Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

Világgazdaság - sorokban Növekvő nemzeti termék A cseh kormány várako­zásai szerint az országban az idén több mint 2 száza­lékkal növekszik meg a GNP (bruttó nemzeti ter­mék), az infláció viszont 10 százalék alatt marad. Jövőre a GNP újabb 3 százalékos növekedése, az áremelkedé­sek mértékének további csökkenése várható. Ked­vezőtlen tendencia viszont, hogy 1995 végéig a munka- nélküliség várhatóan 2 szá­zalékponttal, 5 százalékra emelkedik. A kormány a UPI jelentése szerint úgy ítéli meg, hogy már az idén egyensúlyban tartható a költségvetés, és a fizetési mérlegben is 500 millió dol­láros többlet várható. A The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap arról számol be, hogy a cseh központi bank már a jövő hónapban az utolsó centig kifizeti az országnak a Nemzetközi Valutaalappal szemben fennálló, 471 mil­lió dolláros tartozását. Kampány Irán ellen Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter nemzetközi tájékoztatási kampányt indí­tott, amelynek keretében arra igyekszik rábírni a nagyhatalmakat, hogy épít­sék le gazdasági kapcsolata­ikat Iránnal - jelentette az AFP hivatalos jeruzsálemi forrásból. A minisztérium Joav Biran vezetésével munkacsoportot hozott létre a héten azzal a feladattal, hogy vegye fel a kapcsola­tot Japánnal és az Európai Unió országaival, és fi­gyelmeztesse őket arra, hogy a fejlett technológiák, illetve az ezekkel készült anyagok bevitele Iránnak tömegpusztító fegyverek ki- fejlesztését teszi lehetővé. Ezzel párhuzamosan Jichak Rabin miniszterelnök meg­próbálja elfogadtatni az amerikai vezetéssel azt a nemzetközi vélekedést, hogy Irán nukleáris ambíci­ókat dédelget, és támogatja a nemzetközi terrorizmust. Nem vágják ki afákat Az illetékes kanadai ve­zetés úgy döntött, hogy nem engedi megbontani a világ legnagyobb mérsékelt övi esőerdejének egységét, a Csendes-óceán mentén fekvő, 317 ezer hektáros er­dőséget érintetlenül őrzi meg az utókornak - jelen­tette a Reuter. A 800 évnél is idősebb fákat őrző Kit- lope esőerdő Vancouver vá­rosától 1400 kilométerre északra terül el, Brit-Co- lumbia tartomány területén. A világ legértékesebb ter­mészeti és kulturáis kincsei között számon tartott, csak­nem megközelíthetetlen Kitlope völgy fáinak kiter­melésére egy kanadai válla­latnak volt kizárólagos joga. A cég azonban lemondott e jogról, és a területet a tar­tományi vezetés örökre vé­dettnek nyilvánította. (MTI) Kiért versenyeznek a patikusok? Az elmúlt hetekben a gyógyszerészek érdek- képviselete egyrészt élesen kiállt a gyógyszertá­rak magánosítása mellett (ez önmagában teljesen rendben van), másrészt még élesebben állást fog­lalt azok ellen a patikusok ellen, akik nem teljes egészében hárítják (hárították) át a betegekre a gyógyszerköltségek áremelkedését. Ez már ke­vésbé van rendben, hiszen ellentmond mindan­nak, amit a privatizálástól remél a közvélemény. Ha jól értem az érdekképviselet szándékait, a céljuk nem más, mint a sok egyéni vállalkozó közreműködésével létrehozni a kis egységek ár- kartelljét, megteremteni a monopolhelyzetet. Ez aligha egyeztethető össze a piacgazdaság műkö­dési elveivel, legyen az akár szociális, akár liberá­lis „töltetű”. A piacgazdaság a szabad versenyre épül, annak minden fajtájában küzdenek a mono­polhelyzetek, a kartellmegállapodások ellen, trösztellenes törvények és hatóságok működnek szerte a világon. És az átalakulás kétségtelen jele­ként - nálunk is. Amikor a patikák privatizációját sürgetem ma­gam is, arra gondolok: értünk, a fogyasztóért fog­nak versenyezni, számunkra lesz a termék ol­csóbb és/vagy jobb, netán modernebb. Alig hi­szem, hogy valaki is azt gondolná, a patikák ver­senye majd csak azokra a helyben kikevert sze­rekre, személyes újításokra vonatkozik, amelyek egy-egy gyógyszerész nevéhez fűződnek. Min­den, a gazdaságban kicsit is jártas ember tudja, hogy a törvények objektívek, ebben a szférában is működni fognak, s akkor miért ne lenne nagyobb forgalma annak, aki kisebb költséggel dolgozik, vagy alacsonyabb haszonkulccsal is megelég­szik? Ami az árakat illeti? Lehet, hogy az önkor­mányzatok úgy döntenek, hogy magukra vállalják a többletköltségeket - de ez nem piaci, szociálpo­litikai döntés lesz. Elképzelhető, hogy ismét visz- szatémek a gyógyszer-kereskedelembe a hatósági árak - de akkor minek a privatizálás? Harmadik út nincs, marad tehát a verseny. Hadd tegyem hozzá: ahogy közeledünk az Eu­rópai Unióhoz, úgy fog csökkenni a receptköteles gyógyszerek száma és aránya, ami újabb fontos versenytényező lesz gyógyszertár és gyógyszertár között. Az a patikus kerül fölénybe, aki tanácsot tud adni a betegnek, sőt, aki bizonyos esetekben akár még az orvost is helyettesíteni tudja. Vajon akkor az érdekképviselet azért fog küz­deni, hogy a receptmentes orvosságot is csak re­ceptre adják? Bácskai Tamás (FEB) Gyógyszertári központok Átalakulás előtt Az Állami Vagyonügynök­séghez 1990. január elsején összesen 1848 állami vállalat tartozott, melyek közül mára 100 százalékosan 588 céget értékesítettek. Mindez azt is jelenti, hogy a volt állami vál­lalatok szinte teljes mérték­ben társaságokká alakultak - kivéve 27-et. Az említett 27 állami cég­ből hét esetében még nem el­döntött, hogy felszámolási vagy végelszámolási eljárás során szűnik meg, esetleg át­alakítják társasággá, ám a többi húsz az a gyógyszertári központ, melyek a már tavasz óta húzódó gyógyszertári tu­lajdonosi vita miatt kerültek lebegő helyzetbe, a hozzájuk tartozó patikákkal együtt. Végleges döntés még nem született, így az ÁVÜ-nél to­vábbra is marad az „át nem alakított cégek” kategóriájá­ban az ország egyik legna­gyobb kereskedelmi szférája, miközben a többi 693 társaság kalapács alá kerülhet. I KM-javaslat Az adórendszer módosítása A Magyar Gazdasági Kamara a kormányprogramról Hol marad a gazdaság dinamizálása? A jelek szerint a kormány gazdaságpolitikájában háttérbe szorulnak a növekedést előse­gítő intézkedések, az erőteljes gazdasági megszorító lépések­kel szemben - állapítja meg a Magyar Gazdasági Kamara és Munkaadói Szövetség (MGK) állásfoglalása. A kormány eddigi és a közel­jövőre tervezett intézkedései egyoldalúan az egyensúly javí­tását, a költségvetési hiány lefa­ragását célozzák, miközben szó sem esik a gazdaság dinamizá­lását segítő, a kormányprog­ramban is szereplő intézkedé­sekről. A gazdálkodók hiányol­ják a gazdaságot új pályára ál­lító stratégiát, amelynek már meg kell fogalmazódnia, tekin­tettel arra is, hogy a vállalko­zóknak szeptembertől már meg kell kezdeniük a felkészülést az 1995-ös üzleti évre. A megszo­rító politika - amelyet a belső kereslet szűkítése, a magas ka­matszint, az adóemelés és utób­bival együtt a feketegazdaság szélesedése is jellemez - csak átmeneti és látszateredménye­ket hozhat, a gazdaság egyensú­lyát csak növekedés közben le­het megteremteni - hangsú­lyozza a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása. Az TERVEZIK A JÖVŐ SZÁZAD AUTÓIT. A californiai Pa- sadenában az Art College Center of Designban a jövő autóit tervezik. Az iskolát 1930-ban alapították, és az autótervezők több generációját képezték ki. (FEB-fotó) Pénz nélkül az állatkertek Kihalás fenyegeti az orosz ál­latkerteket. A 11 milliós lakosú Moszkvában mindössze egyet­len állatkert árválkodik, ám an­nak is alig van olyan része, amely nyitva állna a látogatók előtt, illetve ahol a ketrecekben akadna látnivaló. Nullára csökkent az oroszlá­nok, a zsiráfok, a gorillák lét­száma, de már csimpánzból sincs egy sem. Mivel Oroszor­szág távoli vidékeiről is sokan utaznak a fővárosba, hogy cse­metéjükkel megismertessék a vadállatokat, egyre többen zú­golódnak amiatt, hogy potyán tették meg a nagy utat. Hot do­got közelebb is kaphat a gyerek, verebeket pedig otthon is tud etetni kiflimorzsával - panasz­kodnak a szülők. Vidéken ennél is rosszabb a helyzet, a volt szovjet tagköz­társaságokban pedig még sa­nyarúbb az állatkertek sorsa. Grúzia fővárosában, Tbilisziben a legrosszabb állatkerti állatnak lenni. A tavalyelőtti tél hidege és az éhség az állománynak MGK veszélyt lát az állami be­avatkozás erősödésében, sem­miképpen sem ért egyet pédául a központi bérszabályozás bár­milyen fajtájának bevezetésé­vel, és ezt az álláspontot a gaz­dasági-szociális megállapodás tárgyalásai során is képviselni fogja. A gazdasági-szociális pak­tummal kapcsolatban azt álla­pítják meg, hogy fennáll annak a kockázata: a megállapodás el­késve születik meg, hiszen a kormány intézkedéseivel meg­indult egy konkrét irányba, mi­előtt még a szociális partnerek­kel egyeztetett volna. (MTI) Első a Compaq A Compaq Computer Corp. számítógépgyártó konszern ug­rott az élre az amerikai számí­tógéppiacon az idei év első fe­lében, maga mögé utasítva az IBM, az Apple és a Packard Bell cégeket. A Gateway 2000 elektronikai vállalat az ötödik volt a sorban. Az „öt nagy” együttesen az amerikai számí­tógéppiac 52,5 százalékát mondhatta magáénak. (MTI) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban kidolgozták a jövő évi adórendszer módosítá­sához a tárca saját javaslatait. A tervezetet, amely a komplex, az adórendszer egészét érintő ja­vaslatokat tartalmazza, a mi­nisztérium vezetői értekezlete megtárgyalta és jóváhagyta, majd a javaslatot átküldték a Pénzügyminisztériumba. A szakértők szerint az adó­rendszer jövő évi változtatása­kor a reálszféra tekintetében azt kellene mindenekelőtt figye­lembe venni, hogy az ösztö­nözze a termékszerkezet átala­kítást, vagyis azok a beruházá­sok élvezzenek előnyt, amelyek növelik az ipar versenyképessé­gét. Ezzel kapcsolatban a beru­házások megvalósításához szükséges forrásigény biztosítá­sát tartják kulcsfontosságúnak az ipari és kereskedelmi tárcá­nál. Nevezetesen: a beruházás­hoz szükséges saját források képzésének előmozdítását a degresszív amortizációs techni­kák és társasági adókedvezmé­nyek révén. A szakemberek szerint nálunk is alkalmazni kel­lene azt a piacgazdaságokban már általánosan alkalmazott ösztönzési módszert, amely a termelőberendezések érték- csökkenésének degresszív le­írására ad lehetőséget. Ez az adott leírási periódusban nem jelentene kevesebb adófizetést az adóalanyok számára, de ter­heiket átrendezné oly módon, hogy az első években a maga­sabb leírás révén nagyobb ösz- szeg állna rendelkezésre techno­lógiai-technikai megújulásra. A másik fontos beruházás­élénkítő eszköz a társasági adókedvezmény. Az IKM erre vonatkozó javaslata külön fog­lalkozik a jelentősebb, 200 mil­lió forint feletti beruházásokkal, valamint a kisvállalkozások versenyképességének javítását szolgáló fejlesztésekkel. Az előbbi esetben a minisztériumi szakértők azt ajánlják, hogy az idén bevezetett egyedi elbírálás alapján nyújtott 10 éves adó- kedvezmény maradjon érvény­ben, azonban az a mostani egyedi elbírálás helyett a rend­szer legyen normatív. Emellett a jelenlegi feltételeket is módo­sítani kell többek között úgy, hogy erősödjék az export foko­zására való készletezés. Új elemként szorgalmazza beve­zetni az IKM - alapvetően a kisvállalkozók körében - azt az adómentes beruházási céltarta­lék-képzési lehetőséget, ami le­hetőséget adna a beruházási költségek meghatározott há­nyadának - esetleg felének is - az adóalapból történő leírására. A kritériumok között kitüntetett szerepet szánnak a munkahely- megőrzésnek, illetve -teremtés­nek. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Az árban a munkabér döntő tényező Antwerpen - a „gyémántfőváros” csaknem a felét elpusztította. Nemcsak a négylábúaknak megy azonban rosszul, gondo­zóik is panaszkodhatnak: teljes havi fizetésük 15-20 magyar forintnak megfelelő összeg! Ami a külföldi segítséget il­leti, akad egy amerikai üzlet­ember, aki minden hónapban százdolláros csekket küld Moszkvába, hogy állja a maj­mok banánszámláját. Csakhogy lassan már nincs, aki a banánt megvegye és ami megegye. (MTI-Panoráma) „A világ gyémántfővárosá­nak” tekinti magát Belgium má­sodik legnagyobb s egyben az északi, flamand terület legjelen­tősebb városa, Antwerpen. Rög­tön el kell ismerni: nemcsak a figyelem felhívását szolgálja e hangzatos titulus, azt a gyémánt nemzetközi adásvételében ját­szott szerepe teljes mértékben indokolttá teszi. A La Libre Belgique elem­zése megerősíti azt, hogy Ant­werpen, amely egyben Rubens városa és a világ egyik legfon­tosabb kikötője, változatlanul meghatározó szerepet tölt be a világ drágakő-kereskedelmé­ben. A statisztikai adatokból - mutat rá a belga lap - kiderül, hogy az antwerpeni gyémánt­piac kedvező eredménnyel zárta az idei első félévet, ami különö­sen feltűnő a tavalyi visszaesés tükrében. Az antwerpeni gyémánttőzs­déken évente összesen mintegy 575 milliárd belga frank (18 milliárd dollár) értékben kötnek üzleteket. Ehhez mérhető for­galmat kizárólag a londoni tőzsdék bonyolítanak le, főkép­pen a csiszolatlan gyémánt adásvétele terén. Antwerpennek elsősorban a kereskedelmi po­zíciói erősek a gyémántüzlet­ben, a termelés - a nyers gyé­mánt átalakítása, feldolgozása - területén kisebb részarányt kép­visel. A nagyobb méretű, magas minőségű briliánsokat illetően ugyanakkor Antwerpen válto­zatlanul a világ legfontosabb kereskedelmi központja. Az itt előállított gyémánttermékek több mint 95 százalékát expor­tálják, elsősorban az Egyesült Államokba, Japánba és Hong­kongba. A város jelentős mértékben nagy tehetségű gyémántcsiszo­lóinak és kiváló kereskedőinek köszönheti hírnevét. Egyre na­gyobb versengésre kényszerül azonban az utóbbi években az új gyémántközpontok erőteljes fejlődése miatt. Elsősorban In­dia és Thaiföld tört előre, de je­lentős versenytársnak számít ma már Izrael, Srí Lanka és Ma­lajzia is. - A gyémántfeldolgo­zás alapvetően továbbra is kéz­művesmesterség marad, s ezért a munkabér az árat alapvetően befolyásoló tényező. Ántwer- pen egyik fő problémája az, hogy a feljövő országokban ala­csonyabbak a kétkezi munka költségei - idézte a belga lap a gyémántkereskedőket tömörítő tanács egyik illetékesét. A bérek kérdése természete­sen összefügg a gyémántüzlet­ben érdekelt mintegy 1500, többségében Antwerpenben te­vékenykedő belga vállalat jöve­delmezőségével. Az antwerpeni gyémánttanács illetékese sze­rint reményt keltő, hogy a tava­lyi évhez képest nőtt az üzletkö­tések száma a nyers, a csiszolt és az ipari gyémántokat illetően is. Ugyanakkor - mondta - e 15 százalékos emelkedést a forga­lom egyik fontos mutatójának, a karátmennyiségnek 18 százalé­kos csökkenése kísérte. Ez azt mutatja, hogy főleg az értéké­sebb drágakövek szerepelnek az antwerpeni gyémántpiacon. E piacot továbbra is 45 százalék­ban a zsidó közösség ellenőrzi, ám az utóbbi 15 évben az india­iak hasonló részesedést szerez­tek meg maguknak. A feldolgo­zásra kerülő nyers gyémánt fő­leg a londoni tőzsdék közvetíté­sével, illetve afrikai országok­ból, Zaire-ból, Kongóból és Li­bériából érkezik Antwerpenbe. Az értékesítési lehetőségeket jelentős mértékben befolyásol­ják a konjunkturális hatások, az éves export értéke 250 milliárd belga frank körül mozog. A gyémánt árfolyama három éve stabilnak mondható, ám a nyolcvanas évek elején bekö­vetkezett nagyarányú árveszte­ség óta értékének csak mintegy felét tudta visszaszerezni. Á belga lap által megkérdezett il­letékes szerint jelenleg is telített a gyémántpiac. Szakértők szerint a gyémánt­tőzsde nem hasonlítható egyet­len más tőzsdéhez sem, hiszen nincs két egyforma gyémánt. Ez lehetetlenné teszi a minták alap­ján történő üzletkötést, csakúgy, mint a határidős ügyleteket. A gyémánt világába kívülállók csak nagyon nehezen kerülhet­nek be, a bizalom ebben az üzletágban különösen megha­tározó. Az antwerpeni gyémánt­forgalmat négy tőzsdén bonyo­lítják le. Az úgynevezett Leg­felső Gyémánttanács az üzleti élet hatalmasságaiból áll, s igen nagy befolyást gyakorol az or­szág gazdasági életére. (MTI) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents