Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-19 / 195. szám

2 Körkép 1994. augusztus 19., péntek Ünnepi programok megyeszerte (Folytatás az 1. oldalról) immár negyedik alkalommal rendezik meg a „fergetegesek” a triatlont. Rákóczifalván szombaton 10 órakor a katolikus templomban ünnepi szentmisén emlékeznek meg a kereken 50 évvel ezelőtti bombatámadás áldozataira. Ez­után a főtéri, 1848-as emlék­műnél megemlékeznek állam­alapító királyunkra, ezt kenyéráldás és ünnepi kö­szöntő követi. Reggeltől a piac­téren kedvezményes áfész-vásár lesz. Szajolban szombaton 10 órakor a katolikus templomban misét és szentbeszédet mond Deli János címzetes apát, kano­nok. Tizenegy órakor zászló­szentelés lesz ugyanitt. Fél ti­zenkettőkor kitűzik a zászlót a községházára. Délután fél hat­kor műsort adnak az iskolások a belterületi iskola udvarán. Este 7-kor katolikus bál lesz ugyan­itt. Simli-show Tószegen Tószegen szombaton egész napos, színes szórakoztató mű­sorral várják a lakosságot. Már hajnalban, 5 órakor elkezdődik a tónál a horgászverseny. A sportpályán délelőtt focimecs- csek, délután gyermekprogra­mok, amatőr művészek és cso­portok bemutatói lesznek. Este 7 órakor a Jászság Népi Együt­tes lép fel, 20 órától nóta- és operettest, 22 órától a Simli show szórakoztatja a közönsé­get. Ezután utcabál lesz a No Parking együttessel. Jászberényben szombaton 9 órakor a főtemplomban szent­misét tartanak. Tíz órakor a vá­rosháza előtt lesz az ünnepség. Beszédet dr. Pálos László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, kö­szöntőt dr. Kis Zoltán államtit­kár mond. Az új kenyeret kö­szönti a Független Kisgazda és Polgári Párt. Kenyérszentelés, majd a díszpolgári cím átadása következik. Felavatják dr. Da­rázs Árpád karmester, az USA-beli Columbia Egyetem tanszékvezető professzorának emléktábláját a Lehel Vezér Gimnázium falán. Este hatkor szentmise lesz a ferences temp­lomban, amelyet a Palotásy Já­nos Vegyeskar-hangversenye követ. Kapcsolódó rendezvény is lesz a Lehel Vezér téren: 9 és 18 óra között kirakodóvásár, a Jász Kertbarát Klub kiállítása, továbbá 11 és 18 óra között népi- és cigányzenekarok, éne­kesek, könnyűzenei együttesek műsora, 13 órától motoros be­mutató, majd 20 és 24 óra kö­zött utcabál a berényi nosztalgia zenekarok közreműködésével. Megszentelik az új kenyeret Jászapátiban szombaton 10 órakor ünnepi szentmisét tarta­nak a katolikus templomban, a női kar közreműködésével. Megszentelik az új kenyeret, a városban egyébként szombaton és vasárnap zajlik a 10. Szent István Kupa teniszverseny. Jászfényszaruban szomba­ton 10 órakor ünnepi szentmise lesz a katolikus templomban. Ezt követően a templomkertben az ünnepi köszöntő után a Jász- fényszaruért kitüntető emlék­érmet adják át. Egy vers után népitánc-bemutató következik. Közreműködik a jászberényi Barkóca együttes. Jászárokszálláson soha nem látott gazdag programmal em­lékeznek meg augusztus 20-áról. Pénteken 10 órakor nyitják meg a Széchenyi István Általános Iskolában a vásárral egybekötött termékbemutatót és kiállítást a kertbarát szakcsoport szervezésében, amelyen jákó- halmai és kiséri meghívottak is részt vesznek. Hasonlóan jelen lesz a helyi kistermelők és állat- tenyésztők egyesülete, melynek tagjai díszmadarakat, prémesál­latokat és szárnyasokat állítanak ki. A kiállításon részt vesz a Lehel Hűtőgépgyár Kft. helyi egysége, a Kossuth Szövetkezet és a háziipari szövetkezet, va­lamint egyéni vállalkozók. Szombaton 9 órakor kenyér­szentelés és szentmise lesz a templomban, 10 órakor megem­lékezés a Széchenyi iskolában, ahol folytatódik a termékbemu­tató, ami vasárnap 9-14 óra kö­zött még látható. Délután 1 és 4 között tombolasorsolást ren­deznek az iskola udvarán. Jászjákóhalmán szombaton 10.30 órától ünnepi szentmise lesz kenyérszenteléssel a temp­lomban. Fél tizenkettőkor ün­nepi megemlékezést tartanak a Közösségi Házban, ekkor sze­gik meg az új kenyeret. Utána a polgármester megnyitja a Beré­nyi Műhely képzőművészeti ki­állítást, amelynek helyi alkotói is vannak. Ezt követően dr. Kis Zoltán államtitkár felavatja Gu- bicz András mezőgazdasági gé­pész emléktábláját a Közösségi Ház falán. Aratófelvonulás Karcagon Karcagon szombaton a Vá­rosházán fél kilenckor megem­lékezést tartanak. Műsort ad a vonós kamarazenekar. Tíz órá­tól a katolikus templomban bú­csúi szentmise lesz. Délután 3-kor a hagyományos aratófel­vonulás indul a ligeti sporttelep­ről. Este 7-kor ünnepi istentisz­telet kezdődik a református templomban, majd 20 órától kezdetét veszi sportcsarnokban az aratóbál. Vasárnap 19 órakor a református templomban Ko­loss István orgonaművész és Csák József, a Magyar Állami Operaház magánénekese ad műsort. Kisújszálláson vendégeket is meghívtak az ünnepre. Pénte­ken a városházán 19 órakor ki­állítás nyílik az eberschwangi fotóklub tagjainak alkotásaiból. Ugyanitt ők fél nyolctól elő­adást is tartanak, bemutatják legszebb képeiket. A szombati ünnepség vendége Ebersch- wang, Igló és Pacsér. Szomba­ton 8.30 és 10 óra között a Jubi­leumi parkban az eberschwangi fúvószenekar zenés ébresztőt tart. Tíz órakor a református templomban ökumenikus isten- tisztelet lesz. Tizenegy órakor a városházán tartják a megemlé­kezést, átadják a Pro Űrbe és a Pro Communitate Urbis emlék­érmeket. Fellép az ebersch­wangi fúvószenekar. Este 7 órakor Móricz Zsigmond Gim­názium udvarán térzene és sza­badtéri bál lesz. Fellép a vendé­gek fúvószenekara, valamint a helyi mazsorettcsoport. Suzuki-piknik Kunhegyesen szombaton 10 órakor a katolikus templomban szentmisével emlékeznek meg államalapító királyunkról. Fél tizenegykor kenyér- és csárda­szentelés lesz az abádszalóki úton, a várostól 4 kilométerre most épült Mester csárdánál. Ebből az alkalomból Suzuki-ba- rátok találkozóját rendezik meg piknikkel. Délután 5 órakor a Zsigmond Ferenc Könyvtárban kiállítás nyílik csigákból, kagy­lókból, ásványokból és ősma­radványokból, Párdi Mihály magángyűjteményéből. Este 7 órától a művelődési központban kiállítást nyit meg dr. Horváth Attila, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálat igazgatója abból az apropóból, hogy a mű­velődési központ 30 éves. Rá egy órára köszöntőt mond ugyanitt a polgármester. Beszé­dét nemzetközi folklór fesztivál követi. Éjfél előtt egy órával nemzetközi bál kezdődik a helyi Androméda együttes közremű­ködésével. Vasárnap a reformá­tus templomban 9 órakor az új­kenyér ünnepe, hálaadó isten- tisztelet és úrvacsoraosztás lesz. Szombaton és vasárnap 9-18 óra között a strandfürdő terüle­tén meghívásos strandröp­labda-tornát rendeznek, debre­ceni, jászberényi, budapesti, szolnoki és helyi vegyescsapa­tok részvételével. Csónakfelvonulás Tiszafüreden pénteken utcai menettánc kezdődik 19 órakor. Este 8 órakor ünnepi megemlé­kezés, majd néptáncgála a Kis-Tisza-parti sportpályán. Közreműködik a Tiszafüred Néptáncegyüttes. Szombaton a Kis-Tisza-parton egész napos országos kirakodóvásárt tarta­nak, nyugati autók bemutatásá­val. Este 8 órától olasz-magyar folklórest a szabadtérti színpa­don. Fél 10 és fél tizenegy kö­zött lampionos csónakfelvonu­lás lesz a Kis-Tiszán, majd sza­badtéri bál az Integrál együttes fellépésével. Vasárnap 14-15 óra között a Manhattan együttes koncertjét követően egy órás kabaréműsort láthatnak Simli- éktől, 17 órától pedig magyar- nóta-délután következik. Abádszalókon pénteken 20 órától a szabdtéri színpadon nemzetközi folklórműsor. Szombaton reggel 8 órától a Fa­lusi virtusa hagyományőrző népi- és sportjátékok fesztivál­ját rendezik meg a Tisza-tó part- ján. Mezőtúron pénteken a városi kiállítócsamokban 17 órakor a XI. Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep tárlatát nyitja meg Szűcs Ferenc, a Mezőtúri Mű­vészeti Alapítvány kuratóriu­mának elnöke. (A kiállítás szep­tember 15-ig látogatható.) Dél­után fél hatkor zenés-táncos ün­nepköszöntő a Múzeum téren. Közreműködnek: Kovács Tí­mea (népdal), a Rákóczi Úti Ál­talános Iskola néptánccsoportja, a Szarkaláb néptáncegyüttes, valamint a Szivárvány citeraze- riekar. Szombaton 8 és 10 óra­kor a Nagyboldogasszony ró­mai katolikus templomban ün­nepi misét tartanak. Vasárnap a Belvárosi Nagytemplomban 10 és 17 órakor, az Újvárosi temp­lomban 9 és 15.30 órakor ün­nepi istentisztelet lesz. Túrkevén pénteken 18 óra­kor a Korda Sándor Filmszín­házban lesz a városi ünnepség. A polgármester köszöntője után az új kenyeret megszenteli a lelkész és a plébános. Antónia Eliason Liszt-műveket ad elő, majd diplomákat adnak át. Kunszetmártonban pénte­ken 13 órakor ünnepi képvi­selő-testületi ülést tartanak a vá­rosházán. Szombaton fél ki­lenckor ünnepi szentmise lesz a katolikus templomban, amit 10 órától Szent István-napi ünnep­ség követ a Körös-parton. A polgármester köszöntőjét és az új kenyér megáldását a pártok képviselőinek felszólalása kö­veti, és lesz kulturális műsor is. 14.30-tól az érparti sporttelepen sportrendezvényeken szórakoz­hat a lakosság. Gyermekszépségverseny Tiszakürtön Tiszakürtön a tiszazugi fia­talok találkozóját rendezik meg. Szombaton a szabadtéri színpa­don 13 órától amatőr rockegyüt­tesek adnak koncertet, népdal­körök, citeraegyüttesek. nép­tánccsoportok adnak műsort. Lesz gyermekszépségverseny, és divatbemutató. Este bálban múlathatják az időt. 9 és 18 óra között az iskolában kiállítások, termékbemutatók zajlanak. Fél tizenegykor ökumenikus isten- tisztelettel emlékeznek meg az ünnepről a református temp­lomban. Tiszaugon falunap lesz szombaton a sportpályán. Már 7 órakor zenés ébresztőt tartanak, majd 9 órakor ünnepi istentisz­teletet követően vidám szóra­koztató műsorra várják a gyere­keket. Délelőtt újságírók csap­nak össze a helyi fiatalokkal - persze (sportosan) a focipályán. Délután leg-leg-leg és családi vetélkedő, táncverseny, este diszkó lesz. Tiszaföldváron szombaton 10 órától ünnepi szentmise lesz a katolikus templomban, majd körmenet következik. Tamási József plébános a templom épí­tésének 100. évfordulója alkal­mából újraszenteli a frissen ara­nyozott kehelyfelszerelést. Egyébiránt reggel 8 órától a Ti­szazug Press Sajtóiroda szerve­zésében a moziban és körülötte különböző események zajlanak. Lesz népművészeti és kézmű­ves kirakodóvásár, ügyességi vetélkedő, terepíjászat, karate­bemutató. Dinnyés József dsátu- lajdonos énekel. Az ismét üze­melő moziban délelőtt gyere­keknek, délután a felnőtteknek lesz vetítés. Este 8-tól zenés, táncos programot kínálnak a szórakozni vágyóknak. Martfűn szombaton nagy eseménynek lehetnek tanúi a lakosok. 16 órától a Mártírok Úti Általános Iskola belső udva­rán zajló ünnepségen megemlé­kezést tart Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke. A város cí­merét és zászlaját felszenteli dr. Kocsis Elemér, a Tiszántúli Re­formátus Egyházkerület püs­pöke. Martfű városért kitünteté­seket ad át a polgármester, vé­gül lerakják az új városháza Szent István - a magyarok eszményképe Nemcsak eszmékre van szüksége a társadalomnak, ha­nem eszményekre is, vagyis olyan emberekre, akik hitele­sen élik az eszméket. A ma­gyarságnak saját köréből származó eszménye - egy ritka nagyság - Szent István király. Szent István királyunk szu­permonumentális emberségé­nek értékelése részünkről nem ürügykeresés az ünneplésre, hanem az előretekintő erkölcsi messzelátás bizonysága. István a nagy király. István király az egyetlen le­hetséges módon, a katolikus hit által megnemesítette, önér­zetesen talponmaradóvá és eu­rópaivá tette a magyarokat. Azért tette ezt a kereszténység által, mert a kereszténység mindig időszerű, mindig szük­séges, mert az Egyház hitet, reményt, szeretetet, örök életet ad. A kereszténység jellem­zője a kiteljesedett élő hit az Egyház hitével azonosultan és ennek megmutatkozása a jó­cselekedetekben. A keresztény élet Krisztus követése, az em­ber értelmét, akaratát, érzel­mét átjáró, cselekedeteit moti­váló valóság a mindennapi életben. Személyesen meg kell újulnunk Szent István hitében, így nem fulladunk bele a nihi­lizmusba, nem erőtlenedünk el a dekadenciában, nem raga­dunk bele a materializmusba, hanem teljes életet nyerünk. A legjobb törvény is akkor hatékony, ha nem irattárban hervad, hanem az emberek szívében él. Ehhez jólelkű emberek kellenek. Ennek elő­feltétele minden ember szá­mára a megújulás, amint a Biblia mondja: „Újuljatok meg lélekben és gondolko­dásmódban, s öltsétek maga­tokra az új embert.” (Ef.4,23.) Halott vérével adott vérátöm­lesztés nem hoz új életet, ha­nem halált. Éppen ezért a fel­támadt Jézus élő vérével ka­pott szentséges vérátömlesz­téssel újulnak meg Szent Ist­ván magyarjai Krisztusban, akkor virágzik Szent István országa. Mindezek számunkra a nagy király értékes hagyaté­kai. István a szent király. István király magára alkal­mazta a zsoltárt: „Vigyázok, hogy utam szeplőtelen le­gyen.” (100.Zsolt.2.) Ezért ő hiteles keresztény, kitűnő pél­dakép. Anyja révén keleti ke­reszténységet, apja révén két- laki kereszténységet tapasztalt, német vendégektől politikai kereszténységet látott, ő azon­ban tudott különbséget tenni egyes keresztények és keresz­ténység között. Életpályája idejében a pápák sorozatában hullámvölgy volt. II.Szilvesz­ter nagyformátumú egyéniség volt, a korabeli többi pápa nem volt vonzó színes egyéniség. István azonban a pápaságot és a pápákat Jézus szemével nézte, nem kritizálta Rómát, mert tudta, hogy Jézus miatt szent az Egyház. Tudta a Bib­liából, hogy a szentet, az er­kölcsöt mindannyian „cserép­edényben őrizzük,” (II. Kor.4 7.) törékenyek vagyunk. Ist­ván ebben a környezetben lett hiteles keresztény. Ezért nem tekintett hátra a pogányságba, ezért nem egy sajátosan értel­mezett külön-kereszténységet akart, hanem igazi keresztény­séget. Ugyanezzel a felfogás­sal nem kötődött sem a bizánci császárhoz, sem a német csá­szárhoz, hanem a római pápá­tól kért és kapott koronát. Ezért Szent István keze a ma­gyarok kereszténységének for­rása és a magyar szabadság gyökere. István, a szent ember ráér­zett azokra az emberekre, akik vele azonos hulámhosszon mozogva tudtak együttmű­ködni. Ilyenek voltak Adal­bert, Gellért, Asztrik, Radla, Mór, mindannyian tisztaéletű szent papok, továbbá Csanád ispán, Szabolcs ispán, Szolnok ispán, mindannyian tiszta kezű polgári vezetők és bátor szívű katonatisztek. Munkatársai megválasztásánál is szeme előtt álltak a Biblia szavai: „Aki szeplőtelenül járja az élet útjait, csak az szolgálhat ne­kem.” (Zsolt. 100,6.) István a hős király. Szent István részéről hősies teljesítmény, a magyarok szá­mára létkérdés volt az egyház­szervezés, államalapítás és az Európába illeszkedés, mert ezek nélkül a magyarság eltűnt volna a történelem süllyesztő­jében. Akik ezt nem értették meg, vagy pogányok akartak maradni vagy kiskirályok akartak lenni. Ezek egyikét sem engedte István. A pogány Koppány leverése véres, de szükséges operáció volt a ma­gyarság testén, mert egyaránt jelentette a kereszténység és államiság akadályát. A szepa­ratista Gyula és Ajtony, a me­rénylő Vazul aligha voltak po­gányok. Velük kapcsolatosan az államiság mint népérdek forgott kockán. Velük szem­ben a korabeli mércével mért szigor Istvánnak államfői kö­telessége volt. Egyébként olyan emberekkel, olyan hely­zetben nem lehetett kegyesen mosolyogva kormányozni. István király magyar volt, de tudta, hogy Isten más nemze­teket is teremtett, ezért alattva­lóiként befogadta a jóakarattal érkezett idegeneket. István jó király. Hívő leikéből eredően jó ki­rály volt és tudta a Bibliából, hogy „a hit jócselekedet nélkül halott.” (Jak.II.3,7.) Ország­szerte minden vidéken egy­szerre történt az egyházi és ál­lami szerkezet építése. Egy-egy keresztelőtemplom körül létrehozta Szent István a várispánságot, várplébániával, vártemplommal mint egyházi, államközigazgatási és katonai centrumot. Ilyen volt Szolnok születése és arculata Szent Ist­ván idejében és azóta itt vár­templom, megyeközpont és város létezik. Á várplébániá­kon és várispánságokon ke­resztül érvényesült István ki­rály akarata az egész ország­ban. Kenyeret, biztonságot, műveltséget adott a népnek és védelmet nyújtott az ellensé­gekkel szemben, mert jó király volt. Szükséges ma ünnepelni, mert a nagy, szent, hős és jó király példája és útmutatása ma is szükséges. István király szupermonumentális ember­ségét nemcsak egyénisége és alkotásai igazolják, hanem az is, hogy a világtörténelemben István az első király, akit szentté avatott az Egyház. Ép­pen Szent László királyunk avattatta szentté Istvánt, pedig neki lehetett volna panasza István ellen, mivel István le­sújtott László nagyapjára, Va­zulra, mivel István az ország­ból kiutasította László apját, Bélát. László azonban István összképét nézte és az ő nagy­ságának is bizonysága, hogy Istvánban felismerte a szentet. Külföldön mintegy 500 író emlékezett meg Szent István­ról, ami meghökkentően ma­gas szám, és a nagyszámú megemlékezésben egyetlen bántó szó sincs Szent István­ról. Istvánt már holta után szentnek tartotta a magyar népnek azon része, amely személyesen ismerte őt és a népi hagyomány mindig a haza atyját látta benne. így áll a mi Szent Istvánunk szuper­monumentális emberként előt­tünk, mint a magyarok esz­ményképe. Gacsári Kiss Sándor kanonok, esperes, várplébános Szolnok Iskolát avattak Jászladányban Tegnap délután ünnepélyes keretek között adta át Boros La­jos, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei közgyűlés elnöke Jász- ladány polgárainak a 16 tanter­mes általános iskola impozáns épületének első ütemben elké­szült részét. A most átadott rész a leendő épületnek mindössze egyharmada, melynek költsége 80 millió forint volt. Ezt rész­ben állami támogatásból, rész­ben önerőből finanszírozták. A három éven át tartó beruházás több mint 300 millió forintba kerül majd. Úgy tervezik, egy év múlva sor kerülhet a követ­kező ütem átadására. A további építkezéseket gátolja, hogy az iskola az általa megvásárolt épületet nem tudja birtokba venni. Sziráki Benedek polgár- mester elmondta, az iskolában urnát helyeztek el, melyben a hivatalos dokumentumok mel­lett a tervezők, kivitelezők, a teljes tanári kar névsora is he­lyet kapott. Eddig hat helyen kényszerültek ideiglenes tan­termeket kialakítani, a most át­adott iskolarésszel azonban megszűnnek a tanteremhiány okozta gondok és közel 300 alsó tagozatos kisdiák kezdheti meg tanulmányait szeptember­ben, immár az új épületben.

Next

/
Thumbnails
Contents