Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

1994. augusztus 2., kedd 5 Körkép Erdélyben Pszichológus-lelkész találkozó Negyedszerre rendezte meg az idén az Eranus Egyesület a pszichológus-lelkész találkozót július második felében Gyergyó- szentmiklóson. Magyarországról is hívnak rendszeresen előadó­kat, így a Jászberényi Tanító­képző Főiskola tanáraként jó­magam is részt vettem a találko­zón. A hagyományossá váló nyári akadémián az idén is nagy volt az érdeklődés, mind a lelkészek részéről, mind a pedagógusok részéről, de a legörömtelibb ta­lán az egyetemi hallgatók magas részvételi aránya volt. Az erdélyi és a magyarországi pszichológu­sok együttesen vezették a 14-16 fős kiscsoportokat délutánon­ként. Céljuk a relaxációval, a medi­tációval, a pszichodrámával való ismerkedés, az empátia és a kommunikáció fejlesztése volt, valamint olyan pasztorálpszicho- lógiai szemlélet kialakítása, amely az egyéni élethelyzetek kríziseinek - halál, elválás, vesz­teségek - kezeléséhez nyújtanak segítséget. Délelőttönként az egész tábor találkozott egy tematikus nagy­csoport keretében. A mai erdélyi családok helyzetéről való be­szélgetés számos érdekességgel szolgált egy más országból érke­zőnek is. Mégis a központi kér­dés a válságok és a konfliktusok kezelése volt, ennek során került szóba és váltott ki vitát a vegyes házasságok kérdése. Sokszor előkerülő fájdalmas kérdése volt a 100 főnyi cso­portnak a megyünk vagy mara­dunk problémája. A saját maguk számára is kínlódva megvála­szolható kérdés volt, mi miért maradunk, hiszen olyan sokan mentek már el mellőlünk? Az idősebbek válasza könnyebben formálódott, míg a fiatalok vá­lasztásaiban a perspektíva, il­letve a perspektivátlanság je­lentkezett. Különösen a Ma­gyarországon végzetteket érin­tette váratlanul visszatéréskor az állásnélküliség és számos más probléma, ami a külföldi dip­loma elismertetése körül adó­dott. Az esti programok is igen ér­dekesek voltak. Mód volt baráti beszélgetéseket folytatni, vagy az ugyanebben az időben zajló történésztábor előadóival be­szélgetni. Sor került olyan érde­kes téma megbeszélésére, mint a televízió és a gyermek, különös tekintettel az Erdélyben is roha­mosan szaporodó tv-csatornák és videokészülékek számára. Az utolsó előtti estén gyer- gyószentmiklósi néptáncegyüt­tes műsorát láttuk, ezt követte a találkozó résztvevőinek a tábor­tűz mellett hajnalig tartó dalo­lása. A bensőséges, jó hangulatú tábort egy közös kirándulás zárta. A színvonalas program, a kialakult baráti kapcsolatok minden bizonnyal jövőre is ösz- szehozzák a résztvevőket, akik újabb egy évre - miként az idén is - feltöltődve indulnak haza. Szentesiné Tóth Edit Újlaky László búcsúztatása Újlaky László színmű­vész búcsúztatása augusztus 11-én, csütörtökön 13 óra­kor lesz a Farkasréti teme­tőben. A Madách Színház érdemes művésze nyolcvanéves korában, jú­lius 20-án hunyt el. (MTI) Új adófőszerkesztő Szirányi János, a Magyar Rádió elnöke augusztus 15-ei hatállyal Sárközy Erikát bízta meg a Petőfi rádió adófőszer­kesztői feladatainak ellátásá­val — tájékoztatta az MTI-t Simkó János, az MR alelnöke hétfőn. A rádió elnöke ugyancsak augusztus 15-ei hatállyal visz- szavonta a Petőfi rádió adófő- szerkesztő-helyettese, Radnóti László megbízását. (MTI) Alkotmánybíróság Közlemény Új székházba költözött az Alkotmánybíróság. A testület címe augusztus 1-jétől: 1015 Budapest, Donáti utca 35-45.; telefonszáma: 2121-160; fax­száma: 2121-170. A költözködés és a nyári sza­badságok után az Alkotmánybí­róság augusztus 22-én kezdi meg működését. (MTI) Novák Valentin No! Jé! - avagy a mai magyar merény Provokációnak tűnhet (nem annak szánom) a Fiatal írók III. Országos Fesztiválja idején, ha (régi) meggyőződéssel vallom, hogy egy irodalom felnőttségét nem a líráján, hanem a prózáján lehet •AimtS Hk&ifr#íz ünnepé, akkor az epika a józan hétköz­napoké! Minden tisztelet a köl­tőké, akik azt mondják el, hogy mi a véleményük a világról (legtöbbször csak önmagukról), de az eligazodáshoz szükséges tudnunk, hogy valójában mi­lyen is a világ. Ezért kell leven­nünk a polcról Horatius, Pet­rarca, Heine, Puskin, Petőfi, Ady stb. mellett az Illias-t, a Háború és békét, a Goriot apót, a Varázshegyet, A falu jegyző­jét, a Zord idő-t, az Édes Annát, a Rokonokat, Avraham Bogatír hét napját - nem sorolom a pél­dákat. Örömömet szeretném ki­fejezni, hogy az említett talál­kozóra az Új Bekezdés Kiadó végre (első!) prózakötettel je­lentkezett. Kócos ez a regény, kicsit vad, polgárpukkasztó, de az máris megállapítható, hogy szerzője tehetséges, markáns véleménye van a világról, még fogunk találkozni a nevével. A fiatal írók mentségére el kell mondani azt is, hogy korunk, korszakunk egyáltalán nem kedvez a prózának. Nem viha­ros, dinamikus változás, hanem a stabil értékrend hiánya miatt. Igen zavarban lennék, ha most lennék huszonéves, hogy mit fogadjka el mértékadónak, hite­lesnek. Mert az epika, éppen azáltal, hogy elmond valamit, ítéletet is mond az adott világ­ról. A falu jegyzőjéből megtud­juk, hogy látja egy liberális főúr a feudális Magyarországot, az Édes Annából, milyen a félfeu­dális polgári világ, a Háború és békében benne van a napóleoni háború, a XIX. századi Orosz­ország, illetve annak csődje, ami előrevetíti Lenin szörnyű árnyékát stb., stb. A fiatal író ítéletet mond - nem is tehet mást - az előtte járó generáci­ókról. Nos, Novák Valentin íté­lete lesújtó. Mert mit csinálnak a hősei - öregek és fiatalok egyaránt? - isznak, böfögnek, hánynak, házasságot törnek, olykor gyilkolásznak. Érteni vé­lem, hogy nincs is kiemelhető főhőse, főszereplője a regény­nek, hacsak nem az Idő, amely számyallva suhan, s mint a re­génybeli árvíz, maga alá temet mindent. Egészségesen szemte­len és csúfondáros Novák Va­lentin, s nem csupán nyelveze­tében az. Mert, akinek kedve és türelme van (de hagyjunk va­lami feladatot Novák Valentin leendő monográfusának is), az felfedezhet stílusparódiákat is a szerző hol líraian telített, más­kor pepecselő, objektivitást mímelő szövegében. Magyarán több olvasata is lehetséges. A legdurvább, legprimitívebb, ha kriminek olvassuk. Két gyilkos­ság és egy öngyilkosság adja a sztori vázát, de az igazi infor­máció - megengedem, ez furcsa megállapítás - maga a regény hangulata. Mintha minden mozgásban, az elmozdulás álla­potában lenne, amelyben a leg­biztosabb, legnyugalmasabb pont a kocsma, a pohár (amely­nek tartalmát aztán ki is adják - alul-fölül - a hősök). Lehet ezen akár megbotránkozni, de nem célravezető, mert cáfolni nehéz. A regény utolsó fejezete a világot „festő” Istené, már-már idill, amibe beledörren a gyilkos sörétje, amely felis- merhetetlenné roncsolja az ál­dozat fejét. Innen kell folytatni Novák Valentinnek. Kívánom, hogy vidámabb élményeket gyűjtsön, s legyen ereje, kedve, szerencséje epikus(abb) nyuga­lommal ábrázolni világunkat. Mert a készsége már megvan hozzá. Horpácsi Sándor 500 milliárd felett az éves drogforgalom Indiánátok a kokain? Egyszer s mindenkorra bosszút álltak Európán, az egész világon azért, mert fél évezreddel ezelőtt a spanyol felfedezők olyan em­bertelenül bántak az indiókkal, az inkák utódaival a mai Bolí­via, Peru és Kolumbia területén. Olyan szerhez juttatták a vala­mikori felfedezők, tömeggyil­kos kizsákmányolók utódait, amelynek kábító hatásától sza­badulni jóformán nem lehet, él­vezetéről lemondani lehetetlen­ség. Nagy elmék, mint például a modem lélekelemzés megte­remtője, Siegmund Freud is a kokain rabjává vált, mi több, népszerűsítette élvezetét, mondván: elsőrangú fájdalom- csillapító. Az bizony, de közben szét­roncsolja a tudatot, jellegtelen ronggyá szaggatja a nemrég még értelmes, érző, alkotó, tö­rekvő embert. Nyolc évvel ezelőtt szenzáci­óként hatott, hogy elkoboztak másfél tonna, Európába csem­pészett kokaint. Tavaly már tíz­szer annyit találtak meg a vá­mosok, különleges rendőri ala­kulatok, és ez csupán a jéghegy csúcsa! Minden kábítószernél erőteljesebben hódít és terjed a tudományos nevén Erythroxy- lum coca növény hatóanyaga, amely mindenekelőtt az ideg- rendszerben, az agyban fejti ki roncsoló hatását. És persze rágja a társadalmat is, mivel óriási üzlet a kábítószer-keres­kedelem (egy gramm kokain 16 ezer forintnak megfelelő ösz- szegbe kerül a nemzetközi pia­con, a crack nevű kokainszár­mazék ennek a felébe), meleg­ágyává vált a határokon, konti­nenseken átnyúló bűnözésnek. A dél-amerikai titkos ültet­vényekről és laboratóriumokból származó kokain legfőbb piaca az Egyesült Államok, ahol hat-tíz millióra becsülik a kokó- sok táborát, az e narkóért kia­dott pénzt pedig 70-100 milliárd dollárra! A washingtoni köz­ponti kormány tavaly 13 milli­árd dollárt költött a kábító­szer-ellenes küzdelemre. A tö­meges kokainfogyasztás me­legágya a New York-i, detroiti, Los Ángeles-i slum, a nyomor­tanyák vidéke, ahol nem csupán újratermelődik, hanem gyara­podik is a drogproletariátus. A kábítószerfüggő mindenre - bűnözésre, prostitúcióra is - rávehető, és minden (akármi­lyen áron szerzett) pénzt megad a halálos illúziók világába re­pítő porért, miközben még a jómódú középrétegek millió is lecsúsznak a társadalom pokoli bugyraiba, mert elveszítik nem­csak anyagi biztonságukat, ha­nem önbecsülésüket, akaratukat is. Újabb drogvilágcsúcs: öt- százmilliárd dollárra becsülik már a kábítószer-kereskedelem éves forgalmát. Ennek az irdat­lan pénznek több mint a har­mada származik a kokainból, mivel nem csupán megrögzött kokósok, hanem másod- és ki­egészítő drogként heroinfüggők is fogyasztják, nagymértékben növelve a kábítószer-maffiák nyereségét, és annak kockáza­tát, hogy e piszkos és emberte­len üzletből származó százmil- liárdokat belemossák a tisztes­séges gazdaságok pénzkeringé­sébe. Ferenczy Europress A gyártó kedvezményt ad-a kereskedő lenyeli Olcsóbb lehetne a növényvédő szer, ha... Az idén nem az aszály, ha­nem a különféle kártevők s betegségek tizedelték meg a szántóföldi növények termés­hozamát. Jelentős gondokat okozott a kalászosok gyomo- sodása, a búzatábláknak mintegy 10-20 százaléka, el­sősorban a rosszul vetett, nem kellően trágyázott táblák es­tek ennek „áldozatul”. A tel­jes vetésterület 5-6 százalékán komoly károkat okozott a rozsdabetegség is, amely igaz kissé drágán, de vegyszeres védelemmel megelőzhető, visszaszorítható lett volna. A répabarkó és a répabolha a cukorrépa 104 ezer hektáros vetésterületnek 5-8 százalékát pusztította el. Az ellenük való védekezés jelentős költségnö­vekedést idézett elő a gazdál­kodók körében. Bár a szakemberek szerint e kártevők elleni nem kielégítő védekezés elsősorban a gazdál­kodók szakértelmének hiányos­ságaira vezethető vissza. A cu­korrépa termesztését ugyanis az ipar részben finanszírozza, a termesztők jelentős fizetési ha­ladékkal (utólag, betakarításkor kell az árat kiegyenlíteni) vásá­rolhatják meg a szükséges nö­vényvédő szereket. Az is igaz persze, hogy kezdő termelővel nem szívesen kötnek a feldolgozók szerződést, mert kellő szakmai rutin, hozzá nem értés esetén „elúszik” a termés, a feldolgozó megelőlegezett, befektetett pénzével együtt. .. Hogy mi játszott nagyobb sze­repet az idén a kártevők elsza­porodásában: a gazdálkodók anyagi helyzetéből fakadó taka­rékoskodás, a növényvédő sze­rek magas ára vagy a kezdő gazdálkodók szakértelmének hiánya? Dr. Eke István, a Földművelésügyi Miniszté­rium munkatársa szerint: is-is. Egyes gazdák hozzá nem értése éppúgy belejátszott a kialakult helyzetbe, mint a tőkehiány.- Nincs olyan növényfertő­zés, amely kivédhetetlen volna. A gazdálkodók inkább finan­szírozási gondokkal, forgótő­kehiánnyal küszködnek - érté­keli a helyzetet Eke István. - Ráadásul nem minden esetben ismerik saját lehetőségeiket sem. Kevesen tudják például, hogy a növényvédő szert gyártó cégek fizetési haladékot, ked­vezményt biztosítanak a vásár­lóknak, bár a kereskedők - ki­használva a vásárlók tájékozat­lanságát - nem adják tovább a fogyasztónak az árkedvez­ményt, általában inkább „lenye­lik”, illetve saját maguk hasz­nálják fel. Aki tehetne ez ellen, az maga a fizetési kedvezményt nyújtó gyártócég lehetne, és egy jól működő piac, amely versenyt teremtene a kereske­dők között, s nehéz helyzetbe hozná mindazokat, akik vissza­élnek a termelők tájékozatlan­ságával, keresztülhúzzák a gyártó egyébként dicsérendő törekvését. Addig is, amíg ez a piac ki­alakul, vajmi kevés reménye lehet a gazdálkodónak, hogy olcsóbban jusson hozzá a ter­melést biztonságosabbá tevő növényvédő szerekhez. újvári Miért nem tanulsz, rossz gyerek?! „Volt egy kislány, olyan súlyos magatartási problémákkal, hogy az iskolából első félévben ki akarták rúgni. Már nem is foglalkoztak vele, beültették a hátsó padba, csúfolták. A szülök kétségbeesetten kerestek fel, hogy mit tegyenek. Megvizsgáltam a kislányt; értelmi képességével nem volt gond, de rendkívül erős figyelemzavarral küszködött. Javasoltam, keressünk másik iskolát a gyereknek, s választottunk is egy olyat, ahol korábban előadást tartottam a munkámról. Elbeszélgettem a kislánnyal, végeztünk viselkedési gyakorlatokat. Az édesanyja elvitte az új iskolába, és aznap este már ujjongva hívott fel. Azóta a kislány teljesen rendbejött, nem is kell hozzám járnia, otthon végzi a gyakorlatokat” - mondja Tóth Erika fejlesztő pedagógus. Mely nevelő ne találkozott volna még rosszul tanuló, ke­zelhetetlen, nemegyszer agresz- szív gyermekkel? S hány szülő tapasztalhatta saját bőrén az is­kolai oktatás „áldásait”, amint kifogásolt magaviseletű cseme­téje ádáz csatákat vívott - gyak­ran eredménytelenül - a betűk­kel, számokkal? Ilyen gyer­mekkel sokszor a tanárok sem szívesen bíbelődnek, s a szü­lőknek sem öröm minduntalan panaszözönt hallani rossz, neve­letlen, hanyag nebulóról. Vajon tényleg rosszaságról van ilyen­kor szó? Korántsem válaszolha­tunk határozott igennel. Tóth Erika szívügye, hogy az ilyen gyerekeken segítsen. Ta­valy végzett a Budapesti Taní­tóképző Főiskola testnevelési szakán, és ősztől nagy lelkese­déssel vetette magát a munkába. A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek vizsgálatával, terápiá­jával Kulcsár Mihályné ismer­tette meg. A dyslexia felismeré­sét és csökkentését Meixner Il­dikótól tanulta. Járt kinesiológi- ára is, és szeptembertől gyógy- testnevelési ismeretekkel fogja bővíteni eszközei tárházát.- Nagyon fontos a korai fel­ismerés - hangsúlyozta. - A ta­nulási nehézség már kiscsopor­tos óvodásoknál is kimutatható szókincsvizsgálattal, de a szülő is észreveheti, hogy gyermekét nem érdekli a mese, nehezen ta­nul mondókát, éneket, és nem tud sorrendet - pl. a hét napjait - megjegyezni. Iskolásoknál leginkább az írás-olvasás ta­nulásakor tűnik szembe ez a probléma. Ilyenkor ajánlatos mihamarabb fejlesztő pedagó­gushoz fordulni, mert a gyerek speciális támogatásra szorul; és egyénre szabott módszerekkel egy idő után csökkenthető, vagy akár teljesen meg is szüntethető a probléma. Ha viszont a gyerek nem kap segítséget, az felnőtt korára is súlyosan kihathat. A kudarcok a gyereket neuroti­kussá, depresszióssá tehetik, vagy pedig bűnöző társaságba kerül, mert ott érzi jól magát, ők azok, akik elfogadják olyannak, amilyen.- A szülök hogyan viszonyul­nak gyermekük ilyen jellegű problémáihoz?- Mindenképpen kudarcként élik át. Sajnos, a tüneteket so­kan a gyerek rosszaságaként fogják föl. Az ilyen szülőket majdhogynem lehetetlen meg­győzni, de mindig azon vagyok, hogy megértessem velük a probléma lényegét. Semmiképp nem szabad a gyereket hibáz­tatni, netán szeretetmegvonás- sal vagy veréssel büntetni! Hi­szen ez az állapot neki is rossz. Gondoljunk csak bele, milyen kudarcélmény a gyereknek, hogy bekerül az iskolába azzal az örömmel, hogy megtanul írni, olvasni, és valamiért még­sem sikerül neki. Az a szülő, aki igazán próbál mindent megtenni gyermekéért, a tünetek jelent­kezésekor mielőbb felkeres egy terá­pia? fejlesztő pedagógust.- Miből is áll a fejlesztő- A fejlesztő pedagógus megvizsgálja a gyereket, s megállapítja, hogy problémája milyen jellegű. Itt megjegyez­ném, hogy ajánlatos látás- és hallásvizsgálatot végezni, mert gyakran az okozza a dyslexiás, dysgraphiás tüneteket, hogy a gyerek nem hall vagy nem lát jól. Mozgáskoordinációs prob­lémák esetén kúszunk, má­szunk, tornázunk. Ha szem- és kézkoordinációs gondok van­nak, pontok összekötését gya­koroljuk, rajzolunk, fűzünk, pa­pírfecnit szedegetünk, zöldsé­gekből kirakjuk a betűket. Ta­nulunk mondókákat is. De leg­több a* rajzos tesztláp, ahol az ábrákat ki kell egészíteni, be­szélni kell a képről, ami a gye­rek ítéletalkotó és problémama- goldó képességeit veszi igénybe. Ezeknek megmutatko­zik az eredménye, főleg ha a gyerek nemcsak a foglalkozá­sokon, de otthon, a szülők segít­ségével is megoldja a gyakorla­tokat. Mondókákat, térérzékelé- ses feladatokat otthon is ajánla­tos gyakorolni. Óvodás korú és alsó tagoza­tos gyerekkel lehet legeredmé­nyesebben foglalkozni. Idősebb korban már fele annyi ered­mény sem érhető el. Á foglal­kozások nem jelentenek meg­terhelést a gyereknek, nagyon szívesen járnak, hisz minden feladat játékos jellegű. Tóth Erika az elmúlt tanév­ben rendszeresen kijárt a Szol­noki úti iskolába és a zagyvaré- kasi iskolába, óvodába, de jár­nak hozzá sokan magánúton is. Bármikor jelentkezhetnek nála vizsgálatra; plakátjai óvodák­ban, iskolákban hirdetik tevé­kenységét. A 200-400 forintos óradíjak nem is tekinthetők ma­gasnak. - Legtöbbször olyan si­kerélményeim vannak - mesélte -, hogy madarat lehetne fogatni velem. Egyetlen gyerek sem reménytelen eset. Csak nem szabad hagyni, hogy elkallódja­nak! Hiába töltünk nyáron sok időt a vizek mellett, a gyakori zuhanyozás tanácsos. Sajnos vizeink tisztasága nem a legmegfelelőbb. A jótékony zuhanyozás után testünk szinte igényli a masszázst. Ezt könnyen el­érhetjük. Ma már a magyar üzletekben is kapható gumiból készült, enyhe dörzsfelületíí masszírozósza­lag. Felfrissíti a vérkeringést, és így könnyebben szívja be a testápolót (FEB Foto)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents