Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-20 / 169. szám

1994. július 20., szerda Hazai tükör 3 VAN MUNKÁJUK. A Hydrogép Kft., a nagy múltú Kunhegyesi Vízgépészeti Vállalat jog­utódja - úgy tűnik - most jobb passzba került. Ugyanis a nyolcvan dolgozónak bőven akad tennivalója. Éves kapacitásuk hetvenöt százaléka már lekötött. Hogy mi minden kerül ki innen? Elsősorban német megrendelésre szállítanak cementipari berendezé­seket, légtisztítókat, szaknyelven fogalmazva filtercsatornákat, a Ganz Energetikai Gépgyárnak pedig szivattyúalkatrészeket. Felvételünkön a hatvannégy köbméteres cementtartó siló tartóállványát vizsgálja Szilágyi Sándor. (Mészáros) Munkalehetőség hatvan embernek Sportszerek a csépai téglagyárból Havonta egy liter benzin árán Polgárőrséggel védekezik a polgár Már messziről felhívja a lá­togató figyelmét a falu szélén ágaskodó gyárkémény. Köze­lebbről szemügyre véve látni, hogy valaha téglagyárként mű­ködött, de most alig tapasztalni valami mozgást. Pedig az ódon falak egy kis sportszergyártó üzemet rejtenek. Egy budapesti cég, a Ditec sportruházatot és sporteszközö­ket gyártó fióküzeme működik itt, Csépán. Az üzem munkájá­ról Varjas Ferenc helyettes ve­zető tájékoztatta lapunkat. A cég szabadidős és speciális sportruházatok gyártásával és forgalmazásával foglakozik. A helyi üzem körülbelül hatvan ember számára biztosít munka- lehetőséget. A karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Gimnáziumnak már 1989 óta van együttműködési szerződése a franciaországi Amiens melletti mezőgazdasági szakközépiskolával. Minden nyáron szerveznek gyakorlatot a karcagi gyerekeknek az ottani farmereknél. így volt ez az idén is. A Szakképzés 2000 Alapít­vány és az ottani földművelési minisztérium támogatta az utat, így kevesebbet kellett fizetnie a harmincnyolc diáknak és a hat felnőttnek. A 4. a három oszlopos lány tagját: Benesóczki Máriát, Donkó Melindát és Szabó Szil­viát - akik a növénytermesztő és növényvédő osztály tanulói - kérdeztük az útról. Máriának az éjszakai Párizs tetszett a legjobban, ott akkor zajlik az igazi élet. A farmon, ahol jártak, a nagy épület mel­lett külön géppark volt. A gazda bemutatta nekik a farmot, ahol búzát, borsót ter­A varroda mellett működik egy lakatosüzem is, ahol speciá­lis Ditec professzionális kondi­cionálógépeket gyártanak. Ezeket az erőfejlesztő gépe­ket egyedi megrendelésre, egyedi kivitelben, elejétől vé­géig néhány ügyes lakatos ál­lítja elő. Eddig kifogás nem me­rült fel a gépekkel kapcsolat­ban. Sőt, Lee Haney és Kozma Zoltán testépítő-világbajnokok is elégedettek a berendezések­kel (legalábbis a prospektus szerint). Nemrég nyílt márkaboltjuk Szolnokon, ahol teljes válasz­tékról tájékozódhatnak a vásár­lók a kínálatról. GA melt, s megnézték az állatállo­mányt is. A tehenek mellett bir­kákkal foglalkoztak, s a modem John Deere gépeiket ők maguk javították. Szilviának az egész ottani értékesítési, termelési rendszer volt új. Megítélése szerint ott nagyobb gazdasági biztonságban érzik magukat az emberek, jobban beruháznak, mert biztosak abban, hogy a megtermelt terményt értékesí­teni is tudják. A hitelfeltételek is kedvezőbbek, ezért akkora a gépesítésük, hogy három ember vígan ellátja azt a hatalmas terü­letet. A családok ott annyira megbíznak egymásban, hogy átadják a farmot művelésre a szomszédnak, ha el akarnak menni nyaralni. Egyébként a család minden tagja részt vesz a munkában, a gyerekek szakirányú iskolába járnak, hogy tudják segíteni a szülőket, s követhessék a tech­nikai fejlődést is, amellyel még könnyebbé tehetik a napi mun­kájukat. Szilviának a tenger is Jön a túri vásár! Már csak pár hét, és augusz­tus 7-én megrendezik Mezőtú­ron az immár ismét évenként rendszeressé tett híres túri vá­sárt. A kirakodóvásár a Szabad­ság téren lesz, az állatvásár azonban idén sajnálatos módon elmarad. A nagy eseményen népművészek, népi iparművé­szek, kisiparosok, magánkeres­kedők és vállalatok mutatkoz­nak be, kínálják portékáikat. Elkészült a vásárt kísérő rész­letes program is. Ezek szerint augusztus 6-7-8-án zajlik a strand területén az Amstel strandröplabdakupa. Augusztus 7-én a közösségi ház parkolójá­ban 9-14 óra között folklórprog­ram, délután ugyanitt a Túri Szabadidő SE testépítő- és erő­emelő-bemutatója látható. Két órától a sportpályán díjugrató lovasverseny és íjászbemutató lesz. A közösségi ház nagyter­mében Macskássy Izolda grafi­kusművész kiállítása, a Városi Kiállítási Csarnokban Kozák Éva Mezőtúrról elszármazott keramikus, népi iparművész tár­lata látogatható. Délelőtt a vá­rosháza tornyából megtekint­hető a város, a vásárban alkalmi posta működik, Mihail Volkov festőművész portrékat rajzol. Este 6-tól amatőr együttesek lépnek fel a szabadtéri színpa­don, 20 órától utcabál lesz a sé­tálóutcában. Július 26-án este svájci fiata­lok népzenei és pantomimmű­sora látható a Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Házban; 30-án a társastánctanfolyam résztvevői táncos klubrendez­vényt terveznek a közösségi házban. És ami már most lesz: a vi­lághírű Eötvös cirkusz látogat a városba. A látványos műsor a sportpályán tekinthető meg jú­lius 22-23-24-én. nagy élményt jelentett, voltak a La Manche csatornánál is, ahol fürödhettek egyet. Melinda leg­inkább a tengeri akváriumban gyönyörködött, ahol közel né­gyezerféle halat, köztük cápát is látott. Az áruház is közel egyhektá- ros területen fekszik, így órákig tartott, mire körbejárta. Szerinte ott az emberek is mások, a je­lennek élnek, nem foglakoznak azzal, hogy mi lesz a következő elvégzendő feladatuk. Furcsa volt számukra, hogy nincs le­ves, s mindenhez sajtot esznek, ízlett nekik a rák, a sült krumpli, a töltött paradicsom, csak a magyaros ízek hiányoz­tak. Ottjártukkor még a diákok iskolába jártak, de a közösen szervezett sertéssütés nagyon jól sikerült. A lányok természetesen hoz­tak haza apró jellegzetes aján­dékokat, melyekkel elhalmoz­ták őket, s most a nyári gyakor­lat után jöhet a pihenés. DE A polgárőrök nagyjából a rendszerváltás óta vannak je­len a hazai utcákon, s persze nem csak és nem is elsősorban a pesti éjszakában. A többé-kevésbé a rendszervál­tás óta működő polgárőrszer­vezeteken kívül vannak va­gyonvédelmi, önkéntes tűz­oltó- és egyéb csoportok is, de a legtöbben az Országos Polgárőr Szövetségben dol­goznak, és ők állnak kapcso­latban a rendőrséggel is. Az Atlantic munkatársa az iránt érdeklődött, mennyire ered­ményesek a hazai bűnözés visszaszorításában.- A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a polgárőrnek ma­napság sok a sikerélménye és kevés a pénze. A kistelepülése­ken sokkal jobb helyzetben vannak a polgárőrszervezetek - állítja Kiss Huba, a Pest megyei Polgárőr Szövetség elnöke. Vi­déken egyébként is könnyebb a dolguk, mert érdekes módon a víkendház-tulajdonosok jöttek rá először, hogy csak az önkén­tes őrzők menthetik meg őket a betörőktől. És arra is, hogy elég havonta a benzin árával támo­gatni őket, hiszen nem kémek pénzt a munkájukért. Viszont saját autókat használnak, és a felszerelésük költségeit is ma­guk finanszírozzák. Azokban a vidéki falvakban, ahol működik a polgárőrszerve­zet, a vagyon elleni bűncselek­mények száma 15-20 százalék­kal csökkent. Fejér megyében például, ahol összesen tizenkét szervezet dolgozik, Bakony- csemye községben háromfős polgárőrcsoport tetten ért két személyt, akik éppen a helyi vasbolt feltörésén munkálkod­tak. De említhetünk városi eredményeket is. Békéscsabán a múlt év júliusában elszaporod­tak a gépkocsifeltörések, a tan­kokból pedig sokszor kiszívták a benzint. A rendőrök - túlter­A velencei-tavi élelmiszerüz­letekben, ABC-áruházakban, vendéglátóhelyeken nagyobb­részt az idén is ugyanazokat a szabálytalanságokat észlelik az ellenőrök, mint tavaly. A na­pokban kezdődött fokozott ke­reskedelmi ellenőrzés első ta­pasztalatai is azt igazolják, a boltokban változatlanul a hűtő­pultokon „felejtik” a lejárt sza­vatosságú tejtermékeket, húské­szítményeket, az üzletek egy ré­Elbizonytalanodva kérdi Za­lán Tibor a Jászkunság nyári összevont számának borítóján: Akkor most miről? Valami szép­ről, nemesről, a versről, tavasz­ról szeretne írni, lehúzva a poli­tika rolóját. Nem sikerül neki. Elmenekül emlékeibe, egykor volt tavaszi ünnepei(nk)be, s ahogy szántja a sorokat, máris a génjei(nk)be ivódott „társadal- miasság mérgei” buggyannak fel a politika bugyrából. A mai negyven körüli nemzedék za- vartsága süt ki mondandójából, ahogy a forradalmi ifjúsági na­pok - amit évről évre kötele­zően kellett megünepelni - igazi valóságtartalmán, nem kevés indulati töltettel meditál. Az író is annak a nemzedéknek a szülötte, amely nem élvez­hette az autonóm gondolkodást. „Nehéz a szívem, de hát ez nem fontos most” - írja végül. Mire a recenzeáló kortárs, figyelve az éppen most zajló politikai kur­zusváltást s átvéve az írásmű hangulatát, annak címére rí­melve ösztönösen kérdi: akkor most mi lesz? Élvezetes olvasmány Kerék­gyártó T. István összegzésre vállalkozó írása a folyóirat ha­sábjain egy éve zajló vitáról, az értelmiség lassú alvadásáról. Akár újabb vitára is inspirál­hatna. A szerző maga leszögezi: szinte lehetetlen elfogulatlanul berekeszteni ezt a témakört. Már az is nagy érdeme a vitat­kozókedvnek, a betűpárbajra heltségük miatt - képtelenek voltak a figyelőszolgálatot el­látni. Helyükbe a „Jamina” pol- gárőrszevezet lépett. Négy nap elteltével már meg is volt a ben­zint „szipózó” fiatalkorú banda. Kazincbarcikán viszont az országban elsőként hoztak létre egy úgynevezett hármas meg­előzési rendszert. Ennek az a lényege, hogy a város közüze­meit összekapcsolták helybéli rendőrkapitányságra telepített számítástechnikai központtal, egy diszpécserszolgálattal mű­ködő jelző-riasztó rendszer se­gítségével. A dolog olyan jól működik, hogy már a lakástu­lajdonosok is beléptek a rend­szerbe, hiszen a közüzemi bűn- cselekmények száma szinte a nullára redukálódott. Persze visszaélések is előfor­dulnak. A Csongrád megyei Ba- lástyán a polgárőrök inzultálták a helybélieket, öltözködésük „félkatonai szervezetre emlé­keztetett”. Végül is kizárták a harcias balástyaiakat. Összes­ségében azonban az 570 szerve­zet 21 ezer tagja eredményesen és hasznosan tevékenykedik. Pedig sokszor veszélyes a mun­kájuk. Néha veszélyesebb, mint a rendőröké! Május végén pél­dául, amikor elfogtak egy tol­vajt az Etele téri pályaudvaron, a rendőrök tévedésből rájuk nyi­tottak tüzet. Egyesek azért tartottak a pol­gárőrségtől, mert attól féltek, hátha más célokra is használják majd szervezetüket. Markos György, a polgárőrség országos elnökségének alelnöke, meg­nyugtatott: a polgárőrség telje­sen politikamentes, erőszakel­lenes szervezet, amelynek még csak nem is a bűnözők kézre ke­rítése az elsődleges célja, ha­nem ennél sokkal inkább á bűnmegelőzés. „Még kinézetre sem akarunk katonai vagy rendőri szervezetekre hasonlí­tani, ezért a hamarosan beveze­tésre kerülő „Polgárőrség” fel­szében hiányos az ártájékozta­tás, s szakképzetlen a személy­zet. A szabálytalanságok közül az egyik leggyakoribb az, amikor a „sok kicsi sokra megy” elv alap­ján nem közlik a vásárlóval, hogy fölszámoltak az üvegbeté­tet, s így az asztalokon, pulto­kon hagyott palackok betétdíja az eladók jövedelmét gyara­pítja. A tőkehúst is forgalmzó bol­vállalkozóknak, hogy megvaló­sulhatott a nyilvánosság előtti együttes gondolkodás. Kár, hogy vége. Engedtessék meg egy vitazáró gondolatsor Ke­rékgyártótól: „.. . a fennálló hatalom újra és újra kihívja maga ellen az ér­telmiséget, ami korántsem baj... a legdemokratikusabb hatalom is egyszerre gyűlöli és szereti az értelmiséget. Szereti, ha szolgá­latkész, gyűlöli, ha szemben áll vele. A lényeg abban rejlik, hogy aki magát értelmiségiként határozza meg, kritikai attitűd­jét nem adhatja fel.” „Hajnalodik, / és úgy moc­can bennem a fény, / mint a magzat, I ki megfogant, s szü­irat is csak egy mellényt fog felkerülni, és természetesen fegyvert sem viselünk” mondja az alelnök, aki ismert humorista létére a fentieket azért nagyon is komolyan gon­dolja. A polgárőrök jogosítványa a volt önkéntes rendőrökénél is jóval szerényebb: míg azok an­nak idején bárkit előállíthattak, addig a polgárok védelmezői csak tettenérés esetén avatkoz­hatnak be. Ez egyébként állam- polgári jog, sőt kötelesség, csak nem mindenki tudja. Markos szerint a kerületi csoportok finanszírozására ele­gendő lenne évente egymillió forint, amiből legalább a közle­kedés költségeit fedezni le­hetne. Hiszen egy-egy hét végi akció során is százötven-két­száz kilométert autóznak. Ez nem sok pénz, ha figyelembe vesszük, hogy ezzel szemben egyetlen rendőr kiállítása - fel­szereléssel, ellátással, tovább­képzéssel együtt - egymillió-há­romszázezer forintba kerül egy évben. Ha a biztosítók és a ma­gánvállalatok támogatnák őket, akkor néhány millió forint be­fektetésével jelentős haszonhoz jutnának. Budapest XI. kerüle­tében például, ahol 1992. de­cember óta egy 18 fős akció- csoport működik a tízezer kö­rüli bűncselekmények száma egy év alatt 6339-re zuhant, és azóta is csökken. A társadalmi elfogadottság­gal párhuzamosan lassan az ön- kormányzatok pénztárcája is megnyílik; Budapesten a III. kerületi csoport például kapott százötvenezer forintot a pol­gármesteri hivataltól. Persze ez csak csepp tengerben: három rádió ára. Pedig a harmadik ke­rületben már az is előfordult, hogy az összehangolt munka és járőrözés eredményeképpen előbb fedezték fel a lopott autót, mint a tulajdonos a kocsi hiá­nyát. Gáspár Ferenc tokban a hentesek nem tisztítják megfelelően a darálókat, nem a vevő által kért húsfajtákat, ha­nem különféle nyesedékeket da­rálnak le, magasabb árért. Az utóbbi időben megnőtt az éttermek, vendéglátóhelyek száma a tóparton, de tulajdono­saik zömében szakképzetlen személyzetet alkalmaznak, emiatt alacsony a felszolgálás színvonala, gyakoriak a szám­lázási tévedések. (MTI) letni fél..." - írja Villanások című versében Baranyiné Miks Mária vak költőnő. A folyóirat irodalmi összeállítást közöl a fényről - ami természetes a lá­tónak s ami tündöklése nyelvi felsőfok a nem látónak -, vak és látó költők műveiből. Olvasható a nyári Jászkunság Földközelben rovatában szoci­ográfia Szilágyi Miklóstól a kár­pátaljai kolhozosításról, Kosa Károly tanulmány az erdélyi Balázs Ferenc falufejlesztő munkájáról. A Rokonainkban Kálmán Béla észtországi emlé­keit osztja meg az olvasóval, Tusnády László révén pedig a török irodalommal ismerkedhe­tünk. -scsj­A képen egy elkészült sportszer próbáját látjuk Karcagi szakközépiskolások cseregyakorlaton A francia mezőgazdasággal ismerkedtek Sok kicsi sokra megy - a vásárló kárára Kazak festő rajza a nyári Jászkunság borítóján Megalvadt a vita; látó és vak költők a fényről Szenti Ernő illusztrációja a lapból

Next

/
Thumbnails
Contents