Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

1994. augusztus 23., kedd Hazai tükör 3 Kitüntetés a Repülőtiszti Főiskola parancsnokának Megalapozott műszaki szakemberképzés A Magyar Köztársasági Ér­demrend Középkeresztje (ka­tonai fokozata) kitüntetést kapta kiemelkedő tevékeny­sége elismeréseként Nagy Szil­veszter vezérőrnagy, a Szol­noki Repülőtiszti Főiskola pa­rancsnoka. A kitüntetést Göncz Árpád köztársasági el­nök múlt pénteken adta át a Parlament kupolatermében augusztus 20-a, Szent István király ünnepe alkalmából.- Gratulálunk a kitüntetés­hez. Megítélése szerint pa­rancsnoksága során mi volt az a többlet, amire felfigyeltek; mennyiben egyéni és mennyiben „csapatmunka” elismerése a Magyar Köztásasági Érdem­rend Középkeresztje?- Először is köszönetét sze­retnék mondani a köztársasági elnöknek, elöljáróimnak. Remé­lem, az elkövetkezendő időben megszolgáljuk a bizalmat; to­vább dolgozunk az ország vé­delmi képességének megtartá­sáért, hiszen ez a dolgunk. Én vagyok ugyan a kitüntetés cím­zettje, de részesei tanáraim, tiszttársaim, munkatársaim, hallgatóink is. Azon munkálko­dunk, hogy kiteljesedjenek a fő­iskola szakterületei és a profilja; másfelől minél jobban megfe­leljünk a felsőoktatási intézmé­nyekre vonatkozó előírásoknak. Tudományos munkával meg­alapozott műszaki szakember- képzést kívánunk megvalósí­tani. Ezt sikerült kiegészíteni a hazai repülőgép-vezetői okta­tással. A következő lépés, hogy polgári szakembereket is tanít­hassunk. Jó lenne a képzést - nem szétforgácsolva - egy ál­lami intézményben koncentrált szellemi-technikai erőkkel megvalósítani.- Mikor jelentkezhetnek olyan fiatalok, akik a polgári légiforgalomban szeretnének dolgozni?- Ha tisztázódnak a pénzügyi kérdések - leginkább az, hogy ki vállalja a polgári hallgatók képzésének költségeit, akkor már a következő tanévtől várjuk a jelentkezőket. Meg tudunk felelni ennek a feladatnak, a jogi szabályozottság még hi­ányzik. Az eddigi munka ered­ménye, hogy technikailag sike­rült odáig fejlődnünk, hogy rendelkezünk az oktatáshoz nélkülözhetetlen repülőgépek­kel, helikopterekkel. A tudomá­nyos munkában pedig a taná­roknak oly módon kell előre­lépni, hogy az elkészülő dolgo­zatok a gyakorlati életben mi is hasznosíthassuk.- Biztosítva látja-e az után­pótlást? Mekkora az érdeklődés a repülés iránt?- Úgy gondolom, minden évben meglesz a létszám ahhoz, hogy pótolhassuk a repülő csa­patoktól leszerelő katonákat. Most két és félszeres volt a túl­jelentkezés. Jelentősen javult a felvételizők matematikai isme­rete. Hamarosan megcélozhat­juk, hogy felvételi követelmény legyen az angol vagy más ide­gen nyelv alapfokú ismerete. Míg az előbbieknél, a hajózók- nál jó az érdeklődés, a műszaki­aknál - különösen a rádiós és a fegyveres szakon - már ke­vésbé. Jövőre várhatóan lány hallgatók is kezdenek. Nyitot­tak vagyunk, lehetőségünk van arra, hogy felvegyük őket első­sorban repülésirányító vagy rá­diótechnikai szakra.- Közismerten jó kapcsolato­kat alakítottak ki a külföldi ro­kon intézményekkel. Mi a jelen­tősége a tapasztalatcseréknek?- Első ízben 1991-ben hívta meg delegációnkat a Brit Kirá­lyi Légierő Akadémiája. Azóta minden évben fogadják egy-egy hallgatónkat egyéves tiszti ki­képzésre. Többek között a sze­mélyiségformálás miatt lénye­ges a tapasztalatcsere. Kiváló képzésben részesülnek, a jövő parancsnokai is lehetnek. Más­részt megtanulhatnak angolul. Ugyancsak hároméves az USA-ban a Colorado Springs-i Légirő Akadémiával kialakított együttműködés. Kapcsolatunk van a Bundeswehr Légierő Akadémiájával, évente két hall­gató utazik tőlünk hozzájuk. Csere- és konzultatív kapcsola­tot alakítottunk ki a francia lé­gierővel. Jövőre kölcsönös re­pülőgépes látogatást tervezünk. Svéd repülősök felajánlották, hogy segítséget nyújtanak a pi­lóták kiválasztásában. Nem szakadt meg a kapcsolat a ko­rábbi közelebbi partnerekkel sem. Lengyel, ukrán, román vendégek látogatták meg in­tézményünket. A keleti és a nyugati küldöttségek is elisme­rően nyilatkoztak munkánkról. Meggyőződésük, hogy itt jó szakembereket képeznek.- Formálódik a repülő­gép-múzeum, s tervezték egy emlékhely kialakítását is.- Elődeink, veterán repülőink gyakran meglátogatnak minket. Példát adnak arról, hogy ezt a szakmát milyen szellemben műveljük. A főiskola megnyi­totta Ä magyar repülőtisztkép­zés története című emlékkiállí­tást. A repülőgépmúzeumot új helyre költöztettük, közepén egy csarnokot alakítunk ki, itt állíthatjuk ki a többi légi jármű­vet. A hagyományőrzést szol­gálja az a szeptember 17-én fel­avatandó emlékhely, amely a repülő csapatoknál szolgálatot teljesítő hősi halottak emlékét őrzi. Szurmay Z. Megyei természetvédelmi tábor: sorrendben a tizennyolcadik Egykori táborlakó a csoportvezető Esti főelőadások a természetről - a természetben Az esti föelőadásra érke­zem Tiszapiispökibe, az öko­lógiai központba. A volt gát­őrház tágas udvarának egyik szegletében ülnek a fű­ben az ifjú természetvédők, lehetnek vagy ötvenen. A Jászkun Fotóklubban is dol­gozó Hídvégi Péter segítsé­gével ismerkednek itt, a ter­mészetben a természetfotó­zás rejtelmeivel.- A tábor 14-én nyitott, s ez már a harmadik esti főelőadás - tájékoztat Horváth Ernő tá­borvezető. - Lőrinci István or­nitológus kezdte, majd Tóth Albert tanár úr folytatta az Al­föld-programról és a tájhasz­nosításról ezt a takarodó előtti, szabadtéri kurzust. Tizennyolcadik alkalommal rendezték meg idén a megyei természetvédelmi tábort, má­sodízben Püspökiben és másodízben közösen a csilla­gászokkal. Ezt megelőzően Abádszaló- kon kétszer, illetve a török­szentmiklósi tanyai kollégi­umban 14-szer gyűltek már össze a természetvédők. A ki­lenc csillagász önállóan dolgo­zik, a többiek pedig 10-12 fős csoportokban kutatják a tiszai élőhelyeket, a holtágakat, a kubikgödröket; madárodúkat készítenek; tanulják a madár­hálózást, -gyűrűzést; tanulmá­nyozzák a szenttamási kas­télypark arborétumának élővi­lágát, ahová mikrobusszal utaznak ki naponta. A táborozok nagy része ha­gyományosan minden év tava­szán megküzd a nyári részvéte­lért. A hatodik osztályosok ré­szére kiírt Herman Ottó termé­szetvédelmi vetélkedő döntő­jébe került harminc legjobb di­áknak jár ez a fajta nyári él­mény. Vannak itt vendégek is. A korábbi táborok legjobbjai, pedagóguskolléga Erdélyből, már középiskolás, egyetemista egykori táborozok, mint Huber Attila, aki a debreceni egyetem ötödévese, de úgy „megfertő­ződött” még hatodikosként, hogy ma már a leglátványo­sabb, madárhálózással foglal­kozó csoportnak ő a szakmai vezetője. Ami a megfertőződést illeti, Pacsai Norbert abádszalóki, biológia szakos pedagógust - e hosszú tábori sorozat egyik szülőatyját - a saját tanítvá­nyai fertőzték meg, segítették hozzá, hogy természetvédő le­gyen. Ő maga így beszél erről:- Abádszalókon a Tisza II. építése kapcsán rémes termé- szetdúlást tapasztaltam. Érde­kes módon nem magam figyel­tem fel erre. A gyerekek me­sélték el, hogy a fakitermelők olyan fűzfákat vágtak ki, me­lyek odújában bagolytojások és -fiókák voltak. Ezek a kibo­rított fa alatt elpusztultak. Saját tanítványaimnak köszönhe­tem, hogy természetvédő let­tem.- Mi a véleménye erről az ökológiai központról? Másod­szor táboroztat már itt.- A püspöki példa nagyon vonzó és követésre méltó. Egy ilyen objektumot, gátőrházat, egy libatenyésztő is elfoglalha­tott volna. Látszólag nem kifi­zetődő, ami itt történik, hosszú távon mégis ez a leggazdasá­gosabb. Egy életre megfogan itt a gyerekek lelkében a ter­mészet szeretete, a környezet kímélésének szándéka. A teljes szakkörömmel, 15 diákkal tá­borozom, és külön örülök an­nak, hogy van köztük, aki már publikált a madártani értesí­tőbe.- Abádszalók egyre zsúfol­tabb nyaranta. Mit lát, tapasz­tal a helyben lakó természet- védő?- Inkább zsibvásárhoz, mint üdülőkörzethez hasonlít a fa­lunk. Csak a pénz, az igényte­lenség dominál. A környezet teljesen lepusztult, a gátoldal sivatagi képet mutat. Nagy a zajterhelés. Az ötezer lakosra méretezett egészségügyi ellá­tás nem győzi a 20 ezres nyári létszámot kiszolgálni. Ember­telen körülmények alakulnak ki emiatt, például a gyógyszer- tárban. A mondottak után erős kont­rasztként hat az esti tábortűz meghitt pattogása, a körülötte kulturáltan társalgó gyerekek látványa, a halkan felcsendülő gitárdallamok. Tiszapüspöki, 1994. augusztus; természetvé­dők teremtette békés sziget az egykori gátőrházban. Kép és szöveg: Simon Cs. József Keddi jegyzet Vagyont vagy adót? A miniszterelnöknek a vagyonadóról szóló hét végi nyilatko­zata komoly vitát váltott ki mind a kormánykoalíción belül, mind azon kívül, pedig utóbb vagyongyarapodási adóra „szelí­dült” a kijelentés. Ugyanakkor a kérdés több egyszerű politikai vitánál, hiszen már korábban is felmerült a vagyonadó gondo­lata. Akkor az Alkotmánybíróság elutasította, alkotmányelle­nesnek minősítve a törvénytervezetet. Az elmúlt években - a rendszerváltozást követően - rendkí­vüli módon és látványosan polarizálódott a társadalom vagyoni helyzete. Míg egyes rétegek rendkívül gyors ütemben tudták növelni jövedelmüket és ezzel vagyonukat, addig a többség fo­kozatosan az elszegényedés felé csúszott. így egyáltalán nem vethető el a vagyonadó gondolata, hiszen a közel hárommillió, létminimum alatt élő állampolgár azt igényli a kormánytól, hogy szociális helyzetén javítson. Hogy ez tulajdonképpen a vagyon- vagy vagyongyarapodási adóban testesül-e meg, nem tudni, erre vonatkozó felmérés, közvélemény-kutatás eddig nem készült. Ugyanakkor arról lehet beszélni, hogy maga a va­gyon elvben adózott jövedelemből képződik, ezért további el­vonás nem indokolt, pedig a költségvetési hiány nagyon is kö­vetelné ezt. De a vagyon tényleg adózott jövedelemből származik-e? Hi­szen minden különösebb kutatás nélkül nyilvánvaló, hogy a mostani vagyoni eltérések sok esetben a pozícióból, az ehhez tapadó korrupcióból, a feketegazdaságból származhatnak. Például az országgyűlési képviselőknek kellene vagyonbe­vallási tenniük hivatalba lépésükkor és távozásukkor, ám ennek sokan egyszerűen nem tesznek eleget. A mulasztást semmivel sem lehet szankcionálni. S nincs mód a feketegazdaságból származó jövedelem vagyonná változásának szankcionálására sem, mivel az adóhatóság nem áll a helyzet magaslatán e tekin­tetben. Pedig szakértők szerint a feketegazdaság termelési ér­téke eléri a hivatalos bruttó hazai termék (GDP) egynegyedét. Márpedig aki innen húz jövedelmet, sokkal jobban jár, mint akiknek az állam teljes mértékben ellenőrizheti jövedelmét. A társadalmi igény ezért bizonyos mértékig jogosnak vél­hető, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy rendkívül nagy el­lenkezést váltana ki a vagyonadó vagy a vagyongyarapodási adó bevezetése, még akkor is, ha azt egy adott vagyonmérték felett vetnék ki. Az ellenkezés persze bizonyára nem a munka- nélküliek táborától származna, akik pedig gyakran tevékeny­kednek a feketegazdaságban. Általában igaz ugyanis, hogy az adómentesen szerzett jövedelem sokkal csábítóbb, hiszen több, mint annak hivatalos - államilag terhelt - formája. Ám eddig nem sikerült szinte semmilyen gátat sem szabni a titkolt jöve­delmek növekedésének. Erre pedig alkalmas lehetne a vagyon­gyarapodási adó - merthogy utóbb erről esett szó, s ez lehetne elfogadtathatóbb. Emlékezzünk vissza arra: korábban hogy is történt volna ez? A vagyonbevallási megtenné az állampolgár, majd egy bizonyos idő eltelte után újra meg kellene tennie, s azt a vagyont adóztatnák meg, amelyre nem lenne fedezet a legáli­san megszerzett jövedelméből. Ezzel válhatna ellenőrizhetővé az eltitkolt jövedelem. De valóban ellenőrizhetővé válna? Mekkora összeget emész­tene fel a technika és az apparátus kiépítése, majd működtetése? Adott esetben visszafogná-e a termelés, a megtakarítás, a beru­házás, a fogyasztás növekedését? Kell-e újabb állami elvonás? Sok a kérdés, ami indokolttá teszi, hogy komolyan megvizsgál­tassák a vagyon bármilyen fajta adóztatásának elképzelése, az­zal a biztos tudattal, hogy közben társadalmi igény jelentkezik iránta. Vági E. Zoltán Több cégnél szünetel a kárpótlási jegyek beszámítása További javaslatok a garantált árakra Újabb garantált árak kialakí­tásán dolgoznak a Földműve­lésügyi Minisztérium szakér­tői. Az agrárrendtartási törvény értelmében a búzán kívül még garantált árat kell meghirdetni a vágómarhára, a vágósertésre, a tejre és a kukoricára is. Erről Tarján Balázs tájékoztatta hét­főn az MTI-t. Az FM Agrárrendtartási Hi­vatalának elnöke elmondta: a tej, a vágósertés, illetve a vá­gómarha garantált árát szep­tember 30-ig kell meghirdetnie a hivatalnak. így még nincsenek késésben. A vágómarha és a vá­gósertés garantált árára teendő javaslatot - amelyről a hivatal vezetője még nem kívánt nyi­latkozni - a lehető legrövidebb időn belül az agrárrendtartási tárcaközi bizottság elé kívánják terjeszteni. Ezért már e hét csü­törtökén az FM-ben az agrár- rendtartási bizottság soron kö­vetkező ülésén megtárgyalják az első munkatervezetet és ja­vaslatot. A tej garantált árára a javaslat a tervek szerint a jövő hónap elején készül el. A kuko­rica garantált árát pedig csak a jövő évben kell meghirdetni. (MTI) A Maiévnek nincsenek jelentős vámtartozásai Határozottan cáfolta a Malév több mint másfél milliárd forin­tos köztartozására vonatkozó ál­lításokat Gondáné Fischer Zsó­fia. A Malév Rt. szóvivője hétfőn az MTI munkatársának el­mondta, hogy a pénzügyi igaz­gatóság tájékoztatása szerint a Maiévnek nincsen határidőn túli köztartozása. A folyamatban lévő ügyek miatt ugyan valóban van a Maiévnek vámfizetési kö­telezettsége, de ez sem közelíti az egymilliárd forintot, és határideje sem járt még le. A Malév egyébként tartozásait mindig időben szokta megfi­zetni. Nem tudnak a légitársa­ságnál arról sem, hogy az olasz Alitalia többek között a vámtar­tozások miatt visszakövetelné a Malév Rt.-ben szerzett 30 szá­zalékos tulajdonrészért kifize­tett vételár egy részét. (MTI) Az APEH a vagyonadóról Ha törvény rendelkezne a Horn Gyula által említett vagyonadó­ról, az APEH kötelessége lenne a megfelelő feltételrendszer kidol­gozása. Amíg azonban ilyen jog­szabály nem született, az APEH nem kíván állást foglalni a kér­désben, mivel ez nem is feladata - közölte az MTI-vel tegnap Sal- lai Géza, az APEH sajtófőnöke. A kárpótlási jegy múlt heti re­kord-árfolyamesését követően több kereskedelmi cég felfüg­gesztette kárpótlási jegyért tör­ténő értékesítését. Mivel az árfolyam a tőzsdén csütörtökön és pénteken 50 szá­zalék alatt volt, pillanatnyilag nem lehet kárpótlási jegyért vá­sárolni többek között a Keravill és a Röltex üzleteiben. Nem vá­sárol kárpótlási jegyet a Co-Ne- xus Rt. sem. Több cég csak igen alacsony árfolyamon számítja be a kárpótlási jegyeket. Ilyen a Sasfiók Zálogfiók, ahol jelenleg a címletérték 20 százalékáig ve­szik figyelembe a kárpótlási je­gyet fizetési eszközként. Ennél valamivel többet érnek a Vas­edény üzleteiben, ahol augusztus 22-e és 25-e között 44, illetve 46 százalékon számítják be vásárlás esetén. Ám a címletérték 100 százalékáért vásárolhatnak a Su- lák Nemzetközi Szőnyegkeres­kedés üzleteiben. A kárpótlási jegyek vásárlási értékének jelentős esése az ÁVÜ múlt heti döntését követő bi­zonytalanságnak tudható be. A vagyonkezelő szervezet igazga­tótanácsa ugyanis olyan döntést hozott, mely a kárpótlási jegyes fizetésnél értékesebbnek tartotta a készpénzes fizetést. A döntést azóta felfüggesztették, és az Igazságügyi Minisztérium vála­szára várnak arra vonatkozóan, hogy törvényszerű-e egyes ese­tekben ilyen módon leértékelni a kárpótlási jegyeket. TERASZ A FŐUTCÁN. Új színfolttal gazdagodott Szolnok főutcája. Pálszabó Mihály Oscar-díjas mesterszakács, a Gösser sörözd tulajdonosa, hangulatos terasszal bő­vítette éttermének területét. (Fotó: Barna)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents