Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
6 1994. augusztus 23., kedd Jászsági körkép Fejezetek a jászsági telefónia történetéből Huzavona a törvénykezésben Az előző kormány 1990 őszén jelentette meg a Nemzeti Megújhodás Programját, melyben a hírközlésre vonatkozóan azt írja a könyv: „a hírközlési rendszer a fejlődés fékezőjéből annak motorjává váljon”. Majd szól arról is, hogy üzleti alapon kell kiépíteni a távközlési infrastruktúrát, s a lehető legkorszerűbb technikát kell „beengedni” az országba. A sok szép elképzelésnek van egy szépséghibája. Nincs pénz a megvalósításhoz. Külföldi befektetőknek azonban várniuk kellett, hiszen Magyarországon több, e területen nélkülözhetetlen törvény is hiányzott. A törvénykezés azonban úgy látszik, nem a nemzeti megújhodási program szellemében valósult meg. A történetet dr. Kis Zoltán képviselővel, FM-államtitkárral elevenítjük fel.- Különböző gazdasági számítások szerint a telefon hiánya évente 80 milliárdos gazdasági kárt okoz. Az előző parlamentben azonban ez nem sok embert zavart. A Matáv sikeresen manőverezett monopóliumának megőrzésén. El kell azt is mondani, hogy a Matáv-lobby pártsemlegesen működött. Nemcsak kormánykörökből, de az ellenzék soraiból is akadtak támogatóik. A koncessziós törvény megszületését sikeresen hátráltatták, így azt csak 1991-ben tudta megalkotni a parlament. Ez azonban kevés a boldoguláshoz. A távközlési törvény is kell, melyet közel két év alatt „sikerült” tető alá hozni.- Mi volt az oka e hosszú vajúdásnak?- Több ok is van. Egyik a Matáv privatizációja, mely közben zajlott. Talán lett volna olyan helyzet, hogy a Matávot piaccal együt kínálják. Ez esetben monopóliuma is megmarad. Megítélésem szerint ezt a közben megalakult 15 önkormányzati helyi telefontársaságnak köszönhetően sikerült megtörni, s a Matávot piaci magatartásra szorítani. Másik ok az érdekeltség, mely sokakat a Matávhoz fűzött. A távközlési törvényt elég szerencsétlen módon ösz- szekapcsolták a rádió-tévé és a frekvenciatörvénnyel. Hát ebből a csomagból időközben a rádió-tévé törvény megbukott. Végül is 1991 novemberétől ’92 végéig „rágódtunk” a távközlési törvényen, amit ekkor elfogadtunk. Hatályba azonban csak 1993. július 1-jétől lépett, így addig a telefontársaságok tétlenségre voltak késztetve.- Telefonügyben úgy emlékszem, többször hallatta hangját a parlamentben.- Háromszor szólaltam fel, s Petz Péterrel, a Dunatel távközlési szakemberével közel 120 módosító indítványt nyújtottam be az eredeti tervezethez. Ezek nagy része be is épült a törvénybe, így kedvezően változott, az önkormányzati telefon- társaságok javára. Az eredeti változat szerint csak ’94. április 30. után lehetett volna a koncessziós pályázatot kiírni, addig a Matáv monopóliuma megmaradt volna. Most - 1994 májusában - ott tartanánk, ahol tavaly szeptemberben voltunk. Itt tehát nyertünk 7 hónapot. Hadd említsem meg, hogy az önkormányzati szövetségek - közöttük a jászsági, a kisvárosi, dr. Magyar Levente vezetésével - nagyon sokat tettek azért, hogy a törvény ilyen legyen, amilyen most. A szövetségek nyomására került bele az, hogy a koncesz- sziót ki kell írni, ha azt az ön- kormányzatok kérik. Hasonlóan az is, hogy a korábbi szolgáltatónak - jelesül a Matávnak - együtt kell működnie a koncesszió nyertesével. Ugyanakkor kemény feltételeket kell teljesítenie a nyertesnek - ez a Jászságban a Jász-Tel Rt. -, például a Matáv vonalait át kell vennie, az országosan érvényes tarifákat el kell fogadnia, s a fejlesztés ütemét is előírják neki. Ám a törvény mégis korrekt és elfogadható.- Ezt a hároméves késlekedést 1991-ben nem lehetett előre látni?- Optimisták voltunk. Úgy gondoltuk, ehhez nem kell pénz, hisz a külföldiek itt toporognak, hogy hozhassák a tőkét, s betörhessenek erre a szűz piacra. A Matáv privatizációja sem sikerült jól közben. Sajnos Siklós Csaba miniszter úr és Horváth Pál Matáv-vezérigaz- gató idejében szinte semmit sem tudtunk elérni. Bölcskei Imre államtitkár viszont nagyon pozitív szerepet játszott, segített. Schamschula György miniszter úr e téren szintén segítő- leg lépett fel. Tavaly szeptember végén kiírta a koncessziós pályázatot. Az elbírálást időre megcsinálták, s '94. március elsején itt nálunk Jászberényben elsőként hirdetett eredményt. A Jász-Tel Rt.