Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-02 / 180. szám

Világgazdaság - sorokban Drasztikus részvényárfolyam­csökkentés Az MMM nevű orosz be- feketetési „részvénytársa­ság” sajtószolgálata múlt pénteken hivatalosan beje­lentette, hogy a cég a rész­vények árfolyamát 115 ezer rubelről ezer rubelre szál­lítja le. Az ország legna­gyobb befektetői alapjának sajtószolgálata gazdasági megfontolások alapján tör­tént döntésnek minősítette az árfolyam drasztikus csökkentését. Egyben fel­szólította a részvényeseket, hogy támogassák a társasá­got és tartsák meg értékpa­pírjaikat. A sajtószolgálat szerint néhány hónap múlva az árfolyam ismét eléri a korábbi szintet, s utána gyors növekedésnek indul. A cég központi irodájánál tartózkodó Interfax-tudósító szerint a részvényesek mindeddig nem reagáltak a bejelentésre, az utcán még mindig 70-80 ezer rubelért cserélnek gazdát az érték­papírok. Nyereséges a GM Immár hazájában is tartó­san nyereséges a világ leg­nagyobb autógyára, amely rekord - csaknem 2 milliárd dollárnyi - profitot mutatott fel a második negyedévben. A General Motors négy éve első ízben tudhat maga mö­gött három egymást követő, haszonnal zárult negyed­évet - jelentették be az autó­ipari gigász detroiti köz­pontjában. A friss adatok szerint az észak-amerikai autóeladások 723 millió dollárral részesedtek az eredményből az egy évvel korábbi 33 milliós veszte­séggel szemben. Szakértők a korábbi években csillagá­szati veszteségeiről elhíre- sült GM újkeletű sikerét az amerikai autópiac gyors - az első félévben 10 százalé­kos - fellendülésével, ezen belül is a nagy értékű teher­autók iránti igény növeke­désével és a folyamatos költségcsökkentési erőfeszí­tések eredményeivel ma­gyarázzák. Hatszázmillió dollár befektetés Az év első felében kül­földi cégek 600 millió dol­lár tőkét fektettek be Len­gyelországban, s ezzel 3,7 milliárd dollára emelkedett az összes eddigi tőkebeho­zatal. Tavaly 1,6 milliárd dollárt invesztáltak a len­gyel gazdaságba az ország­határon túlról érkező beru­házók - állapítja meg egy most közzétett statisztikai jelentés. Lengyelországban jelenleg 17 ezer külföldi ér­dekeltségű vegyes vállat működik, ám csak 1,5 szá­zalékuk fektetett be 1 millió dollárnál nagyobb összeget. A legtöbb közös vállalatot német részvétellel alapítot­ták, a behozott tőke nagy­sága szerint azonban az amerikaiak állnak az élen. (MTI) azdaság Tiszainform - a megye idegenforgalmának fellendítéséért Bizonytalan állapotok Vállalkozók jelentkezését várják Privatizáció előtt A Tiszainform Idegenfor­galmi Szolgálat az év hátralévő részében három külföldi turisz­tikai vásáron vesz majd részt, il­letve az október végén megtar­tandó budapesti Work Shop-on. Mint Szilágyiné Katona Edit, a Tiszainform vezetője elmondta, a három külföldi vásáron való részvételüket bővíteni kívánják oly módon, hogy immár nem csak a megye általános infor­mációival kívánnak megjelenni, hanem a megyei idegenforga­lomban érdekelt vállalkozókat is képviselni kívánják. Továbbá azt a lehetőséget is felkínálják, hogy az általuk bérelt standon maga a vállalkozás személyesen is képviselje magát. A kiállításon való megjelenés költségvonzatáról tudni kell, hogy a személyes részvétel ki­utazási és tartózkodási költsé­geit a vállalkozásnak kell állni, azonban a standot költségmen­tesen veheti igénybe a kiutazó. A reklám- és propaganda­anyagok kijuttatása - úgymond - ingyenes, ekkor azonban a Ti­szainform konkrét