Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

6 1994. augusztus 2., kedd Anyakönyvi hírek Házasságkötés július 30-án: Bobák Géza és Darabont Er­zsébet, Kovács Viktor és Benke Éva, Tóth László és Kisjuhász Judit, Némedi György és Ma- gócs Éva, Bóna Gyula és Né­met Erzsébet, Koczka György és Gyurkovics Ildikó, Huber István Csaba és Kormos Rita, Kreszács Ottó és Szabó And­rea, Kabács Gábor és Kovách Emese. Születések: Kábák Rita (07.18.), Vas Nikolett (07.19.), Kaptás Erika (07.20.) Kis Bi­anka (07.20.), Miklós-Mizsei Katrin (07.26.). Halálesetek: Szentesi Fe- rencné Bodnár Mária (1914), Mizsei Kálmánná Bugyi Teré­zia (1913), Mondi János (1923), Oláh László András (1922), Rózsa Istvánná Ocskó Klára (1915), Kábák Jánosné Farkas Mária (1922), Szórád Pálné Baráth Erzsébet (1907), Pintér János (1913), Pesti Lászlóné Cseh Mária (1941), Cserépi László (1932). Kisba- lázs Károly (1929), Pataki Ist­vánná Komáromi Erzsébet (1922), Baranyi István (1921). Előadás A Baba-Mama Klub újabb előadására augusztus 8-án 16 órakor kerül sor az Erzsébet Kórházban. Ezúttal az érdek­lődők a Fogápolás a terhesség alatt és Szájhigéné kisgyer­mekkorban címmel hallhatnak előadást. A foglalkozást dr. Marionos Éva fogszakorvos és Ráczné Szabó Katalin fogá­szati asszisztens vezeti. * * * A Nagyboldogasszony Ka­tolikus Általános Iskolában augusztus hónapban a terhes- torna szünetel. Ma véradás Rendkívüli véradást rendez a Vöröskereszt augusztus 2-án. Kérik az önkéntes véradókat, hogy a Cipőipari Vállalat Le­hel vezér tér 15. szám alatti te­lephelyén délelőtt 10-től 15 óráig jelentkezzenek vér­adásra. Táncos-edzőtábor A Barkóca gyermek-nép- táncegyüttes ötödik alkalom­mal edzőtáborozik Nagyvis- nyón. Augusztus 9-től 16-ig mintegy kilencven gyermek és felnőtt kísérőik fognak a gyermektáborban tartózkodni. Az edzőtáborozás alkalmával állítják össze azt a programot, amellyel az olaszországi turné­jukra készülnek fel. Jászbe­rény testvérvárosában, Con- selvében szeptember 1-től 5-ig vendégszerepei a Barkóca együttes. Eddigi ottani fellépé­seik fergeteges sikert arattak, talán ezért is az olaszok ra­gaszkodása. Tüzzománctárlat Sisa József tőtevényi tanyá­ján negyedik éve kerül sor a zománcművészeti alkotótá­borra. Idén is húszán dolgoz­nak a csodálatos környezetben. Az előző három év során itt készült alkotásokból kiállítást rendeztek. A Jász Múzeumban augusztus elsején Papp Gábor művészettörténész nyitotta meg kiállítást. A tárlat egész hónapban megtekinthető. Déryné Informatéka E furcsa nevű intézmény a Déryné Művelődési Központ épületében, az egykori Mini ételbár helyén nyílik meg. Au­gusztus 5-én 10 órakor avatják fel a megyei idegenforgalmi társulás és a művelődési ház összefogásával létrehozott kul­turális, turisztikai és köz­hasznú információs irodát. A művelődési ház működé­séhez szervesen kapcsolódó irodában a legkülönbözőbb kulturális rendezvényekre le­het jegyet váltani, az idetévedt turisták pedig a helybéli és a jászsági érdekességekről, utazási és szállás lehetőségei­ről kérhetnek információt. A jövőre tervezett jász világta­lálkozó programjainak koordi­nálásában is lesz feladata a más városokban Turinform Irodának nevezett információs központnak. Jászsági Extra — Jászberény Negyedik csángó fesztivál A kisebbségben élők találkozója