Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-06 / 184. szám

1994. augusztus 6., szombat Nézőpontok 5 Szombati jegyzet Fizetések kordában A választásokat követően bizonyára sokan remélték, hogy jobbra fordul helyzetük. Bár en­nek ellentmondó szólamok korábban is elhangzottak, azonban ettől füg­getlenül titokban so­kan remélték, hogy nem így lesz. Már a választások előtt-alatt az is napvilágot látott, hogy a győztes pártok az ál­lami kiadásokat nagymértékben le akarják fa­ragni, s ez érinti a költségvetési szervek dolgo­zóit is. Minden előzmény ismeretében mégis bombát robbantott Békési László pénzügymi­niszter a héten megtartott sajtótájékoztatóján azzal a kijelentésével, hogy a költségvetési szerveknél csak olyan mértékben emelhetőek a fizetések, amilyen mértékben ezt a létszám- csökkentés lehetővé teszi. Nesze neked jól fi­zető hivatalnoki állás! Meg is kezdődtek a tilta­kozások. Nézzünk azonban kissé a mélyére a dolgok­nak. A szocializmus utolsó éveiben is kiváltsá­got jelentett az állami zsebből finanszírozott munkahelyen dolgozni, már csak azért is, mert a privatizáció szele e szférát nem érintette. Min­den munkahelyi biztonság adott volt ahhoz, hogy az itt dolgozók tervezzenek, s lássák jövő­jüket. Hogy időközben a gazdaság néhány ága­zata elhúzott mellettük, az más kérdés, azonban sikerült az elmúlt négy esztendőben jól feltöl­teni létszámmal jónéhány hivatalt, s persze eh­hez „rendezni” a jövedelmeket is. így a bizton­ság mellett jól jövedelmező állások birtokában a legkevesebb veszély sem fenyegette a költ­ségvetésből élőket. Bár szememre vethetik, hogy könnyen dobá­lózom azzal: sokan dolgoznak a „köznek”. Né­hány adat, ami igazolja előbbi állításomat. Ezen tényékhez hozzáteszem férfiasán, hogy nem tel­jes körű, s nem minden részletre kiterjedő. Ilyen ugyanis nem áll rendelkezésre, s főleg nem közzétehető. Ahhoz viszont elég, hogy fogal­mat alkothassunk a költségvetési állomány lét­számáról. A Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Igazgatóságának 1994. első negyedévi jelentéséből való az alábbi adat­sor: Foglalkoztatottak száma: Helyi költségvetési szervek 23997 fő; Összes megyei foglalkoztatott: 80917 fő. Mindehhez néhány KSH megjegyzés. Az adatok az 50 feletti létszámot foglalkoztató szervezetre vonatkoznak, kivétel a mezőgazda­ság, ahol a 10 személynél többet alkalmazó vál­lalkozások adatai szerepelnek (viszonyítással). A költségvetési szervek adatai nem teljes kö­rűek, mivel az adatok csak az önkormányzati irányításúakat takarják. A KSH megjegyzéseivel együtt is igen figye­lemre méltó, hogy megyénk legnagyobb foglal­koztatója a „köz”. Az ismertetett adatok alapján rövid számolás elég ahhoz, hogy rájöjjünk: csak az önkormányzatoknál, illetve az ehhez tartozó intézményeknél - oktatás, egészségügy, stb. - a megye dolgozóinak közel 30 százaléka áll al­kalmazásban, s ehhez jönnek még a központi költségvetési szervek dolgozói. Egy másik adatsor a KSH budapesti központ­jából származik, s még az 1993. évi állapotokat tükrözi - megyénkben. Az összes foglakoztatottból: Közigazgatás, társ. bizt.: 5706 fő; Oktatás: 10967 fő; Egészségügy, szoc. ellátás: 9185 fő. Ezen adatok tartalmazzák a helyi és a köz­ponti költségvetési szerveknél dolgozókat, va­lamint a magánszférában alkalmazottakat is. Bár igaz, hogy a felsorolt államánycsoportokon belül elenyésző azok száma, akik jövedelmüket nem az államkasszából kapják. Elsőként beszéljünk az oktatásról. Ezen ága­zatban megmagyarázhatatlan számomra az, hogy a 7856 szellemi foglalkozású mellett miért van szükség 3111 fizikai állományban foglal­koztatottra. Hogy az egészségügyben - másik példát véve -, valamint a szociális ellátásban dolgozók létszáma sok vagy kevés - ember le­gyen a talpán, aki el tudja dönteni. Ugyanis mindkét vélememénynek hangot adtak a szak­emberek, s problémát jól példázza a Hetényi Géza kórház hosszú hónapok óta tartó kálvári­ája. Bizonyára itt is van mit átszervezni ahhoz, a többi kórházzal egyetemben, hogy rendeződje­nek adósságaik. A közigazgatásról, a társada­lom biztosításról pedig talán elég annyi, hogy egy év alatt 2,1 százalékkal emelkedett a dolgo­zók száma - megyénkben, országosan pedig 7,6 százalékkal. A létszámok bűvkörén túl vessünk egy kis pillantást a jövedelmekre. Megyékben a bruttó átlagjövedelem - tehát mindenkit és mindent összeszámolva - 1994. első negyedévében 23675 forint volt havonta, melyen belül a helyi költségvetési szerveknél 25150 forintot vihettek haza. A különbség nem nagy, azonban ha a me­zőgazdaságban, vagy az iparban dolgozók bé­rével összevetjük, előbbinél hét, míg utóbbinál hat ezer forinttal többet tudhattak magukének a költségvetési szervek dolgozói. A KSH orszá­gos központjából származó tavaly év végi ada­tok szerint a közigazgatás, társadalom biztosítás állománycsoporton belül a szellemi foglalkozá­súak 33 ezer forint feletti havi bruttó bérrel ren­delkeztek. Az oktatásban és az egészségügyben ez csak a 24 ezer forintot haladta meg. Akárhogyis számolgatunk, akármilyen adatot is nézegetünk, komoly létszámmal rendelkez­nek a költségvetésből gazdálkodó szervezetek, s így komoly az a summa is, ami a fizetésekhez szükséges. S még csak megyénkén tekintettünk úgy-ahogy végig. S ahogy másokat is, úgy en­gem is igen meglep, amikor egy-kétéves mun­kaviszony után a „nagy budapesti központok­ból” távozó „komoly, felelősség teljes munkát ellátó” munkatársak többszázezres, milliós végkielégítéssel távoznak. Vagy ha az állam ál­tal éppen a gödörből kihúzott vállalat fizetés emelést hajt végre. Talán éppen itt az ideje, hogy végre szétnéz­zen az állam a saját háza táján, hogy mire és kire van szükség!? Szükséges-e ennyi hivatal, ennyi adminisztráció, ekkora bürokrácia? Mert mind létszámban, mind „feladatban” radikalizálható területek igenis léteznek, csak annyi mersz kell végre, hogy a kellemetlen lé­péseket megtegye valaki. Ha már a gazdaság más területein minden különösebb felzúdulás nélkül ez végbement. Miniszteri ülésrend Délelőtt tíztől délután háromig füstölögnek Ha megdobnak kővel, dobd vissza téglával? Beszélgetés Jurasits Jánossal, a chicagói Magyar Szabadságharcosok Szövetségének vezetőjével A szövetséget, mely több ország nagyobb városaiban működik, az 1956-os kivándorlók alapították. Központja London. Első vezetője Dálnoki Veres Lajos vezérezredes és Echard Tibor volt. A szervezet chicagói vezetőjével, Juratits Jánossal egy du­nántúli horvát nemzetiségi faluban készített interjút Tóth Já­nos. A több órás beszélgetésből csupán részleteket közlünk azzal a szándékkal, hogy e szervezet, valamint az Amerikai Magya­rok Országos Szövetsége milyen véleménnyel van az Antall-Bo- ross, illetve a Horn-kormány iránt. (A szerk.) Lapunkban minden csütör­tökön, s alkalmanként pénte­ken hírt adunk a kormány üléséről.Az olvasó előtt ösz- szefoglalva megjelennek a nagy horderejű döntések. Amikor a kormány ülése előtt a tévések és a fotóripor­terek néhány percre beme­hetnek a tárgyalóterembe, azok még csak az előkészüle­tek percei. De hogyan ülése­zik a minisz— terek tanácsa, amikor valóban dolgozik? Két rövidebb és két hosz- szabb tárgyalóasztal téglalap alakban áll az ülésteremben. A miniszterelnök dolgozó- szobájából nyíló ajtó előtti rövidebb oldalon hárman fog­lalnak helyet: Hóm Gyula miniszterelnök, jobbján dr. Apró Piroska kabinetfőnök, balján pedig dr. Kiss Elemér miniszterelnökségi államtit­kár. A miniszterelnöktől jobbra lévő, az ablakhoz közelebb álló hosszabbik asztal mel­letti első széken foglal helyet Kuncze Gábor belügyminisz­ter, aki egyben a miniszterel­nök koalíciós helyettese. Mellette Kovács László kül­ügyminiszter, majd Keleti György honvédelmi minisz­ter, dr. Vastagh Pál igazság­ügy-miniszter, Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter, Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter, végül Ka­tona Béla tárcanélküli minisz­ter foglal helyet. A miniszterelnöktől balra az első helyen Békési László pénzügyminiszter ül, aki tá­vollétében helyettesíti a mi­niszterelnököt. Őt követi Lotz Károly közlekedési, távközlési és vízügyi minisz­ter, Pál László ipari és keres­kedelmi miniszter, Lakos László földművelésügyi mi­niszter, dr. Kovács Pál népjó­léti miniszter, majd Kósáné Kovács Magda munkaügyi miniszter. Ennél az asztalnál kap helyet a kormányülés két állandó meghívottja: dr. Mül­ler György, a miniszterelnök­ségi államtitkár helyettese és Forró Evelyn, a kormány szóvivője. A miniszterelnökkel szem­ben lévő rövidebb asztalnál azok a meghívottak foglal­hatnak helyet, akiknek egy— egy napirenden lévő ügy kap­csán küldtek meghívót. A tárgyalóterem melletti kisebb tárgyalóban várakoz­hatnak a következő napiren­dek meghívottjai. Ugyanitt helyezték el azokat a telefo­nokat is, amelyeken a minisz­terek rövid úton kapcsolatba kerülhetnek közvetlen mun­katársaikkal. Nem egyszer előfordul, hogy amikor a mi­niszter a kormányülésre in­dul, még hiányzik a tárgya­láshoz szükséges valamilyen fontos adat, vagy egy kérdés kapcsán utólag kémek jelen­tést valakitől. A telefon mel­lett ülő ügyeletes veszi fel az üzenetet, de szükség esetén, sürgős ügyekben joga van a kormányülésről is kihívni a kabinet valamelyik tagját. Már anekdotaszámba megy, hogy a külföldi mi­niszterelnökök közül ki en­gedi a dohányzást és ki tiltja? Nálunk a kabinet többsége (köztük a miniszterelnök isjerős dohányos: hogy miat­tuk ne keljen újra és újra megszakítani a tárgyalásokat, a nem dohányzó kormányta­gok vállalták a füstös értekez­letek kellemetlenségeit. Az előző kormány csütör­töki ülései rendszerint dél­után kezdődtek, most e tekin­tetben is változás történt. Délelőtt 10 órakor kezdődik a kormányülés, és ha lehet 14— 15 óráig be is fejeződik, hogy 16 órakor megkezdődhessen a szóvivői értekezlet. A kor­mány fontosnak tartja, hogy a rádió és a tv mielőbb infor­málja a közvéleményt, a napi­lapok pedig még aznap, lap­zárta előtt részletes tájékozta­tást kapjanak a döntésekről. Koós Tamás Ferenczy Europress- A szervezet alapvető célja az ’56-os eszmék ápolása. Kö­veteltük a Kádár-kormánytól az orosz csapatok kivonását, a szabad választásokat, a szabad sajtót, vagyis azt a tizenkét pon­tot, amelyet 1956. októberében megfogalmazott a nép. Ezekből 1990-ig semmi sem valósult meg. Az 1990 utáni változások­kal sem vagyunk elégedettek.- Nincs itt az orosz hadsereg, túl vagyunk az 1994-es válasz­tásokon ...- Ez tény, de ez még messze van attól, amit mi elvárunk. El­vártuk volna, hogy az 56-os bű­nösöket felelősségre vonják.- A felelősségre vonást önök hogyan gondolják?- Először is nevezzék meg a bűnösöket, s ha bizonyított bű­nösségük, kapják meg méltó büntetésüket. Mikor Ameriká­ban szóvátettük Antall József miniszterelnök úrnak, hogy nem történtek meg az elszámol­tatások és a felelősségre voná­sok, akkor ő azt válaszolta a hallgatóságnak; hogy az urak - mármint a jelenlévők - miért nem csináltak forradalmat. Ez mindnyájunkra nézve sértő volt. Szóvá tettük a miniszterelnök úrnak azt is, hogy a volt kom­munisták milliomosok lettek, akkor azt válaszolta Antall Jó­zsef, hogy Amerikában a Kene- dyek, meg a többi milliomos sem mind becsületes úton lett gazdag.- Mit tesznek önök volt hazá­juk érdekében?- 1990-ben és 1994-ben is je­lentős anyagi támogatást nyúj­tottunk különböző pártoknak, mint például a Kisgazda Párt­nak, a Keresztény Demokrata Néppártna. Több ezer dollárral támogattuk Király B. Izabellát, Gutái professzort, aki az indi- annai egyetemről jött haza, hogy országgyűlési képviselő legyen, de támogattuk Zacsek Gyulát, Szilasit, és még számos képviselőt. Mondok egy másik példát is. Tapasztaltuk, hogy a külföldi egyetemek könyvtárai­ban nagyon kevés olyan könyv van, amely hazánkat kedvező színben tüntetné fel. A romá­nok, a szlovákok elárasztották a nyugati országok nagy könyvtá­rait olyan könyvekkel, amelyek hazugságokat állítanak Ma­gyarországról. Sajnos a magyar kormány nem pótolta ezeket a hiányosságokat. Igaz nem csoda, ha az egyetemi hallga­tók, valamint az amerikai veze­tők ezekből a hazug könyvekből ismerik meg Magyarországot. Elhatároztuk, hogy olyan köny­veket adunk ki, amelyek a valós történelmet mutatják be. Ez már részben sikerült is. Rendszere­sen részt veszünk különböző nemzetiségi fesztiválokon, ahol demonstráljuk magyarságunkat.- Ismerve szervezetük célját, A paprikaügy Tájékoztatás hétfőn Várhatóan hétfőn ad tájékoz­tatást a távirati irodának az Or­szágos Tisztifőorvosi Hivatal a paprika-hamisítás ügyében. Ekkorra készülnek el ugyanis a tisztiorvosi szolgálatnál a me­gyei összesítésekkel, s ezután tudatják az összegzés eredmé­nyét. Ezt a tisztiorvosi szolgálat illetékese közölte pénteken az MTI kérdésére,érdeklődésére. Zuhanás Átszakította a Tisza- híd kor­látját és autójával a mélybe zu­hant egy fiatalember pénteken hajnalban Vásárosnaménynál. A rendőrségi vizsgálat szerint ittasan és gyorsan hajtott. Sú­lyos, de nem életveszélyes sérü­léseket szenvedett. MTI a mostani választások eredmé­nyei nem felelnek meg az önök szája ízének.- így van!- Milyen kapcsolat várható önök és az új kormány között?- Nem hiszem, hogy a mos­tani kormány és az emigrációs vezetők között túl jó lesz a kap­csolat. Nem hiszem, hogy az Amerikai Magyarok Országos Szövetsége (mely a kinti ma­gyarságot fogja össze) Pásztor László vezetésével, melyhez 110-120 kisebb-nagyobb szer­vezet tartozik, együtt tud majd működni a jelenlegi kormány­nyal. Csak személyekről tudok, akik hajlandók támogatni az új kormányt.- De ha önöknek az a külde­tésük, hogy segítsenek az orszá­gon, a magyar népen, akkor nem kellene felülvizsgálniuk né­zeteiket?- Ha mi a magyar kormányt támogatjuk, nem biztos, hogy a magyar népet segítjük. Most ugyanazok kerültek hatalomra, akik korábban is a hatalom kö­zelében voltak.- Az eddig elmondottakból nekem úgy tűnik, hogy a ma­gyar népet büntetik, mert ilyen kormányt választottunk.- Említette, hogy az önök szervezete elsősorban hazánk politikai és gazdasági folyama­tainak elemzésével foglalkozik. Hogyan látja gazdasági helyze­tünket?- Ahogy mi látjuk, van egy belső vállalkozó réteg, amely jelentős tőkével rendelkezik, je­len van a külföldi rabló tőke, s itt van az úgynevezett So­ros-tőke is.- Soros Györgyről beszél?- A külföldi tőke a minden­kori magyar kormányt bármikor gúzsba kötheti. A nyugati tőkés nem azért adja a pénzt, hogy raj­tunk segítsen, hanem haszonra akar szert tenni. Rövid idő alatt, nagy haszonra. Megkérdeztek egy angol gyárost, hogy miért Magyarországon építette fel üzemét. Ő azt felelte, hogy biz­tosította a gyár vezetése - nem ám a dolgozók -, hogy öt éven belül annyi haszonra tesz szert, mint Angliában 10 év alatt. Azaz a szegény Magyarorszá­gon öt év alatt keres annyit, mint a gazdag Angliában. Óri­ási kárt okoztak a privatizáció­val is. Több milliárd forintot herdáltak el. Hogy kijusson az ország gazdasági bajából, óriási takarékosságra lesz szükség, s ezt a népnek meg kell értenie.- Önök számára milyen kül­politikafogadható el?- Először is a nyugati nagy­hatalomtól garanciát kell kapni, hogy a szomszédos országok nem fognak semmi olyat tenni, ami háborúhoz vezetne. Másod­szor, ha az elszakított területe­Alapos gyanú merült fel, hogy megutaztatott konzervek- kel, fiktív üzletkötésekkel kí­vántak feltehetően külföldi és magyar állampolgárok jogtalan haszonra szert tenni. Mint a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoksága pénteken az MTI-t informálta, egy ma­gyar betéti társaság a Szegedi Konzervgyártól több szállít­mány hús- és májkonzervet vá­sárolt, majd azonnal továbbadta más betéti társaságoknak. Ezek a beszerzés 10-15-szörösének megfelelő árrról szóló export- számlákat állítottak ki. A szál­lítmányt egy bécsi székhelyű cégnek küldték ki, de a kamio­nok néhány óra múlva már hoz­ták is vissza a felbontatlanul. A bécsi cég egy, még be sem jegyzett magyar alapítványnak ajándékozta a szállítmányo- kat.A nyomozás eddigi megál­lapításaiból kiderül, hogy egy ismeretlen, feltehetőleg külföldi ken élőkön nem tudnak segí­teni, akkor ne beszéljenek nem­zetiség-politikáról. Remélem, hogy amit erőszakkel elvettek, azt a történelem még vissza­adja.- Ez a trianoni határok reví­zióját jelenti?- Ha ez ellen most még nem lehet semmit tenni, de azt sose mondjuk, hogy nincs igényünk a határ megváltoztatására.- Bocsásson meg, de a mi ge­nerációnk békében szeretne élni, és nem utolsósorban jó anyagi körülmények között.- Igaza van Vas Albertnak, aki azt írta egyik írásában, hogy Magyarországon ma a fiatalság nem nemzetben, hanem kocsi­ban gondolkodik.- Ezek szerin a határok sért­hetetlenségét garantáló szerző­déseket önök nem fogadják el?- Nem. Soha. Egyetlen kor­mánynak sincs joga a felnö­vekvő nemzedékek érdekében vagy érdeke ellenére lemondani jogos tulajdonáról.- Elnézést, Amerikából köny- nyű tanácsot adni. Meggyőző­désem, hogy gondjainkat, prob­lémáinkat elsősorban magunk fogjuk megoldani.- Ha mi mindig feltesszük a kezünket jelezve, hogy megad­tuk magunkat, akkor szerintem nincs értelme, hogy nemzetben gondolkozzunk. A politikában nem igaz az a bibliai tanács, hogyha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, hanem ha megdobnak kővel, dobd vissza téglával.- Nem ilyen egyszerű a do­log. Ahhoz, hogy kilábaljunk nehéz anyagi helyzetünkből, még jobb munkára, türelemre, megértésre és nem utolsósor­ban békés időszakra van szük­ség.- A jogos területekről akkor sem mondhatunk le.- Lépjünk tovább. Milyen ha­zánk imagéja Amerikában?- Hogy őszinte legyek, az át­lag amerikai szinte semmit, vagy csak nagyon keveset tud Magyarországról A televízió­ban, rádióban, sajtóban csak rit­kán kerül szóba hazánk. Ezért tartom fontosnak, hogy a kinti magyar szervezetek jól működ­jenek, mert ezek alapján ítélik meg Magyarországot.- Elmondása szerint a 110-120 magyar szervezet 80 százaléka nem szimpatizál a je­lenlegi kormánnyal. Ha a kör­nyezetükben élők látják, tapasz­talják ezt, nem gondolja, hogy hazánk megítélését negatív irányba befolyásolják. Holott önöknek épp az ellenkezője lenne a feladatuk?- Ők tudják, hogy mi jót aka­runk.- Mily korosztály vesz részt leginkább a szervezetek munká­jában?- Sajnos legtöbben már hat­van év felettiek vagyunk. Las­san eljár felettünk az idő. Nincs utánpótlásunk. Gyerekeinket, unokáinkat nem érdekli a poli­tika. Ők turistaként szeretnek Magyarországra jönni, meg­nézni hol éltek szüleik, nagy- szüleik, és megismerni a rokon­ságot.- Szívesen látjuk őket. személy kapcsolatba került egy magyar állampolgárral, aki juta­lék ellenében vállalkozott az ügylet lebonyolítására. A ma­gyar állampolgár azonos a meg­ajándékozott alapítvány kurató­riuma elnökével. Ennek a ma­gyar állampolgárnak kellett megvásárolni egy bt. nevében a Szegedi Konzervgyártól az áru­kat, erre az ismeretlen külföldi­től kapott pénzt. Ő intézte a ki­viteli vámkezeléseket, kiszállí­tásokat. Eddig mintegy 6 millió forint exporttámogatást térített vissza az ügylet révén az APEH. A visszaélés során az aránytalanul magas exportár után kérhető 30 százalékos ál­lami támogatás fedezte a kon- zervszállítmányok beszerzési és szállítási költségeit. Az újbóli eladásból származó bevétel tiszta haszonként jelentkezett. Az eddig felderített bűncselek­mény elkövetési értéke mintegy 20 millió forint. MTI Újabb milliós csalás

Next

/
Thumbnails
Contents