 1997/E *1997/H * 97,79 96,03 7,67 1997/J * 100,00 99,00 5,99 1997/K * 99,00 98,00 3,20 1998/A * 100,00 99,00 12,99 Az oldalpárt szerkesztette: Vági E. Zoltán Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. * = A *-gal jelölt államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja és azokat a lejáratig birtokában megtartja.