tárgyalá­sokba nem bocsátkozik. A szolgálat több külföldi tu­risztikai irodával is tart fenn kapcsolatot, éppen ezért szeret­nék, ha a megye vállalkozói személyesen ajánlanák ezek számára kínálatukat. Érdekes­ség, hogy míg Nyugat-Magyar- ország több katalógusban is sze­repel, addig a keleti régiókról alig tudnak valamit Nyugat-Eu- rópában. A vásári tapasztalatok is azt mutatják, hogy a nyugati országrész vállalkozói agresz- szívebb piacpolitikát folytatnak „keleti” konkurenseiknél. A Tiszainform megyei work shop-ot is rendez szeptember 30-án és október 1-jén, melyen szintén a megyei turisztikában érdekeltek mutatkozhatnak be a meghívott sajtó, valamint a kül- és belföldi szakemberek, uta­zási irodák előtt. Ez azért is szükséges, hogy a belföldi uta­zási irodák is megismerjék Jász-Nagykun-Szolnok megye idegenforgalmi lehetőségeit, az egyes vállalkozásokkal a kap­csolatot felvéve az ajánlatokat beépítsék kínálati tárukba. Hi­szen egy-egy panzió felépítése csak fele a megkezdett munká­nak, az idegenforgalomban a másik felét a reklám és marke­ting képezi, ugyanis a szolgálta­tást el is kell tudni adni. Ehhez kíván segítséget adni a nem nyereségérdekeltségű Ti­szainform Idegenforgalmi Szolgálat. a Közép-alföldi Sütödék A piacra betörni nehéz Az olcsó árukat keresik Hogy egy vállalkozás hogyan próbál több lábon megélni, arra egyik példa a szolnoki Szolker Bt. A volt Szolvill üzlet helyén működő, elektromos készüléke­ket javító cég új próbálkozással lépett ki a piacra: Gorenje-Skil mintaboltot nyitott a Széche- nyi-lakótelepen. Vajon mennyire sikeres ma egy új üzlet megjele­nése? „A fizetőképes kereslet nem mondható jónak, csak az olcsó, kevésbé jó minőségű árura van igény” - fejtette ki a cégvezető Juhász István. Mint elmondta, tapasztalata az, hogy ma már nem úgy vásárolunk, mint ko­rábban. „Az emberek papírral és ceruzával járják körbe a várost, összeírják, mi, hol, mennyibe ke­rül - és a legolcsóbb helyen köl­tik el pénzüket.” Pláne érvényes ez a tartós fogyasztási cikkek pi­acán. Az újonnan megnyitott bolt egy lehetőség arra, hogy több lá­bon állva hozzon valamit a konyhára, azonban nehéz betömi a piacra. Csak a teljes áruválasz­tékot felvonultató üzlettel lehet, ami nem könnyű egy kis vállal­kozás részére, hiszen a nagyobb, tőkeerős cégekkel kell felvenni a versenyt. S így meggondolandó, hogy meddig lehet veszteségesen üzemeltetni, magyarul mekkora az az időintervallum, mely a vá­sárlókkal való elfogadtatáshoz és megismertetéshez kell. Egy azonban bizonyos: csak akkor lehet fenntarttani a boltot, ha az legalább eltartja magát - fejtette ki Juhász István. Ikarus-összeszerelő lesz Moszkvában? Ikarus buszokat összeszerelő üzem létesítését tervezi Moszk­vában az Ikarus. A terv az, hogy az Ikarusok oroszországi gyártá­sára magyar-orosz vegyes vállala­tot hozzanak létre. Amennyiben a moszkvai önkormányzat hivata­losan értesíti az Ikarust a pénz­ügyi garanciák meglétéről, illetve a vegyes vállalat leendő orosz partnerei garantálni tudják a fize­tőképességet, akkor magyar rész­ről nem lesz akadálya annak, hogy az összeszerelés még az Növekedési pályán Várhatóan megduplázza hőre zsugorodó műanyag termékei­nek eladásait az idén a REPL VSZM indiai-magyar vegyes kft. A cég arra számít, hogy ér­tékesítései az év végén megha­ladják a 300 millió forintot. A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár (VSZM) Rt. hőre zsugorodó műanyag termékek előállításával foglalkozó rész­lege - melyre a vegyes vállalat épült - tavaly 150 millió forin­tos forgalmat bonyolított. A ve­gyes vállalat tavaly december­ben jött létre, alaptőkéje jelen­leg 230 millió forint, melyből 46,4%-kal részesedik az indiai REPL Engineering Limited, 24,1%-kal a VSZM és 29,5%-kal a Magyar-Amerikai Vállalkozási Alap. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Vági E, Zoltán Támogatás diákok külföldi utazásához A Soros Alapítvány pályáza­tot hirdet kizárólag középiskolai dákcsoportok részére 1994-ben lezajló saját szervezésű, tanul­mányaikhoz szorosan kötődő külföldi szakmai utak, illetve szakmai csereprogramok kon­vertibilis valutafedezetének ki­egészítésére. A támogatás kizá­rólag csoportoknak szól, egyéni pályázatot nem fogadnak el. A programok szervezésében a Soros Alapítvány nem vesz részt, ugyanakkor utazási iro­dák, illetve külföldi nyelvisko­lák kész programjain való rész­vételhez sem adnak valutatá­mogatást, melyet a programnak kizárólag konvertibilis valutá­ban fizetendő részére lehet kérni. Forinttámogatásra vonat­kozó pályázatot nem fogadnak el, mint ahogy a késve érkezet­teket sem. A pályázatok benyújtásának határideje 1994. szeptember 15., az utazás: 1994. október 1-től december 31-ig lehet. Devizaszámlák Júniusban 7,4 milliárd forinttal növekedett a lakossági deviza- számlák értéke, igaz, ennek mint- egy egyharmada az elmúlt havi 1,2 százalékos forintleértékelésből származik. Az MNB tájékoztatása szerint június 30-án 235,1 milliárd forint - mintegy 2,3 milliárd dol­lár - volt a lakossági devizaszám­lák forintértéke. Az elmúlt hónap­ban a befizetés 44,9 milliárd fo­rint, a kifizetés 37,5 milliárd forint volt a konverziókkal együtt. Az első félévben összesen 31 milliárd forinttal növekedtek a lakossági devizaszámlák, azonban ennek mintegy fele a forintleértékelések következménye. (MTI) Az ÁVÜ még 1992-ben meg­indította a privatizáció előké­születeit a Közép-alföldi Sütö­dék Vállalatánál azzal, hogy a vállalati tanács irányításából magához vonta a céget. Az ak­kor 19 sütőüzemmel működő vállalatnál első lépésként a kar­csúsítás, a decentralizációs fel­adatok következtek. Ennek ér­dekében a Vagyonügynökség kilenc sütőüzemet értékesített. A tavalyi év közepén lezárult decentralizáció után először olyan álláspont fogalmazódott meg, hogy a maradék tíz sütő­üzemet működtető céget rész­vénytársasággá alakítják. Ám időközben változott a koncep­ció, s az év utolsó negyedévére sem tisztázódott, hogy további üzemek értékesítése történik-e vagy pedig megalakul az rt. Mindez a szolnoki állami sütő­cégen kívül érintett további há­rom vállalatot is az országban. Az eredeti elképzelések sze­rint az összes üzemet értékesí­tette volna az ÁVÜ, a központot pedig megszüntette volna. Azért volna, mert év végére döntés született: a szolnoki Kö­zép-alföldi Sütödék Vállalata nem ilyen formában kerül priva­tizálásra. Már csak azért sem, mert az a formula néhány gon­dot felvetett - mondotta Frey Ferenc vállalati biztos. A válla­lat ugyanis olyan kötelezettsé­geket vállalt, melyet tovább kel­lett volna hárítani, ugyanis hosszabb távú lízingszerződé­seket kötött. Ha ezen fizetési kötelezettségeknek eleget kí­vántak volna tenni egy összeg­ben, akkor az üzemek eladásá­ból származó bevételek kizáró­lag csörgő forintban szüksége­sek, s ekkor nem működnek a már jól bevált privatizációs fize­tési technikák. Ezért az új ÁVÜ-döntés úgy szólt, hogy további méretcsökkentés mel­lett alakul át részvénytársasággá a cég. Megszületett az ÁVÜ-hatá- rozat, mi szerint március 31-ével átalakul a vállalat Szol­noki Sütőipari Rt. néven, to­vábbi 3 üzem elvonása mellett. A cégbejegyzés folyamatban van, ezért még az új név nem használható. Egyébként az em­lített három üzemet - melyek Jászberényben, Jászapátiban és Kunszentmártonban működnek - az ÁVÜ még nem értékesí­tette, s tendert sem írt még ki. így még igen nagy a bizonyta­lanság affelől, hogy az átalakult cég hogyan viszi tovább a már tőle elvont három üzem működ­tetését, valamint vajon mikor és ki lesz az új tulajdonos. Ez utóbbi azért is érdekes, mert a megyei piac jelenleg 30-35 százalékát birtokló állami vállalat pozíciói fokozatosan romlanak, melyet erősített a legutóbbi - éppen tegnaptól ér­vényes - áremelés is. Pedig so­kat fejlesztettek annak érdeké­ben, hogy piaci pozícióikat megőrizzék. Égyébként becslé­sük szerint ma a megyében há­romszor akkora a sütőipari ka­pacitás, mint amennyire fo­gyasztói igény mutatkozik. A tagok még nem vehetik igénybe Takarékszövetkezeti nyugdíjpénztár idén megindulhasson. Az elkép­zelések szerint évente 500 darab Ikarus 280-as típusú csuklós au­tóbuszt szerelnek össze a magas technikai színvonalú tusinoi gép­gyárban. Összeszerelő üzem létesítésé­ről másutt is folynak tárgyalások, például a szibériai Kurgánban, Kazahsztánban és Szentpétervá- rott. Minszkben már működik egy összeszerelő üzem, sőt az első itt készült buszok már közlekednek is a város utcáin. (MTI) Megalakult a Fix Első Orszá­gos Takarékszövetkezeti Nyug­díjpénztár - tájékoztatta Ger­gely Sándor, az Országos Taka­rékszövetkezeti Szövetség el­nöke az MTI-t. Az alakuló köz­gyűlésen részt vevő küldöttek a takarékszövetkezetek 600 al­kalmazottját képviselték, akik azért döntöttek a nyugdíjbizto­sító pénztár létrehozása mellett, hogy bővítsék a szolgáltatáso­kat. A nyugdíjbiztosító tagjai azonban jelenleg még csak a ta­karékszövetkezetek, a Takarék­bank, az Országos Takarékszö­vetkezeti Szövetség, valamint az Országos Takarékszövetke­zeti Intézményvédelmi Alap al­kalmazottai lehetnek. Ameny- nyiben a rendszer kiforrottá vá­lik, a szolgáltatásokat a takarék­szövetkezeti tagok is igénybe vehetik. A nyugdíjalaphoz a munka- vállalók bruttó bérük 2, míg a munkáltatók a tagok bruttó bé­rének minimum 3 százalékával járulnak hozzá. A tagok befize­tése személyijövedelemadó— mentes, befektetésként levon­ható az éves jövedelemből az összjövedelem 30 százalékáig, maximum évi 500 ezer forintig. A munkáltatók befizetései is mentesülnek a közterhek alól. Az első teljes gazdasági évben mintegy 10 millió forintnyi tő­kefelhalmozódásra számítanak. A külföldiek fontos támaszt jelentenek a német gazdaság számára Gazdasági bűnözés Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika sze­rint 1994 első felében 2172 gazda­sági bűncselekmény vált ismertté. Ez 36,3 százalékkal, 1238-cal ke­vesebb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A gazdasági bűn- cselekmények közül a devizagaz­dálkodás megsértések száma 1901-ről 644-re, a csempészeté és vámorgazdaságoké 1123-ról 591-re csökkent. Az adócsalásoké 30-ról 83-ra, a csődbűntetteké 14-ről 56-ra, a pénzhamisításoké pedig 214-ről 328-ra emelkedett. (MTI) A Németországi Szövetségi Köztársaság gazdasági fejlődé­séhez a múltban jelentősen hoz­zájárultak a külföldiek. Munka­erejükkel ma is segítenek, hogy Németországban biztosítva le­gyen az általános jólét és a ma­gas életszínvonal. Ezt erősíti meg a Szövetségi Gazdasági Minisztérium által 1994 áprili­sában kiadott dokumentáció, amelynek címe: „Külföldiek és a német gazdaság. Tíz tétel.” Fontos hozzájárulás ez a szö­vetségi kormány azon törekvé­séhez, hogy megszüntesse Né­metországban az előítéleteket, mint az idegenellenes erőszak forrásait. A külföldi munkaerők jelen­tős mértékben hozzájárulnak a konjunktúra élénkítéséhez. Ve­zető gazdasági szakértők számí­tása szerint a bevándorolt mun­kaerő következtében 1992-ben majdnem hat százalékkal volt magasabb a társadalmi összter­mék, mint ahogyan a foglalkoz­tatott bevándorlók nélkül ala­kult volna. Ez a gazdasági növekedés mindenek előtt a munkaerőpi­acra hatott pozitív módon: a magasabb növekedési arányok következtében több munkahely jöhetett létre, mint amennyit a bevándorló munkaerő betölthe- tett. A munkanélküliek számá­nak alakulásában 1992-ben - ahogy egy modellszámítás ta­núsítja - ez még 0,2 százalék- pontos csökkenést is eredmé­nyezett. A külföldi foglalkozta­tottak nélkül 1992-ben a német gazdaságnak a szakemberek számításai szerint kereken 60 ezerrel több munkanélkülivel kellett volna megbirkóznia. A külföldiek nem vesznek el munkahelyeket a németek elől, sokkal inkább a munkerőpiacot tehermentesítik. Ha a német gazdaságban kevesebb volna a külföldi, bizonyos ágazatokban azonnal ugrásszerűen meg­emelkedne az üres állások száma. Németek viszont nem töltenék be ezeket a helyeket oly mértékben, így némely gaz­dasági ágban munkaerőhiány je­lentkezne. A külföldi munkaerő legnagyobb részét ugyanis ép­pen azokban az ágazatokban foglalkoztatják, ahol a legtöbb betöltetlen állást tartják szá­mon. Az összes külföldi mun­kavállalónak mintegy 75 száza­léka olyan tevékenységet végez, amelyet a német munkavállalók nem kedvelnek, illetve, amelyre nem találni német érdeklődőt. A külföldi munkaerő többségét nem lehetne minden további nélkül pótolni. A külföldiek jelen vannak szinte a gazdaság minden terü­letén. Különös súlypontot képez a feldolgozóipar. Áz építkezé­seken és az autóiparban minden nyolcadik, az öntödékben pedig minden negyedik munkás kül­földi. A szalanunkás-utánpótlás figyelemre méltó részét ma a külföldi fiatalkorúak jelentik: közülük 30 százalék - ez ösz- szességében több mint 100 ezer főt jelent - jelenleg oktatásban szerez magasabb szakképesí­tést. A német gazdaságnak sür­gős szükséges ez a potenciál, hogy fedezni tudja a szakmun­kások iránti jövőbeni igényt. Fontos gazdasági és munka­erőpiac-politikai tényezőt je­lentenek Németországban a kül­földi vállalkozók is. Számuk az 1990-ben nyilvántartott 144 ezerről 1992-ben 208 ezerre emelkedett. 1992-ben Németor­szágban kerek 28 milliárd már­kát gazdálkodtak ki. Ennek so­rán több mint 125 ezer munka- vállalót foglalkoztattak. A jövedelmekre vonatkozóan is pozitív hatások alakultak ki: 1992-ben a munkavállalói jöve­delmek mintegy 5 százalékkal, a vállalkozói jövedelmek még 10 százalékkal is magasabb szinten helyezkedtek el átlag­ban, mint ahogy a bevándorlók nélkül alakultak volna. Összességében a külföldiek évente körülbelül 25 milliárd márkával hoznak többet a né­met államkasszának, mint amennyit kapnak belőle. Ha még hozzászámítjuk a követ­kezményként jelentkező hatá­sokat - több foglalkoztatás, magasabb jövedelmek, maga­sabb adók és szociális hozzájá­rulások -, akkor 1991-re vonat­kozóan még 41 milliárd márka többlet jelentkezik a közpénztá­rak részére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents