Új Néplap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-12 / 189. szám
2000-ig még nincs tervezve Lesz-e a négyesből autópálya? Dél-csendes-óceáni térség Elvesztegetett évtizedek A négyes számú főközlekedési út, mely az ország keleti részét „vágja” ketté, nagy forgalmat bonyolít. A rajta közlekedők ezt tapasztalják, az viszont bizonyos, hogy a jelenlegi fejlesztési elképzelések szerint az ezredfordulóig nem lesz belőle M4. A vállalkozások világában sok tényező mellett az idő is helyet követel magának. S mindez nem csak a kommunikáció, hanem a közlekedés területén is érvényes. Nem mindegy, hogy az áru mennyi idő alatt ér el egyik helyről a másikra, nem mindegy, hogy egy üzletembernek mennyi idő szükséges egy tárgyalás lebonyolításához. Mindezért nem mindegy, hogy mennyire könnyű a közeleke- dés. Márpedig a 4. sz. főúton ez egyáltalán nem nevezhető könnyű futamnak. Az országos közúthálózatra készült fejlesztési terv szerint, mely az ezredfordulóig szól, nem szerepel a négyes autópályává építése. Kizárólag a páratlan számú főutakból lett „M”, s a jövőben sem várható, hogy a párosak elé odakerül a bűvös betű. „Mindez természetesen függ a forgalom alakulásától is” - mondotta érdeklődésünkre Schneider Péter, a Szolnoki Közúti Igazgatóság főmérnöke. Az autópályának ugyanis olyan útszakaszokon van jogosultsága, ahol az egységgépjármű szám meghaladja a 40 ezret. (Az egységgépjármű kifejezés azt jelenti, hogy minden egyes közlekedő .járgányt” átszámolnak személygépkocsivá.) Ezt a minimumot a négyes forgalma még nem éri el, a legutóbbi számlálások szerint Szolnok térségében 25-34 ezer között változik a napi egységgépjármű száma, az óránkénti csúcs 3600 darab személygépjármű - az 1990-es adatok szerint. A legnagyobb gondot ezen belül azonban az okozza, hogy az összes közúton haladó jármű 40 százaléka tehergépkocsi, emiatt torlódik a forgalom. Korábban ötévente végeztek országos viszonlyatban gépjármű számlálást, s mindig ebből prognosztizálták a forgalom alakulását. Az első téves előrejelzés 1985. után következett be, ugyanis nem nőtt oly mértékben a közlekedők száma 1990-re, mint ahogy azt számították. (Legutóbb éppen 1990-ben volt ilyen országos gépjármű számlálás.) Ráadásul a forgalom alakulását az országhatáron kívül eső események is befolyásolják, így például a volt Jugoszláviában dúló háború is megváltoztatta hazánk tranzitforgalmát. Az ötös (M5, E75) korábbi tranzitja részben áttevődött a négyesre. Emiatt-e vagy sem, a többi országos főútvonalhoz képest - bár kis mértékben - nőtt a négyes forgalma 1993-ig. Még ettől függően sem szerepel az autópálya építés a jelenlegi koncepcióban, hanem az úgynevezett gyorsforgalmú út kialakítása. Hogy ez pontosan mit jelent? Schneider Péter elmondta, a gyorsforgalmú útnál nem lehet vasúti szintbeli kereszteződés, ugyanakkor közúti lehet. Mindemellett a legfontosabb az, hogy a gyorsforgalmú út négy(!)pályás. Ennek kiépítését a 2000-ig szóló terv tartalmazza, melyből kérdés az, hogy vajon megvalósul-e. Egyébként a szaktárcánál jelenleg készül tanulmányterv az országos gyorsforgalmú utak és az autópályák építésére, melyben a 4-es autópályává alakításának lehetőségeit is megvizsgálják. Jelenleg egyébként éppen a gyorforgalmú út kiépítésének egyik részeként készül Szol- nok-Törökszentmiklós között a négypályásítás, melyből október 31-ig az ÁFOR-telepig húzódó szakasz készül el. Ennek szükségességét mind a forgalom nagysága, mind a balesetek száma indokolttá tette. De ugyanígy ezen terven belül készült el Szolnok déli elkerülőszakaszának I.-II. üteme, s a III-as befejezése jövőre várható. Minderről a főmérnök azt is elmondta, hogyha a forgalom nagysága a számítások szerint növekedik, akkor 2010-ben kicsi lesz a két pálya Szolnok déli elkerülő szakaszán. A Szolnok-Törökszentmik- lós közötti szélesítésből egyenlőre csak a most elkészülő rész a biztos, ugyanis változhat az új kormányzat elképzelése. Egyébként építési engedéllyel a teljes szakaszra rendelkeznek. Például a szajoli felüljárót nem lehet szélesíteni, hanem mellé egy újabb kétsávost kell építeni. Mint Schneider Péter elmondta, a 2000-ig szóló fejlesztési tervben Szolnok elkerülő szakaszának, Szolnok-Török- szentmiklós közötti négysávosításnak megvalósítása mellett az Abonyt és Törökszentmiklóst elkerülő szakasz megépítése is szerepel. Ez utóbbira még ez évben meg lesz az építési engedély is. A megvalósítás viszont függ az új kormány fejlesztési politikájától, valamint a jövőbeni elképzeléseitől. Csökkent a megye gépjárműállománya A megyei KSH felmérése szerint 1992-höz képest 1993. év végére valamivel több, mint 1000 darabbal csökkent a gépjárművek száma, így összesen 1993. végén 81064 darabot tartottak nyilván. Ebből alig több mint 58 ezer a személygépkocsik, míg 9202 a tehergékocsik száma. A legszomorúbb az, hogy 1992-höz képest nem csökkent, hanem nőtt az átlagéletkor, mely összességében meghaladta a 12 évet. Ezen belül legrosszabb a helyzet a motorkerékpároknál, melyeknek átlagéletkora 13,62 év, valamint a személygépkocsiknál, ahol ez 12,18 év. A személygépkocsikon belül a leggyakrabban (1000 darab feletti számban) előforduló gyártmányok közül a Skodák átlagosan meghaladják a 14, a Ladák a 13, a Trabantok és a Wartburgok a 12 évet. A tehergépjárművek és a buszok átlagéletkora még csak a 10 évet haladja meg. Kimerült a támogatási keret Nőtt az élőállat, állati termékek exportja Az FM 12 milliárdot kért a pótköltségvetésből Miközben az állatállomány fokozatosan fogy mind országosan, mind a megyében, a felvásárlók alapanyaghiánya egyre nő. Ennek oka az is, hogy egyes hírek szerint a növendék élőállatok exportja is működik az országban, mely főleg a vágómarha esetében jelentős. Mint Lévai Julianna, a So- lami Húsipari Rt. vezérigazgatója lapunk kérdésre elmondta, tudomása van arról, hogy az országból növendék élőállatot exportálnak. Ugyanakkor a So- lami nem értékesít élőállatot külföldre (sem), s a cég export volumene is lecsökkent a korábbi 20 százalékról termelésének tíz százalékára az elmúlt időszakban. Elmondta a vezérigazgató azt is, hogy jelenlegi exportárak a 180-220 kilogrammos kisbikánál 180-186 forint, míg a 300-400 kilogrammosnál 145-150 forint - kilogrammonként. A normál súlyú bikáért 130-135 forintot adnak kilónként, ez az ár azonban igen magas arra, hogy belföldre értékesítsék. A KSH kimutatásai szerint az év első öt hónapjában közel 42 ezer tonna vágómarhát vásároltak fel az országban, mely az előző év azonos időszakához képest 87,5 százalékos mennyiséget jelent. Hogy ebből menynyi kerül exportra, az sajnos a KSH jelentéséből nem állapítható meg, ugyanis csak élőállat és állati termékek csoport szerepel a kimutatásban. E szerint egyébként az év első öt hónapjában - folyó áron - 0,6 milliárd forintra „rúgott” az import, míg 6,7 milliárdra a kivitel. Míg előbbi az előző év azonos időszakához képest 54,3 százalékos, addig utóbbi 67,5 százalékos növekedést mutat. Éppen a mezőgazdasági termékek exporttámogatási kerete az egyik olyan Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó „alap”, mely az idei évre tervezett keretet kimerítette. Az elfogyott 23 milliárd forint mellé a szaktárca most kért a pótköltségvetésből további 12 milliárdot a már vállalt kötelezettségeinek teljesítésére, továbbá a jövő évi exportárualap megteremtésére. Egyébként az agrártárca kérésével a PM egyetértett. Új tagja lesz a BÉT-nek A Tőzsdetanács döntött arról, hogy az Internationale Neder- landen Értékpapír (Hungary) Rt. augusztus 22-től a Budapesti Értéktőzsde tagja lesz, amennyiben a tőzsdetagok és az arra jogosult szervek - az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelet, a Budapesti Értéktőzsde Etikai Bizottsága és a Tőzsdei Választott Bíróság - a tagfelvételt megakadályozó kifogást nem jelentenek be. A testület határozott arról is, hogy augusztus 15-től a Budapesti Értéktőzsde forgalmazotti kategóriájában a tőzsdére kerül az egy milliárd forint névértéken kibocsátott EBRD-forint- kötvény első sorozata. A kötvény bevezetett sorozatának kereskedése nyílt kikiáltásos kereskedési módszerrel történik majd. Ä tőzsdetanács az ülésen most sem döntött véglegesen a bevezetési és forgalomban tartási szabályzat reformjellegű módosításáról, véglegesen várhatóan augusztus 30-án döntenek. Ugyancsak ezen az ülésen tárgyalják a Budapesti Értéktőzsde Titkárságának első féléves tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolót, a tőzsdetanács harmadik negyedévi munkatervét. Az elmúlt héten az automati-j kus kereskedésnél a számítógépes kapacitás hiány miatt kisebb zavar keletkezett, melyet azóta orvosoltak. A felmerült probléma miatt folyamatban van a számítógépes rendszer változtatása. A legutóbbi évtizedek gazdaságpolitikai tekintetben nemcsak a fekete kontinens, hanem a dél-csendes-óceáni kisállamok szempontjából is elvesztegetett időnek számítanak. A nyersanyagokban szegény szigetországok ördögi körbe kerültek: hogy gazdasági fejlődésüknek lökést adjanak, kénytelenek voltak szegényes nyersanyagkészleteiket a végletekig kizsákmányolni, vagy jelképesen egy vajaskenyérért elkótyavetyélni. Tartós gazdasági növekedésre mégsem sikerült szert tenniük, ellenkezőleg: immár a jövendő nemzedékek életfeltételei vannak veszélyben. A 15 országot felölelő Dél- csendes-óceáni Fórum idei csúcstalálkozóján az ausztráliai Brisbane-ben megfogalmazódott a teljes irányváltás szükségessége. Az új stratégiát így nevezik: folyamatos fejlesztés. Ausztrália volt az első, amely „hátsó udvarában” meghúzta a vészféket és a Fórum résztvevőit eddigi gondolkodásuk radikális megváltoztatására szólította fel. Paul Keating miniszterelnök nyomatékosan figyelmeztetett, hogy a térség országainak társadalmi és környezeti katasztrófákkal kell szembenézniük, amennyiben nem változtatnak sürgősen jelenlegi gazdasági és környezeti politikájukon. Ausztrália kilátásba helyezte, hogy megvonja segélyeit azoktól az országoktól, amelyek nem hajlandók komolyan foglalkozni a népesedési és környezeti gondokkal. A 25 millió négyzetkilométeres térségben, melyben csupán ötmillió ember él, az eddigi fejlesztési stratégiák mind csődöt mondtak. Az elmúlt évtizedben az évi gazdasági növekedés Pápua Új-Guineában, Tongában, Kiribatiban, Tuvaluban, Vanua- tuban, a Salamon-szigeteken vagy Nyugat-Szamoán átlagosan 0,1 százalékos volt, miközben a népesség aránytalan mértékben emelkedett. De az itt élő nemzeteknek enélkül is hatalmas strukturális veszteségekkel kell megküzdeniük. Egyre súlyosabb gondot jelent a táplálék előteremtése a megművelhető földterület szűkössége miatt. Az üvegházhatás és a tengervízszint növekedése miatt az olyan kis országokat, mint Tuvalu, amelynek atolljai mindössze két méterrel emelkednek ki a tengerből, az a veszély fenyegeti, hogy teljesen eltűnnek a térképről. Ehhez járulnak még a rendszeresen visszatérő természeti katasztrófák. Az ázsiai-csen- des-óceáni térség „gazdasági csodájából” a kisállamok mit sem érzékeltek. Túlságosan messze fekszenek a fontos kereskedelmi útvonalaktól, túlságosan csekélyek lehetőségeik, de kormányaik eltökéltsége is, hogy az újgyarmatosító praktikákkal szembeforduljanak. Ez utóbbiak folyamatosan napirenden vannak. Ámi a gazdag erdőkincset illeti, egyes feltörekvő országok, mint Malajzia, amelyek kétes módszerekkel - például vesztegetés útján - szereztek engedélyeket maguknak, kizsákmányolják a faállományt, s érte mindössze alamizsnát fizetnek. Több sziget az ellenőrizetlen fairtás miatt lassan lakhatatlanná válik. A környezetvédők figyelmeztetnek, Forgalomlefolyás az új Tisza-hídon m 700 (Napi átlagos forga egységjármű L 1-» om: 14447 egységjármű) OUU 500 400 300 éUU 100 0 '' T T T+’-'-FT T-T T:1- -|- -|- -|- -|- -|- -[- -|--T-:r T r T T -| 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 1011 12131415161718192021 2223 24 óra (Forrás: Közúti Igazgatóság) hogy a trópusi erdők irtása Pápua Új-Guineán és Melanézia többi részén tízszer olyan gyorsan folyik, mint a kivágott faállomány utánpótlása. Ugyanez vonatkozik a halászatra is. A Dél-Csendes-Óce- ánban található a világ legnagyobb tonhalállománya. Ennek több mint 90 százalékát azonban a külföldi halászflották aknázzák ki. A - főként tajvani és dél-koreai - „halkalózokat” igen bajos nyakoncsípni, hiányoznak ehhez a motoros hajók. A halászati engedélyek kiadásából befolyó pénzek csak egy törtrészét teszik ki a kifogott halkészletek tényleges értékének. Bírálat érte Brisbane-ben azt a gyakorlatot is, hogy a kisállamoknak nyújtott fejlesztési segélyeket sok esetben presztízsvállalkozásokra fordítják a tartós fejlesztés helyett. Ausztrália és Új-Zéland, amelyek együttesen évente mintegy 800 millió schillingnek megfelelő összeget pumpálnak a térségbe, a jövőben ezt csak radikális fordulat esetén akarják folytami. A folyamatos fejlesztés és a források gondos kezelése az a stratégia, amely hosszú távon az egyetlen esélyt kínálja a sziget- országoknak a túléléshez. Keatings figyelmeztetései és fenyegetései már éreztetik hatásukat. A gazdag faállománnyal rendelkező országok a jövőben törvényileg akarják szabályozni a fafeldolgozást, és a külföldi konszerneknek megtiltanák az esőerdők irtását. A halban gazdag államok egyeztetni akarják a halászati engedélyek kiadását, és a túlhalászásnak a felső határok megállapításával szeretnék elejét venni. (MTI) Segítség Jordániának Bili Clinton amerikai elnök Jordánia adósságterhének könnyítésére hívta fel 13 hitelező ország vezetőit - jelentette a Reuter. Clinton levélben fordult a Párizsi Klubba tömörült hitelező kormányokhoz, és kifejtette, hogy a Jordániának adandó gyors segítség lét- fontosságú demonstrációs eleme lenne a közel-keleti békefolyamat támogatásának. Mint írta: alapvető fontosságú, hogy Jordánia népe kézzelfogható módon érezze a béke előnyeit. Az AP-DJ jelentése szerint Clinton már fel is kérte a kongresszust, hogy engedje el Jordánia 650 millió dolláros adósságát. Jordánia külföldi adósságállománya 6,5 milliárd dollár. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.08.12-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. aug. 12-ig (%) 1994/A 100,00 1994/B 95,51 1995/A 88,12 1995/B 87,51 1995/C 94,57 1995/F 91,87 1995/G 93,47 1995/H 92,97 1996/A 84,24 1996/B 89,25 1996/C 89,05 1996/F 88,34 1996/H 97,53 1997/C 82,44 1997/D* 100,30 1997/E * 100,30 1997/H 97,88 1997/J* 100,30 1997/K 98,70 1998/A 100,10 Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. 99,50 17,59 95,17 11,36 87,33 14,44 86,66 12,72 94,14 9,21 91,20 L91 92,75 0,11 92,19 17,95 82,81 10,26 88,25 9,68 88,03 8,77 87,18 4,17 96,32 8,15 80,96 7,64 99,50 15,24 99,50 9,97 96,09 5,27 99,50 0,650,65 99,50 10,50 * = Az 1997/D, 1997/E, 1997/J államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. dec. 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja. 1
