Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda Kultúra ------ tükör 5

Sz

emünk fénye a gyermek

Cimbora-vakáció, tévéfilmszemle Almádiban

Az emberi lény a csillagmezők vándora

Az „égi bélyegző” lenyomata

Csobán Sándor Kincsesbányán klubtársaival együtt a földünkre látogató civilizációk jelzéseit, tevékenységét kutatja. Találkozásunkkor elmondta, az a terület, ahol lakik, biztos kedvenc helye lehet a földönkívülieknek, mert elég sokszor történtek ufómegjelenések az égbolton. Tőle tudom, hogy a plazmalények kiválasztott helye Kincsesbánya, de más civilizációk járművei is felbukkantak már környékükön.

Régóta foglalkozik a paranauták tevékenységével. Volt alkalma barátjával együtt jármüvükön utazni és velük kapcsolatot teremteni. Egy ilyen találkozást követően megkapta a dimenziók titkát. Kevés földi lénynek adatik meg, hogy pontosan megismerje a felső szférák összefüggéseit.

Mizujs? - játékos címmel híradó jelentkezett a napokban, rendre, s ha másból nem, hát ebből megtudhattuk: van a televízióban egy szerkesztőség, amely médiaháború ide, nyári uborkaszezon oda, rendületlenül végzi dolgát, s ez az ifjúsági és gyermekműsorok műhelye, ahol E. Szabó Márta a kapitány. Nemcsak műhelybéli munkáikat végzik, szervezik azok életét is, akik cimborái; gyermek nézők szabadidejére vakációs tábort kínálnak, nemcsak műsort nyújtanak tehát, de gondoskodnak tartalmas nyári szórakozásról is. Televízió és néző kapcsolatának építésében, erősítésében üdvös cselekedet ez mindenképpen.

Lám ezúttal is, akárcsak tavaly és tavalyelőtt, vakációra hívta cimboráit a szerkesztőség, több mint 350 gyermeket gyűjtve táborba a Balaton partján, a határainkon túlról is, hogy önfeledt játékkal, meleg barátkozással, alkotókedvük kiélésével, no meg a tó hűs vizében tölthessék kellemesen és hasznosan idejüket Balatonalmádi hotelekké előlépett, egykori nagyüzemi üdülőházaiban lakván.

Fegyvernekiek a táborban

Köztük - örömömre vagy örömünkre - táborlakók Jász-Nagykun-Szolnokból is, a fegyvemeki „pacsirták”, a Dózsa György Úti Általános Iskola dalosai és táncosai, akiket a televízió lát vendégül, ajándékképpen a Cimbora-vakáció. Műsorukkal a díjkiosztó ünnepségen is részt vesznek. Még tavasszal figyelt fel rájuk a tévé, az elbű-. völően muzsikáló citerás lányokra - a tiszántúli településen hagyományai vannak a népi kultúra efféle ápolásának, a Pacsirta együttesen kívül más csoportok is működnek -, s így született a megérdemelt meghívás. (Kindert Ferenc, a citerások tanítómestere ugyan keserűen megjegyzi találkozásunk alkalmával - a Glass Hotel társalgójában randevúzunk, ahonnét messzire elhallatszik délelőttönként a csalogató énekszó, a citera hangja -, hogy lám, ide is eljutottak már, mint annyi más helyre, épp csak a megyében nem akarják ismemi, elismerni őket. Hát én most e beszámolóféle jegyzetemben országgá kiáltom: remek kis együttes a Pacsirta, már minősített énekese is van, Kiss Renáta, s jókedvű társaság, a cimborasággal sem állnak hadilábon, Czimmer Juditnak egyiptomi barátja akadt, s jó kapcsolat alakult ki - Baricz Andrea véleménye - a kölyökidősökkel is. Boldogok, hogy itt lehetnek. Mint társaik, a többiek is, akik saját örömükre verset avagy mesét írnak, rajzolnak, zenélnek, színházat csinálnak, filmezéssel foglalkoznak, hozzáértő szakemberek, közismert írók, költők, filmesek, művészek irányításával.

De nemcsak azok sereglettek egybe Almádiban, akik cimborái a televíziónak, szemlére tétettek azok az alkotások is, amelyeket az elmúlt időbem láthattak a gyermekek; szemlére és megmérettetésre is. Ugyanis első alkalommal a rendszerváltozás után, melynek szele elfútta a gyermek- és ifjúsági filmek hagyományosan kétévenként megrendezett kőszegi szemléjét, most kísérlet történt a „hiány” pótlására, azaz a kőszegi után, de nem ahelyett, megszületett most az almádi szemle. Gyermek vakáció és filmszemle sajátos összeházasítása ez, vakációba oltott szemle, azt is mondhatnánk. A tábor résztvevőiből alkotott gyermekzsűri a külföldi s már díjat nyert filmeket szemlézi, míg a helybéli gyerekek a hazai termésről mondanak véleményt. E két szigorú bírálótestület tagjai naponta gyűlnek egybe a szemle központjában, a vörösberényi volt jezsuita rendházban, mely átalakítva most oktatási célokat szolgál, annak hűvös, alkóvos pincetermében nézik sorra a versenybe válogatott televíziós munkákat. Es értékelnek, vitatkoznak okosan, olykor szenvedélyesen. Amire Münchenben felnőttek szakmailag kimondták az igent, hogy díjat érdemel, az az alkotás most szembesül azokkal, akiknek a művek valójában készültek, a gyermek nézőkkel. Azok értékelnek, akik fogyasztói is ezeknek az alkotásoknak. S kiderül, miben azonosak, s miben különbözőek a vélemények, gyermekszemmel illetve felnőttszemmel nézve. Jó szempont ez!

Gyermekzsűri értékel

Nos, a részletekre ugyan nem térhetek ki, a vitában kikristályosodott véleményt azonban feltétlenül idéznem kell, mert általánosítható tanulság, s nemcsak a külföldi, a hazai gyermekprogramokra is érvényes lehet. S ez pedig: a filmek jó része sokkal inkább szól a felnőtteknek, semmint hogy igazán a gyermekek problémáiról beszélne gyermekeknek. Példa lehet erre a mezőnyből a német Ideomeneo, a Mozart-opera modem filmváltozata, mely igen ötletes, szellemes megoldás, profi munka, a mitológiai tárgyú dráma szórakoztató megszólaltatása, melyben bravúrosan egyetlen színész játssza a szerepeket, finoman ironizáló alkotás - mégis ellenében a gyermekzsűri egy olyan művet preferált, amely két gyerek barátságáról s e barátság zátonyra futásáról adott képet, a felnőttek előítélete miatt származó tragédiáról, minthogy egyik fiú dán, a másik bevándorolt szülők gyermeke, török, ez okozza a megdöbbentő konfliktust. Tehát egy film, melyről úgy érezték, hogy akár róluk is szólhatna, arról, hogy a másság, a türelem, megértése a másik embernek milyen fontos lehet az életben. (A díjnyertes dán film címe: Felfejlődni - tragédia boldog véggel.) A környezet megvédéséről szóló gyermekfilmek is - divatos téma - többnyire a felnőttek felelősségét feszegetik - állapította meg a Cimbora-zsűri. Persze az is nyilvánvalóvá vált, milyen összetett, bonyolult fogalom a gyermek fogalma, hisz magába foglalja a három-négy éves kicsit éppúgy, mint a tízen túli kamaszt. S amit netán élvez az előbbi, nem biztos, hogy az utóbbinak már elegendő. S persze fordítva is lehetséges. Ez alaposan megnehezíti a televíziós alkotók dolgát!

Egyébként a nemzetközi zsűri is azoknak az alkotásoknak juttatta a magyar filmek közül az elismerést, ők

ezeket vizsgálták, amelyekben a gyermeki lélek, a gyermeki gondolkodás és magatartás tükröződik tisztán, szépen, gyermekien. Az Óh, Mami! például egy tizenöt éves balettnövendék anyjával való kapcsolatát, ellentétét, feszültségeit tárja elénk, hatásosan, megrázó őszinteséggel, rendezője Kardos Ferenc, nyilván az előbbiek alapján jutalmaztattatott. Egy másik összeállítás érdemét is az adja, hogy benne a gyermekek, a verselgető gyerekek saját világukról énekelnek. Kiragadott példák ezek.

De tanulságos ez a sajátos, hazait és idegent is szembesíthető szemle azért is, mert bizonyos tulajdonságok, avagy éppen negatívumok is megnyilvánulhatnak a szemlélődő számára. Feltűnt ezúttal többek között, hogy a nyugati televíziók alkotta munkákban mennyivel erőteljesebb a képi világ, elevenebb a

megjelenítés és egyben nagyvonalúbb is a látvány; kevesebb pepecselés a részletekkel és kevesébb didaktikusság a történetek előadásában s ugyanakkor dinamikusabb ritmus - általában. A magyar filmek lassúsága, túlmagyarázó stílusa bizony olykor lefokozza az élvezetet, hosszadalmassága pedig a figyelmet is ellankasztja.

Folytatódik a Süsü?

S talán érdemes megszívlelni, amire a nemzetközi zsűri egyik tagja mutatott rá - idegen szem, tárgyilagos vélemény -, vannak munkák, amelyekben alkotójuk az önkifejezés bűvöletében saját szórakozásra alkot. Ez pedig nagy fényűzés olyan időben, amikor kevesebb a hely a gyermekprogramoknak a műsoridőben, s a pénz is ahhoz, hogy új művek születhessenek. Pedig azok kellenek! Mint például volt a híres-neves sorozat, a Süsü, mely méltán versenghetne a Dis- ney-produkciókkal is. Nos, ha minden igaz, lesz folytatása a Süsünek, méghozzá két kicsi sárkány alakjában, ők állnak majd a cselekmény középpontjában, legalábbis a sorozat zenéjét szerkesztő Ber- gendy István így tudja, sőt a sorozat rendezője, Szabó Attila is ezt sejtette a folytatást firtató kérdésre adott, szűkszavú válaszában. Már csak Csukáson múlik - s kacsintottak hozzá.

Színes programok a táborban, széles körben műsorok a képernyőn a gyerekeknek; Almádi, a televíziós azt mutatja: a szerkesztőség nemcsak vallja, tetteivel bizonyítja, szemük fénye a gyermek - még hogyha olykor „hunyorog” is kissé ez a evem

Valkó Mihály

Jövőnk történései előre meg vannak határozva - mondja ezt Csobán Sándor -, már a születési dátumunk determinálja az életünk jövőbeli eredményeit. Hiába csinálunk bármit, ebben a jövőtérben és időben már a Teremtő által be van kódolva az ember szabad akarata, mozgástere. Hiszen ez megtalálható a pergameneken, de pálmaleveleken is.

Már az indiai bölcsek évezredekkel ezelőtt előre feljegyezték minden ember sorsát és életének alakulását 48 centiméter hosszú és 6 centiméter széles pálmalevelekre, amelyek egy kis indiai faluban őrzik a titkokat. Minden embernek két pálmalevél őrzi a nevét, foglalkozását, eddigi életének részleteit, valamint korábbi inkamációit. A másodikból a halál órájáig bekövetkező események olvashatók. A könyvtárban - a pálmatárban - 3665 kötet található, és valamennyi 365 lapból áll.

Nemcsak a pálmalevelek tárják fel sorsunk folyosójának titkát, hanem a születésünk dátuma is megadja. Magában hordozza, melyik dimenzióból inkamálódott testünk, lelkünk és szellemünk e földi életre, és azt is, hogy az e világi kötelesség teljesítése után hová tart lelkünk és szellemünk, milyen magasabb szférákba. - A születés évének száma adja meg, honnan jöttünk, a hónap és a

Magyarok százezreinek eszébe nem jutott volna részvényt birtokolni, amíg kezükbe nem nyomták a kárpótlási jegyeket. A kárpótlási jegy ugyan nem részvény, vagyis nem testesíti meg egy vállalat, vállalkozás tulajdonrészét, csak az állami vagyonból való részesedés jogát, lehetőségét. Megfelelő feltételek esetén a polgár kárpótlási jegyért cserébe állami, szövetkezeti vagy önkormányzati tulajdonban lévő földhöz, üzlethez, üzemhez, lakáshoz, részvényhez juthat. Épp ezek miatt a kárpótlási jegy piaci forgalmi értékkel is bír, vagyis azonnal készpénzzé tehető, bár áron alul.

Az első generációs kárpótlási jegyeket csak privatizációs tenderekben, több tíz milliós versenytárgyalásokon lehetett felhasználni, a tehetősebb vállalkozók, befektetők által, akik azt készpénzért vásárolták fel. így a kárpótlási jegyek három pozitív célt szolgáltak egyszerre:

1. a kárpótoltak mégiscsak kaptak valamennyi pénzbeni kárpótlást;

2. ezt a pénzt nem az állam, hanem a tehetősebb vállalkozók fizették ki;

3. így az előbbiekben említett vállalkozók kedvezményesen, a külföldi tőkésnél olcsóbban juthattak hozzá a privatizálandó állami vagyonhoz.

Aztán ahogy nőtt a szakadék a jegyek piaci ára (50-60%) és az úgynevezett kamattal növelt névérték (130-140%) között, a forgalom egyre inkább az intézmények és a külföldiek által eladott jegyekre korlátozódott mind a tőzsdén, mind a tőzsdén kívül. A téeszek a földért, az önkormányzatok a lakásért kényszerűen elfogadott jegyet dobták piacra, a magánemberek közül inkább csak a külföldi kárpótoltak (elsősorban erdélyiek) váltak meg ily

nap azt, hová megyünk. - Hiszen sok helyen le van írva, hogy a föld egy átmeneti hely számunkra, ahová tanulni jöttünk.

Utazói, vándorai vagyunk az „égi csillagmezőknek”, de van hely az ember fizikai testén kívüli lényének a felsőbb dimenziókban.

Már az aztékok kövekbe vésték az égi dimenziók vázlatát és felosztását. Szám szerint 24-et. Ez a tagolódás közeli hozzánk. Összefüggésben van a végtagjainkkal. A karunk, lábunk és ujjaink száma is 24-et ad. Úgy, mint a belső szerveink is. Testünk olyan, mint az univerzum. Megtalálható rajta minden, mint a felsőbb szférákban. Bolygónk a harmadik dimenzióban van, és összesen 24 létezik. Ha e két számot összeszorozzuk, akkor 72-t kapunk. Sok ilyen számot lehet találni testünkre vonatkozóan. Például a normál pulzusszámunk is 72.

Saját születési dátumának megfejtéséről elmondta, hogy a hatodik dimenzióból jött, és a földi utolsó lehelet kiadása után a 10. dimenzióba tart énje.

Újból a régi civilizációkkal folytatta: Az ember sokféle összefüggés ajtajának megtalálja a kulcsát. Például a régészek találtak olyan vésett követ, amelyen korunkban használatos technikai eszközök láthatók: tengeralattjáró, heliolcsón jegyeiktől. A magyarországi kárpótoltak számára három lehetőség maradt.

Többségük máig tartogatja jobb időkre, drágulásra számítva, és azon imádkozik, nehogy a jegy a békekölcsön sorsára jusson. Más részük eladja a spekulánsoknak, kisbefektetőknek úgynevezett határozatos jegyként piaci ár plusz 10-20 százalékon. Az el- szántabbjai pedig akarva-akarat- lan megpróbálják egyéb részvényre cserélni, a tőzsdézés ingoványos, de ígéretes talajára lépve. De mielőtt taglalnánk a kárpótlási jegy részvényre cserélésének „technikáját”, érdemes egy kis történelmi kitérővel megismerkedni az imént említett határozatos jegyek világrajövetelével.

Mikor a hőskorban, úgy két évvel ezelőtt kiderült, hogy a diszkontáron vásárolt kárpótlási jegyekkel értékes részvényekhez lehet jutni, az állam úgy próbált gátat vetni a spekulánsok áradatának, hogy a részvények elosztásánál, az úgynevezett „allokációban” előnyben részesítette az alanyi jogon kárpótoltakat. Vagyis a spekulánsok csak azután kaphattak a részvénycsomagból, ha az adott jegyzésre vállalkozó eredeti kárpótoltak igényeit teljes egészében kielégítették. A kárpótoltak eredeti jogosultságukat a kárpótlási határozat felmutatásával igazolhatták. Ezzel a szigorítással elvileg teljesen kizárták a jegycseréből a spekulánsokat, azazhogy zárták volna, ha a magyar jog nem ismerné a meghatalmazás révén történő ügyintézést. A nepperek, ha tutira akartak menni, a vételkor felárért elkérték az eladótól a határozatot is, és aláírattak vele olyan meghatalmazást, mely szerint a részvényjegyzést az ő nevében intézik. Kialakult a határozatos jegykopter, harckocsi, lőfegyverek. Egy másik kőre „integrált áramkör” volt vésve, amely rezgéseket továbbított a „kő értesítési rendszeren” keresztül. A régi korok emberei szerették utánozni a légi járműveken érkező lényeket - már akkor is voltak földönkívüli-lá- togatások. Sőt olyan eseményeket is átéltek egyesek, hogy elvitettettek magasabb régiókba. Visszatérésük után hitelesen lerajzolták, sőt meg is építették útjuk során látott építményeket, járműveket. Sok kőépítmény tanúskodik a földön ezekről. így a Hús- vét-szigeteken fennmaradt kőépítmények, szobrok, amelyeket Kontiki alvilági faj vezetője épített űrősei tiszteletére.

Más jelek is vannak, amelyek földönkívüliektől származnak - a gabonakörök. A „világmindenség magasabb értelmének” a figyelmeztetése ez. A közölt formákban benne van a megoldás. Az is kiolvasható belőle, hogy azok a lények, akik a gabonaköröket jelzésként küldték, jó szándékkal közelednek felénk. Fel akarják hívni figyelmünket: „Emberek, a vesztetekbe rohantok, ha így folytatjátok tovább!”

Csobán Sándor megfejtette a gabonakörökbe írt üzeneteket is. Tudja, hogy a jeleket ultra-földönkívüliek készítették. Hiszen lehetetlen a gabonát földre dönteni úgy, hogy a szárak meg ne sérüljenek, és vízszintesen is nőnek, mintha mi sem történt volna. A gabonamezők ékei a Teremtő sugallatának szólása az emberekhez a galaxisunk közepéből, az időmentes térből jön, és azt a nap tükrözi a földre. Ezt hallotta, látta meg egy olyan ember, „akinek füle van a hallásra és szeme a látásra”. ESK

piac, a kettős ár. A határozatos jegypiacnak több hátránya van. Elsősorban az, hogy a létrejöttét okozó rendelkezés visszafelé sült el, egyáltalán nem az eredeti kárpótoltakat preferálja. Emellett, bár a határozatát, meghatalmazását eladó eredeti kárpótoltnak a dologból semmi jogi-adózási hátránya nem származhat, a brókerirodában mégsem lehet a dolgot lebonyolítani, mivel a bróker nem foglalkozhat meghatalmazások adásvételével. így a jegyforgalom tetemes része a hivatalos csatornákból a nem hivatalos, féllegális csatornák felé terelődött. Kapualjakban, zugirodákban folyik az adásvétel, miközben a nepperektől idegenkedő, jóhiszeműen a brókerhez fordult kárpótolt felháborodva veszi tudomásul, hogy az értékpapír forgalmazására specializálódott brókeriroda milyen szégyentelenül olcsó árat ígér.

Az igazi megoldás az lenne, ha egy időben több tízmilliárd értékű részvényt tudna felkínálni kárpótlásijegy-cserére az állami tulajdonos AVÜ és ÁV Rt. Ekkor nem volna szükség alanyi preferálásra, a neppereknek is kényelmesebb lenne a brókertől venni a jegyeket. Jobban járna a jegyét a brókernek tisztes áron eladó kárpótolt is, a brókeriroda is nagyobb forgalmat regisztrálna, és a tőzsdézésre vállalkozó kisbefektetőnek is kevesebb lenne a gondja.

így vagy úgy, a kárpótlási jegyet mindenképpen érdemes még ebben az évben egyéb értékpapírra átcserélni, mert ez év végétől megszűnik a központiig elrendelt, (jegybanki alapkamat 75 százalékos mértékű) „privatizációs kamatozás”. Már most van egy olyan tendencia, hogy a jegy-részvény cserékben nem a kamattal növelt névérték, hanem csak a címletérték a mérvadó. Ez egyrészről fékezheti a spekulációt, másrészről egyensúlyba hozhatja a tömeges kárpótlási- jegy-dömping és a felkínálandó állami vagyon szegényes kínálata közötti rést. (Folytatjuk)

Tőzsdére, magyar! (1.)

Szabadulj meg a kárpótlási jegyedtől!

A kárpótlási jegyek tömeges elterjedése az érdeklődés előterébe helyezte az értékpapírpiacot, mint a privatizáció és a piac- gazdaság egyik sajátos jellemzőjét. E négy részből álló cikksorozat az értékpapírpiac alapjairól szól, az olvasó megismerkedhet olyan misztikusnak vélt fogalmakkal, mint részvény, tőzsde, osztalék, árfolyamnyereség, bróker és a többi.