Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

Mezőgazdasági fejlesztési alap Kiürült kassza - hiába várakozók? Augusztustól szigorú ellenőrzések kezdődnek A híres-hírhedt mezőgazdasági fejlesztési alap (MFA) teljes mértékben kiürült már márciusra, ugyanis ez időpontig a teljes éves keret, a 13,6 milliárd forint gazdára talált. így akik későn adták be pályázatukat, csak úgynevezett ígérvényt kaptak, mely - ha minden igaz - ígérvény marad még jó sokáig, ugyanis nics pénz a költségvetésben arra, hogy az alap újabb forrásokból ki­elégítse az igényeket. Törekvés a szakosodásra Paraszti gazdaságok, mezőgazdasági vállalkozók A mezőgazdaság szerkezet- váltásához, a beruházások meg­indulásához, illetve megkönnyí­téséhez kitalált mezőgazdasági fejlesztési alap 1993-ban indult útjára, akkor még igen-igen gyér érdeklődés mellett. Alig akadt néhány száz pályázó az első félévben. A második félév, valamint az év vége bizonyos mozgást eredményezett, ám ez sem járt átütő sikerrel, s még sok termelő panaszkodott a pénzhez való hozzájutás bonyo­lult feltételei miatt. A pályáza­tok elbírálása is a Földművelés- ügyi Minisztériumban történt, így nem volt rövid az az idő sem, míg a nyertesek hozzájut­hattak az áhított pénzhez, illetve gépeikhez. Az átütő érdeklődést az alap feltételeinek 1993. év végi módosítása hozta, amikor is kitalálták, hogy a pályázók a beruházás teljes összegének 30 százalékát, maximum 500 ezer forintot vissza nem térítendő támogatásként megkaphatnak. A módosítás sikere még a ki­dolgozókat is meglepte. A piac azonnal reagált a könnyen hoz­záférhető pénzhez, ugyanis a gépkereskedők azonnal meg­emelték áraikat, azonnal ugrot­tak, míg a termelők is felfedez­ték: ilyen könnyen sohasem jut­hatnak ennyi pénzhez. Egy hó­nap alatt több ezer pályázat ér­kezett be, s készülve a nagy ér­deklődésre, az alapot is sikerült feltölteni. Összesen 13,6 milli­árd forint állt rendelkezésre. Induláskor még mindössze 3,7 milliárd volt, mely az előző évből maradt vissza. Ehhez jött hozzá 2 milliárdnyi az állami költségvetésből, 4 milliárd a privatizációs bevételekből. Ám az igény olyan nagy volt, hogy további forrásra volt szükség. Ä Matáv privatizációjából a táv­közlési alapba befolyt 3,9 milli­árd forint is az MFA-ba került azzal, hogy majd az FM, ha meglesz a pénze, visszafizeti a távközlési alapba a kölcsönka­pott milliárdokat. Ám alig telt el három hónap, a pénz vészesen fogyott. Á pályázati rendszer elbírá­lása is változott az előző évhez képest, ugyanis a minisztérium a kettőmillió forint alatti igé­nyek elbírálását „leadta” a me­Világgazdaság sorokban A General Motors növeli japán exportját Az amerikai General Mo­tors autógyár az ezredfordu­lóig szeretné megnégysze­rezni, azaz 100 ezer darabra emelni japán exportját. A General Motors elsősorban a jobb kormányos Satum és a rövidesen piacra kerülő, ugyancsak jobb kormányos GM-kisteherautó népszerű­ségében bízik: ezeket jö­vőre vagy 1996-ban kezdik kínálni a szigetországban. EBFID-forintkötvény A londoni székhelyű Eu­rópai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank (EBRD) bejelen­tette, hogy jövő hétfőn egymilliárd forint értékben kibocsátja 5 milliárd fo­rintra tervezett magyar fo­rintkötvény-sorozatának első részét. A kibocsátás bevételét a nemzetközi pénzintézet azonnal to- vábbkölcsönzi az Első Ma­gyar Koncessziós Autópá­lya (ELMKA) Rt.-nek az M1-M15-ÖS autópálya épí­tésére. gyei FM-hivataloknak. Mind­erre a megnövekedett pályáza­tok miatt volt szükség, ugyanis a bírálóbizottság képtelen lett volna ekkora anyaggal meg­küzdeni. Összesen több mint tízezer(!) pályázó kapott tá­mogatást az alapból március 22-éig. Ez volt az a pont, ami­kor leállították a határozathoza­talt - mind a megyéknél, mind a központban. Igaz, el is fogyott a pénz. Rá egy hónapra már a pá­lyázatok befogadására sem volt lehetőség, s ez azóta is tart. Az egy hónap alatt beérke­zett, valamint a már ki nem elé­gített, de elbírált pályázatok száma országosan meghaladja a 6 ezret, a teljes pénzügyi igénye ennek - becslések szerint - meghaladja a hétmilliárdot. S most biztos, hogy ezen pályá­zók kielégítésére nem kerül sor egyhamar, ugyanis nincs olyan forrás, mellyel az MFA-t fel le­hetne tölteni. Azon pályázók, akik megfeleltek a követelmé­nyének, úgynevezett ígérvényt kaptak (ezek száma az előbb említett több mint 6000), de csak akkor reménykedhetnek abban, hogy hozzájutnak a pénzhez, ha az augusztustól meginduló ellenőrzések során egyes, már pénzhez jutott sze­rencséseket szabálytalanságon kapják, s visszafizettetik velük a jogtalanul felvett támogatást. Az ellenőrzéseket szigorítani, következetessé kell tenni, ugyanis elég laza volt a pályá­zati bírálás, mivel konkrétan nem volt megfogalmazva, hogy mire használható fel a támoga­tás. Erre az autókereskedők is ugrottak, s egyes vezető poli­tikusok információi szerint számtalan esetben nem szoro­san a mezőgazdasági termelés­hez szükséges gépeket vásárol­tak a támogatottak. Szűkebb hazánkban nem ennyire súlyos a helyzet. Ebben az évben összesen 960 pályázat érkezett a megyei FM-hiva- talba, melyből március 22-éig 440 pályázatot bíráltak el. Egy hónap alatt, a pályázati befoga­dás április 22-ei leállításáig to­vábbi 520 érkezett. Az időköz­ben megszigorodott bírálati rendszer után összesen 190 da­rab ígérvényt adott ki a megyei Az elmúlt héten a Budapesti Értéktőzsdén a legtöbb papír ár­folyamát megcsapta a hossz szele. A napi forgalom az árak­kal együtt egyre magasabb szin­ten alakult, minek következté­ben az index emelkedett. A jelek szerint a meghatározó részvények már túl vannak a mélyponton, és elképzelhető, hogy a hó végén várható tőzsdei bevezetési hullám (Inter Európa Bank, Egis, Graboplast, Global T. h., Aranypók) élénkítőleg fog hatni a piacra. A kárpótlási jegyek árfo­lyama a múlt héten „belőtte magát” az 555 forintos szintre, ettől eltérő áron csak néhány üz­let jött létre. A stabil árszint va­lószínűleg a portfóliópályáza­tok jótékony hatásának köszön­hető, mivel jelentős mennyi­ségű jegyet szívnak fel, meg­akadályozva ezzel az ár össze­omlását. A részvényszekcióban nö­vekvő árfolyam mellett jelentős volt az érdeklődés a Pick-papí- rok iránt. Hosszú idő óta elő­ször örülhettek legutóbbi kibo­csátáskor 6200 forintért a jegy­zők, mivel az árfolyam stabilan e fölött alakult, a hét második felében valamivel meghaladta a 6400 forintot. Magához tért az utóbbi hetekben igen gyengén szereplő Goldsun, a részvény FM-hivatal, melynek költség­vonzata mintegy 210 millió fo­rint. Egyébként a hivatal össze­sen 700 millió forintot osztott ki, míg 84 darab nagy összegű pályázatot terjesztett fel bírá­latra. Az MFA sikere a könnyen szerezhető pénzen múlott. Az optimális beruházási összeg 1,667 millió forint volt (áfa nél­kül), ugyanis ekkor szinte kész­pénz nélkül lehetett hozzájutni a gépekhez. Hogy hogyan? Az említett összeg 30 száza­léka pontosan 500 ezer forint, azaz az MFA-ból igényelhető vissza nem térítendő támogatás maximális mértéke. A beruhá­zás 50 százalékát szintén az alap adta - kamatmentes támo­gatásként. (Ez összesen 80 szá­zalékos támogatottság!) A ma­radék 20 százalékot - 333 ezret - saját erőből vagy hitelből kel­lett fedezni. Ez utóbbi működött döntő mértékben, ugyanis a bank saját erőként figyelembe vette az alapból kapott pénzt, s ráadásul még a hitelre is lehetett kérni 50 százalékos kamattá­mogatást. Ekkor igen kedvező konstrukcióban - mindössze az áfa egy hónapra történő megfi­nanszírozásával - lehetett hoz­zájutni több mint másfél millió forinthoz. Az előbbiekben említett ügy­letet persze bonyolíthatta a bank „aggályoskodása”, mármint ami a fedezetet illeti. E gond kikerü­lésére jött létre az OTP-vel az a konstrukció, hogy a kölcsönt felvevőért a gazdáikor vállalt ga­ranciát. Információink szerint ez esetben az OTP a teljes beru­házás 5 százalékát „készpénz­ben kérte”, magyarul csak 25 százalékot - kétszázötvenezer forintot - nyújtott hitelként. így sem volt rossz a „bolt”, 83 ezer­ből rövid idő alatt lett közel 1,7 millió. A pályázati rendszer nagyon emlékezetes a négy évvel ez­előtti „újrakezdési kölcsönhöz”. Akkor négyszázezer forint ván­dorolt ki fejenként szinte fede­zetlenül, s ma sincsenek pontos adatok arról, hogy ez összesen mennyibe került a bankoknak, illetve az állami büdzsének. Most hasonló a helyzet, ugyanis a mezőgazdaság jöve­delmezőségét figyelembe véve igen kérdéses az, hogy aki készpénz nélkül, az előbbiek­ben említett módon jutott a gé­pekhez, hogyan tudja majd tör­leszteni a felvett hiteleket, még ha azok az igen kedvező kama­tozásúak közé tartoznak is. árfolyama a névérték körüli szintről a kibocsátáskori 1300 forintos szintre emelkedett. A papír esetében korrekcióról le­het szó, úgy tűnik, névérték kö­rüli ár meghozta az „étvágyát” a befektetőknek. Erősödött a hányatott múltú Balaton Füszért árfolyama, el­érve a névértéket úgy, hogy a vételi szándék dominált, mivel kevesen voltak hajlandók ezen a szinten megválni a papírjaiktól. Továbbra is folyamatos a ke­reslet a Danubius-részvények után névérték körüli árfolya­mon, e fölötti ár kialakulása csak nagyobb mértékű kereslet megjelenésével várható. Optimista hangulatban folyt a a kereskedés a Prímagáz és a Globus piacán, az előbbi papír esetében az árfolyam megka­paszkodott 2000 forint felett, míg a Globus esetében folyama­tosan emelkedett 2250 forintig. Ellentmondásos kép jelle­mezte a tőzsdén kívüli piacot a múlt héten. Míg néhány tőzs­dei bevezetés előtt álló papír (Egis, Inter Európa Bank) árfo­lyama visszaesett, addig a je­lenlegi árfolyamértéken jelen­tős tartalékkal rendelkező pa­pírok (Mol-törzsrészvény, Chinoin) kurzusa meredeken emelkedett. Forgó Róbert Pillér 2 Huszonhét százalékos bruttó éves hozamra számíthat, aki pén­tekig két darab kárpótlási jegy ellenében három darab Pillér 2 befektetési jegyet cserél - jelen­tette ki Scheuer Gyula, a jegy­zést szervező K&H Brókerház vezérigazgató-helyettese sajtótá­jékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a Pillér 2 a tavasszal kez­dett „kárpótlási jegyért - érték­papír” akció egyetlen most is ér­vényes befektetési lehetősége. Ehhez a befektetési jegyhez nemcsak az elsődleges kárpótol­tak juthatnak hozzá, hanem azok is, akik vásárolták a kárpótlási jegyet. Szolnokon, a Kereskedelmi és Hitelbank karcagi, kunszentmár­toni és szolnoki fiókjában je­gyezhető Pillér 2 befektetési jegy. Az IBUSZ Bank Jászbe­rényben, Mezőtúron, Szolnokon és Tiszafüreden áll a befektetők rendelkezésére, míg az OTP Bank Törökszentmiklóson és Szolnokon. A Pillér 2 hozama a most hoz­záférhető értékpapírok hozamá­hoz képest magas. Az ingatlan- alapnak azonban van még egy előnye: a befektetők ugyanis egyben résztulajdonosok. Már­pedig hat év alatt, amíg az alap­kezelő hasznosítja az ingatlano­kat, azok értéke akár másfélsze­resére is nőhet. így a Pillér 2 be­fektetője az éves hozamon felül a futamidő végén megkapja az ingatlanok eladásából ráeső ér­téket. Ez két darab, kb. 1100 fo­rint értékű kárpótlási jegy elle­nében 4500 forintot jelenthet, az éves hozamon felül. Zöldségesben. A hosszan tartó meleg időjárás „kény­szerhelyzetbe” hozza növé­nyeinket. Az „életmentés” most a feladat, hiszen az eddig ráfordított munka mellett bi­zonyos termést is remél a kert­gazda. Megéri-e az öntözés? Igen! A kisebb területen ter­mesztett növények még úgy­mond költségen belül vannak. Az eddig befektetett munkán­kat ne veszítsük el, és ha lehet, az „életmentő” öntözést ne sajnáljuk. A gond több helyütt felvetődik: mindenféle vízzel öntözhetünk? Milyen is az öntözővíz? Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az úgynevezett csapvíz sem a legkiválóbb. Nemcsak az ár miatt, hanem a magas klórtartalma miatt is. Termé­szetesen az emberi szervezet mellett a növénynek is van tű­rőképessége, ezért csak nyu­godtan használjuk öntözésre „zsebünk” szerint. Más a hely­zet a fúrott kutak esetében. Itt nemcsak a mélység a megha­tározó, hanem az oldott ásvá­nyi anyagok mennyisége. A víz keménységét a benne ol­dott magnézium- és kalcium­sók okozzák. Öntözésre a lágy vizek a legalkalmasabbak. Ä gyakorlatban azt mondjuk, hogy ha a szappan habzik, a víz lágy, a hüvelyesek gyor­sabban puhulnak (bab, lencse) főzéskor. Általában a nátrium- és a magnéziumsók jelenléte káros. Ezért érdemes a fúrt kút vizének laborban történő vizs­gálata. így elejét vehetjük a ta­laj elszikesítésének. Csapa­dékban szegény szűkebb ha­zánkban is egyre nagyobb je­lentősége lesz a csapadékvíz „felfogásának”. A lakóház és a melléképületek tetői által ösz- szegyűjtött, hordókban „felfo­gott” víz kiváló öntözésre. Nagyon fontos, hogy a má­sodvetéseket a károsítok ne akadályozzák meg a növeke­désben. A céklánál a cerkos- póra, a retekféléknél a bolha, a káposztaféléknél a tetvek és bolha ellen kell időben véde­kezni. Az öntözést e növé­nyeknél is rendszeresen foly­tatni kell. Régóta foglalkoztatja a ker- tészkedőket a babzsizsik. Honnan jön, hogy kerül a ter­A Központi Statisztikai Hi­vatal által végzett reprezenta­tív vizsgálat a mezőgazdasági vállalkozók és a nagyobb pa­raszti gazdaságok társadalmi és gazdasági jellemzőit mu­tatja. E vizsgálat alapvetően arra kereste a választ, hogy'kikből, mely társadalmi rétegekből kerülnek ki paraszti jellegű gazdaságot fenntartók, illetve egyéni vállalkozók csoportjai, továbbá, hogy milyen források tették lehetővé e gazdaságok kialakítását. Emellett fontos szempont volt a gazdálkodási jellemzők bemutatása is. A kapott eredmények szá­mos információt nyújtanak a paraszti polgárosodás folya­matának kibontakozásáról, a kezdeti időszak jellemzőiről, ám emellett bepillantást en­gednek a vállalkozói magatar­tás különböző típusainak gya­korlatába is. A származást, a szülői hát­teret tekintve az utóbbi évek­ben jelentős változások követ­keztek be. Megállapítható volt, hogy a szülők korábbi (1938. és 1948. évi) földterü­lete nem befolyásolta számot­tevően a gyermekek önállóvá, illetve vállalkozóvá válását. E téren tehát a nemzedéki átörö­kítésnek nincs komolyabb sze­mésbe? A természet „gondos­kodik” a hasznos és káros egyedek fennmaradásáról egyaránt. A kertészkedők, is­merve a károsító biológiáját, megelőzhetik a kártételt. Ez a 3-4 milliméteres, megnyúlt testű, tojásdad alakú, szür­kés-barnás színű bogár raktá­rakból kirepülve vagy fertő­zött mag útján károsíthat. A nőstény a tojásait a zsendülő babhüvelyekre, illetve „var­ratnál” vágott lyukakon ke­resztül a hüvely belsejébe, a magra rakja. A cséplés után a fertőzött magvakon 2 millimé­teres átmérőjű lyukak jelzik: a „lakók” jelen vannak. Egy magba 10-20 lárva is betele­pedhet és károsíthat. Erős fertőzés és károsítás esetén a termés élvezhetet­lenné válik, mert csak a héja és törmeléke marad meg. A káro­sított termést csak takarmány­ként használhatjuk fel darálás után, más komponensekkel együtt. Hasznos tudni, hogy a babzsizsik melegigényes, ezért a termény tárolását hűvösebb helyen (hideg padlás) végez­zük. Kamrában, üvegekben le­zárva is tárolhatjuk. Ha a „fol­tok” megjelennek, további ter­jedésüket 48 órás, mélyhűtő- beni tárolás megakadályozza. A fertőzés megelőzhető még a termelés folyamán is. Virágzás után a hüvelyek megjelenése­kor a növényt legalább két al­kalommal (beérésig) Decis 2,5 EC 0,1 százalékos, vagy Ban- col 50 WP 0,8 százalékos ol­datával permezzük le. A téli vitaminkészlet feltöl­tésére alkalmas a póréhagyma, melynek palántázása most időszerű. A fellazított és elge­reblyézett talajon 8-10 centi­méter mély barázdát húzunk, és ebbe 5 centiméteres távol­ságra ültetjük a növényeket, majd jól beöntözzük. Ä ba­rázda betakarását, majd a fo­kozatos feltöltögetést a hagyma növekedésével egy­idejűleg végezzük. így nye­rünk a piacon is látható hosz- szú, kellemes, ízletes korai zöldséget. Gyümölcsösben. Fordít­sunk gondot növényeink vé­delmére. A károsítok az aszá­lyos időben is támadnak. Al­mánál a lisztharmat, almamoly repe, és ezek a tendenciák a paraszti polgárosodás újrater­melődésének jelentős módosu­lására utalnak. A gazdaság mérete (évi bruttó termelési értéke) és a gazdaság típusa között vi­szonylag szoros összefüggést lehet kimutatni. Nevezetesen, minél nagyobb a gazdaság, annál inkább megfigyelhető a monokultúrás termelésre, sza­kosodásra való törekvés. E tö­rekvésnek köszönhetően a legnagyobb gazdaságok az ál­lattartók, azon belül is a ba­romfitartók csoportjában jöt­tek létre. Egyértelműen megállapít­ható volt, hogy minél nagyobb méretű a gazdaság, annál ki­sebb annak bővítésével és mo­dernizálásával kapcsolatos költségek hányada. Úgy vél­jük, hogy az e mögött meghú­zódó gazdálkodó magatartást az átmeneti viszonyokhoz való alkalmazkodás tipikus és leg­inkább hatékony megnyilvá­nulásának tekinthetjük. E ma­gatartásra a rövid távú racioná­lis gazdálkodás a jellemző, ahol a befektetett tőke haszno­sulását tekintve a gyors megté­rülés jelenti az elsődleges szempontot, és nem a hosszú távon, ám - az adott viszo­nyokból adódóan - bizonyta­lanul megtérülő modernizálás. és varasodás a védekezés fő iránya. Körténél kiemelt fel­adat továbbra is a levélbolha leküzdése. A jó termés meg­mentése érdekében a szilvánál a moly elleni védelem érdemel figyelmet az öntözés mellett. Szőlőben. A sok évtizedes (évszázados!) gyakorlat elle­nére újabban a szőlőt is öntö­zik egyes kertgazdák. Jogosan vetődik fel a kérdés, öntözzük a szőlőt is? A kérdés megvála­szolása előtt tisztázni érdemes a növény felépítését. A talp­gyökerek (50 centiméter mé­lyen) mellett két szintben he­lyezkednek az oldalgyökerek (30-40 centiméter). Ha a gazda a tőkefejből kinövő harmat­gyökereket nem távolítja el, így „ők” is részt vállalnak a tápanyagforgalomban. A lé­nyeg abban rejlik, ha a gazda „elkényezteti” a növényt, és nem kényszeríti arra, hogy mélyről „hozza” fel a vizet és azt hasznosítsa, akkor a fel­sőbb zónák gyökerei dolgoz­nak intenzíven, az alsó gyöke­rek „pihennek”. Egy szárazabb periódus bekövetkeztében vagy kiadós öntözés hiányá­ban a növény szomjazik. Az „elkényeztetés” ára minden­képpen jelentkezik előbb-utóbb. Ahhoz, hogy a szőlőt megfelelő mennyiségű öntözővízzel lássuk el, 60-70 milliméteres csapadék vagy gyökérhez juttatott öntözés szükséges. Gyakorlatiasabb a kérdést úgy feltenni: ki és ho­gyan öntözi a szőlőt a tokaji hegy alján vagy a badacsonyi hegyoldalon? A válasz egyértelmű: nem öntözik, mégis van bő termés és jó minőségű bor. Azt érde­mes tudni, hogy a szőlő gyö­kere képes 10-15 méter mélyre is lehatolni. Mi öntözéssel ezt a „teljesítményt” fedezni nem tudjuk. Érdemes inkább azokat a tényezőket elősegíteni (táp­anyag, növényvédelem), ame­lyek hozzásegítik a növényt az alapfeladat ellátásához, a jó kondíció kialakulásához, a bő és biztos termés alapjainak megteremtéséhez. A szőlő az a növény, amely öntözés nélkül is adhat bő ter­mést, ha a gazda gondosko­dása más „oldalakról” biztosí­tott. Bindics István- ein ­Biztató jelek a tőzsdén Időszerű teendők a kertben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents