Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-26 / 200. szám

Minőségbiztosítási rendszer a téglaiparban Világgazdaság - sorokban Új Volkswagen Egy párizsi lóversenypá­lyán mutatta be a sajtónak és 12 ezer autókereskedő­nek a Volkswagen cég új Pólóját. A Reuter szerint alig emlékeztet doboz alakú elődjére, inkább gömböly- ded. A német autógyár az új Pólótól reméli, hogy sikerül visszahódítania a piacot a Ford Fiestáktól és a Renault Clióktól. A VW az új ko­csival azokat célozza meg, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy „igazi” au­tójuk legyed. A Polo csak külső méreteiben kicsi, tö­megében nem, és egész sor biztonsági felszereléssel lát­ták el. Az alapára 18 ezer 200 márka lesz, és 60 ezer variációban kínálják. Walt Disney-s műholdcsatoma Super RTL néven új té­vécsatorna kezdi meg mű­ködését januártól - jelen­tette az AP-DJ. Az új csa­torna elsősorban Németor­szágot célozza meg műso­rával, a Super Channelhez annyi köze, hogy létrehozói nem tudtak jobb nevet kita­lálni. A Super RTL az ame­rikai Walt Disney és egy lu­xemburgi médiacég közös vállalkozása. A Disney kö­telezte magát arra, hogy hosszabb távon műsorokkal látja el a csatornát, amely műholdról és kábelről egy­aránt fogható lesz. Reperto­árja rajzfilmekből, akcióso­rozatokból, mozifilmekből és szórakoztató műsorkü­lönlegességekből áll majd. A Disney reméli, hogy a Super RTL már a startkor a német otthonok 30-35 szá­zalékában fogható lesz. Gazdasági növekedés Nagy-Britanniáé az egyik leggyorsabban növekvő nyugat-európai gazdaság, és a fejlődés kísérőjelenségei arra vallanak, hogy a növe­kedést nem kell, legalábbis a közeljövőben, kamateme­léssel fékezni. A brit Köz­ponti Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott ada­tai szerint a brit GDP a má­sodik negyedévben az eddig becsültnél gyorsabban nőtt, és kerek egy százalékkal több volt, mint az első ne­gyedévben. Szakértők vé­leménye szerint az 1994-es brit gazdasági növekedés jócskán meg fogja haladni a pénzügyminisztérium 2,75 százalékos jóslatát. Fegyverüzlet Az amerikai haditengeré­szet 125 millió dolláros szerződést kötött a McDon­nell Douglas céggel 75 da­rab Harpoon típusú manő­verező robotrepülőgép megvételéről saját céljaira, valamint további rakéták gyártásáról Egyiptomnak, Japánnak, Malajziának és Törökországnak. A Reuter jelentése szerint a St. Lou- is-i cég 16 darab „szár­nyasrakétát” gyárt Egyip­tomnak, hármat Japánnak, 25-öt pedig Malajziának. Törökország opcióval 12 darabot rendelt belőlük, ami 37 millió dolláros pótlóla­gos összeget jelent. Új minőségbiztosítási rend­szert dolgoz ki a tégla- és cse­répipar számára a budapesti Coopsystem Szervezési és Ve­zetési Tanácsadó Kft. a Mis­kolci Egyetem anyagmozgatási és logisztikai tanszékével közö­sen. Baross Szabolcs, a Coopsys­tem ügyvezető igazgatója el­mondotta, hogy az országban jelenleg több mint 40 helyen foglalkoznak téglagyártással. A privatizáció során mintegy 12 cég külföldi, elsősorban osztrák és német tulajdonba került. Ezek a cégek korszerű technikát és technológiát alkalmaznak, és így nyereségesen termelnek. A megmaradt téglagyárak privati­zációja is folyamatban van. Többségük viszonylag alacsony kapacitással működik, s így egyelőre jövedelmezőségi prob­lémáik vannak. A jövedelmező­séget azonban rontja a meglehe­tősen magas selejthányad. A Bár az előző hónaphoz képest mindössze 1,1 százalék átlagos áremelkedést regisztráltak a KSH-nál az élelmiszereknél, a tizenkét hónap alatt bekövetke­zett árnövekedés 27 százalék. Az összes fogyasztás javat te­kintve ugyanakkor az 1993. jú­liushoz képest csak 20 százalé­kos az átlagos árnövekmény. Ezen belül, az élelmiszereken kívül, legnagyobb mértékben a szolgáltatások (21,8 százalék), valamint az „egyéb cikkek, üzemanyagok” árai (18,8 száza­lék) emelkedtek a legjobban egy év alatt. Legkisebb mértékű az árnövekmény - 10,5 száza­lékkal - a tartós fogyasztási cikkek esetében. Érdekes az is, hogy míg ja­nuárban - 12 hónapra vetítve - 17 százalékos volt az átlag-ár­emelkedés, a február-márciusi viszonylagos csökkenés után áprilistól fokozatos emelkedés figyelhető meg, bár igaz, rendre Los Angeles, Szingapúr, Zürich, Tokió vagy éppen Kuala Lumpur bevásárlóut­cáit koptatva szinte lehetetlen, hogy ne bukkanna a járókelő egy Bata cipőüzletre. S teheti ezt immár száz éve. Tomas Bata pontosan egy év­százada, 1894. augusztus 24-én fektette le Csehországban csa­ládi vállalkozásának alapjait. A cég jelenlegi székházából, To­rontóból ma már 6300 saját ci­pőboltot és 100 ezer önálló ke­reskedést irányítanak szerte a világon. Naponta egymillió pár lábbelit adnak el, amelyet 70 üzemben állítanak elő. Forgal­mukat 3 milliárd márkára be­csülik. Az európai központ Zürich, s ennek személyes okai is van­nak: a most nyolcvanéves Tho­mas Bata - az alapító fia - züri­chi lányt vett annak idején fel­eségül. Mivel Thomas Batának a második világháború idején a téglagyárak többségében gyár­tás után kézzel válogatják ki a megfelelő minőségű terméket, illetve sorolják az első, másod- és harmadosztályú téglát. Az új minőségbiztosítási rendszer vi­szont lehetővé teszi, hogy ez az osztályba sorolás megszűnjön, a gyártásból csak jó minőségű áru kerüljön ki. A rendszer lehetővé teszi az ISO 9000-es elnevezésű szabvány követelményeinek ér­vényesítését. A téglagyárakban arra számí­tanak, hogy Magyarországon a következő években az építke­zési piacon jelentős fellendülés alakul ki. Az elmúlt években ugyanis nagymértékben csök­kent a lakásépítés, elsősorban a gazdasági visszaesés következ­tében. Ez a folyamat azonban hamarosan megáll, s a várható fellendülés lehetővé teszi, hogy a téglagyárak növeljék kapaci­tásaik kihasználását. elmarad a korábbi évek hasonló időszakában megfigyelttől. Az élelmiszerek közül július­ban a húsárak átlagosan 3 száza­lékkal emelkedték, míg a tej­termékek árai lényegében vál­tozatlanok maradtak. A KSH kimutatásai szerint egy liter napraforgó-étolaj júliusi orszá­gos átlagára 105 forint, a nor­mál kristálycukoré 83 forint volt. A tojás ezzel szembert're- kordot döntöget, a júniusi 7,80 forintos átlagúihoz Lépést júli­usban 9,80-at regisztráltak. A júliusi árnövekedés együtt járt a létminimum emelkedésé­vel. A két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló vá­rosi családban júliusban a lét­minimum 53 ezer forint volt. Ez 700 forinttal több az előző hó­napnál, míg 1993. decemberhez képest 10 százalékos az emel­kedés, ugyanis akkor ugyan­ezen háztartástípusnál 47.858 forint volt a létminimum. németek elől el kellett mene­külni Csehországból, majd cé­gét otthon államosították, új ci- pőimpériumot épített ki Kana­dában. A nyolcvanas évek közepén az akkor 70 éves Thomas Bata visszavonult, s ma fia után elő­ször nem családtag irányítja az üzleti ügyeket. A csehországi Zlinben ezalatt hatalmas „Bata- polisz” épült. Amikor Thomas Bata 1989-ben visszatért, 35 ezer alkalmazottja ünnepelte - írja a DPA. A Bata-vállalkozást már a második világháború idején is szokatlan szociál-kapitalista be­rendezkedésűként tartották számon. A gyár körül valóságos város épült: a Bata család birto­kában levő lakások, üzletek, is­kolák, uszodák, színház, sőt egy főiskola is. S Batáék már a har­mincas években 40 órás mun­kahetet vezettek be alkalmazot­taik számára. (MTI-Panoráma) (MTI) Egy év alatt 27 százalék Erőteljes ütemben drágulnak az élelmiszerek Százéves a Bata-birodalom Gyémántláz az Északi-sark közelében A De Beers nevű dél-afrikai bányatársaság kanadai leányvállalatán keresztül az Északi-sark körzetében szeretne gyémántot és aranyat kutatni. Észak-Norvégiában ezen a nyá­ron már meg is kezdődtek a földtani kutatások, s hasonlóak folynák Svéd- és Finnországban is. A gyémántláz oka az a tény, hogy a norvég geológiai szolgálat kutatásai szerint Norvégia Finnmarken tartományában kimberlitet találtak. Ez a kőzet viszont Dél-Afrikában gyémánt je­lenlétét jelzi. A kimberlit a legújabb kutatások szerint a keskeny vulkáni kürtőkön keresztül a felső földköpenyből szállt fel. Csak ott uralko­dik ugyanis olyan magas nyomás és hőmérsék­let, amelyben az értékes nemes kőzetek kikris­tályosodhatnak. A környék lakosságának azonban súlyos ag­gályai vannak a kitermeléssel, illetve a próbafú­rásokkal kapcsolatban. Különösen a rénszarvas­tenyésztők követelik az ökológiai szempontok szigorú tiszteletben tartását - írja a DPA. (MTI) Amiért a tőzsdei rendszer felmondta a szolgálatot Mi is az az automatikus kereskedés? Az elmúlt napokban több­ször szó esett a Budapesti Ér­téktőzsdén bekövetkezett technikai gondokról, melyek a kereskedés leállásához vezet­tek. Ennek okai, mint azt a szakemberek megállapították, az automatikus kereskedés számítógépes rendszerében keresendőek. De mi is valójá­ban az az automatikus keres­kedés? Az úgynevezett nyílt kikiál­tás szabályos bonyolítása órán­ként maximum 140-180 üzlet­kötést tesz lehetővé. Ekkor a brókerek bekiáltással közük el­adásra szánt papírjaik informá­cióit, melyre a többiek reagál­nak. Ez lassú forgalmat idéz elő. Gyorsítani a kereskedési idő növelésével lehetne, ami vi­szont olyan hátrányokat okoz, mint például az ügyfelekkel tör­ténő kapcsolattartás problé­mája. így ugyanis a bróker nem tudna közvetlenül kommuni­kálni a megbízójával, ami vi­szont mind a brókercégek, mind a tőzsdei személyzet meg­többszöröződését vonná maga után. Ráadásul a kikiáltásos rend­szernél azonos időben tömegé­vel lehetnek ajánlatok, illetve ellenajánlatok egy markánsabb ártendencia esetén, ami tovább nehezítené a tőzsdei kereske­dést. Ezért találták ki az auto­matikus kereskedést. Az automatikus kereskedés a tőzsdei forgalom olyan része, ahol csak az erre kiválasztott papírok adásvétele folyik. Va­lamelyik értékpapír egyszerre csak egy helyen, vagy a nyílt kikiáltásos vagy az automatikus kereskedésben szerepelhet, így előre ki kell jelölni az értékpa­pírokat. (Az automatikus keres­kedés csak azonnali ügyletekre folyhat.) Maga az automatikus keres­kedés mindenek előtt átlátha­tóbb áralakulást eredményez. A szereplők ajánlataikat két árral tehetik meg - limitár és könyvár -, így megváltozik a brókerek magatartása a megbízások keze­lése és teljesítése terén. A rendszerben elrejthető az ajánlatok valódi limitje az üz­letkötések potenciális létrejötte érdekében, szemben a nyílt ki­kiáltással, ahol a bróker tudja egyedül a limitet, s ezt csak a legvégső esetben árulja el. Mindezért az automatikus ke­reskedésnél hamarabb kialakul az árcentrum, illetve maguk az üzletkötések hamarabb realizá­lódnak. A brókerek érdekévé válik a megbízások mielőbbi rendszerbe táplálása az időté­nyező miatt, hiszen ezzel bizto­sítható - ellenoldalú ajánlatok meglétét feltételezve - azok biz­tos teljesítése. A Budapesti Értéktőzsde március 7-én vezette be az au­tomatikus kereskedést. Mint látható, maga az auto­matikus kereskedés számítógé­pes rendszeren fut. A progam- ban számos helyen biztonsági ellenőrzések vannak „elrejtve”, melyek a folyamatos működést biztosítják. Eddig legalábbis biztosították. Ám úgy néz ki, hogy az egyik ilyen kritérium nem volt kellően meghatározva. A szakértők eddigi vizsgála­tai azt állapították meg, hogy a rendszer 1000 kötés/órával szemben ötszörös túlterhelés­nek volt kitéve, azért a kommu­nikációt a rendszervezérlő al­rendszer leállította. A további bonyodalmak elkerülése végett a tőzsdetanács meghozta intéz­kedését. Hazai befektetők támogatása Az ÁVÜ és az ÁV Rt. eddig összesen több mint 135 milliárd forintnyi értékben „támogatta” a hazai befektetők privatizációs részvételét. Ezek között első helyen az Egzisztencia-hitel áll, me­lyet összességében 52 milliárd forintnyi összeg­ben vettek igénybe a hazai vásárlók, s ezzel 38 százalék feletti részesedést hasított ki a hazai be­fektetőket támogató technikák közül. Második helyen a kárpótlási jegyek elfogadása szerepel mintegy 43 milliárdnyi értékben, ezt kö­veti a privatizációs lízing. Eddig ilyen formán 24 vállalatot értékesített az ÁVÜ. Az MRP formában eladott cégek száma 176 — ebből kettőt az ÁV Rt. értékesített -, mely több mint egynegyedét képviseli a hazai befektetőket támogató technikai megoldások összes eladási ér­tékéből a maga közel 34 milliárd forintnyi része­sedésével.---------------.---------------------------------------(_ Ö tvén forintos névértéken Új befektetési alap indul Az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. a jövő hét ele­jétől új befektetési alapot indít útjára. A Danubia Részvény Befektetési Alap hároméves fu­tamidejű, nyilvános kibocsá­tású, zárt végű befeketési alap lesz, mely a lakosság széles kö­rének teszi lehetővé, azt, hogy a részvénybefektetések magas hozamából is részesedjenek. Az alap jegyzési időszaka augusz­tus 29-től december 21-ig tart. A Danubia Részvény Befek­tetési Alap jegyei igen kis né- vértékűek, 50 forintosak. A be­fektetési jegyek két sorozatát hozzák forgalomba, az „A” so­rozatú befektetési jegyek bemu­tatóra, míg a „B” sorozatúak névre szólóak lesznek. A kül­földi befektetők egyedi deviza- hatósági engedély nélkül az alap saját tőkéjének 50 százalé­káig vásárolhatnak a „B” soro­zatújegyekből. A Danubia Alap minimális tőkéje 100 millió fo­rint, maximális tőkéje pedig másfél milliárd forint lesz. Az alap forgalmazója a New York Bróker Budapest Kft., mely a forgalmazásra konzorciumot hozott létre. A jegyek az ország minden részén, 14 brókercég irodáiban, valamint a Magyar Hitel Bank Rt., a Konzumbank Rt. hálózatában, valamint a Cooptourist irodáiban, azaz összesen 100 jegyzési helyen jegyezhetők. Egy-egy jegyzés során a befizethető összeg 5000 forint, vagy annak egész számú többszöröse lesz. Az új részvényekbe is befek­tető alap portfoliójában a rész­vényeken kívül kötvények, ál­lampapírok, befektetési jegyek és kárpótlási jegyek is helyet kapnak. A Danubia Alap külön­legessége lesz, hogy a Magyar Hitel Bank Rt., a letétkezelő, a jegyek futamidejének lejártakor azok névértékének visszafizeté­sére garanciát vállal. A jegyzést a befektetők postai küldemény útján is megtehetik, azaz a be­fektetők postai úton juttathatják el jegyzési ívüket a forgalma­zónak és postán keresztül fizet­hetik be a jegyzési árat. Emel­lett a jegyzés során igénybe ve­hetik az úgynevezett Danubia megtakarítási programot. Ez azt jelenti, hogy a befektetők havi egyenlő részletekben postai küldemény útján is jegyezhet­nek a befektetési jegyekből a jegyzési időszak alatt. Az MHB a jegyzés során jegyzési hitelt, a futamidő alatt pedig lombardhi­telt biztosít a leendő befekte­tőknek. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.08.26-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. aug. 26-ig (%) 1994/A 98,04 1994/B 95,69 1995/A 88,35 1995/B 87,72 1995/C 94,33 1995/F 91,80 1995/G 93,47 1995/H 93,20 1996/A 84,45 1996/B 89,40 1996/C 89,17 1996/F 88,40 1996/H 97,42 1997/C 82,59 1997/D * 100,00 1997/E * 100,00 1997/H 97,84 1997/J * 100,00 1997/K * 99,00 1998/A 100,00 Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében ma­ximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, il­letve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 mil­lió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. 97,76 18,59 95,38 12,03 87,59 15,09 86,89 13,37 93,93 9,88 91,16 2,56 92,76 0,85 92,44 18,70 83,03 10,89 88,42 10,36 88,17 9,46 87,26 4,84 96,23 9,11 81,12 8,29 99,00 16,24 99,00 10,92 96,06 6,23 99,00 4,40 98,00 1,67 99,00 11,50 * = Az 1997/D, 1997/E, 1997/J, 1997/K kötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonha­tók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 %-a erejéig, feltéve, ha a befektető a kötvényeket 1994. dec. 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.

Next

/
Thumbnails
Contents