Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-22 / 171. szám

6 Szolnok és vidéke 1994. július 22., péntek Várkonyi telefon Csataszög községgé nyilváníttatott Zagyvarékasi munkanélküliség Agócs Gyula polgármester Nem indulhattunk el úgy soha, hogy a telefonról, a gázról ne esne szó. Legutóbb Tószegen, Ti- szavárkonyban és Tiszajenőn be­vezették a telefont. Nem kevés szerepük volt ebben a falvak ve­zetőinek. Tiszavárkonyban - mint arról tájékoztattuk olvasóinkat - 230 családot, érint a beruházás. Kétszáz új előfizető jelentkezett, harminc volt a régi. Ez egy úgy­/ nevezett önkormányzati modell keretében készült el - mondta Bognár Ferenc polgármester. Egy közös kft.-t hoztak létre, melyben 51 százalék volt az önkormányzati részesedés. A három önkormányzat mintegy 70 millió hitelt „tett” le. Tisza- várkony 10 millióval járult hozzá a programhoz. Ehhez jönnek a lakossági befizetések. / A köztársaság elnökének a napokban jelent meg a határo­zata, melyben Csataszögöt köz­séggé nyilvánították. Mint a közlönyből kiderül, a belügy­miniszter előterjesztésére Nagykörű község Csataszög el­nevezésű településrészét Csata­szög néven községgé nyilvání­tották a következő általános ön- kormányzati választás napjával. Megkérdeztük az előkészítő bi­zottság egyik tagját, Sípos Sándort, a jól ismert nagy csa­taszögi kanyarnál lévő falatozó tulajdonosát, miként vélekedik erről a dologról.- Úgy gondoltuk, ha pár százezer forintunk van, akkor Kellene a gáz Tiszavár- konyba is, Vezsenybe is, Tisza- jenőre is. Nehéz most az össze­geket meghatározni, de körülbe­lül 100-150 milliós a beruházás. Ez mind a három település fű­tési gondjait megoldhatná. A gondolat 1992-ben fogal­mazódott meg. A huszonnegye­dik órában merült fel ez a kér­dés. Akkor kerestek egy olyan tervezőt, aki a finanszírozásban és a bonyolításban is részt venne, és segítségére is lehetne a terv megvalósításában. Találtak egy vállalkozót, egy vállalkozói csoportot, akik fel­karolták ezt az ötletet, egy át­fogó megvalósítási tanulmány- tervet készítettek el. Tájékoztat­ták a falvak elöljáróit a beruhá­zás műszaki és pénzügyi része­iről is. A Tisza-parti településen ak­kor kezdtek gondolkodni arról komolyan, hogy „szondázzák” meg a falvak lakosságát. Mind­három településen megtörtént a Az oldal írta: Szurmay Zoltán is tudunk gazdálkodni. A lé­nyeg az, hogy önállóan élhe­tünk. Polgármestert, önkormány­zati testületet választanak. A jegyző körjegyzőségi feladatait látja el.- Régen indult ez a folyamat.- Sokan voltak az önállóság mellett, sokan ellene, de a dön­tést megszavazta a többség. Igaz, a polgármesteri hivatalban talán szűkösen lesznek. Már 1990-ben nekikezdtek a különválásnak. Akkor az nem sikerült. Egy évvel ezelőtt küld­ték meg az illetékes minisztéri­umnak az előterjesztést. Csata­szög végül is községgé vált. felmérés. Arra voltak kíván­csiak, érdekli-e az embereket a gáz bevezetése. Mondhatnánk, megdöbbentő arányokról sze­reztek tudomást. Más falvakkal szemben 60-70 százalékos ér­deklődést mutatott a vizsgálat eredménye. Ekkor szervezték a találkozásokat a kivitelezőkkel. Most ott tartanak, hogy terve­zési megbízást kaptak, és au­gusztus 20-a után a beruházás előkészületei elindulhatnak. Utána megkezdődhetnek a kivi­telezési munkálatok is. Az ellenszurkolóktól függet­lenül szeretnék, ha a gázláng már az idén meggyulladhatna, tehát a lakásokban már nem fá­val, szénnel kellene tüzelni. A lakosság részéről óriási igény van ezekre a munkála­tokra. Tiszavárkonyban például megkezdték a lakossági pénzek gyűjtését. Három hét alatt - tá­jékoztatott a tiszavárkonyi pol­gármester - 230-an fizették be a pénzt. Utoljára 1989-ben foglalko­zott a tanácsülés a munkanélkü­liséggel. Azóta sok változás tör­tént. Ezek igen kedvezőtlenek - jegyezte meg a polgármester, Agócs Gyula. Köztudott, hogy a Zagyva-parti falu Szolnok von­záskörzetéhez tartozik. Ez je­lenthetne egyfajta munkate­remtő lehetőséget is. Azonban az ország lakossága csökken, a falvaké is, de általában még na­gyobb mértékben. Csak két község: Tószeg és Zagyvarékas polgárainak száma növekedett. Mennyivel? Körülbelül 100-100 fővel. Kettő-három százalékos gyarapodást jelent ez. A megyét járva hallhatjuk, sokan panaszkodnak, hogy a falvakból elvándorolnak az em­berek. Rékason a lakosság 10 év alatt korösszetételében fia­talodott. Fiatalodott, ám a mun­kanélküliség őket sújtja leg­inkább. Az új vállalkozások munkaerőigénye jelentősen itt sem tudott változtatni a kiala­kult helyzeten. A nagy gazda­ságok megszűntek, az űr meg­maradt. Hozzá kell szokni, hogy a ko­rábbi, sikerszakmának számító hegesztő, esztergályos, géplaka­tos szakmunkásból most túlkí­nálat van. 1993-ban 227-en vol­tak „regisztrált” munkanélkü­liek, 19-en jövedelempótló tá­mogatásban részesültek. Ha összevetjük az 1990-es adatok­kal, akkor lehangoló képet ka­punk. A munkanélküliek aránya jelenleg 18 százalék. Az eddigiek alapján kitűnik, - ahogy megtudtuk a jelentésből sok család sorsa kilátástalan, katasztrofális. A szegénység már sok évtizede nem tapasztalt méreteket öltött Zagyvaréka­son. Családok küzdenek napi élelemért elkeseredetten, szik­rázó szemekkel. Mi lenne a megoldás? A mély sebekre csak a gazdasági fellendülés jelenthetne gyógy­írt. Ennek jelei azonban a munkaerőpiacon még nem ta­pasztalhatók. Pillanatnyi enyhü­lést a szociális segély ad. Sajnos ez az anyagi keret egyre jobban szűkül. - Egyelőre csak biza­kodhatunk, hogy a tartósan rossz gazdasági folyamatok egyszer majd megfordulnak, és akkor a foglalkoztatási feszült­ségek is oldódnak - mondotta Agócs Gyula polgármester. Négy település összefogott Gázberuházási tervek „Eletet az Eveknek” díj Az egyik legtisztább Tisza-part. Itt nincsenek eldobált üvegek, nincs szemét, természetszerető emberek járnak ide. Tiszasüly, Nagykörű, Kőte­lek, Hunyadfalva igazából egy összetartozó kis térség, az elvá­lások után közös nevezőre jutot­tak. A négy településen szenny­víztisztítót és a községekben csatornarendszert építenek ki. Az összefogásnak eredménye is van, hiszen ily módon köny- nyebben pályázhatnak a támo­gatásokra. A közeljövőben megszerve­zik a vízközműtársulásokat. Nem titkolt cél, hogy kiépítsék majd a gázhálózatot is. Félmil- liárd forintos beruházás megva­lósítása a tét. Egy korlátolt fel­elősségű társaság alakul a mun­kák összehangolására. Ahogy a szakemberek mond­ják, egy szennyvízlencsén ülnek a települések. Ez azt jelenti, hogy a földből felhozott víz igen rossz minőségű. Kölcsön­vett föld ez, amit leszármazotta- ink is szeretnének használni. Ezért fontosabb a szennyvíz el­vezetése, mint a gáz bevezetése. A kivitelezőt most keresik, a pá­lyázatot kiírták. A tervek szerint Hunyadfalva mellett lesz a tisz­tító. A vízközműtársulások fe­deznék a költségek egy részét. Létrejöttük azért lényeges, mert támogatásokat így könnyebben kaphatnak erre a célra - tudtuk meg Bozsóné dr. Pravda Erzsé­bet körjegyzőtől. A tervek sze­rint már augusztusban kezdőd­nének a munkálatok, párhuza­mosan végeznék őket az emlí­tett négy településen. Az idő sürget, mert az idő múltával egyre nagyobbak a költségek. Hétfőn csigatésztát készítettek a rákóczifalvi nyugdíjasközösség tagjai Az „Életet az Éveknek” Nyugdíjas Klubok Országos Szövetsége kitüntette nemrég Tábori Bélánét, a rákóczifalvi nyugdíjasklub vezetőjét. Több­ször találkoztunk már vele, me­gyénkben sok helyen ismerik. Olyan szervezet vezetője, melynek harminchárom tagja van.- Ez valamikor egy baráti kör volt, ám átalakult érdekvédelmi szövetséggé. A rákóczifalvi klub alapítója volt ennek a szer­vezetnek. Öt éve történt mindez. Az országos elnökség elhatározta, hogy alapítanak egy olyan kitüntetést, amit ki­mondottan az idős emberek ér­dekében végzett munkáért ítél­nek oda. Végül is a szervezet túllépett az országhatárokon, díjakat osz­tottak az idősek nemzetközi szervezetének vezetőinek, a ka­nadai egészségügyi miniszter­nek, német és francia vezető po­litikusoknak. Ők mindannyian sokat tettek az idősek érdeké­ben. Szerencse, találni köztük olyanokat, akik fiatalok, és mégis szívükön viselik az idő­sek érdekeit. Polgármesterünk, Bodács István nagyon sokat tett azért, hogy mi így együtt lehes­sünk. A megyében a rákóczi­falvi polgármester indítvá­nyozta, hogy részt vegyünk az idősek világnapja rendezvé­nyén. Minden idős embernek levelet, vagyis meghívót visz a posta. A 80 éven felülieket az iskolás gyerekek virággal kö­szöntik majd októberben. A kitüntetett vezetőnő el­mondta, a polgármester sokat tesz azért, hogy az idősek hely­zetén javítson. Az önkormány­zat helyiséget biztosít, itt tart­hatják a rendezvényeket. Jobban tudják, hogy miként kellene szervezni a nyugdíja­sok, az idősek életét. Szinte egyedüliek azok a rendezvé­nyek, amiket a megyében tarta­nak. Legutóbb Jászladányban hívták meg azokat az embere­ket, akik tagjai a szervezetnek. A legutóbbi megmozduláson 640-en voltak.- Miből gazdálkodnak?- Az útiköltségre és a leve­lekre kapnak pénzt. De az ön- kormányzat jóvoltából a ren­dezvények megtartására is jut pénz. Nem csak a megyei vezető­ség elnöke Tábori Béláné, ha­nem az Országos Érdekvédelmi Szövetség tagja is. A falvi klubba 70-80 ember jár. A klub a faluszékházban van.- Miért tartja szívügyének ezt a munkát?- Az biztos, rengeteg elfog­laltsággal jár. Az idős emberek­ben ugyanis van egy olyan igény, hogy a maga fajtájával elbeszélgessen. Hiába élünk csa­ládban, nincs idő arra, hogy az idős emberekkel foglalkozza­nak, mert ha összejön a család, akkor is a saját bajukkal foglal­koznak. Az idősek alig várják a hétfői napot, hogy összejöhes­senek, és mindenki elmondja a maga problémáját, baját.

Next

/
Thumbnails
Contents