Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-22 / 196. szám

1994. augusztus 22., hétfő Hazai tükör 3 Idei gazdasági kilátások - megszorító intézkedések Gyorsul a fogyasztói árak emelkedése A kormány tervezett takaré­kossági intézkedései hatására a lakosság fogyasztása 0,5 száza­lékkal kisebb mértékben fog növekedni, s a beruházások bő­vülése sem éri el a 15 százalé­kot, maximum 13 százalékos növekedésre lehet csak számí­tani. Mindezt a Pénzügyminisz­térium ez évi pótköltségvetési irányelvei tartalmazzák, melyet a napokban kapott meg az Ér­dekegyeztető Tanács. A takarékosság várhatóan a belföldi felhasználás növekedé­sének mérséklését eredményezi, így az idén a belföldi felhaszná­lás nem növekedhet 2-4 száza­lékkal az elmúlt évi 7 százalék­hoz képest, csupán 1-3 százalé­kos bővülés lehetséges. Ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg várható 3,5 milliárd dolláros hiányát 3 milliárd dollárra lehessen mér­sékelni, és a nettó adósságállo­mány 17,7 milliárd dollár he­lyett 17,2 milliárd dollár legyen. így is a nettó adósságállomány egy év alatt több mint kettőmil- liárd dollárral növekszik. A megszorító intézkedések hatására kissé gyorsabb lesz a fogyasztói árak és a termelői árak emelkedése. Várhatóan az áremelkedés mértéke a fogyasz­tási cikkeknél eléri a 19—20 szá­zalékot. A termelői árak 13-14 százalékkal emelkednek 1994-ben. Tavaly a termelői árak inflációs rátája csupán 10 százalék volt. (MTI) Tűzijáték után rendőrségi razzia (Folytatás az /. oldalról) A parkoló szélén, az úttest tövében kuporgó „éjjeli pillan­góknál” siralmasabb látványt ritkán tapasztalhatunk. Márpe­dig mégis - a nem kimondottan ápolt - testük „áruba bocsátásá­val” keresik kenyerüket. A rendőrök és persze a fényképe­zőgép látványára hangos sival­kodásbán törnek ki, nehezen érthető kiabálásukban hetet-ha- vat összehordanak. Részükről az igazoltatás rutin- ellenőrzés volt. Mint a terület már-már „leltárba vett bútorda­rabjai” tudják jól, ha van náluk igazolvány, akkor semmit sem tehetnek velük a rendőrök. „Fog­lalkozásukat” - ami ma már csak szabálysértés - nyilvánvalóan szinte lehetetlen bizonyítani. A lányok a jelek szerint nem igazán kedvelik a nyilvánosságot A „matrózokat” is körülvették, ellenőrzés nélkül se ki, se be A parkolóban éjszakázó ukrán kamionosokat is igazoltatták A következő állomáson, a fia­talok közkedvelt helyén, a „Bu­merángban” nem sok érdekesség mutatkozott. Azok néhányan, akik ott voltak, szolid zeneszó mellett csendesen kortyolgatták innivalójukat. Kicsit arrébb, a mostanában annyira felkapott „Matrózban” viszont javában zaj­lott az élet. így nem kis ribilliót keltett a tucatnyi egyenruhás rendőr megjelenése. Az előzetes parancs szerint ugyanis a szórakozóhelyek min­den egyes vendégére ki kellett terjednie az igazoltatásnak. A kerthelyiségben - ki a rendőrök jelenlétével dacolva, „szellemes” beszólásaival, ki pedig értetlen­kedve, mások csak a dolgokat egyszerűen tudomásul véve, de mindenképpen - összezsúfolódva várták a mulatozást befagyasztó akció végét. A kerítésen kívül közben egy kisebb jelenet vonta magára a je­lenlévők százainak tekintetét. Egy igencsak „vérmes” fiatal, akit személyi igazolványának hi­ánya miatt akartak adategyeztetés céljából „előállítani”, magáról megfeledkezve dúlt-fúlt a kék lámpás autóban. Hogy megfé­kezzék, meg kellett őt bilincsel­niük az intézkedőknek. Mi tagadás, az éjszakai razzia - a látottak alapján - nem aratott osztatlan sikert az ellenőrzöttek körében. Bár különösebb hátrány nem érhette a szórakozni vágyó­kat, bizonyára közülük csak igen kevesen lehettek azok, akikben tudatosult, hogy ez az egész még­iscsak az ő biztonságukért tör­tént. Még ha némi kellemetlenség árán is. Horváth Győző (Fotók: Mészáros János) A medence káprázata Ülök a meleg vizes meden­cében. Alattam néhány száz méter mélységben forró tenger lobog. Hetvenkét fokos, ki­apadhatatlan áldás. A gyó­gyulni vágyók mekkája. Za­rándokolnak is ide a kontinens minden tájáról a gyógyulni vágyók. Németek, magyarok, mostanában románok, lengye­lek... Többnyire azért koro­sabb emberek. Persze - gondo­lom - ez természetes. Hatvan év után egy kevés „jutalomjá­ték”, vénasszonyok nyara, gyógyvízben ücsörgés, testi és lelki rehabilitáció. Halk cse­vegés unokákról, egészségről, néhány visszafogott ultiparti, a bárban összekapaszkodva ma­radék tangók... Jár nekik. A Nagy Maratoni Futás után kell még néhány tiszteletkor - ki- nek-kinek kedve szerint, a sa­ját tempójában. Eddig jutok, amikor várat­lanul ismerősök jutnak eszembe, rokonok, barátok, a Nagy Maratoni Futás áldoza­tai. Akik nem bírták, akik fel­adták, akik megszakadtak, de­rékba törtek, akiket leszázalé­koltak, akiket a nyugdíj első napjára emésztett meg valami titokzatos halál, akik egyre újabb tanár urak és adjunktus urak között mandínereznek, kezükben kötetnyi zárójelen­tés, zsebükben boríték... és vég nélkül sorolhatnám mind az igazságtalanságokat, amik­kel a sors diszkvalifikálja a Maratoni Futás kényszerű résztvevőit. Az aranyló ősz ígérete szá­mukra csupán káprázat. Fata morgana. Pedig aligha erre számítottak, hogy járókeretben kacsázva, szélütötten, el­szennyezett testtel, motoriku­sán lefutva, pszichoszomati­kusán szétesve botladoznak majd be a célba. A gyógyme­dencében ülve ezért azt gondo­lom, a dolgok nincsenek jól el­rendezve. A sors sohasem volt huma­nista, mégis talán túlzó az az elszántság és szigor, amellyel ostorozza a „tűrő érdemet” és amellyel megalázó vergődéssé változtatja az aggkori megér­demelt pihenés ígéretét. Bár­csak meg lehetne fordítani a dolgok menetét. Az iskola után így rögtön következhetne a nyugdíj. Tíz-tizenöt év meg­érdemelt pihenés. Hogy min­denki előre ihasson a medve bőrére. Mert utólag talán nem lesz már rá módja. Gyógyfür- dőzzön, szemlélődjön, edződ­jön, nőjön be a feje lágya. Időt lehetne nyerni, hogy dönteni lehessen komolyan, felelős­séggel: „mi leszek, ha nagy le­szek”. És jutna mindenkinek - állampolgári jogon - legalább egy kevés az élet igézetéből, legalább egy gyógyfürdő, egy utazás, legalább egy tangó... Aztán úgy harmincévesen, erősen és magabiztosan álljon rajthoz. Hadd dördüljön el a lövés. Hadd fusson, ahogy ere­jéből telik. Hadd legyen, ahogy lehet... FORD AUTÓSZALON NYÍLT. Impozáns épülettel gazdagodott Kisújszállás, ugyanis pénteken délután ünnepélyesen átadták a Ford Sándor Service Kft. autószalonját. Wergler Imre, a Ford Hungária területi képviselője vágta át a nemzetiszínü szalagot, ez­zel újabb taggal bővült a magyarországi Ford-hálózat. A közel 100 négyzetméter alapte­rületű épület földszintjén autószalon és két raktárhelyiség található, míg a tetőtérben tárgyaló és a mosdók. Sándor Ferenc neve jól ismert autósberkekben, ugyanis ?z általa kialakított, korsze­rűen felszerelt műhelyt nemcsak helybeliek keresik fel, hanem távolabbi városokból is visszajárnak a kuncsaftok. A most átadott autószalonnal vált egésszé és kompletté a vállalkozása. (Fotó: Mészáros) Kétmilliárd kellene a kórházak talpra állításához Nemzeti egészségpolitikai koncepció szükséges Bár a magyar kórházak több­sége immár évek óta anyagi gondokkal küzd, közülük is ki­emelkedik az a 21 intézmény, amely a financiális nehézségek miatt különösen nehéz hely­zetbe került. Ezen intézmények talpra állításához mielőbb pénzre van szükség, a probléma megoldásának keresésekor azonban nem elég csupán erre a 21 kórházra koncentrálni - vé­lekedett Mikola István, a Ma­gyar Kórházszövetség elnöke. Mikola István szerint annak ellenére, hogy hazánk lakossága európai mércével mérve is igen rossz egészségi állapotban van, Magyarországon az egészség­ügy még mindig nem számít nemzeti prioritásnak. Beteg emberekkel pedig igen nehéz gazdasági-politikai felemelke­dést elérni - mondta a kórház- szövetség elnöke, aki szerint megoldást csak az jelentene, ha a különféle pártpolitikai elkép­zelések helyett olyan nemzeti egészségpolitikai koncepciót sikerülne kialakítani, amely mögé nemcsak a különböző pár­tok, de a civil szféra is felsora­kozhatna. A kórházaknál ta­pasztalható gazdasági gondok másik oka - vélekedett a Ma­gyar Kórházszövetség elnöke -, hogy bár számos változás tör­tént, az egészségügy a mai na­pig megőrizte régi struktúráját. A kórházi ágyak tekintetében jelentős a kapacitásfelesleg, becslések szerint 20 vagy akár 30 százalékkal kevesebb ágy is elég lenne. Gazdasági szem­pontból mindenképpen szüksé­ges lenne az úgynevezett aktív ágyak csökkentése, amelyek he­lyett azonban több olyan ágyra lenne szükség, amelyen króni­kus betegeket ápolnak, illetve amelyek szociális célokat szol­gálnak. A huszonegy, jelen pillanat­ban nehéz helyzetben lévő in­tézmény mellett más problémák is léteznek. Hiába van ugyanis teljesítményfinanszírozás, en­nek alapjául a kórházak koráb­ban megkapott bázispénze szol­gál. Az rosszul finanszírozott kórházak felzárkóztatása most már nem halasztható tovább. Kérdés azonban - mutatott rá Mikola István -, honnan lehet előteremteni az ehhez szüksé­ges, körülbelül kétmilliárd fo­rintot. Leszögezte azt is, miszerint szükség van a különösen nehéz helyzetben lévő kórházak ki­emelt kezelésére, de nem ha­lasztható tovább egy nemzeti méretű kórházracionalizálási program kidolgozása sem. A prioritások meghatározása, a kapacitások és a szükségletek közelítése, az egész rendszer ésszerűsítése ugyanis csak en­nek keretében érhető el - nyi­latkozta Mikola István. (MTI) Vita az alkotmányról 2,2 milliárd dollárnyi betét Növekvő lakossági devizaszámlák Az első alkotmányozó ta­nácskozást szeptember 2-án és 3-án rendezik meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem dísztermében. A tudományos fórumot az Igazságügyi Mi­nisztérium felkérésére a Bel­politikai Kutatások Központja Alapítvány szervezi „Kontinu­itás és diszkontinuitás az al­kotmányozásban” címmel. A megnyitóbeszédet Göncz Ár­pád köztársasági elnök mondja, majd a szakma kivá­lóságai, politikusok és tudósok ismertetik véleményüket az új alkotmány vagy az alkot­mánymódosítás szükségessé­géről, lehetőségeiről. (MTI) Az elmúlt hónapban 5,7 mil­liárd forint értékben növekedett a lakossági devizaszámlák fo­rintértéke, amely már megha­ladja a 240 milliárdot, és ez mintegy 2,2 milliárd dollárnak felel meg. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy júliusban 44,4 milliárd forint értékű volt a be­fizetés, 38,7 milliárd a kifizetés a konverziókkal együtt. Jelen­leg már 30 pénzintézet foglal­kozik lakossági devizaszámlák vezetésével, de csak hat bank­nál haladja meg a 10 milliárd forintot a devizaszámlák értéke. Ezek közül is kiemelkedik az OTP Bank, ahol az összesen 240,8 milliárd forintos értéknek valamivel több mint a felét ke­zelik. A lakossági devizaszámlák valamivel több mint 50 százalé­kát német márkában, 20 száza­lékát amerikai dollárban, 13 százalékát pedig schillingben tartják nyilván. Az, augusztusi deviza­számla-növekedésről még nincs adat, de az bizonyos, hogy a 8 százalékos forintleértékelés mi­att forintban számolva jelentős értéknövekedés várható. (MTI) A család nemzetközi évében Közösségek építése a forrongó világban A VI. családterápiás világ- kongresszus csütörtöki-pénteki szolnoki előkonferenciájának második, záró napján változat­lan érdeklődés kísérte Susan H. McDaniel professzor előadását.- A kutatások kimutatták, a családi környezet jelentősen hozzájárulhat a beteg egészség- ügyi állapotának javulásához - hangsúlyozta a konferencia vendége. - Ugyanakkor a csa­ládi, stresszt okozó tényezők - válás, betegség, halál - gyengí­tik a szervezet ellenálló képes­ségét. Az előbbiekből azt a kö­vetkeztetést vonta le a profesz- szomő, hogy a gyógyítómunka során a család bevonásával csö- kenhet a megbetegedések száma. A New York állambeli Richmondban praktizáló or­vosnő - az egyetemi oktatás mellett - családi gyógyítóköz­pont munkatársa, munkaidejé­nek másik részében pszichiát­riai gyakorlatot folytat. Ezért is tartja fő céljának, hogy bemu­tassa a családi orvosi munka pszichoszociális vonatkozásait, azt továbbá, miként működhet­nek együtt a két szakterület képviselői. Tapasztalatai szerint kialaku­lóban van az együttműködés az orvosok és a terapeuták között - hangsúlyozta az előadónő. Kü­lönösen a szegények esetében nő meg a kapcsolat jelentősége. Fogalmazása szerint az USA-ban egészségügyi forrada­lom zajlik. Ennek része az elő­adásában is vázolt munka. Az elterjedt nézettel szemben a mentális betegek közül sokkal kevesebben fordulnak orvoshoz az USA-ban, mint hinnénk. En­nek az az egyik oka, hogy a csa­ládi orvostól várják a gyógyu­lást. Ezzel is alá kívánta támasz­tani a családirendszer-szemlé- letű orvoslást. Ezért úgy képez­nek orvosokat, hogy bizonyos eseteket maguk is kezelhesse­nek. A terapeuták és az orvosok közötti kapcsolat alapja az em­ber lényegéből fakad. - A test­nek és a léleknek egyensúlyban kell lennie - jegyezte meg Su­san H. McDaniel -, mert a kettő egymással kommunikáló egész. A népszerű amerikai színész, Woody Allen egy ismert film­jének részletével érzékeltette az elmondottakat. A családok nemzetközi éve alkalmából rendezett előkonferencia péntek délután ért véget. -SZ­*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents