Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-12 / 189. szám
1994. augusztus 12., péntek Várkonyi----vezsenyi mozaik 7 V árkonyi csendélet-kesergők KUTYAMONOLÓG A TISZA-PARTON: Na nem... mondhatják nekem, hogy száv éves rekordokat dönt ez a rekkenö hőség, legfontosabb az éberség. A szememet le nem hunyom, a gazdám álmát úgy vigyázom. Na nem... nem csapsz be te távolról leselkedő idegen, azzal a furcsán csillogó hosszú valamivel a kezedben. Nem veszel palira, több okból sem megyek a folyó vizébe. Először is, így nem tudod elhíresztelni, hogy kutyát fürösz- tenek a várkonyi szabad strandon. Fotózzál csak nyugodtan itt a parton, nyilvános helyen vagyok, ezt vállalom. Másodszor: a kutyaeszemmel is tudom, hogy Szolnok alatt vagyok, s kutyakórházba juthatok, ha ebben a szennyvízzel hígított folyóban úszkálok. Hogy az emberek fürdenek? Na ez az: kutyaésszel fel nem fogható. De igaz ami igaz, én is alig bírom. Nem tudnál egy kis esőt csinálni azzal a hosz- szú, csillogó izével? A PLAKÁT LELKE, ha lenne, így keseregne: lóg a füle többünknek. Nincs friss erő, amelyik lakaparna teljesen bennünket? Csak fakulunk itt a napon, Várkony főterén. SZOMORÚAK lehetünk az alsó képtől. Ritkán húzzák a kaszát a várkonyi temetőben, így aztán szabadon virágzik a sírhantok között a gyom. „A különdíjak, oklevelek mellett legfontosabb a részvétel” Látogatóban Kiss Béla rímfaragó mesternél Élőszóban nyugodtan, megfontoltan szövi a mondatait, olyasfajta alapossággal, ahogy a verseit faragja immár 32 éve. Az összeillesztendő köveket, téglákat faraghatta kőművesként még ilyen precizitással 56 éves koráig, amíg le nem százalékolták hipertóniával. 39 év 233 napot dolgozott le addig aktív munkával. Mindenben, a beszélgetésben is fegyelmezett. Ahogy felöltözik hozzá s ahogy átöltözik a fotózáshoz. Tőle elrohanni félóra után illetlenség lenne. Végig kell hallgatni, mert nagy tisztelettel fordul az őrá figyelőre. A tiszteletadás tiszteletet vált ki a hallgatóból. így nyílik ki fokról-fokra Kiss Béla, tisza- várkonyi rímfaragó mester lelke a másik iparos, az újságíró előtt.- Béla bácsi! Mióta írja, mondja a verseit?- ’62 óta írok. Versmondással nem próbálkoztam. Nem is tudtam volna eljárni otthonról, mert 18 évig ágyban fekvő mozgássérült feleségemet ápoltam a szabad időmben. Hogy mégis mondom a verseimet már nyolc éve, annak véletlenszerű oka van. 1986-ban volt a tisza- várkonyi alkotótábor egy részének átadási ünnepsége. Akkor szólítottak meg: - Béla komám, nagyon szép kenyérversed van, el kéne mondanod. Hiába szabadkoztam, hogy inkább egy tanuló mondja el, azzal érveltek, a fiatalok már azt se tudják mi a kenyérdagasztás. így vettek rá. Nagy tapsot kaptam.- Azóta aztán járja a megyét, az országot.- Felbátorodtam. Még abban az évben indultam a törökszentmiklósi első ki mit tud? - on, s azután a többin. ’88-ban azt mondta a zsűri elnöke: - Béla bácsi, olyan verset írt, hogy javasolni fogom, tanítsák az iskolába. Nívódíjat kaptam, a prózáért meg, amit női ruhában adtam elő, különdíjat. Móricz köteteket. Hívnak azóta mindenfelé. Jártam Új szászon, Kisújszálláson, Nagykörűben, Cegléden, Tószegen az ’56-os kopjafa avatásán. Ez év tavaszán az erdőkertesi szavalóversenyen vettem részt. Egy szép oklevéllel, meg tele örömmel tértem haza, hogy ott lehettem. Mert a különdíjak, oklevelek mellett számomra legfontosabb a részvétel. A versek mellett pohárköszöntőket, beszédeket mondok. Martfűn szűnni nem akaró zúgó tapsot élveztem.- Hogyan készül fel egy-egy szereplésre?- Csak a saját verseimet mondom mindenütt. Rengeteg van legépelve, lektorálva, amit még nem mondtam. Ezekből választok az alkalomhoz megfelelőt. Elmondhatom, hogyan szoktam bemutatkozni?- Szívesen hallgatom.- Mivel sem színész, sem hivatásos versmondó nem vagyok, a következő, humoros módon ismerkedem a közönséggel s oldom a feszültséget, a magamét is. Kiss Béla rímfaragó vagyok. Családom nincs, de van három anyósom - mondom, amit már tapsolnak is. Két anyósommal beszédes viszonyba vagyok, 15 éve nem találkoztunk. A harmadik bizalmi állásban van, a műtrágyagyárban főkostoló. A közönség feloldódik, s komolyra válthatok. Innen kezdve, vigyázva az írásjelekre, mondom a verset.- A falubeliek hogyan viszonyulnak a mesterségéhez?- Vegyesen. Van aki így: mit tud az írni? Kölke sincs. Mások elismeréssel adóznak. Különösen a „Tűzőnapon és csikorgó hidegben” címmel tavaly megjelent novelláskötetem után mondták: de jó hogy megírtad, milyen volt a régi élet, mert a fiatalok nem tudják mi a Hangya Szövetkezet, tüzesgép, búcsújárás, milyen volt a cséplés, hogyan dolgozott a csizmadia.- Úgy hallottam, a pápának is írt egy verset.- Fő-Pásztorunknak! címmel a pápalátogatás után elküldtem II. János Pál pápa őszentségé- nek. Köszönő levélben apostoli áldást kaptam tőle. A verset egy külföldi pályázatra is elküldtem. Nemzetközi diplomás oklevelet nyertem vele.- Idézne egyik verséből?- Szívesen. „Istenem tovább is áldd meg ezt a hazát / Segítsd meg tovább is minden egyes fiát / Öreg és fiatal mind-mind benned bízott / A felső tízezer a mi bőrünkön hízott / Ennek most remélem, mától vége szakad / Isten áldásával szabad lesz a magyar.” Nemesen egyszerű családi ház, Béla bácsihoz illő A fotókat készítette, az oldalt írta és szerkesztette: Simon Cs. József „Lejárok fát szedni, azzal fűtök: kölcsönt felvenni meggondolatlanul nem lehet” Itt a vezsenyiek beszélnek vélemények az apró házak gázosításáról Klubkönyvtár a rendelőben Kellene a gáz, de a család már a telefonba se tudott beszállni „A magasparton sorban ülnek az apró, talpig fehér házak, csak a templom magaslik ki közülük” - írja Czeczei Szüts Sán- dorné a Vezsenyi krónikában, a régi utcasorokra emlékezve. Az apró házakból bizony mára is maradt jócskán, a látványos fejlődés messze elkerülte a sok tragikus eseményt, természeti és háborús csapást megélt falucskát. Vezsenyi apró házak vezetékes gázzal ellátva? Nem is olyan rossz perspektíva, ha belegondolunk a tiszta, kényelmes energia minden előnyébe; de a falu jövője, megmaradása szempontjából is biztosítékot jelenthet az infrastruktúrá- lis fejlesztés. Egyben tanúbizonysága annak, hogy nagyon is rossz ómen volt annak „fent- ről történő” beharangozása nem is oly sok évvel ezelőtt, hogy Vezsenyből 2010-re nem marad semmi. A rácok pusztítását, a románok szabadrablását, az oroszok jószágbegyűjtését, a Tisza áradatát is túlélő falu népe nem vehette, nem veheti komolyan ezt a jóslatot. * Üzleti alapon működő gázberuházás elindításával próbálkozik Tiszavárkony, Tiszajenő és Vezseny önkormányzata. A lakossági hajlandóság felmérése megtörtént, van igény a programra, bár Vezsenyen kicsit lassan szaporodnak a jelentkezők. Az augusztus 15-i határidőig szeretnék, ha legalább 120 leendő fogyasztó jelentkezne. Augusztus 1-ig 63-an tették meg ezt. Pedig - ahogy Hatvani Lajos polgármestertől hallottuk -, a későbbiekben a mostani 40 ezer forintnál csak többe kerülhet a gázcsonk bevezetése. A másik két községben augusztus 1-től már 48 ezer forintot kell ezért fizetni. Vezsenyen augusztus közepéig még 40 ezret. A belső szerelvényezés további 50-200 ezer forint költséget jelent az egyes családoknak, amire ha hitelt vesznek fel, bizony nem ennyit kell visszafizetni. Hogy futja-e minderre a családi kasszából? Találomra kopogtunk be három házhoz. * Lackó Erika, három gyermekét egyedül nevelő fiatalasszony. Családi háza a Földvári út 14. szám alatt található, a vezsenyi rév felé menet, a falu szélén. Ott, ahol olyan töménységben terjed így kánikulai délidőben is a finom szénaillat, mint Szolnok belvárosában a kipufogógázok bűze.- Volt-e a gázprogramot meghirdető falugyűlésen? - kérdezem a hívatlan látogatót szívélyesen fogadó Erikától.- Nem voltam, mert nem szeretem a gyerekeket hosszabb időre magukra hagyni, de olvastam az újságban a gázprogramról és tájékoztatót is kaptunk a faluban.- Hogy döntött jöhet a gáz?- Jó lenne - sóhajt nagyot -, de anyagi okok miatt nem tudok belevágni. OTP-kölcsönt nehezen kapnék, mivel főállású anyÜ vagyok. Vagyunk egy párán" ilyenek a faluban. Kezesek kellenének, több is.- Rokonokat nem tud erre megkérni?- Nem lehet, nem lehet. .. Anyukám nyugdíjas, keresztapának szintén. Nem akarom rájuk hárítani a felelősséget, ha velem bármi történne. Csak a saját keresetemre számíthatok, ami nem sok.- Megkérdezhetem mennyi a család jövedelme?- 7.013 forint az anyasági pénzem, 11.800 a családi pótlék, a tartásdíj pedig 4 ezer forint körüli. Emellett bedolgozó vagyok egy szolnoki kft-nek napi négy órában. 8-9 ezret tudok ezzel keresni havonta. Most éppen táppénzen vagyok, mert volt egy kézműtétem.- Mivel fúti a lakást?- Fával, meg ha tudok, szenet veszek. Két kályhám van. A nagy német öntöttvassal fűtök három helységet, meg a konyhában van egy másik kályha. Lejárok fát szedni. Nagyon szeretném a gázt, mert nagyon jó dolog, de így gyerekek mellett, akiket taníttatni kell, meggondolatlanul kölcsönt felvenni nem lehet. A tószegiek még jól jártak, mert ott mindent egybevetve, a belső szerelésekkel együtt százezer forintból kijöttek. Nagyon nehezen élek, nekem most nem futja gázra. * Autóm kasznijában 61 fokot mutat a hőmérő. Gurulok vissza a falu központjába. Csodálom az utat szegélyező szilvafákat. Bár leveleik már erősen kornyadoznak, nagyszemű kék termésüket még meg tudják tartani. A polgármesteri hivatallal majdnem átellenben, egy hosz- szú, sárga falú háznál állok meg, amelyhez szépen gondozott kert is tartozik. Molnár Józsefet, a gazdát, kora délutáni pihenőjében zavarom meg. Én szabódom, ő csodálkozik. Felírom a mai napot - mondja -, mert nyugdíjas vagyok már, de engem még újságíró nem szólított meg. Majd tudakozódásomra folytatja:- Ott voltam a falugyűlésen, ahol a jelenlévők jónak látták a gáz bevezetését, de valahogy a pénzzel van baj. Sokallják a pénzt többen, hiszen a falu nagy százaléka öreg. Nincs munkalehetőség. Nekem nem kell a gáz.- Ez már eldöntött dolog?- Igen. Nekem csempekályhám van. Nézze, itt van a Tisza, egy kis fa, meg egy kis szén még mindig olcsóbb. Nem a 40 ezer forint sok a gázcsonkra, utána volna a baj. Rengeteg radiátor kellene, az kerül sokba.- Azt mondták - kapcsolódik a beszélgetésbe az ugyancsak nyugdíjas feleség -, a belső munkákra kellene vagy 200-250 ezer forint. Kettőnk jövedelme 21 ezer. Segítjük a gyerekeinket. Egyik lányom le van százalékosa, neki van két családja. A másik lányom 7-8 ezer forintot keres a kinder tojással Tisza- jenőn. Elvált, ott is van két gyerek. A fiam velünk lakik, ő meg munkanélküli, a jövő hónaptól kap 5.800 forintot. Amit tudunk, a gyerekeinknek adjuk. A gázt nem tudjuk bevezettetni, pedig én örülnék neki.- A telefonnal is így voltunk - veszi vissza a szót a férj - mikor szervezték. Nem éri meg, mert egy holt tőke az embernek, ha nem tudja kihasználni. A család helyben van, az utcán meg ott a crosszbár. Jó volna a jövő generációnak ez a gáz is, de a fiataloknak elébb munka kell. E helyett a gáz helyett is munkalehetőség kellett volna. Volt is itt egy cipőfelsőrész készítő, megvannak a gépek.- Ha nincs munka, hitelt se tudnak felvenni az emberek a gáz bevezetésére - csatlakozik Molnár Józsefhez a felesége. Ezzel az ördögi kör bezárult, elköszönök a háziaktól. * Vezsenyről kifelé jövet, a Kossuth út 41-ben, ismét nyugdíjasra bukkanok. Csontos Gyula így nyilatkozik:- Kell a gáz, én jelentkeztem is. A 40 ezret hitelként venném fel, havi 1500 törlesztéssel. Jelenleg villanykályhával fűtök, a gáz olcsóbb lenne. A rögtönzött közvéleménykutatás végén egyértelművé vált: duplán melegük van a ve- zsenyieknek e forró napokban. Dönteniük kell gázügyben. Aki szeret olvasni, annak ismerős az a fajta bosszanko- dás, amikor a zsúfolt orvosi váróba megérkezve észreveszi, hogy otthonfelejtette kedvenc könyvét, folyóiratát. Nos, aki Várkonyon szeretné betűtengerbe merítkezve fájós fogáról elterelni a figyelmét orvosra várakozás közben, megteheti, hiszen az egészségház emeleti fogorvosi rendelője mellé költözött a klubkönyvtár. Elég csak átlépni az üresen álló orvosi lakásból ideiglenesen kialakított könyvtárba és Bognárné Szabó Melinda klubkönyvtáros máris szolgálhat egy Magyar Nemzettel, Heti Világ- gazdasággal, Kiskegyeddel, Ifjúsági Magazinnal, vagy éppenséggel Új Néplappal. Csak -legnagyobb sajnálatára - könyvújdonságokat nem tud ajánlani, bármennyire is szeretne. Utoljára ’91-ben kapott könyvvásárlásra 50 ezer forintot, amiből 20 ezer forintot vitt át s költött el ’92-ben. Azóta csökken a könyvtárbaj árók száma is. ’92-ben 378-an, ’93-ban 246-an s idén augusztusig 186-an iratkoztak be. Az átköltözésre fűtésproblémák miatt került sor - tájékoztat Melinda. A megromlott állagú kultúrház jelenleg zárva tart, egy-egy rendezvény megtartása céljából bérelik ki alkalmanként vállalkozók, magánszemélyek. Az új helyen kétségkívül jobb a fűtés, ám kicsik a helyiségek, keskeny a folyosó. Emiatt kultúrált körülmények között mindössze nyolc-tíz személyt fogadhat egyszerre a könyvtár. így nagyobb létszámú író-olvasó találkozók, csoport- foglalkozások, rendezvények tartására alkalmatlan. 1
