Új Néplap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-16 / 218. szám

1994. szeptember 16., péntek Az tJj Néplap K.unszent már toriban 7 Jobb összeköttetés Ki szelet vet, vihart arat? Réz László polgármester sok új hírrel tud szolgálni. Közülük az egyik szinte szenzáció- számba megy. Még ebben a hó­napban megkezdik ugyanis a Kungyalut egyelőre Tiszaföld- várral összekötő, 7 kilométernyi út építését. A későbbiekben, persze a pénztől függően, Mart­fűt célozzák meg. Ezzel 20-25 éves vágy teljesülne, minthogy Martfű és ezzel Szolnok - de ha kiterjesztjük képzeletünket Sal­gótarján és Szeged vagy akár Losonc és Szabadka - sokkal közelebb kerülne egymáshoz. Hiszen nem kellene bemenni Tiszaföldvárra, Cibakházára és Cserkeszőlőre, ezt a nagy ka­nyart egyből, nyílegyenesen le lehet majd vágni. Egyelőre azonban még Tisza- földvár egy részére be kell térni, mert oda csatlakozik az út. Az út egy része, Kunszentmárton és Kungyalu között már aszfal­tozott, de keskeny; természete­sen kiszélesítik. A beruházás 70 millió forintot igényel. Bérbe adták a szemétszállí­tást és a szemétkezelést is a Bar- tus Kft.-nek. Július 1 -je óta az ő feladatuk e kettő ellátása. Csak­hogy hamarosan betelik a telep, és újat kell építeni. Ez már nem csak Kunszent feladata, hanem a régióé. Ezért Szelevény hatá­rában 1995-1996-raúj szeméte- lepet építenek, ahol több telepü­lés szemetét kezelik majd. Kicsi a tűzoltóság helye is. A Réz László városban önkéntesek működ­nek, de a megnövekedett felada­tok ellátására helyük kevésnek bizonyul. Tulajdonképpen a vá­rosnak nem nagyon kellene a bővítés, hiszen ha valami na­gyobb gond adódik, a közeli szentesi tűzoltósággal a bajt el tudják közösen hárítani. Csak­hogy a Tiszazugnak már életbe­vágóan kellene a nagyobb tűzol­tóság. Ezért 1995 végéig a volt munkásőrlaktanyát átalakítják, benne három szerállást hoznak létre. Az önkéntesek mellett pe­dig hivatásos tűzoltók is lesz­nek. A munkahelyteremtő be­ruházás 80 millió forint költsé­gét teljes egészében a Belügy­minisztérium állja. Új csoportosulás jött létre nemrégiben a városban. Dr. Ba­lázs József ügyvéd egyike az el­sőként csatlakozóknak A Váro­sért Gondolkodók Klubjához. Bár nem itt lakik, de hosszú évek óta a városban dolgozik. - Az évek során láttam és érez­tem, hogyan épül le ez a város, az egyébként sem túl magas színvonaláról. A csoport a kon­cepciónélküliségben látja a hi­bát. Ezért felvetjük azokat a gondolatokat, és a városvezetés tudtára hozzuk azokat a gondo­kat, amiket nem vesz észre, de az embereket érdeklik. Nyilván­való, hogy bírálni nagyon könnyű, de javaslatokat is te­szünk. Most az önkormányzati választások előtt megpróbálunk a város lakosságához úgy szólni, hogy fokozott figyelmet fordítson arra, hogy olyan em­berek kerüljenek be a testületbe, akik a város gondjai megoldá­sában tenni tudnak. Nem a vilá­got akarjuk megváltani, hanem kimozdítani a várost az állóvíz­ből. Vitkó Gyula építési vállal­kozó az egyik alapító dr. Meny­hárt Miklós városi főorvos és a szolnoki dr. Somodi László ügyvéd mellett. Vitkó Gyula szerint azokat beszélik meg az időközben 10-12 tagúra duzzadt csoporton belül - amelyben megtalálható minden pártállású, valamint közhivatalnok, mun­kanélküli is -, amiket az embe­rek az utcán is kitárgyalnak.- Én helyi születésű vagyok, még a dédapám is kunszenti. Gyökereimmel kötődöm a vá­roshoz. Mi nem támadjuk a ve­zetést, de meg akarjuk mondani, hogy mi hogyan csináltuk volna. Nem kibicként kívánunk részt venni a helyhatósági mun­kában. Négy-öt társammal in­dulunk is a választásokon. Ott akarunk lenni a városi vezetés­ben. Ha nem is kerülünk be, ta­nácsadó testületként bármikor állunk az új vezetés rendelkezé­sére. Mit beszélnek most az embe­rek? - kérdezzük. - Hogy a vá­rosi költségvetési hiány 100 mil­lió fölötti; hogy a híd felújítási költségével túllőttek, már 80 millió fölött tartanak, és három tervet is készíttettek jó pénzért; hogy a szolnoki Vízmű Rt. veze­tésében - jó keresettel - benne van a polgármester is, ezért nem lépett ki a város az rt.-ből és ezért drága a víz; hogy a polgármester Amerikában és Dr. Balázs József Svájcban tanulmányozta az ön- kormányzatok működését, utóbbi helyen hivatali gépkocsi­val járt, pedig nem is biztos, hogy újraválasztják. Akkor meg minek volt kint? A lehetőséget, hogy a fel­adott labdát az „ellenfél” terüle­tére visszaüthesse, természete­sen megadtuk Réz László pol­gármesternek is. Százmillós-e a hiány? - kér­deztük. - Kétszáz! - kiált fel.- Szóval ez az, amikor vala­kinek fogalma sincs arról, hogy mi a valóság, de mindenáron szerepelni, valami nagyot akar mondani - folytatja nyugodtan a város első számú vezetője.- Nincs ugyanis hiány. Hitelt vettünk fel, és ezt nevezhetik hi­ánynak. Hitelünk összesen 48 millió. Ebből a pedagógusok kötelező fizetésemelése tízet tesz ki. A többit a hídra és az alatta átmenő új gázvezetékre vettük fel, amivel bővülhet a gázszol­gáltatás, ugyanis a régi gázfo­gadó kapacitása már kimerült.- Mi van a három hídtervvel és a 80 milliós hídfelújítással?- Mindhárom terv különböző időben készült, hiszen korábban úgy volt, hogy 200 millióért új hidat kell építeni. Az idő válto­zásával azonban senki nem tudta ezt a költséget vállalni. A felújítás pedig 60 milliót tesz ki.- A vízművel mi a helyzet?- En az elszakadást pártol­tam a kezdetekben. Megbeszél­tem ezt a vízműtelep vezetőjé­vel, még idegen szakértőt is fel­kértem a helyzet elemzésére. így alakult, hogy végül nem léptünk ki, úgy gondoltuk, nézzük meg, Vitkó Gyula hogyan alakul az rt. élete. Hi­szen azért itt egy város vízellá- tátásól van szó! Egyébként is, az rt.-vel a szerződést csak 3 évre kötöttük. 1995-ben ugyanis fel kell oszlatni, mert régiónként különválik.- Hogyan volt kint Ameriká­ban és Svájcban?- Amerikában a megyével voltam kint, mint legidősebb polgármestert meghívtak. Kivit­tek, hát kivittek. Svájcban azon­ban a szabadságom ideje alatt voltam, teljesen magánúton, magánautóval! Miért, egy pol­gármester nem mehet szabad­ságra? * Ennyit az első pengeváltás­ról. Mindenesetre a válaszokból úgy tűnik, a nem ott, nem úgy és nem is az történt esete áll fenn. Megújul a zsinagóga A zsinagóga a kultúrát szolgálja majd A városban a második világháború végéig nagy létszámúnak mondható zsidó hitközség létezett. Ma egy ember vallja magát izra­elita vallásának. Szép templomuk is volt, ami idővel nagyon leromlott. Csakhogy a '80-as évek végén apró lépésekben elkezdődött a felújítása. Meg­csinálták a tetőt, tavaly pedig az egyik toronyra új lemezborítás ke­rült, idén ugyanezt tették a másikkal is. Időközben az önkormányzat az áfésztől az épületet meg is szerezte. A felújítást az önkormányzat és a műemlék-felügyelőség finan­szírozza. Hátravan még a csatornázás, a külső vakolás, a kerámiadí­szítés és a belső helyreállítás. Az épületet valamilyen kulturális célra szeretnék hasznosítani. Világot láttak Jobb sorsra lennének érdemesek Két helyi fiatal a napokban Strasbourgban járt, hogy talál­kozzon sorstársaival. Elmond­hatták problémáikat, gondjaikat, esetleges örömeiket. Kölcsönö­sen kitárgyalták, melyik ország­ban milyen a helyzetük. Főleg vidéken. Kovács Henriett és Mészáros Gábor 12 ország fiataljaival ta­lálkozott. Kirándulást is szer­veztek részükre Luxemburgba. Henriett negyedikes gimnazista. Gábor nem tudott középfokú is­kolát végezni, ő már most mun­kanélküli. Kijutásukat a városi önkor­mányzatnak és Nász Margitnak, a mozgássérültek megyei szer­vezete vezetőjének köszönhetik. Minthogy mindkét fiatal mozgássérült. Itt mindent megkap a test és a lélek A földi halandó, akinek átlagéletkora (férfi esetében) 66 év, sőt, a legújabb adatok szerint még erről a szintről is csökkenő, igencsak szájtátva hallgatja a Psycho-Natura Egészségvédő és Szolgáltató Bt. Mátyás király, utcai ,.qrv$>si rendelőjében hallottakat. Mert itt, ahhoz, hogy az ember egész­séges maradjon vagy hogy visz- szaállítsák egészségét, szinte minden adott. Mégpedig termé­szetes (gyógy)módon. A lényeget dr. Gogh Edit mondja el, aki kollégájával, dr. Kiss Mihállyal tavasz óta rendel egy magánház egyik részében kialakított rendelőben. Ők ket­ten nagyon sok mindenhez érte­nek: a doktornő ugyanis ideg- gyógyász és pszichiáter főor­vos, okleveles lézergyógyász és akupunktőr, míg a doktor úr az általános orvosláson kívül a természetgyógyászathoz, a ra- diesztéziához és a bioenergeti­kához is ért. A rendelőben a két orvos a hagyományos orvosi ismerete­ket ötvözte a természetgyógyá­szattal, a relaxációval, a masz- százsterápiával, az akupunktú­rával. A sor nem is biztos, hogy teljes. A két szakember a test és a lélek egységére törekszik. - A betegségek kialakulásánál min­den esetben figyelembe vesszük a beteg pszichéjét és az otthoni környezetét. Mert hiába mon­dunk mi nagyon szépeket, ha hazamegy a páciens, és elkezdi ütlegelni az alkoholista férje - mondja a doktornő. A kellemes rendelőben kü­lönböző kombinációjú - számí­tógéppel vezérelt - akupunktu- rás, elektroakupunktúrás és lé­zerkészülékkel,; sőt, a stre&sebe- . tegségek legmodernebb gyógy- \ eszközével, az agy tréner ké­szülékkel is gyógyíthatják a vendégeket. Ezenkívül a home­opátiát, a moxaterápiát, a rela- xációt, az auravizsgálatot és a bioenergiát is bevetik. Kompu­teres diagnosztikával állapítják meg a bajokat. A gép könyörte­lenül feltárja a test mélységeit, ha tetszik, ha nem, mindent ki­mutat. Sokfelől „zarándokolnak” a rendelőbe. Sokan jönnek a fő­városból, de volt már betegük Norvégiából, Horvátországból és Ukrajnából is. Rendszeres vendégük egy amerikás ma­gyar. \ A lézeres akupunkturás ké­szülékük szinte egyedülálló az országban. A Delta, a televízió tudományos híradója itt vette filmszalagra, mit is tud a gép. Márpedig a gép sokoldalú. Tud: sima pásztázó lézerkezelést (se­bekre, ízületi problémákra), lé- zerakupunkturát és elektro-lé- zer akupunktúrát. A beteg be­tegsége beprogramozható, és az is, hogy mely pontokat kell ke­zelni. A két szakember erről a cso­daszerkezetről tartott előadást a A felvétel kedvéért a két orvos egymást kezeli nemzetközi természetgyó­gyász-kongresszuson nemrégi­ben Budapesten. Mondani sem kell, hagy sikerrel. Nem csoda hát, ha kettejüket meghívták ok­tatni a Természetgyógyászati Akadémia kétéves képzésére, ahol orvosoknak, egészségügyi végzettségűeknek tartanak elő­adásokat. Egyébként a városban is hallhatók: a városháza nagy­termében rendszeresen érdek­lődők sokasága előtt adják közre ismereteiket. Bátran kijelenti az orvosnő, hogy ilyen komplex szolgálta­tás, mint amit itt nyújtanak, se­hol máshol nincs az országban. És hogy mennyire jó, amit itt produkálnak, mi sem bizonyítja jobban, hogy a doktornő férjé­vel tavasszal súlyos közlekedési balesetet szenvedett. A férfiről már mindenki le­mondott. Sikerült azonban a ha­lál torkából visszahozni a szen­tesi kórházban, de a további ke­zeléseket már a rendelőben vé­gezték. A felépülés látványos volt. Azóta pláne hisznek a város­ban a természetgyógyászatban, mert a doktornő férje rá a refe­rencia. Magánosított sajtüzem Csúszik az átadás Február elsején magánkézbe került a sajtüzem. A Szolnoki Tejipari Rt.-től vásárolta meg kilenc bakonszegi juhtenyésztő. Neve is innen: Bakonlait Kft. A tulajdonosok a juhtej feldolgo­zására kerestek üzemet, amit a városban találtak meg, hiszen itt csak sajtot állítanak elő. A kis üzemben a juhtejből Kashkavál, a tehéntejből Hajdú sajt készül, nyolc- és egykilós formákban. Mindkét sajtféle alapvetően exportra kerül. Elsősorban az arab országok a vásárlók, de ér­deklődés mutatkozik az USA részéről is, mégpedig inkább a Kashkavál iránt. Hogy idén mennyi sajtot termelnek, nem tudjuk meg, azt már inkább, hogy jövőre 100-120 tonna Kashkavál és 400-500 tonna Hajdút terveznek előállítani. A belföldi kereslet minimális e sajtok iránt. Naponta harmincezer liter te­jet dolgoznak fel, de tudnának hatvanezret is. A tejet az üzem körzetéből a kistermelőktől vá­sárolják fel, valamint társüze­mektől is vesznek alapanyagot. A legnagyobb gond, hogy kevés a helybeni tej. Még nem igazán komplex az üzem, hiszen nincsen érlelőjük. Ezt terveznek építeni majd. Most Lakitelekre viszik érlelni a sajtokat. Sallai József üzemvezető fon­tosnak tartja kiemelni, hogy az új tulajdonosok a magánosítás­kor senkit sem küldtek el, mind a hatvan dolgozót átvették. A termelést növeli akarják, ehhez pedig még további létszámbőví­tést szeretnének. Már augusztusban át kellett volna adni a régi hidat, de még mindig nincs közlekedés rajta; most festik, csinálják a járdát, és még ki tudja, mi van hátra. Az ok elég prózai: a Hídépítő Rt. a munkálatok során előre nem látott problémákkal talál­kozott - tudjuk meg Boda Mi­hály művezetőtől. Az acélszerkezetig lekopaszí- tott híd teljesen új pályaszerke­zetet kapott. Egyszerre csak egy irányban mehet majd rajta a forgalom, mert csak 3 méter 80 centi széles a hídpálya. A válta­kozó irányú forgalmat jelző­lámpa irányítja majd. Hozzáve­tőlegesen 16 tonna lesz a teher­bírása, de rajta a gyalogosokon és a kerékpárosokon kívül csak személyautóval és busszal lehet közlekedni - tudatja a műve­zető. A felújítás befejezése várha­tóan szeptember 30-a. Az oldalt írta: Tóth András Fotók: Mészáros János

Next

/
Thumbnails
Contents