Ízelítő egy korábbi fesztiválról Augusztus 5-6-7-én lesz a nagy nyári találkozó, a csángó fesztivál. Ez az idei program a Kárpát-medencében élő kisebb­ségek kulturális hagyományai­nak, a határainkon túl élő ma­gyarság értékeinek bemutatá­sára törekszik. Moldvai, gyi- mesi csángókat, erdélyi, kalota­szegi, székelyföldi hagyomány- őrzőket várnak Jászberénybe. Szlovákiából a pozsonyi Szőttes együttes érkezik és adatközlők is jönnek velük. A Vajdaságból Kupuszináról jelezte egy bács­kai néptáncegyüttes, hogy részt vesz a fesztiválon. A Magyarországon élő ki­sebbségeket érdekes módon fe­dezhetjük majd fel. A tököli délszláv együttes szerb, horvát és macedón népzenével és nép­tánccal vesz részt a fesztiválon. A magyarországi román kisebb­séget Méhkerék és Elek néptán­cosai fogják képviselni. Ä ci­gány kisebbség a Romane Cserhaja jászberényi folklóre­gyüttes műsorában fog megje­lenni. Az idei fesztivál során egy kerekasztal-beszélgetésre is sor kerül, amelynek témája: Merre tart a Kárpát-medence magyar népművészetei. Erre a találko­zóra szellemi életünk számos kiválóságát meghívta a feszti­válrendező Jászság Népi Együt­tes. Többek között ide várják Csoóri Sándort, Sára Sándort, Kallós Zoltánt, Tabajdi Csabát, Vitányi Ivánt, Nemeskürthy Ist­vánt, Kása Ferencet, Kiss Gy. Csabát. Az idei fesztivál alkalmat ad a második jász expo megrende­zésére is. Az expo az önkor­mányzat támogatása mellett Gi- lián József vállalkozó és ifj. Ha­gyó Miklós, a Peter Pan Kft. ügyvezetője segítségét is élvezi. Az expo lehetőséget kínál a tér­ség vállalkozói számára. A fesztivál programja au­gusztus 5-én, pénteken délelőtt már hagyományosan egy meg­emlékezéssel kezdődik. Hodo- rog Luca csángó-magyar énekes emlékére szentmise lesz. Pénte­ken délután tartják a kerekasz- tal-beszélgetés a Déryné Műve­lődési Központban. Este 19.30-kor kerül sor a hagyomá­nyos felvonulásra, ahol a ha­gyományőrző vendégek mellett - akik mintegy 250-300-an lesznek - felvonul a Jászság Népi Együttes, a Barkóca és az Árendás gyermektáncegyütte­sek, a Romane Cserhaja cigány együttes és természetesen a Jász Lovasbandérium is. A fesztivál ünnepi megnyitó­jára este 20.30-kor a Mar- git-szigeten felállított színpa­don kerül sor. Az ünnepi meg­nyitót Kuncze Gábor belügymi­niszter tartja. Ezt követően be­mutatkoznak a csoportok. Szombaton délelőtt zajlik a hagyományos énekverseny a Déryné Művelődési Központ­ban, majd a szigeten folytatódik a táncosok és a zenészek mű­sora. 20 órától gálaműsor lesz tűzijátékkal. Vasárnap délelőtt a fesztivál résztvevőinek műsora folytató­dik a Margit-szigeten, délután 4 és 6 óra között a gyermek-nép- táncegyüttesek lépnek fel, és este 8 órakor a nemzetközi táncház és zenésztábor búcsú­estje lesz, de ez már a Víz utcá­ban. Az idei csángó fesztiválnak természetesen fővédnökei - Göncz Árpád köztársasági el­nök és Horn Gyula miniszterel­nök, valamint Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke - van­nak. A rendezés legfőbb terheit azonban az önkormányzat, a Déryné Művelődési Központ és a Jászság Népi Együttes vál­lalta. Lobogó szenvedéllyel A cigányzene szerelmese A fiatalokat szapulni szokták az örökké elégedetlen felnőttek. S ahogy az lenni szokott, min­den korban vannak kiváló, te­hetséges, tiszteletreméltó fiata­lok. A jászberényi Kovács Péter teljesítménye is figyelemre méltó. A 22 éves fiatalember különleges pályát választott, az ELTE meteorológus-angoltu- dományi fordító szakán ne­gyedéves egyetemi hallgató. A meteorológus pálya iránt érdek­lődik inkább, mint mondja, e szakmán belül szinoptikus sze­retne lenni.- Hétéves korom óta figye­lem az időjárást. Naplót vezet­tem 1981-től ’87-ig a jászberé­nyi időjárás alakulásáról. Külö­nösen az extrém jelenségek ér­dekeltek, például a lokális ziva­tarok. Szívesen jártam a kör­nyéket és gyönyörködtem a természetben, figyeltem, hogy egy gomolyfelhő miként alakul át esőfelhővé, mert ez is csodá­latos. De a naplemente is külön­leges élmény. Meteorológus­ként szeretnék majd én is a tv képernyőjére kerülni, hogy tá­jékoztassam a nézőket. Erre 1995-ben azonban nem sok esé­lyem van, pillanatnyilag az ope­ratív szolgálathoz kerülhetek diplomázás után. Tehát én szol­gáltathatok adatokat azok szá­mára, akik a nézőkkel, hallga­tókkal ezt közük.- Találkozásunk oka nem igazán a meteorológusi pálya szépségeinek megbeszélése. Egy kazetta van a kezemben, mely­nek borítóján Péter látszik, lo­bogó tűz és szenvedély kifejezé­sével. A kazetta címe: Cigány­zenére nem bírtok velem. Ho­gyan készült ez a kazetta ?- Nagyon szeretem a cigány­zenét. Ez csodálatos dallam- és hangzásvilág. Szeretek éne­kelni, és Körmendi Péter segít­ségével a Kadencia Kiadónál elkészítettük ezt a kazettát, ami egy hónapja jelent meg.- Hogy fér össze a cigány­zene és a természettudományos pálya íjgérete?- Édesanyám zenetanár a Bercsényi úti iskolában, édes­apám is jó mulatós ember. Ál­landóan kapcsolatban vagyok a Kovács Péter zenével. A vokális zene tetszett mindig, a Palotásy kórusban is énekeltem Bakki Katalin kar­nagy irányításával. Úgy 10-12 éves koromban fogott meg iga­zán a szép magyar népdal Ma­darász Katalin, Kovács Apolló­nia előadásában. Cigánydalokat is hallottam tőlük, oly csodála­tos előadásmódban, melyben az ösztönöket kultúrává emelték. A cigánydalok gazdag érzelem­világot fejeznek ki, ahol a rit­mus és a dallam egysége külön­leges együtthangzásban jelenik meg. Rengetek improvizatív le­hetőséget is adnak az önkifeje­zéshez. A kórusmuzsikálásnál ezt nem lehet megtenni. Renge­teg érzelem, szenvedély van bennem, amit a cigányzenével, úgy érzem, ki tudok fejezni és saját zenei ízlésemet is közre tudom adni.- Hol lépett fel „cigány” énekesként ?- Még soha nem léptem fel színpadon, és a cigányzenészek között nincs is ismeretségem. Ezt a kazettát készítettem Kör­mendi Péter segítségével, me­lyen 17 dal van. A cigány népi hagyományokból gyökerező da­lokat éneklek, illetve írtam ma­gam is néhányat. Példaképem Madarász Katalin és Gaál Gab­riella. Madarász Katalin a nép­dalokat, a művészi folklórt tudja ügy előadni, ahogy senki. Úgy érzem, az ő művészete ka­pocs a cigány és a magyar zene között. írtam is számára egy ci­gánydalhoz szöveget, amit nagy örömmel vett. Sok szép ci­gánydallam van, amihez nincs szöveg, ez probléma volt szá­momra a kazetta készítéskor. Én nem utánozni akarom azok­ban példaképeimet, hanem saját előadásmódomat, stílusomat ki­alakítani.- Hogyan alakul akkor Péter pályafutása? Cigányénekes lesz vagy meteorológus?- A zene soha nem múlhat el az ember életéből. Énekelni szórakozás, öröm számomra, s ha a közönség számára is az, akkor már adtam valamit. Mint említettem, soha nem léptem fel, és cigányzenészekkel nincs is kapcsolatom, eztán szeretném kialakítani. Most készülök a csángó fesztiválra. Itt mindig rendeznek énekversenyt, ahová én is jelentkezem. Autentikus cigánydalt és magyar népdalt fogok előadni. Ősszel folytatom az egyetemet és az éneklést is. Levelező sakk A jászberényi Szekuritás Sakk-kör 6 táblán sakkmér­kőzést kezdett vechtai sak­kozókkal. A herényi sakko­zók levelet küldtek június­ban a kiutazó önkormány­zati delegácóval Németor­szágba, melyben mérkő­zésre hívták az ottaniakat. A vechtaiak vették a lapot, pontosabban a levelet, s ün­nepélyes keretek között a jászberényi delegáció foga­dása alkalmával megtették az első lépést a képzeletbeli sakktáblán. Azóta folyamatosan tör­ténnek a levélváltások a sakkozók között. A számí­tások szerint még a jövő nyáron is tart ez a különle­ges, ám a sportágban csep­pet sem ismeretlen mérkő­zéssorozat. Eredményéről mindenképpen hírt adunk majd. A testvérvárosi kap­csolat a sakkozók között is megteremtődött ezzel a lé­péssel. Az oldalt szerkesztette: Kiss Erika Fotók: Sárközi János Megkezdődött a telefonfejlesztés A Jász-Tel Rt. svájci, holland és magyar vezetői a hét végén Jászberényben üléseztek. A be­ruházás megvalósítása is meg­kezdődött. Jászdózsa határában július 15-én a kábelfektetéshez szükséges árok kiásásával a fi­zikai része is elindult fejlesztés­nek. Azóta elkészült a Jászdó- zsa-Jászárokszállás közötti 9,5 kilométeres szakasz, s Jászágó irányába folytatódik. A Jász-Tel Rt. vezetőjétől, Várszegi Leventétől megtudtuk, hogy a tervek készítése, az en­gedélyek beszerzése, az északi gyűrű kiépítése folyamatosan halad. A hálózatépítés során al­vállalkozókkal dolgoznak. Ez évben mintegy 200 embernek biztosítanak így, közvetetten munkát. A jövő esztendőben, amikor a déli gyűrű kiépítése is megindul, ez a foglalkoztatás elérheti a 400-450 főt. A Jász-Tel Rt. változatlanul arra törekszik, hogy a cég irá­nyításába hazai szakembereket alkalmazzanak. A Matávval is tárgyalnak a jelenlegi telefon- központok átvételéről. Az ár kérdéséről folyik az egyeztetés. Színházi sikerek A tanítóképző főiskolán 1992-ben alakult a Pont Színház társulata, mely sajátosan új stí­lust képvisel a színházi életben. A mozgásszínház kifejezése nem igazán takarja produkcióik lényegét. S igazából az alterna­tív és az amatőr jelzők sem ille­nek pontosan rájuk. Színházi produkcióikkal azonban egyre sikeresebben szerepelnek, ne­vük külföldön is ismert már. Júliusban a kazincbarcikai színházi fesztiválon második alkalommal vettek részt, s ritka esetként második alkalommal kaptak díjat is. Az is sajátos, hogy kizárólag fővárosi társula­tok mellett a jászberényi Pont Színház képviseli a vidéket. A zsűri kollektív alkotói díjjal is­merte el a Császármetszés című produkciójukat. Az előadásban Gemza Sza­bolcs, Keszég László, Krupa Sándor és Várszegi Tibor szere­pel, a zenét Lajkó Félix és Ta­kács Tibor „szolgáltatják”. Szegeden rendeztek egy nemzetközi színházi fesztivált Thealter címmel. A balkáni or­szágokból érkeztek alternatív társulatok erre a fesztiválra. Macedónia, Szlovénia, Görög­ország, Horvátország, Románia társulatai voltak jelen, de meg­hívást kaptak a magyar színhá­zak is. A fővárosi Andaxinház, a Dream Team, a Szárnyak Színház mellett a Pont is ott volt. Egy belga társulat és a franciaországi Jel Színház - akik tagjai vajdasági magyarok - is bemutatkoztak ezen a fesz­tiválon. A Pont Színház igen jó közönséget kapott Szegeden. A főiskolai társulat nyara igen mozgalmasan telik. Au­gusztus végén a Csepel-szigeten lesz egy hatalmas diáktalálkozó és rockfesztivál. A Pont Szín­ház társulata a Diáksziget ren­dezőitől meghívást kapott egy augusztus 23-i fellépésre. Emel­lett új produkcióval is készült nek a következő színházi évadra és új társulati tagok csatlakozá­sát is várják. Messze van még Portugália? A magyar zene követei A kórus egy kiránduláson Több hónapi készülődés, ter- vezgetés előzte meg a Jászsági Áfész Székely Mihály kórusá­nak portugáliai útját. S hogy mi­lyen messze van Portugália, azt akkor tudták meg a vállalkozó kedvű dalosok, amikor 3350 ki­lométeres autóbuszos útjuk vé­gén meglátták az úti célt jelző táblát: Abrantes. A hosszú, fá­rasztó utazásért kárpótlást adott az olasz és francia Riviéra cso­dálatos látványa. A jó nemzetközi kapcsola­tokkal is rendelkező kórus az abrantesi polgármester és a vá­ros vegyes karának vendége­ként töltött egy hetet Portugáli­ában. Kórusunkat fogadta a vá­ros polgármestere, aki köszön­tőjében reményét fejezte ki, hogy Jászberény és Abrantes között a kapcsolat kialakulásá­nak első állomása a kórus láto­gatása. Jövő évi viszontlátoga- tásuk alkalmával a két város és az áfész között közelebbi kap­csolatot szeretnének létrehozni. Városnézésünk során meg­ismerkedtünk az alföldi embe­reknek szokatlanul meredek, macskaköves utcákkal, az ap­rócska terekkel, a szép templo­mokkal. Sétáltunk a kastély ud­varán, ahonnan gyönyörű kilá­tás nyílt az egész környékre. Megtudtuk, hogy a város macs­kaköves utcái a világörökség részét képezik. Vendéglátóink megmutatták Tomar gyönyörű kolostorát, Santarém zegzugos utcáit, Ba- talha csodálatos székesegyhá­zát. Fatima, a katolikusok egyik legnagyobb zarándokhelye, va­lamennyiünket lenyűgözött monumentalitásával. A kórustagok többsége soha nem gondolta, hogy valaha eljut az Atlanti-óceán partjára. Na- zaré ködös, párás látványa mégis az óceánt juttatja eszünkbe, bármikor hallunk róla. Egyedülálló élmény volt valamennyiünk számára az a nap, amelyet a portugál hadse­reg ejtőernyős alakulatának vendégeként töltöttünk Táncos­ban. Több kórustag próbaugrást hajtott végre a gyakorlótorony­ból, pontonhidat építettek szá­munkra a Tejo folyón, és bepil­lantást nyertünk a deszantegy- ség mindennapi életébe. Hivatalosan három hangver­senyt adott a kórus. Ezen túl felcsendült a magyar kórusmu­zsika a város főterén, kipróbál­tuk a különböző templomok akusztikáját és vendéglátóink próbatermét is. Abrantes Szt. Vincent-székesegyházában a helyi kórus közreműködésével, telt ház előtt arattunk nagy si­kert. Felléptünk a tancosi kato­nai bázison, Santarém hangula­tos terén. Jóleső érzéssel bú­csúztunk kedves vendéglátóink­tól. A magyar kórusmuzsika gyöngyszemeiből ízelítőt ad­tunk, öregbítettük szűkebb ha­zánk, a Jászság kórusainak hír­nevét a nagyvilágban, és ked­ves, melegszívű emberekkel kö­töttünk barátságot. Az emlékek szárnyán pedig már nincs is olyan messze Portugália. Némedyné Gyulavári Gabriella I

Next

/
Thumbnails
Contents