Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-01 / 153. szám

Világgazdaság - sorokban Drágul a kávé a fagykár miatt A brazil kormány még hétfőn azonnali hatállyal le­állította a kávé exportját az ültetvényeket ért rendkívüli fagykár miatt - jelentették hírügynökségek. A szokat­lan hét végi fagyok a jövő évi kávédérmés 15-30 száza­lékát pusztították el Brazília déli államaiban. Brazília adja a világ kávétermelésé­nek 25-30 százalékát, így a brazil termés 15 százalékos kiesése a kínálat 5 százalé­kos csökkenését jelentheti a világpiacon. A brazil terme­lés harminc százalékát érintő fagykár hírére 40 százalékkal emelkedett a kávé ára a londoni árutőzs­dén, de szakértők szerint ez ősz előtt nem befolyásolja a bolti árakat. A robusta faj­ták ára szeptemberi szállí­tásra a hét végi 2255 dollár­ról 3150 dollárra ugrott tonnánként, de később az ár kissé visszaesett. Gazdasági háború az EU-tagok között? A brit kormány felszólí­totta az EU brüsszeli bizott­ságát, hogy kezdjen jogi ak­ciót az Európai Bíróságon Németország ellen, mert a német kormány be akarja tiltani a brit marhahúsim­port egy részét. A brüsszeli bizottság egyik szóvivője már jelezte, hogy a tilalmat az egységes belső piac szabadkereske­delmi szabályai megsérté­sének tartják. A német kor­mány a négy éven belül marhaveszettséggel fertő­zött csordákból származó háromévesnél idősebb brit szarvasmarhák importját akarja betiltatni, egyelőre fél évre. A német egészség- ügyi minisztérium szerint a brit marhahús nagy része marhaveszettséggel fertő­zött, és nem lehet kizárni az összefüggést e kór és a Creuzfeldt-Jakob szind­róma között, amely az agy elgombásodásával járó, fel­tétlenül halálos emberi be­tegség. Világbanki finanszírozás A Világbank kész nö­velni a szociális célú kiadá­sok finanszírozását Len­gyelországban, ha a kor­mány az eddigi gazdaságpo­litikát folytatja - közölte Waldemar Pawlak kor­mányfővel Wilfried Thal­witz, a Világbank alelnöke. A vezető szakember ugyan­akkor az eddigi politika folytatásaként értékelte a szejmben már elfogadott négyéves lengyel gazdasági stratégiai programot. Pozi­tívan értékelve az ország gazdasági eredményeit em­lékeztetett arra, hogy a Vi­lágbank eddig a legtöbb hi­telt az átalakulóban lévő 25 állam közül Lengyelor­szágnak biztosította - 3,6 milliárd dollárt, ennek azonban csak mintegy har­madát használták fel a len­gyelek. Vezetőváltás a Daimler-Benznél A 49 éves Jürgen Schrempp veszi át jövő év májusában a legnagyobb német ipari konszern, a több mint 360 ezer embert fog­lalkoztató stuttgarti Daim- ler-Benz AG vezetését a 66 éves Edzard Reutertől. így döntött szerdán Stuttgartban a konszern felügyelőtaná­csa. Schrempp a Daim­ler-Benz „saját neveltje”, a Mercedesnél, a konszern egyik leányvállalatánál kezdte tanulóként, s most a fiatal menedzsememzedék képviselőjeként jut a német világcég élére. Duna-Tisza Közi Tejfeldolgozók Egyesülete Budapesti Értéktőzsde Közös érdek a piacon és a talpon maradás Újabb három részvény a befektetői palettán A téli időszakban lehetnek ellátási zavarok? Nemrégen jött létre a Duna-Tisza Közi Tejfeldolgozók Egye­sülete, mely a megalakulás óta folyamatosan bővült, s mára föl­drajzilag Kelet-Magyarország középső és északi területeiről tömörít tizenöt kis tejüzemet, melyeknek magyarországi része­sedése összesen mintegy 15 százalék. Mi késztette a mostani ta­gokat az egyesület megalakítására? Mik a jelen és a jövő felada­tai? Kitől és mitől kell félniük a kisüzemeknek? Van-e elég tej a felvásárlói oldalon? Erről és hasonlókról kérdeztük Tar Feren­cet, az egyesület elnökét.- Hogyan jött létre ez az ér­dekvédelmi szervezetként mű­ködő egyesület?- Lényegében baráti találko­zók sorozatából alakult ki a mostani egyesület magja. Az említett baráti találkozókon azon vezető beosztású emberek vettek részt, akik a decentrali­zációs folyamat során a privati­zált tejüzemek vezetői lehettek, illetve képviselhették ezen tej- feldolgozókat.- Az természetes, hogy bará­tokként találkozzanak tejipari vezetők, azonban az érdekek el­lentétesek. Mégis, mi vezérelte az egyes cégeket az összefo­gásra?- Időben rájöttünk, hogy egy ilyen kisüzem - bármilyen rek­lámot is csinál - képtelen ön­maga fenntartására. A kisüzemen a napi 10-40 ezer liter tej feldolgozására ké­pes tejfeldolgozókat értem, ugyanis egy nagyüzem napi 100-200 ezer liter tejet is fogad. Ha éves szinten nézzük a fel­dolgozott mennyiséget, akkor az 5-20 millió liter esetében mondhatjuk egy tejüzemre, hogy kicsi. A találkozások során a kény­szer szülte az összefogást. Első lépésben egyesülést kívántunk létrehozni, azonban ezt nagyon szoros és fegyelmezett együtt­működésnek tartották a kisüze­mek, és féltek is. Ugyanis ebben áz esetben olyán határozatokat és döntéseket hozhattunk volna, melyek a másikra kötelezőek. Ezt nem vállalták a kollégák.- Ezzel szemben a létrejött egyesület csak szakmai érdek- védelmi szervezet.- Szakmai érdekközösségnek is nevezhetjük. Ez azért volt fontos, mert egyesületként tud­juk magunkat képviseltetni a tejterméktanácsban, hiszen ne­künk, decentralizált egységek­nek nem volt semmilyen képvi­seletünk - sehol.- Kik az egyesület tagjai?- A létrehozás után úgy fo­galmaztuk meg ezt, hogy első­sorban nem állami tulajdonon és elsősorban nem külföldi tu­lajdonon alapuló cégek érdek- védelmi szervezete a Duti.- A név szerint Duna-Tisza közi az egyesület. Ezzel szem­ben lassan egész Kelet-Ma- gyarországot felöleli.- Amikor a baráti találko­zókból egyesületté formálód­tunk, akkor ebben a kecskeméti, az alsónémedi, a nagykőrösi és a ceglédi tejüzem vett részt. E kör lassan egyre bővült, s ma már nem igaz földrajzilag, hogy Duna-Tisza közi az egyesüle­tünk, de ez nem jelent semmit.- Akár a felsorolt, akár a je­lenlegi egyesületi tagok eseté­ben is szinte azonos, de leg­alábbis egyforma mind a terme­lői, mind az értékesítési piac. Hogyan lehet a konfliktusokat, az ellenérdekeket kivédeni?- A felvásárlási körzetek mind más területen helyezked­nek el, itt ütközési pont nincs. De nincsen az értékesítés eseté­ben sem, hiszen pontosan azért tudtunk összefogni, mert mind­annyian más területen adjuk el termékeinket. Az egyedüli üt­közési pont Budapest volt, de ott más is jelen akart lenni raj­tunk kívül. Ettől függetlenül megemlí­tem, hogy a magalakulás után azonnal tudtunk gazdasági ha­szonnal járó megegyezést tető alá hozni, ugyanis megpróbál­tuk a keresztbeszállításokat ki­iktatni.- Mindez szép eredmény, azonban a jövő biztosan máskép alakul majd. A tagok nem kí­vánnak még tovább lépni az egyesületi formából egyesü­lésbe? . - Ez már bizonyos értelem­ben monopóliumra törekvést je­lent, melyet büntet a verseny- törvény, ráadásul a mi megala­kulásunk időpontjában tevé­kenykedett rendkívül aktívan a Monopoly csoport. így egészen merész vállalkozás lett volna nyíltan deklarálni, hogy mind a felvásárlás, mind az értékesítés területén koordinálni kívánjuk a tevékenységünket. Nem lehetett ezt végrehajtani, bár készen van egy szindikátusi szerződé­sünk.- A helyzet azóta nem válto­zott? Ezen nem feltétlenül poli­tikait értek.- Lényegesen, hiszen az úgynevezett multik jelentősen támadnak, s bizonyos területe­ken monopolisztikus helyzetet teremtettek. így bennünk is felmerült a tagok közötti gaz­dálkodás szorosabb koordiná­lása, s talán ennek ma már a formáját is látjuk.- Okozhat zavarokat a terme­A világ egyik vezető ház tart ásigép~gy árt ój a A Whirlpool név szerte a vi­lágon öszefonódott a háztartási- gép-iparral. A Whirlpool törté­nete a 20. század eleji Ameri­kába nyúlik vissza. Michigan- ben az első világháború előtt egy Lou Upton nevű férfi találta fel a villanymotorral hajtott mo­sógépet. Az ötlet bevált, az 1920-as években a Whirlpool elődje az amerikai piac egyik vezető mosógépgyártója volt. 1949-ben Whirlpool néven piacra dobták az első automata ruhaszárítót. Mivel a hangzatos név - és vele természetesen a remek új termék - sikeres lett, 1950-ben a cég felvette a Whirl­pool Corporation nevet. Ettől kezdve nem múlt el év, hogy a vállalat ne jelent volna meg va­lami újdonsággal. A Whirlpool mindig szem előtt tartotta a különleges igé­nyeket is, egyedülállóknak ki­sebb gépeket tervezett, gépeit nagyobb gombokkal szerelte fel a gyengénlátók számára, a sze­gényebb rétegeknek pedig ener­gia- és víztakarékos gépeket gyártott. Az egyesült államok­beli sikerek után a Whirlpool lök ide-oda csábítása? Hiszen egy tejtermelő annak adja el a tejét akifizet, s többet fizet érte.- Ez nemcsak okozhat zava­rokat, hanem már okozott is áp­rilis körül, ugyanis a nagy cé­gek elkezdték magukhoz gyűj­teni a tejtermelőket. Ekkor egy jelentős áremelkedés követke­zett be termelői oldalon, azon­ban sikerült lépést tartanunk a betörő cégekkel.- Mennyit fizetnek most a fel­dolgozók a tejért?- Véleményem szerint Szol­nok megyében, illetve a ke­let-magyarországi középső ré­gióban a legmagasabb a tej fel- vásárlási ára, mely függ a minő­ségtől. Most 26-29 forint között mozog az extra tej literje, első osztályúnak pedig 24,50-től 27 forint - általában. Ez - vélemé­nyem szerint - ma korrekt ár. Ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy a kis magángazdák nem tudják elérni ezt az árat, mely a tej minőségéből fakad.- Tejből van elég?- Nincs, véleményem szerint nincs elég. Bár igaz, statisztikai adatokról nem tudok, az általam irányított cégtől sem kértek mostanában pontos jelentést. Információim szerint az orszá­gos tejmennyiség éves szinten 1,5 milliárd liter a korábbi - 2-3 évvel ezelőtti - 2-2,5 milliárdos mennyiséggel szemben. Ez ve­szélyes lehet, ugyanis míg nyá­ron esetleges túlkínálat alakul­hat ki, addig - a biológiai össze­tevők miatt - a téli időszakban ellátási gondok keletkezhetnek. Ha viszont az árat emeljük, ak­kor még mindig túlkínálatról beszélhetünk. S ide tartozik az is, hogy tejtermékexportról szinte szó sincs.- Visszatérve az egyesület­hez. A piac egyre telítődik, új lehetőségek nem nyílnak meg, az összeütközés elkerülhetetlen. Lesz komolyabb koordinálás a tagok között, hiszen adott eset­ben ezen múlik jövőjük?- Egyre indokoltabb e kérdés megvitatása és rendezése. Elju­tottunk oda, például, hogy ugyanazt a terméket gyártjuk egymástól 20 kilométerre, ugyanazt a felvásárlót akarjuk elcsábítani egymástól, vagy ugyanabba a boltak akarunk be­szállítani. Éppen ezért erősödnek azok a jelek, hogy egy új együttműkö­dési formát kell kialakítani, melynek szabályai kidolgozás alatt állnak. Vannak elképzelé­sek, s ha ez kedvező fogadta­tásra talál a tagoknál, akkor az egyesület méltó lenne arra, hogy a nagy tőkeerős céggekkel szemben is megállja helyét, biz­tosítva ezzel a tagok számára a jövőt. Az elmúlt napokban a Buda­pesti Értéktőzsde tanácsa ülést tartott, melyen többek között döntöttek arról, hogy tőzsdei bevezetésre kerülnek újabb há­rom cég részvényei. így június 30-ától, azaz tegnaptól forgal- mazotti kategóriában a tőzsdén van a Goldsun Hűtőipari Rt. több mint egymillió darab névre szóló törzsrészvénye, egyen­ként 1000 forint névértéken. A tőzsdetanács ugyancsak határozott az Inter-Európa Bank részvényeinek hivatalos tőzsdei bevezetéséről, azonban ennek konkrét időpontja jelenleg még nem ismert. A kibocsátó kérte, hogy a július 4-i igazgatótanácsi ülésén dönthessenek a beveze­tés pontos dátumáról, azonban ez az időpont nem lehet 30 nap­nál távolabbi a tőzsdetanács ülésének napjától. Az Inter-Éurópa Bank az első magyar pénzintézet, melynek részvényei hivatalosan is a tőzsdére kerülnek. Egyébként összesen 217 550 darab, egyen­ként 10 ezer forint névértékű „A” osztályú törzsrészvényt vá­sárolhatnak majd meg a befek­tetők. A harmadik újonc a Pharma- vit lesz, melynél szintén nem ismert a pontos megjelenési időpont. Ez esetben technikai okok késleltetik a részvények tőzsdei megjelenését, ugyanis el kell készülnie a nemrég lezárult jegyzés hivatalos jegyzőköny­vének, valamint a cégbírósági bejegyzésnek - mely az alap­tőke-emelésre vonatkozik - is meg kell lennie. így a döntés még csak lehetőség a Pharmavit 1,766 millió darab 100 forint névértékű részvényének piacon való megjelenésére, s ez eset­ben is érvényes az a kritérium, hogy a feltételeket a tőzsdeta­nácsi üléstől számított 30 napon belül kell teljesíteni, azaz úgy, hogy az első kereskedési nap augusztus 15-ére kitűzhető le­gyen. A harmincnapos határidő azért fontos, mert egy-egy cég életében bármikor bekövetkez­het változás, s ezzel a tőzsdei bevezetés feltételei is változ­hatnak. Azon cégek, melyek nem tudják teljesíteni az előírt kötelezettséget, csak fél év el­teltével folyamodhatnak újra a tőzsdei bevezetés kérésével a tőzsdetanácshoz. A tőzsdén májusban harminc részvény, huszonhárom köt­vény, 10 féle diszkontkincstár­jegy, 17 befektetési jegy, öt kamatozó kincstáijegy, vala­mint a kárpótlási jegy volt for­galomban, melyek névértéken 613 milliárd, árfolyamértéken pedig 638 milliárd forintot je­lentettek. Az értéktőzsde for­galmának több mint 70 százalé­kát a kötvények és kincstárje­gyek tették ki, s a kárpótlási jegy is több mint 14 százalékkal képviseltette magát. Már a harminckettedik MNHHHNNHI Közgazdász-vándorgyűlés A jövő héten, július 6-tól 8-ig tartja a Magyar Közgazdasági Társaság XXXII. vándorgyűlé­sét Debrecenben. A tanácskozás több szekció­ban folyik majd, köztük olyan neves személyiségek, mint az új kormány pénzügyminisztere. Békési László vezetésével, de itt említhetünk egy korábbi pénzügyminisztert, Rabár Fe­rencet vagy éppen Soós Károly Attilát. A szekcióüléseken a gazda­ságpolitika, a pénzügy, a kül- és agrárgazdaság, a foglakoztatási politika, a humán szféra mellett helyet kapnak majd a vállalko­zások is, továbbá a területfej­lesztés és az infrastruktúra. Lenin, Sztálin, Hodzsa művei A könyvekből csomagolópapír lesz Az oldalpárt szerkesztette: Vági E. Zoltán A marxizmus-leninizmus klasszikusainak - így Leninnek, Sztálinnak és a kommunista Al­bánia megalapítójánek, Enver Hodzsának - csaknem kétmillió könyvéből a közeljövőben cso­magolópapírt vagy cellulózpé­pet készítenek - közölték az AFP tudósítójával a tiranai mű­velődési minisztériumban. Mint elmondották, Enver Hodzsának jó minőségű papiro­son Ausztriában nyomtatott könyveit újabb könyvek alap­anyagául használhatják fel, és a minisztérium már kapott is aján­latot e papír tonnájának 20 dol­lárért történő megvételére. Az albán könyvesboltok és könyvtárak évtizedeken át zsú­folva voltak Enver Hodzsa, Le­nin és Sztálin műveivel. (MTI) megkezdte terjeszkedését a vi­lág más részein. Európában 1989-ben jelent meg, amikor vegyes vállalati szerződést kö­tött a Philips céggel. Az új válla­latban így a legnagyobb észak-amerikai háztartási- gép-gyártó és az Európában má­sodik gépgyártó egyesült, amellyel a Whirlpool világel­sővé vált. 1991-ben az amerikai óriás felvásárolta a Philips ház- tartásigép-üzletágát. Jelenleg a Whirlpool a kontinensen 10 üzemben több mint 13 ezer em­bernek ad munkát. 1994. április 1-jétől *a termékek márkaneve Whirlpool, megszűnt a Philips kísérő márkanév. A Whirlpool Corporation a világ 45 országában közel 40 ezer embert foglalkoztat. Ter­mékei mindenhol ismertek. A vállalat éves forgalma eléri a 7.3 milliárd dollárt, nettó nyeresége 10-13 százalékkal növekedett az elmúlt évekhez képest. A négy stratégiai fontosságú régióban, Európában, Észak-Amerikában, Latin-Amerikában és Ázsiában az éves forgalom 4 százalékkal nőtt. Államosítják Mata Hari és Kemal Atatürk szállodáját? Isztambulban híresztelések terjedtek el arról, hogy a török kormány államosítani akarja a hí­res Pera Palas Hotelt, amely az első világháború idején a kémek kedvelt találkozóhelye volt. A vendégek között szerepelt Mata Hari is. Agatha Christie és Eric Ambler több könyvének cselek­ménye ebben a szállodában játszódik. A 102 éves szállodát főleg a legendás Orient expressz utasai lakták. Az épület most vita tár­gya a török kormány és a tulaj­donos között. A kulturális mi­nisztérium múzeummá szeretné átalakítani a Pera Palas Hotelt. Az első világháború korsza­kának whiskyt kortyolgató ügy­nökei helyett most külföldi tu­risták fordulnak meg a szálloda helyiségeiben. Mata Harinak és társainak névsora csak egy em­léktáblán szerepel. Kayhan Er- can, a szálloda bárjának veze­tője azt mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának: „Az utolsó gyanús személy né­hány évvel ezelőtt fordult meg nálunk, amikor ellopták egy hölgyvendég kézitáskáját”. A szálloda tulajdonosa febru­árban elvesztette perét a bírósá­gon, mert olyan ítélet született, hogy a kulturális minisztérium 47 ezer dollárért megvásárol­hatja és államosíthatja a szállo­dát. A tulajdonos azonban fel­lebbezett, s előadta, annyi antik műkincs található az épületben, hogy a 47 ezer dollár nevetsé­ges ár. Az ügy érdekessége: az álla­mosítást a kormány éppen a je­lenlegi időszakban akarja vég­rehajtani, amikor 100 üzemet privatizálni készül. Mi az oka az államosítási törekvésnek? Az, hogy a Pera Palas a török történelem egyik fontos hely­színe. Az első világháború ide­jén, amikor a szövetséges ha­talmak meg akarták tömi az Ot- tomán Birodalmat Gallipolinál, az ifjú török tisztek a Pera Palas szállodában rendezték be főha­diszállásukat. 1923-ban az ifjú török tisztek egyike, Musztafa Kemal, a későbbi Atatürk az új köztársaság elnöke lett. A szál­loda 101. számú szobája, ahol Musztafa Kemal lakott, most zarándokhelynek számít. A kul­turális minisztérium szóvivője azzal érvel, hogy a jelentős kul­turális emlékek megőrzése a jö­vendő generációk számára leg­jobban államosítás útján old­ható meg. Az ügyben Törökország leg­felsőbb bírósága mondja majd ki a végső szót. (MTI-Panoráma)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents