Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

Vállalkozók figyelmébe! Gazdasági kamarák a start előtt Talán nem árt sokszor elis­mételni, hogy még ez évben megalakul három gazdasági kamara. A kézműves-, az ipari és kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági. E három kama­rába függetlenül a gazdálkodási formától, nagyságtól, minden vállalkozás besorolásra kerül. Az adatok feldolgozása folya­matosan halad, s várhatóan szeptember közepére, végére befejeződik. S bár nem lesz 100 százszázalékos a nyilvántar­tásba vétel, a megyei kamarák megalakulnak. Mielőtt azonban ez megtör­ténne, az egyes kamarák min­den településen kifüggesztit a tagok jegyzékét 10 napig. Ezen a határidőn belül lehet észrevé­telt tenni a kifüggesztéssel szemben. Magyarul, ha egy vál­lalkozás nem ért egyet a besoro­lással, akkor az ideiglenes szer­vezőbizottság felé jelzéssel él. Az észrevételeket az ISZB-nek három napon belül el kell bírál­nia, ha viszont nem ért egyet az adott észrevétellel, akkor bíró­ságra köteles az ügyet áttenni. Ezt követően kell szakosztá­lyokba sorolni a tagokat. A me­gyei kézműveskamara ISZB-je már döntött abban, hogy az or­szágosan elfogadott 12 szakosz­tályt hozzák létre. A szakosztá­lyi elnökség 5, 7 vagy 9 főből állhat, erről majd az egyes szakosztályoknak kell dönteni. A megyei küldöttek száma 60 lesz. Ezenfelül létre kell hozni egy felügyelőbizottságot is, mely három tagból áll majd. Egyik legfontosabb szervezete lesz a kamaráknak, így a kéz­műveskamarának is, az etikai bizottság. Az ISZB döntése sze­rint 9 tagból szerveződik ezen bizottság. A szakosztályok magalaku­lása után küldötteket kell vá­lasztani a kamarai közgyűlésre. Mint fentebb említettük, a kül­döttek száma a kézműveseknél 60 tag lesz. A jogszabály azt mondja ki, hogy ha létrejönnek a kamarák, a szakosztályok, ak­kor az ISZB-t ki kell egészíteni 11-ről minimum 33 főre! Bár a többi kamaráról egye­lőre nincs információnk, annyi bizonyos, hogy várhatóan szep­tember 20-a után a kézműves­kamara kifüggeszti a települé­seken a tagjegyzéket. Munkaerő-piaci helyzetkép Csökkent a munkanélküliek száma A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ ál­tal nyilvántartott munkanélkü­liek száma a júliusi 31 ezer 813 ról 31 ezer 270 főre mérséklő­dött. A regisztráltak létszámá­nak csökkenése Karcag, Kun- szentmárton és Jászapáti kivéte­lével valamennyi'körzetre jel­lemző volt. Ennek megfelelően tovább javult a megyei munka­nélküliségi ráta értéke, 15,8 százalékról 15,5-re. Az állástalan pályakezdő fia­talok zárónapi állománya 3900 volt, számuk előző hónaphoz képest 241-gyei növekedett. A munkanélküliek teljes létszá­mán belül arányuk 11,5 száza­lékról 12,5-re emelkedett. Augusztusban 1790 munka- nélkülit vettek fel a munkaügyi központ kirendeltségei a nyil­vántartásba, ebből az újra visz- szatérők (korábban már szere­peltek a nyilvántartásban) ará­nya 61,1 százalék. Az állástala­nok közel egyharmada utolsó munkahelye szerint a feldolgo­zóiparból (318-an) és a mező- gazdaságból (226-an) érkezett. A frissen végzett pályakezdők közül 500 főt meghaladó lét­szám regisztráltatta magát eb­ben a hónapban. Előző hónaphoz viszonyítva augusztusban kismértékben nőtt a munkáltatók munkaerőigénye. Felajánlható állásajánlat 1196 szerepelt a zárónapon, 20-án, a nyilvántartásban, százötvennel több, mint júliusban. A munka­helyek 48,5 százalékát a szol­noki, 12 százalékát a kisújszál­lási körzet gazdálkodói jelentet­ték be. Jelentősebb létszámigény a feldolgozóipar (42,2 százalék) és a nem anyagi ágak (37,8 szá­zalék) területéről érkezett. A mezőgazdasági munkaerő ke­reslete megyei szinten alig negyven főre korlátozódott. A betöltendő munkahelyek 43,1 százaléka szakmunkára, 20,5 százaléka betanított mun­kára, 12,6 százaléka pedig se­gédmunkára vonatkozott. Az ál­láshelyek egyharmada már alapfokú végzettséggel is be­tölthető volt, a szakmunkás-bi­zonyítvány meglétét az állás- ajánlatok 40 százalékánál igé­nyelték a munkáltatók. Augusz­tusban számottevő (40 feletti) kereslet mutatkozott a cipőfel­sőrész-készítő, szabó, varrónő, textilkonfekcionáló, ba­romfi-feldolgozó, ügynök, ta­nító foglakozásokban. A munkanélküliek 36,3 szá­zaléka, összesen 11353-an kap­tak munkanélküli-segélyt vagy -járadékot. Az ellátottak 54,7 százaléka férfi, 45,3 százaléka nő, a nők aránya növekedett jú­liushoz képest. A havi átlagos munkanélküli-járadék összege 10 ezer 678 forint. Az ellátás­ban részesülők 57,5 százaléka hat hónapja, 38,3 százaléka fél év és egy év között, és 4,3 szá­zalék egy évnél hosszabb ideje kapja a járadékot. Tovább emelkedett a jövede­lempótló támogatottak állomá­nya. 1994 augusztusában 14 ezer 26-an vették igénybe a szociális juttatást. Az elmúlt egy hónap alatt az érintettek lét­száma 124-gyel emelkedett. A regisztrált munkanélküliek mintegy 8,9 százaléka nem volt jogosult anyagi juttatásra. Gazdagné Molnár Tünde Preferenciális amerikai vámelbánás Kedvezmények megszűnés előtt Az Amerikai Egyesült Álla­mokba exportáló hazai vállala­tok várhatóan csak szeptember 30-án 24 óráig szállíthatják termékeiket vámmentesen az US A-ba. Ekkor jár le ugyanis a GSP, az általános preferenciális vámelbánást biztosító rendszer­ről szóló amerikai törvény hatá­lya, és ezt követően várhatóan a magyar - és más GSP-elbánást élvező országokban lévő - cé­gek exportáruira a legnagyobb kedvezményes vámtételek lesz­nek érvényesek. A GSP meghosszabbítását az amerikai kormányzat már kez­deményezte az USA Kongresz- szusánál, ám lehetséges, hogy az ehhez szükséges törvény megalkotására szeptember 30-áig nem kerül sor. Ebben az esetben a GSP által biztosított vámmentességet csak a s ;p- tember 30-án 24 óráig az USA-ba érkező szállítmányok élvezhetik. • Az Egyesült Államok kor­mányának szándékában áll rö­vid időn belül meghosszabbí­tani a rendszert, így elképzel­hető, hogy az amerikai hatósá­gok a meghosszabbítás hatályba lépéséig beszedett importvá­mokat később visszatérítik, ez azonban további törvényhozási döntés függvénye. Az átmeneti helyzetben az exportáló magyar vállalatok áruikat vámraktárak­ban helyezhetik el a GSP meg­hosszabbításáig, vagy kifizetik a kivetett vámot, és ezt később, ha erre lehetőségük lesz, vissza- igénylik. (MTI) Üzleti ajánlatok Kód: 2886. Ajánlat: indiai komputer- és szoftverkereskedő cég hasonló profilú magyar vállalatokkal, disztribútorokkal keres kapcsola­tot. Kód: 2887. Ajánlat: svájci cég kínál pelen­kákat és egyéb csecsemőápolási cikkeket. Kód: 2888. Ajánlat: olasz gyártó cég elekt­romechanikai készülékek (egyenirányítók) ér­tékesítéséhez ügynököt keres. Kód: 2889. Ájánlat: indiai gyártó cég ügy- nököt/forgalmazót keres termékeire: változatos típusú természetes selyemanyagokra, kéziszö­vésű selyemtermékekre stb. Kód: 2890. Ajánlat: indiai gyártó, exportáló cég tiszta selyemanyagokat, egyéb selyemter­mékeket ajánl, a legkülönbözőbb minőségben, változatos színekben. Kód: 2891. Ajánlat: magyarországi cég, amely előregyártott elemekből készült házak gyártója, hasonló tevékenységet folytató ma­gyar cégekkel vagy ácsműhelyekkel keresi a kapcsolatot, együttműködés céljából. Külön­böző faelemek vásárlásában érdekelt, de szóba jöhet vegyes vállalat alapítása, közös gyártás megvalósítására, illetve komplett ácsműhely megvásárlására is. Kód: 2892. Ajánlat: németországi cég 40 daab dresszúrkocsit és konflist vásárolna Ma­gyarországról. Kód: 2893. Ajánlat: akácfából készült négy­szögletű és hegyezett karók gyártóival keres kapcsolatot német cég. Kód: 2894. Ajánlat: német cég magyaror­szági farmerruházat-gyártókkal keresi a kapcso­latot. Kód: 2895. Ajánlat: német cég fúrt, mart és esztergált munkadarabok, valamint kisebb mé­retű acélszerkezetek gyártóival keresi a kapcso­latot. Kód: 2896. Ajánlat: gépkocsi-önindító mo­torok és generátorok felújítására szakosodott belga cég magyarországi forgalmazót keres, jó minőségű, garanciás termékeire. Meglévő háló­zat előnyös. Kód: 1897. Ajánlat: sütőiparban használatos gépek, készülékek német gyártója gyártókapaci­tást keres berendezéseinek bérmunkában tör­ténő gyártására. Gyártógépeket és know-how-t is ad. További információ: Pro-NEX Kft. Szolnok, Baross u. 10-12. Tel./fax: 56/344-052 Üzletember­találkozók A megyei Vállalkozásfej­lesztési Iroda még ez évre két üzletember-találkozót is szervez. Mindkettő várha­tóan decemberben lesz. Egyik esetben kijevi, míg másik esetben moszkva megyei gazdasági szakem­berekkel, üzletemberekkel találkozhatnak megyénk vállalkozói. Magyar nemzeti kiállítás Szlovéniában A szlovéniai Ljubljanában október 27-31. között magyar nem­zeti kiállítás lesz. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfej­lesztési Iroda biztosítja mindazon vállalkozók részére a megjelenés lehetőségét, akik részt kívánnak venni az adott régió legdinamiku­sabban fejlődő piacának rendezvényén. Az általános jellegű kiállí­táson való részvétellel kapcsolatos információkat a Vállalkozásfej­lesztési Irodában (VFI): Szolnok, Baross u. 10—12. tel.: 56/423-134; fax: 56/423-122 Kontra Levente ad. Jelentkezni szeptember 20-áig lehet. A VFI azoknak a vállalkozóknak, akik közvetlenül nem kívánnak részt venni - jelenlétet biztosít minimális térítés ellenében. Láncreakció - a HungarHotelsnél Szeptember 19-e határideje annak a pályázatnak, amely után kiderül, hogy ki üzemelteti ha­zánk legnagyobb szállodaláncát. A HungarHotels jelenleg 15 ho­telt magában foglaló együttes, idetartozik Budapesten például az Astoria, a Fórum, a Fla- mengo. Vidéki tagjai a Rába Győrben, Sopronban a Lővér Szálló, Balatonfüreden a Marina és az Annabella, Pécsett a Pan­nónia és a Palatínus, Egerben a Park. Ezen szállodáknak és köz­vetve a városoknak, az önkor­mányzatoknak egyáltalán nem mindegy, milyen tőkeerővel rendelkező és milyen működési tapasztalatokkal bíró cégek irá­nyítják majd a patinás „intéz­ményeket”. Az Állami Vagyonügynökség a részvények 51 százalékát kí­vánja eladni, és a meghirdetett pályázat első fordulója már le is zárult. A második körben 5 je­lentkező bízik a kedvező elbírá­lásban, akik már megtették vég­leges ajánlatukat. A határidőt várja a CP Holding, a Safari Rt., az Intercontinental és a Tara In­ternational. Várja továbbá az American General Hospitality Inc., a világ hetedik legnagyobb szállodaüzemeltető vállalata. Az európai gyakorlattól eltérő üz­letpolitikája szerint a cég nem tulajdonosa az általa kiválasztott szállodáknak, csupán üzemelte­tője azoknak. Kapcsolatban áll a Mariott-, a Sheraton-, a Hilton-, a Radisson- és a Holiday Inn-lánccal. A szerződések alapján az American General teljes körű szolgáltatást nyújt, beleértve a szállodák számviteli, pénzügyi, marketing-, beruházási és fenn­tartási feladatait, a munkaválla­lókkal kapcsolatos összes teen­dőt is. Ezekért a hotel nyeresé­gétől függő díjazásban részesül. Az amerikai vállalat 1993-ban szerződött egy Los Angeles-i szállodatulajdonossal, egy telefontársasággal, és mi­után fölmérte, mit tud kihozni a szállodából, szigorú költségel­lenőrzést vezetett be, kidolgozta a piackutatási programot, úgy­nevezett franchise-megállapo- dást kötött egy jó nevű lánccal. Ezek után a korábbi 54 százalé­kos szobafoglaltság két év múlva 80-ra nőtt, az átlagos szobaár 78-ról 88 dollárra emel­kedett, a szálloda üzemi ered­ménye a kétszeresére nőtt. Az American General a szer­ződés időtartama alatt mindvé­gig nagy figyelmet fordít a szál­lodák folyamatos felújítására, karbantartására és a szolgáltatá­sok minőségére. Ennek érdeké­ben a dolgozók részére egységes munkaköri és ügyviteli le­írásokat készít, valamint bizto­sítja rendszeres továbbképzésü­ket is tanfolyamok, előadások és dolgozói csereprogramok szer­vezése révén. Ábrándozásokkal megalapozhatjuk-e az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat? Mintegy ötven vállalkozó vett részt Szolnokon, a Helyőr­ségi Klubban az Incoterms Bt. által a Magyar Logisztikai Egyesület védnökségével, szep­tember 5-6-án megrendezett vámügyi szakmai napokon. A Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága, a Szolnoki Városi Prancsnokság, a Magyar Gazdasági Kamara és a Magyar Logisztikai Egyesület szakem­berei közreműködésével tré- ningszerűen vittatták meg a külkereskedelmi ügyletek gya­korlati megvalósításának legak­tuálisabb kérdéseit, feladatait és követelményeit. Öt fő célkitűzésnek tett eleget a tanácskozás, köztük annak is, hogy a jelenleg több mint ötezer érvényben lévő jogszabály kö­zül a külkereskedelmet közvet­lenül vagy közvetve érintő alapvető szabályzók, összefüg­gések bemutatásra kerültek. Az előadók érzékeltették az európai integrációval összefüggő jogal­kotási harmonizálási kötelezett­ségünket is. A társulási megál­lapodás hatálybalépésétől (1994. február 1.) számított há­rom éven belül - többek között - vámjog, a műszaki szabályok, a versenyjog, a fogyasztói ér­dekvédelem, a fuvarozás és a környezetvédelem, a második ütemben - öt éven belül - a pénzügyi szolgáltatások, a bankjog, az adózás és a társa­sági jog szabályait kellene meg­alkotni, illetve a közösségi jog­hoz igazítani. Az érdeklődők megismer­kedhettek az egységes európai árufuvarozási, tranzitrendszer­hez történő csatlakozás feltétel- rendszerével, valamint ezzel kapcsolatos azonnali teendők­kel. Be kell vezetni és legalább egy évig nemzeti okmányként kell alkalmazni a SAD okmányt (angol nevén Single Adminiszt- ration Document). A tervezet szerint Szolnok megyében már október 1-jétől bevezetik, tel- jeskörűen pedig 1995. január 1-jétől. A SAD okmányok a külkereskedelmi ügyletek szinte valamennyi lényeges in­formációit tartalmazza. Fontos feltétel az egyez­ményben meghatározottak sze­rinti áruszállításokhoz kapcso­lódó garanciarendszer kialakí­tása - tudhatták meg a részve­vők. A parlamenti megvitatásra előkészített új vámjogi és vám­tarifatörvény lényegét ismer­tetve fókuszba került a vám- ügynökségi, vámügynöki rendszer működési mechaniz­musa. A jogalkotás előkészítésében részt vevők a gyakorlati szak­emberektől kaphattak instruk­ciókat a racionlitás és a végre­hajthatóság szempontjából. A rendezvény logisztikai tár­saság védnöksége mellet zajlott, így a nemzetközi logisztikai rendszerben a vámkezelések he­lye, szerepe, jelentősége is teret kapott. A szakmai napok egyértel­műen rámutattak arra, hogy az Európai Unióhoz történő csat­lakozásunknak, a profit, illetve nemzeti jövedelem termelésnek komoly feltételei vannak a vál­lalkozók, a különböző szakha­tóságok, intézmények felé, to­vábbá az iskolarendszeren kí­vüli szakmai képzés és az isko­larendszerű felsőoktatás vonat­kozásában is. A külgazdasági képzések so­rán a nyelvismeret, az informa­tika, a marketing, a kommuni­káció tartalmi hátterét kell, hogy jelentsék a külkereskede­lem végzéséhez - a nemzetközi logisztikai követelményeinek érvényesítéséhez - szükséges aktuális szakmai ismeretek. E nélkül önmagukat tükörben áb­rándosán 'nézegető, mesedél­utánok elringató eszközévé „fej­lődnek” ezen igen hasznos tu­dományágak. J Dr. Jernei Bálint Német javaslat az EU-tagságra Három lehetőséget is felvá­zolt a kelet-európai országok in­tegrálására az Európai Unió külügyminisztereinek hét végi találkozóján az a javaslat, ame­lyet a házigazda német diplo­mácia terjesztett a tizenkettek legmagasabb szintű döntéshozó fóruma elé, s amelynek tartal­mát a brüsszeli kiadású Agence Europe szellőztette meg. Eszerint az EU féléves elnök­ségét adó német delegáció „Gondolatok tíz kelet- és kö­zép-európai ország fokozatos integrálására a közös védelmi és külpolitikába” címmel vitára bocsátott munkaokmánya a hat, már társulást aláírt kelet-euró­pai ország - így köztük Ma­gyarország -, valamint a balti államok és Szlovénia bevoná­sával számolt. A lehetőségek közül az első a tíz ország párhu­zamos EU-, NATO-, és Nyu­gat-európai Unió-tagságát vetí­tette előre; a második variáció országonkénti differenciálást helyezett kilátásba; míg a har­madik esetben „fokozatos integ­rációról” beszélt, elvezetve vé­gül ezen országokat az egyes szervezetekben a tagságig. Az Agence Europe értesülé­sei szerint a vitában Alain Juppé francia külügyminiszter úgy vélte, hogy jóllehet, formailag az első forgatókönyv - a párhu­zamos bevonás - volna a logi­kus, a gyakorlatban azonban mégis a harmadik lehetőség be­következtét valószínűsítette. Douglas Hurd elsősorban a német felvetés azon elemével szállt vitába, amely a tíz orszá­got látszólag együttesen kezeli. A brit diplomácia vezetője úgy vélte, hogy célszerű bizonyos különbséget tenni közöttük: így például, ha az el is képzelhető, hogy a visegrádi országcsoport egy időben váljék a három eu­rópai szervezet tagjává, ugyanez szavai szerint már nem járható például Bulgária vagy Románia esc' ben. Formális? nőst csak a hat társult kelet urópai országgal folytat az EU intézményesített politikai-külpolitikai párbeszé­det, amennyiben a tizenkettek és a Hatok külügyminiszterei félévenként közös munkaülést tartanak. A következő ilyen ok­tóber 31-én Luxembourgban lesz. (MTI) \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents