Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

1994. augusztus 23., kedd Kultúra 5 A weimari Péter és Pál-temp- lom előtt áll Johann Gottfried Herder patinával bevont em­lékműve. Míg Goethe és Schil­ler szobra a nemzeti színház előtti teret uralja, a német klasz- szikus irodalom úttörőjének szobra körül gépkocsik parkol­nak. Csak a filozófus szobrának lábánál elhelyezett táblát vonták be frissen arannyal. Herder 1744. augusztus 25-én született. A weimari kul- túrházban kiállítás emlékeztet a teológusra, nyelvújítóra és filo­zófusra, aki életének csaknem felét a szász-weimari kis her­cegség főintendánsaként élte le. A születésnapot augusztus 25-én teljesen Herder szellemé­ben ünnepük meg. Meghívó nélkül és utcai ruhában vehet részt bárki az irodalmi esten. (MTI) Árulkodó keresztnevek A karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központban szeptember 16-ig látható a VI. alföldi fazekastriennálé al­kotóinak legszebb munkáiból összeállított kiállítás. Felvételeinken balról Rajninger László királykorsója, Hidi Endre Miska kancsója, ifj. Sz. Nagy István céhkancsója, valamint a kiállítás egyik részlete látható. (Fotó: Korényi Éva) Mondd meg a neved, meg­mondom, ki vagy! Erre mond­hatnák sokan, hogy nem nagy mutatvány, hiszen ha tudjuk, hogy hívnak valakit, már köny- nyű megnevezni. Csakhogy en­nél sokkal többre képes egy brit információs szolgáltatás, amely csupán a keresztnév alapján rengeteg egyéb valószínű tulaj­donságot vagy körülményt is elárul az illetőről. Tudását a szolgáltató cég a statisztikára alapozza, s igen­csak meglepő „törvényekre” bukkant: a Margit nevű nők in­kább éldegélnek egyedül, mint a Zsuzsannák. A Zsuzsannák kezeire viszont kétszer nagyobb eséllyel pályázhatnak a siker reményében a Dávidok, mint a' Róbertek. Ezeket a következtetéseket 22 millió angol, skót és walesi család adatainak elemzése után, többéves munka árán vonta le a brit cég. A Zsuzsannák 15 százaléka él egyedül, a Margitok közül vi­szont minden negyedik. Ám ne keseredjenek el a Margitok, a jelenségnek nem misztikus okai vannak, hanem nagyon is való­ságban gyökerezőek. Nem maga a név magasabb vagy ala­csonyabb „magányrátája” az oka, hanem az, hogy az adott nevek eltérő időszakban voltak divatosak. A Margitot zömmel a 40-60 évvel ezelőtt születet­tek kapták szüleiktől, míg a Zsuzsanna 30-44 évvel ezelőtt „tetőzött”. Hasonló okok miatt magá­nyosabbak a Vilmosok - akik zöme 60 év feletti - a Dávidok­nál, akik viszont nagyrészt 25- 50 közöttiek. A 18-34 év közötti korosz­tály esetében a leggyakoribb a Zsuzsanna-Pál pár, míg az idő­sebb nemzedéket tekintve a Má- ria-János páros áll az élen - Nagy-Britanniában. (MTI) Epharim Kishon, aki 1924. augusztus 23-án született Bu­dapesten, 70 éves korában sem kíván megpihenni. 50 könyvet írt eddig, és ma is mindennap írással tölti napjá­nak nagy részét. Legújabb szatirikus köny­vének, amelynek címe „Min­denről egy alma tehet”, német kiadása szeptemberben jele­nik meg. Kishon sok szerencsével úszta meg a német, magyar és orosz koncentrációs táboro­kat. Mint mondta, humorát a szörnyűséges élmények ellen- reakciójaként érlelte. A máso­dik világháború után Kishont Ferenc néven a Ludas Matyi munkatársa lett. 1949-ben azonban kivándo­rolt Izraelbe, s ott szívós munkával úgy megtanulta a héber nyelvet, hogy hamaro­san már azon a nyelven írt. Könyvei 34 nyelven jelentek meg. Legnagyobb sikerét Né­metországban aratta. Mint a DPA német hírügynökség írja, műveiből 28 millió pél­dányt adtak el. Megkapta a német szövet­ségi érdemkeresztet. (MTI) Az újabb test Ómoravica Futárral kézbesítették a szakértőknek Elkészült a médiatörvény-tervezet első fele A másként gondolkodó művelődési miniszter Fodor Gábor: Bármiféle felülről elrendelt kategorizálás ellen vagyok Szombaton az ünnepi ön- kormányzati ülésen írta alá a hivatalos testvérvárosi megál­lapodást dr. Fazekas Sándor, Karcag és Sztankó Lajos, Ómoravica polgármestere, akivel ebből az alkalomból beszélgettünk. Ómoravica a Felső-Bácská- ban található, 30 kilométerre Szabadkától délre, 5 kilométer sugarú körben terül el a határa. Lakosságának az 1940-es éve­kig főfoglalkozású munkahe­lye a mezőgazdaságban volt, a háború után kezdődött meg az intenzívebb iparosodása. Ek­kor az agrárproletár lakosság nagy része gyári munkás lett. Jelenleg is működik az Ag­rár-ipari Kombinát, amely ma­gában foglalja a mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari feldol­gozói részt is. Itt található a malomipar, a textilgyár, a bú­Ropják a táncot a „Cimborák” torgyár, a fémipari üzemegy­ség, a hozzá kapcsolódó keres­kedelmi és szállítmányozói vállalat. A közelmúltig jól gazdál­kodó nyereséges vállalatként működtek, a három éve zajló háborús viszonyok közepette egy gazdasági pangás állt be, ami főleg az ENSZ által beve­zetett szankcióknak tudható be - mondja. A társadalmi életük igen ak­tív, több kultúrcsoportjuk, sportegyesületük tevékenyke­dik. Van ifjúsági és junior tánccsoportjuk, a Délibáb és a Cimbora (őket a karcagiak az aratófelvonuláson és az esti bá­lon láthatták fellépni), emellett citera- és népi zenekaruk is van. A karcagiakkal kötött meg­állapodástól azt várja, hogy ha normalizálódik a politikai helyzet, akkor az oktatás, a gazdaság, a kultúra területén gyümölcsöző kapcsolat alakul ki a két település között.-de­Elkészült a médiatörvény­tervezet első fele, mondta el tegnap délelőtt Nehéz-Posony István alkotmányjogász, az úgynevezett kodifikációs bi­zottság tagja az MTI munkatár­sának. A hétfőre virradó éjszaka el­készült dokumentumot futárral szétküldték a parlamenti pártok médiaszakértőinek, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vezetőinek és érdekvédelmi szervezeteinek, valamint a ke­reskedelmi rádiózásban és tele­víziózásban érintett és érdekelt szakembereknek. Ez ugyanaz a kör, amely két héttel ezelőtt nyolcnapos tár­gyalássorozat után bízta meg a kodifikációs -bizottságot a tör- Vény'tervezet elkészítésével, s ‘ Jár#ffeiy1 'áirhi1'; 'tí1 'félhátalmazást adott a testületnek, hogy építse be a dokumentumba mindazo­kat a javaslatokat, amelyek az egyhetes egyeztetésen a szabad rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezet előkészí­tésével összefüggésben elhang­zottak. A szakemberek a törvényja­vaslat elkészült szövegéről a tervek szerint e hét második fe­lében megkezdhetik az egyezte­tést, mivel Nehéz-Posony Ist­ván ígérete szerint a dokumen­tum második fele már kedden reggel rendelkezésre áll majd. Az alkotmányjogász tájékoz­tatása szerint az elkészült szö­vegváltozat tisztázza az alapfo­galmakat, meghatározza a rá­diókra és a televíziókra általá­ban vonatkozó szabályokat, ezen belül a reklámok tartalmi követelményeit és időtartamát, s beépíti az általánosan elfoga­dott európai normákat, amelyek bizonyos témák feldolgozását tiltják. Ilyen például az erőszak i reklámozása gyermekek szá­mára. Ä'i;i ködiFikációS bizottság meghatározta annak a testület­nek a működési szabályait, amely felügyeli majd az egész médiapiacot. E testület javasolt neve: Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tület. Tagjait a parlamenti pár­tok által paritásos alapon felállí­tott bizottság jelöltjeiből vá­lasztja ki a parlament. Ez a tes­tület lesz a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnökének kinevezési eljárása során az elő­terjesztő, s az elnököket az Or­szággyűlés választja meg. Ezzel összefüggésben Nehéz-Posony István elmondta: a politikai egyeztetés során többen a több- fordulós kiválasztás mellett tet­ték le voksukat, s ennek módo­zatait a kodifikációs bizottság ki is dolgozta, de második válto­zatként egyfordulós választást javasolt. A kinevezésben a köztársa­sági elnöknek nincs szerepe, mert ez Nehéz-Posony István tájékoztatása szerint alkotmány­jogilag nem volt megoldható, és így e közjogi méltóság csak a két állami intézmény vezetői­nek visszahívására tehet indít­ványt a parlamentnek. Az MTI kérdésére az alkot­mányjogász kijelentette: a kor­mánynak vagy a kormányfőnek sem a kinevezésben, sem a fel­mentésben nem lesz semmilyen szerepe. (MTI) Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter mind­össze 32 éves. Az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Karán szerzett jogászi diplomát, majd a Bibó István Szakkol­légium tanára lett. Egyetemi adjunktusként filozófiát és etikát ad elő. Alapító tagja volt a Fidesznek, melyből az­után 1993. november 3-án ki­lépett. A választásokon az SZDSZ jelöltjeként indult, s mandátuma mellé miniszteri bársonyszéket is nyert. A Parlamentben arról kérdez­tük: hogyan érzi magát a köz­ismert „másként gondolkodó” a hatalom bástyái mögött?- Mindaz, amit ellenzékiként képviseltem, most egy kor­mányprogram része lett. így egyetlen elvemet sem kellett föladnom, mikor elfogadtam a miniszeri tárcát. Szóval bennem semmi nem változott, csak a felelősségem lett jóval na­gyobb.- A művészi alkotások azelőtt a „támogatott”, „megtűrt” és „tiltott” kategóriák valamelyi­kébe soroltattak. Milyen kultu­rális tilalomfák lesznek a követ­kezőkben?- Mindenféle tilalomfa és fe­lülről elrendelt kategorizálás ellen vagyok. Azt szeretném, ha a kultúra minél teljesebb auto­nómiáját tudnánk megterem­teni. Á minisztériumnak a mű­vészetek dolgaiba csak közve­tett módon, törvények által vagy anyagi támogatással le­hessen beleszólása. Természe­tesen nem a kötelező ízlésről hozott törvényekre gondolok. A Fodor Gábor, a 32 éves művelődési miniszter megítélés mindenkinek szemé­lyes ügye. Lehetnek persze olyan produkciók, amelyek egyértelműen törvényekbe üt­köznek, ha mondjuk az adott művek más népek lejáratására vagy fajgyűlöletre buzdítanak. Ez azonban már aligha tekint­hető pusztán ízlésbeli vagy al­kotói lelkiismereti kérdésnek.- Evekig tartott a közéleti és szakmai vita arról, hogy áru-e a kultúra... Ön ma hogy vála­szolna erre a kérdésre?- Az igen is és a nem is rossz válasz, mert mindkét esetben sérül valami. Ha csak a piaci törvények érvényesülnek, érté­kek kerülhetnek süllyesztőbe, és egyes rétegek számára meg­fizethetetlenné válik a kultúra. Arra viszont a világon sehol sincs elég pénz, hogy a kultúra egésze fölé védőernyőt tartsa­nak. Én egy köztes választ hi­szek igaznak. A kultúra bizo­nyos része igenis áru, míg más részénél valamiféle protekcio­nizmusra van szükség, mert egyébként nem lesz választható a minőségi kultúra jelentős ré­sze. A választási szabadságunk megőrzése érdekében aktívan támogatni kell az igényes mű­vészetet. Ez a jó értelmű pro­tekcionizmus a mindennapok­ban bonyolultan működik, hi­szen el kell választani például az önjelöltséget a valódi, teret érdemlő tehetségtől. Ez soha­sem konfliktusmentes.- A feszítő társadalmi gondok közé tartozik a felsőoktatásban újratermelődő esélyegyenlőt­lenség. Lát-e lehetőséget ennek az enyhítésére?- Remélem, hogy ez sikerül. Bár az új miniszterek mindig tele vannak bizakodással - ez alól én sem vagyok kivétel -, s egyes reményeikről csak ké­sőbb derül ki, hogy ábrándok. Mindenesetre igyekszem min­dent megtenni azért, hogy az elmúlt években csak tovább gyülemlett hátrányok és feszült­ségek csökkenjenek. Ismerem az egyetemek életét és a fiatalok helyzetét is. Jól látom, hogy sok minden orvoslásra szorul.- Lesz-e tandíj az egyeteme­ken és főiskolákon?- A most szeptemberben kezdődő tanévben semmikép­pen sem, s jövőre is csak akkor, ha sikerül megvalósítanunk az ellentételezést és az esélyegyen­lőség javítását szolgáló háttérin­tézkedéseket. Ez olyan feltétel, amelyből semmiképpen nem akarok engedni.- Köszönjük a beszélgetést. Bíró Ferenc Közös tárlat Lélek és természet címmel közös tárlaton mutatkozik be egy japán, valamint egy ma­gyar képzőművész Budapes­ten, a Dorottya Utcai Galéri­ában. Jiro Okura szobrász- és Záborszky András festőmű­vész munkái csütörtöktől te­kinthetők meg a Belváros­ban. A két alkotó legújabb munkáit tárja a nagyközön­ség elé. (MTI) Ephraim Kishon 70 éves Herderre emlékeznek Weimarban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents