Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-06 / 184. szám
1994. augusztus 6., szombat Nézőpontok 5 Szombati jegyzet Fizetések kordában A választásokat követően bizonyára sokan remélték, hogy jobbra fordul helyzetük. Bár ennek ellentmondó szólamok korábban is elhangzottak, azonban ettől függetlenül titokban sokan remélték, hogy nem így lesz. Már a választások előtt-alatt az is napvilágot látott, hogy a győztes pártok az állami kiadásokat nagymértékben le akarják faragni, s ez érinti a költségvetési szervek dolgozóit is. Minden előzmény ismeretében mégis bombát robbantott Békési László pénzügyminiszter a héten megtartott sajtótájékoztatóján azzal a kijelentésével, hogy a költségvetési szerveknél csak olyan mértékben emelhetőek a fizetések, amilyen mértékben ezt a létszám- csökkentés lehetővé teszi. Nesze neked jól fizető hivatalnoki állás! Meg is kezdődtek a tiltakozások. Nézzünk azonban kissé a mélyére a dolgoknak. A szocializmus utolsó éveiben is kiváltságot jelentett az állami zsebből finanszírozott munkahelyen dolgozni, már csak azért is, mert a privatizáció szele e szférát nem érintette. Minden munkahelyi biztonság adott volt ahhoz, hogy az itt dolgozók tervezzenek, s lássák jövőjüket. Hogy időközben a gazdaság néhány ágazata elhúzott mellettük, az más kérdés, azonban sikerült az elmúlt négy esztendőben jól feltölteni létszámmal jónéhány hivatalt, s persze ehhez „rendezni” a jövedelmeket is. így a biztonság mellett jól jövedelmező állások birtokában a legkevesebb veszély sem fenyegette a költségvetésből élőket. Bár szememre vethetik, hogy könnyen dobálózom azzal: sokan dolgoznak a „köznek”. Néhány adat, ami igazolja előbbi állításomat. Ezen tényékhez hozzáteszem férfiasán, hogy nem teljes körű, s nem minden részletre kiterjedő. Ilyen ugyanis nem áll rendelkezésre, s főleg nem közzétehető. Ahhoz viszont elég, hogy fogalmat alkothassunk a költségvetési állomány létszámáról. A Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Igazgatóságának 1994. első negyedévi jelentéséből való az alábbi adatsor: Foglalkoztatottak száma: Helyi költségvetési szervek 23997 fő; Összes megyei foglalkoztatott: 80917 fő. Mindehhez néhány KSH megjegyzés. Az adatok az 50 feletti létszámot foglalkoztató szervezetre vonatkoznak, kivétel a mezőgazdaság, ahol a 10 személynél többet alkalmazó vállalkozások adatai szerepelnek (viszonyítással). A költségvetési szervek adatai nem teljes körűek, mivel az adatok csak az önkormányzati irányításúakat takarják. A KSH megjegyzéseivel együtt is igen figyelemre méltó, hogy megyénk legnagyobb foglalkoztatója a „köz”. Az ismertetett adatok alapján rövid számolás elég ahhoz, hogy rájöjjünk: csak az önkormányzatoknál, illetve az ehhez tartozó intézményeknél - oktatás, egészségügy, stb. - a megye dolgozóinak közel 30 százaléka áll alkalmazásban, s ehhez jönnek még a központi költségvetési szervek dolgozói. Egy másik adatsor a KSH budapesti központjából származik, s még az 1993. évi állapotokat tükrözi - megyénkben. Az összes foglakoztatottból: Közigazgatás, társ. bizt.: 5706 fő; Oktatás: 10967 fő; Egészségügy, szoc. ellátás: 9185 fő. Ezen adatok tartalmazzák a helyi és a központi költségvetési szerveknél dolgozókat, valamint a magánszférában alkalmazottakat is. Bár igaz, hogy a felsorolt államánycsoportokon belül elenyésző azok száma, akik jövedelmüket nem az államkasszából kapják. Elsőként beszéljünk az oktatásról. Ezen ágazatban megmagyarázhatatlan számomra az, hogy a 7856 szellemi foglalkozású mellett miért van szükség 3111 fizikai állományban foglalkoztatottra. Hogy az egészségügyben - másik példát véve -, valamint a szociális ellátásban dolgozók létszáma sok vagy kevés - ember legyen a talpán, aki el tudja dönteni. Ugyanis mindkét vélememénynek hangot adtak a szakemberek, s problémát jól példázza a Hetényi Géza kórház hosszú hónapok óta tartó kálváriája. Bizonyára itt is van mit átszervezni ahhoz, a többi kórházzal egyetemben, hogy rendeződjenek adósságaik. A közigazgatásról, a társadalom biztosításról pedig talán elég annyi, hogy egy év alatt 2,1 százalékkal emelkedett a dolgozók száma - megyénkben, országosan pedig 7,6 százalékkal. A létszámok bűvkörén túl vessünk egy kis pillantást a jövedelmekre. Megyékben a bruttó átlagjövedelem - tehát mindenkit és mindent összeszámolva - 1994. első negyedévében 23675 forint volt havonta, melyen belül a helyi költségvetési szerveknél 25150 forintot vihettek haza. A különbség nem nagy, azonban ha a mezőgazdaságban, vagy az iparban dolgozók bérével összevetjük, előbbinél hét, míg utóbbinál hat ezer forinttal többet tudhattak magukének a költségvetési szervek dolgozói. A KSH országos központjából származó tavaly év végi adatok szerint a közigazgatás, társadalom biztosítás állománycsoporton belül a szellemi foglalkozásúak 33 ezer forint feletti havi bruttó bérrel rendelkeztek. Az oktatásban és az egészségügyben ez csak a 24 ezer forintot haladta meg. Akárhogyis számolgatunk, akármilyen adatot is nézegetünk, komoly létszámmal rendelkeznek a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, s így komoly az a summa is, ami a fizetésekhez szükséges. S még csak megyénkén tekintettünk úgy-ahogy végig. S ahogy másokat is, úgy engem is igen meglep, amikor egy-kétéves munkaviszony után a „nagy budapesti központokból” távozó „komoly, felelősség teljes munkát ellátó” munkatársak többszázezres, milliós végkielégítéssel távoznak. Vagy ha az állam által éppen a gödörből kihúzott vállalat fizetés emelést hajt végre. Talán éppen itt az ideje, hogy végre szétnézzen az állam a saját háza táján, hogy mire és kire van szükség!? Szükséges-e ennyi hivatal, ennyi adminisztráció, ekkora bürokrácia? Mert mind létszámban, mind „feladatban” radikalizálható területek igenis léteznek, csak annyi mersz kell végre, hogy a kellemetlen lépéseket megtegye valaki. Ha már a gazdaság más területein minden különösebb felzúdulás nélkül ez végbement. Miniszteri ülésrend Délelőtt tíztől délután háromig füstölögnek Ha megdobnak kővel, dobd vissza téglával? Beszélgetés Jurasits Jánossal, a chicagói Magyar Szabadságharcosok Szövetségének vezetőjével A szövetséget, mely több ország nagyobb városaiban működik, az 1956-os kivándorlók alapították. Központja London. Első vezetője Dálnoki Veres Lajos vezérezredes és Echard Tibor volt. A szervezet chicagói vezetőjével, Juratits Jánossal egy dunántúli horvát nemzetiségi faluban készített interjút Tóth János. A több órás beszélgetésből csupán részleteket közlünk azzal a szándékkal, hogy e szervezet, valamint az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége milyen véleménnyel van az Antall-Bo- ross, illetve a Horn-kormány iránt. (A szerk.) Lapunkban minden csütörtökön, s alkalmanként pénteken hírt adunk a kormány üléséről.Az olvasó előtt ösz- szefoglalva megjelennek a nagy horderejű döntések. Amikor a kormány ülése előtt a tévések és a fotóriporterek néhány percre bemehetnek a tárgyalóterembe, azok még csak az előkészületek percei. De hogyan ülésezik a minisz— terek tanácsa, amikor valóban dolgozik? Két rövidebb és két hosz- szabb tárgyalóasztal téglalap alakban áll az ülésteremben. A miniszterelnök dolgozó- szobájából nyíló ajtó előtti rövidebb oldalon hárman foglalnak helyet: Hóm Gyula miniszterelnök, jobbján dr. Apró Piroska kabinetfőnök, balján pedig dr. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtitkár. A miniszterelnöktől jobbra lévő, az ablakhoz közelebb álló hosszabbik asztal melletti első széken foglal helyet Kuncze Gábor belügyminiszter, aki egyben a miniszterelnök koalíciós helyettese. Mellette Kovács László külügyminiszter, majd Keleti György honvédelmi miniszter, dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter, Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter, Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, végül Katona Béla tárcanélküli miniszter foglal helyet. A miniszterelnöktől balra az első helyen Békési László pénzügyminiszter ül, aki távollétében helyettesíti a miniszterelnököt. Őt követi Lotz Károly közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter, Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, Lakos László földművelésügyi miniszter, dr. Kovács Pál népjóléti miniszter, majd Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. Ennél az asztalnál kap helyet a kormányülés két állandó meghívottja: dr. Müller György, a miniszterelnökségi államtitkár helyettese és Forró Evelyn, a kormány szóvivője. A miniszterelnökkel szemben lévő rövidebb asztalnál azok a meghívottak foglalhatnak helyet, akiknek egy— egy napirenden lévő ügy kapcsán küldtek meghívót. A tárgyalóterem melletti kisebb tárgyalóban várakozhatnak a következő napirendek meghívottjai. Ugyanitt helyezték el azokat a telefonokat is, amelyeken a miniszterek rövid úton kapcsolatba kerülhetnek közvetlen munkatársaikkal. Nem egyszer előfordul, hogy amikor a miniszter a kormányülésre indul, még hiányzik a tárgyaláshoz szükséges valamilyen fontos adat, vagy egy kérdés kapcsán utólag kémek jelentést valakitől. A telefon mellett ülő ügyeletes veszi fel az üzenetet, de szükség esetén, sürgős ügyekben joga van a kormányülésről is kihívni a kabinet valamelyik tagját. Már anekdotaszámba megy, hogy a külföldi miniszterelnökök közül ki engedi a dohányzást és ki tiltja? Nálunk a kabinet többsége (köztük a miniszterelnök isjerős dohányos: hogy miattuk ne keljen újra és újra megszakítani a tárgyalásokat, a nem dohányzó kormánytagok vállalták a füstös értekezletek kellemetlenségeit. Az előző kormány csütörtöki ülései rendszerint délután kezdődtek, most e tekintetben is változás történt. Délelőtt 10 órakor kezdődik a kormányülés, és ha lehet 14— 15 óráig be is fejeződik, hogy 16 órakor megkezdődhessen a szóvivői értekezlet. A kormány fontosnak tartja, hogy a rádió és a tv mielőbb informálja a közvéleményt, a napilapok pedig még aznap, lapzárta előtt részletes tájékoztatást kapjanak a döntésekről. Koós Tamás Ferenczy Europress- A szervezet alapvető célja az ’56-os eszmék ápolása. Követeltük a Kádár-kormánytól az orosz csapatok kivonását, a szabad választásokat, a szabad sajtót, vagyis azt a tizenkét pontot, amelyet 1956. októberében megfogalmazott a nép. Ezekből 1990-ig semmi sem valósult meg. Az 1990 utáni változásokkal sem vagyunk elégedettek.- Nincs itt az orosz hadsereg, túl vagyunk az 1994-es választásokon ...- Ez tény, de ez még messze van attól, amit mi elvárunk. Elvártuk volna, hogy az 56-os bűnösöket felelősségre vonják.- A felelősségre vonást önök hogyan gondolják?- Először is nevezzék meg a bűnösöket, s ha bizonyított bűnösségük, kapják meg méltó büntetésüket. Mikor Amerikában szóvátettük Antall József miniszterelnök úrnak, hogy nem történtek meg az elszámoltatások és a felelősségre vonások, akkor ő azt válaszolta a hallgatóságnak; hogy az urak - mármint a jelenlévők - miért nem csináltak forradalmat. Ez mindnyájunkra nézve sértő volt. Szóvá tettük a miniszterelnök úrnak azt is, hogy a volt kommunisták milliomosok lettek, akkor azt válaszolta Antall József, hogy Amerikában a Kene- dyek, meg a többi milliomos sem mind becsületes úton lett gazdag.- Mit tesznek önök volt hazájuk érdekében?- 1990-ben és 1994-ben is jelentős anyagi támogatást nyújtottunk különböző pártoknak, mint például a Kisgazda Pártnak, a Keresztény Demokrata Néppártna. Több ezer dollárral támogattuk Király B. Izabellát, Gutái professzort, aki az indi- annai egyetemről jött haza, hogy országgyűlési képviselő legyen, de támogattuk Zacsek Gyulát, Szilasit, és még számos képviselőt. Mondok egy másik példát is. Tapasztaltuk, hogy a külföldi egyetemek könyvtáraiban nagyon kevés olyan könyv van, amely hazánkat kedvező színben tüntetné fel. A románok, a szlovákok elárasztották a nyugati országok nagy könyvtárait olyan könyvekkel, amelyek hazugságokat állítanak Magyarországról. Sajnos a magyar kormány nem pótolta ezeket a hiányosságokat. Igaz nem csoda, ha az egyetemi hallgatók, valamint az amerikai vezetők ezekből a hazug könyvekből ismerik meg Magyarországot. Elhatároztuk, hogy olyan könyveket adunk ki, amelyek a valós történelmet mutatják be. Ez már részben sikerült is. Rendszeresen részt veszünk különböző nemzetiségi fesztiválokon, ahol demonstráljuk magyarságunkat.- Ismerve szervezetük célját, A paprikaügy Tájékoztatás hétfőn Várhatóan hétfőn ad tájékoztatást a távirati irodának az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a paprika-hamisítás ügyében. Ekkorra készülnek el ugyanis a tisztiorvosi szolgálatnál a megyei összesítésekkel, s ezután tudatják az összegzés eredményét. Ezt a tisztiorvosi szolgálat illetékese közölte pénteken az MTI kérdésére,érdeklődésére. Zuhanás Átszakította a Tisza- híd korlátját és autójával a mélybe zuhant egy fiatalember pénteken hajnalban Vásárosnaménynál. A rendőrségi vizsgálat szerint ittasan és gyorsan hajtott. Súlyos, de nem életveszélyes sérüléseket szenvedett. MTI a mostani választások eredményei nem felelnek meg az önök szája ízének.- így van!- Milyen kapcsolat várható önök és az új kormány között?- Nem hiszem, hogy a mostani kormány és az emigrációs vezetők között túl jó lesz a kapcsolat. Nem hiszem, hogy az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (mely a kinti magyarságot fogja össze) Pásztor László vezetésével, melyhez 110-120 kisebb-nagyobb szervezet tartozik, együtt tud majd működni a jelenlegi kormánynyal. Csak személyekről tudok, akik hajlandók támogatni az új kormányt.- De ha önöknek az a küldetésük, hogy segítsenek az országon, a magyar népen, akkor nem kellene felülvizsgálniuk nézeteiket?- Ha mi a magyar kormányt támogatjuk, nem biztos, hogy a magyar népet segítjük. Most ugyanazok kerültek hatalomra, akik korábban is a hatalom közelében voltak.- Az eddig elmondottakból nekem úgy tűnik, hogy a magyar népet büntetik, mert ilyen kormányt választottunk.- Említette, hogy az önök szervezete elsősorban hazánk politikai és gazdasági folyamatainak elemzésével foglalkozik. Hogyan látja gazdasági helyzetünket?- Ahogy mi látjuk, van egy belső vállalkozó réteg, amely jelentős tőkével rendelkezik, jelen van a külföldi rabló tőke, s itt van az úgynevezett Soros-tőke is.- Soros Györgyről beszél?- A külföldi tőke a mindenkori magyar kormányt bármikor gúzsba kötheti. A nyugati tőkés nem azért adja a pénzt, hogy rajtunk segítsen, hanem haszonra akar szert tenni. Rövid idő alatt, nagy haszonra. Megkérdeztek egy angol gyárost, hogy miért Magyarországon építette fel üzemét. Ő azt felelte, hogy biztosította a gyár vezetése - nem ám a dolgozók -, hogy öt éven belül annyi haszonra tesz szert, mint Angliában 10 év alatt. Azaz a szegény Magyarországon öt év alatt keres annyit, mint a gazdag Angliában. Óriási kárt okoztak a privatizációval is. Több milliárd forintot herdáltak el. Hogy kijusson az ország gazdasági bajából, óriási takarékosságra lesz szükség, s ezt a népnek meg kell értenie.- Önök számára milyen külpolitikafogadható el?- Először is a nyugati nagyhatalomtól garanciát kell kapni, hogy a szomszédos országok nem fognak semmi olyat tenni, ami háborúhoz vezetne. Másodszor, ha az elszakított területeAlapos gyanú merült fel, hogy megutaztatott konzervek- kel, fiktív üzletkötésekkel kívántak feltehetően külföldi és magyar állampolgárok jogtalan haszonra szert tenni. Mint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága pénteken az MTI-t informálta, egy magyar betéti társaság a Szegedi Konzervgyártól több szállítmány hús- és májkonzervet vásárolt, majd azonnal továbbadta más betéti társaságoknak. Ezek a beszerzés 10-15-szörösének megfelelő árrról szóló export- számlákat állítottak ki. A szállítmányt egy bécsi székhelyű cégnek küldték ki, de a kamionok néhány óra múlva már hozták is vissza a felbontatlanul. A bécsi cég egy, még be sem jegyzett magyar alapítványnak ajándékozta a szállítmányo- kat.A nyomozás eddigi megállapításaiból kiderül, hogy egy ismeretlen, feltehetőleg külföldi ken élőkön nem tudnak segíteni, akkor ne beszéljenek nemzetiség-politikáról. Remélem, hogy amit erőszakkel elvettek, azt a történelem még visszaadja.- Ez a trianoni határok revízióját jelenti?- Ha ez ellen most még nem lehet semmit tenni, de azt sose mondjuk, hogy nincs igényünk a határ megváltoztatására.- Bocsásson meg, de a mi generációnk békében szeretne élni, és nem utolsósorban jó anyagi körülmények között.- Igaza van Vas Albertnak, aki azt írta egyik írásában, hogy Magyarországon ma a fiatalság nem nemzetben, hanem kocsiban gondolkodik.- Ezek szerin a határok sérthetetlenségét garantáló szerződéseket önök nem fogadják el?- Nem. Soha. Egyetlen kormánynak sincs joga a felnövekvő nemzedékek érdekében vagy érdeke ellenére lemondani jogos tulajdonáról.- Elnézést, Amerikából köny- nyű tanácsot adni. Meggyőződésem, hogy gondjainkat, problémáinkat elsősorban magunk fogjuk megoldani.- Ha mi mindig feltesszük a kezünket jelezve, hogy megadtuk magunkat, akkor szerintem nincs értelme, hogy nemzetben gondolkozzunk. A politikában nem igaz az a bibliai tanács, hogyha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, hanem ha megdobnak kővel, dobd vissza téglával.- Nem ilyen egyszerű a dolog. Ahhoz, hogy kilábaljunk nehéz anyagi helyzetünkből, még jobb munkára, türelemre, megértésre és nem utolsósorban békés időszakra van szükség.- A jogos területekről akkor sem mondhatunk le.- Lépjünk tovább. Milyen hazánk imagéja Amerikában?- Hogy őszinte legyek, az átlag amerikai szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tud Magyarországról A televízióban, rádióban, sajtóban csak ritkán kerül szóba hazánk. Ezért tartom fontosnak, hogy a kinti magyar szervezetek jól működjenek, mert ezek alapján ítélik meg Magyarországot.- Elmondása szerint a 110-120 magyar szervezet 80 százaléka nem szimpatizál a jelenlegi kormánnyal. Ha a környezetükben élők látják, tapasztalják ezt, nem gondolja, hogy hazánk megítélését negatív irányba befolyásolják. Holott önöknek épp az ellenkezője lenne a feladatuk?- Ők tudják, hogy mi jót akarunk.- Mily korosztály vesz részt leginkább a szervezetek munkájában?- Sajnos legtöbben már hatvan év felettiek vagyunk. Lassan eljár felettünk az idő. Nincs utánpótlásunk. Gyerekeinket, unokáinkat nem érdekli a politika. Ők turistaként szeretnek Magyarországra jönni, megnézni hol éltek szüleik, nagy- szüleik, és megismerni a rokonságot.- Szívesen látjuk őket. személy kapcsolatba került egy magyar állampolgárral, aki jutalék ellenében vállalkozott az ügylet lebonyolítására. A magyar állampolgár azonos a megajándékozott alapítvány kuratóriuma elnökével. Ennek a magyar állampolgárnak kellett megvásárolni egy bt. nevében a Szegedi Konzervgyártól az árukat, erre az ismeretlen külfölditől kapott pénzt. Ő intézte a kiviteli vámkezeléseket, kiszállításokat. Eddig mintegy 6 millió forint exporttámogatást térített vissza az ügylet révén az APEH. A visszaélés során az aránytalanul magas exportár után kérhető 30 százalékos állami támogatás fedezte a kon- zervszállítmányok beszerzési és szállítási költségeit. Az újbóli eladásból származó bevétel tiszta haszonként jelentkezett. Az eddig felderített bűncselekmény elkövetési értéke mintegy 20 millió forint. MTI Újabb milliós csalás