-vel a két választási forduló között írta alá a szerződést. Ez is jelentős, hisz elnapolhatta volna a következő kormány számára, s akkor újabb hónapokig állnánk tétlenül. Belecsúszva az őszbe nem 1-2 hónapot veszthettünk volna, hisz télen bajos kábelt fektetni. Megítélésem szerint a Matáv monopóliumát sikeresen törtük meg, így jóval előbb telefonhoz jut a Jászság. A Matáv anyagi lehetőségei kimerülnek az országos gerinchálózat kiépítésével. Területi hálózatokat ott létesít, ahol gyors a megtérülés. Ez logikus és kemény gazdasági szükség- szerűség. Hol gyors a megtérülés? Ahol sűrű a hálózat, nagy a forgalom. A nagyvárosok, a kiemelt gazdasági, üdülőkörzetek. A Jászság, az ország távoli csücskei, a tanyás, ritkán lakott körzetek nem ide tartoznak. A Jászság 12 ezres jelenlegi igénye mellett a ’95 végére előírt 19 ezer vonalra én nemigen látok elegendő vevőt. Pedig ezt meg kell csinálni, hisz a koncessziós szerződésben ezt vállalni kellett. Ilyen helyzetben a Matáv e térségben 2000-ig nem fejlesztett volna. Ezt előztük meg, s úgy érzem, megérte. Kiss Erika Négyszázmilliót költöttek a korszerűsítésre Van jövője az árokszállási gyárnak Négyszázmillió forint nem kevés összeg, lyukas zsákhoz hasonlítható gazdaságunk számtalan foltjának betöméséhez nagyon jól jönne. Ennyi pénzt még az államkassza is örömest elnyelne, volna is mire elkölteni az összeget. százalékot pedig az új gyártás- technológia vitte el. Ezzel együtt megszüntették a festést (előre festett lemezekkel dolgoznak), a fárasztó alkatrész- gyártást (félautomata gépsorokon gyártják az alkatrészeket, továbbá beszállítóik vannak), valamint megbízható ellenőrzési rendszerrel kiépített szeredül goztak, aztán elbontották a szükségtelen részeket, honosították az új gyártósort, az itteni konstrukciós igények szerint átalakították. Július 20-a után már „élt” a gyártósor, vagyis mozgott, hogy augusztus 1-jén megindulhasson a gyártás. Közben a dolgozókat is átképezték. Az eddigi három ládatípus Szilágyi László Nos, az állami költségvetés szintjén sem kevés mennyiségű pénzt egy külföldi cég nemrégiben hazánkban, pontosabban a Jászságban, egyik gyárának korszerűsítésére fektette be. A nagy áldozatot - talán könnyen - megtehette a vállalat, hiszen világcégről van szó, az Elektroluxról. Ahogy Szilágyi László tói, a Lehel Hűtőgépgyár Kft. kompresszoros divíziójának Jászárokszálláson található 3-as szerelőüzemének vezetőjétől megtudjuk, a hónap elején üzembe állt egy új gépsor. Négyszázmillióért. A gyárban, pontosabban a telephelyen kereskedelmi hűtőbútorok, illetve fagyasztóládák gyártásával foglalkoznak. Egy nagy csarnok egyik felében előbbieket, a másikban utóbbiakat szerelnek össze. Az elmúlt év végén a hűtőbútorok gyártására önnálló kft.-t hoztak létre, míg a fagyasztóládák tekintetében ugyanekkorra eldőlt, hogy fejleszteni kell, és a fejlesztést gazdaságosnak ítélték meg. Magyarországi viszonylatban nem elhanyagolható rekonstrukciós pénzösszeget szavaztak meg erre az Elekt- roluxnál, pontosan 400 millió forintot. A fejlesztésre bizonyos mértékben szükség is volt, hiszen át kellett az úgynevezett zöld, vagyis környezetbarát termékek gyártására állni, hiszen egy nemzetközi kötelezvény miatt teljes mértékben ki kellett iktatni a káros freon alkalmazását. A 400 millió negyven százaléka arra ment rá, hogy megváltoztatták a környezetszennyező technológiát. A többi hatvan Minden ládát szigorúan ellenőriznek lősort üzemeltek be. Ennek a legnagyobb előnye, hogy azok a nem mérhető hibák, amik elsősorban a belső szivárgásból adódtak, mára teljesen kiküszöbölhetők általa. Ezzel száz százalékban megbízhatóak lettek a ládák. Az átállás nagyon gyorsan ment végbe. Május 31-éig még helyett nyolcat gyártanak. Két, eddig nem készített kisládával rukkolnak hamarosan elő, a 115 és a 145 literessel, amelyek kisebb háztartásokban nagyon jól alkalmazhatók. A praktikus ládák modulméretűek, tehát beilleszthetők a konyhabútorsorokba. Az új sorral e hónap elején megindult a nullszériagyártás, már most a szériagyártás folyik. Az automatizálással és a technológiaváltással a termelékenység legkevesebb kétszeresére nő, míg az új szerelősor kapacitása közel két és félszerese az előző szerelősorénak. Ha a gyár teljes kapacitással fog működni, akkor nem hogy munkaerő-csökkentésre, de -növekedésre lesz szükség. Most a létszám 100, és úgy számolják, 130 munkás kell majd. A ládák nagyon nagy részét külföldre szállítják. Tudni kell, hogy az árokszállási gyáron kívül az Elektroluxnak csak Dániában van hasonló üzeme. Azzal, hogy a cég 400 milliót fektetett be Jászárokszálláson, ezzel egy csapásra megválaszolták azt a kérdést, hogy mi lesz a gyárral? Egy-két éve már lebegett a gyár fölött, hogy ilyen termelékenységgel és költségszinten sokáig nem húzzák. Most a kérdés már nem kérdés, mert megoldódott; lesz jövője a gyárnak. A gépsoron nagyon megbízható fagyasztóládákat gyártanak (Fotók: M. J.) tóth Korszerű hangtár Hét csatornán szól a zene (Fotó: Sárközi) Jászberényben a városi könyvtárban sok újdonsággal találkozhat az odalátogató. Belső átalakítások, átszervezések révén korszerűsítették a hangtárat. A szűk, földszinti helyiségből felköltöztették az emeletre. A korábbi zeneszóba eszközei technikailag is elavultak, így mindenképpen korszerűsítésre volt szükség. A könyvtár vezetése erre készült is, így költségvetésében ezzel számolt. Az Országos Játékalap pályázatán is nyertek 100 ezer forintot, ami szintén jól jött a belső átszervezéshez, korszerűsítéshez. A hangtár 7 csatornán digitális technika alkalmazásával új, speciális erősítővel készült. A békéscsabai Eskei Bt. munkatársai végezték a technikai korszerűsítést. A hangtárban CD-t, hagyományos lemezt, magnót, rádiót lehet hallgatni, és az átját- szási lehetőség is adott. A hangtár hatalmas hangzóanyaggal áll a könyvtár látogatóinak rendelkezésére. A földszinti olvasóterem is megújult. A zeneszobában helyezték el a szintén csak helyben olvasható helytörténeti gyűjteményt. A könyvtár, az olvasóterem, a hang- és videotár szerda kivételével 9-től 6-ig várja a látogatókat. KE Majdnem valódi Látványnak sem csúnya (Fotó: M. J.) Csoda egy szerkezet zümmög végig naponta Jászberény utcáin. A régimódi masina nem igazi, csak másolat, talán egy, a századelőn készült olyan autóra hasonlít, amely még a hintó formáját is követte. Fagylatot árulnak belőle, de hogy a forgalmat növeli-e a látvány, azt még maga sem tudja a vezető, Pesti István, aki az Apostol kávéház alkalmazottja. Mindenesetre jobb, mint ha triciklivel járná az utcákat. Az ötlet, hogy idén nyár óta ilyen autóból árulják az ízletes nyalnivalót, a kávéház tulajdonosáé, Szegeda Miklósé. István szerint ez az egy példány található az országban. Külön megrendelésre készítették. Az autó környezetbarát, hiszen akkumulátor hajtja. Erről működik a kis hűtőpult is. A hátsó traktusban levő pultban ötfajta ízletes fagyit kínálnak a vevőknek. Úgy veszik észre, örülnek a lakosok az ilyen mozgó szolgáltatásnak, mert főleg az időseknek nincs erejük több kilométert gyalogolni pár gombóc fagyiért. így legalább az autóval helybe mennek. ta Jobb úton Szinte új úton autózhat az utazó a 3231-es számú, pusztamonos- tor-jászárokszállási összekötő út egy részén. Azért csak egy részén, mert a felújítás Jászágótól, a 7-es kilométertől kezdődött, másrészt a Közúti Igazgatóság emberei megállapították, hol szorul leginkább felújításra az út, és csak ott terítettek le 6 méter széles, egybefüggő aszfaltréteget. Máshol csak befedték a kátyúkat. Az út ilyen részleges felújítás mellett is sokkal jobb lett, mint volt. Az útjavítást az útalapból finanszírozta az igazgatóság. A munkát egy hét alatt végezte el a Magyar Aszfalt Kft. szolnoki fő-építésvezetősége. Jászkisérre Jászapátiból jövet az első bekötőútra akart ráhajtani egy autó nemrégiben. Manőverét azonban nem tudta befejezni, mert egy előzésében levő teherautó a balra kanyarodó jármüvet oldalba kapta és letarolta. Az árokba nyomott kocsiban egy család utazott: férj, feleség és két kisgyermek. Mind meghaltak. A tragédia helyén csak egy kis- cipő maradt utánuk. (Fotó: Tóth) <