Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-12 / 162. szám

1994. július 12., kedd Hazai tükör 3 AUTÓSZALON KISÚJSZÁLLÁSON. A kisújszállási Fatex Bt. készítette a tetőszerkezetét és a nyílászáróit az épülő Ford autószalonnak, mely augusztus 19-én nyílik. A vállalko­zás az építőipari tevékenység mellett egyedi bútorok gyártásával is foglalkozik. Képün­kön a Ford Sándor Kft. tetszetős autószalonja látható. -Mészáros­ul minőség javult - a garancia nem mindig érvényesíthető A bútorkereskedelem ellenőrzésének tapasztalatai Az importliberalizáció és a vállalkozások „szabadsága” a bútorkereskedelemben is javí­totta az ellátást, bővítette a vá­lasztékot, ám sok képesítéssel, gyakorlattal nem rendelkező ke­reskedő is tevékenykedik ma már a szakmában. Ez elsősor­ban a minőségvédelem és a fo­gyasztói érdekvédelem szem­pontjából hátrányos. Mindezt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelő­ség ellenőrei állapították meg a közelmúltban végzett vizsgálat során. A tapasztalatok értékelé­séből kitűnik, hogy a bútorke­reskedést összességében a kíná­lati pozíció jellemzi, éppen ezért nagy jelentősége van az értékesítést ösztönző szolgálta­tásoknak, például a különböző engedményes akcióknak, a ház­_r ' -n I: l.' .!I - ■_______ h oz szállításnak és a részletfize­tési kedvezményeknek. Az ellenőrzés rámutatott: a piaci konkurenciának is kö­szönhetően általánosságban ja­vult a bútorok minősége, s a ke­reskedők a gyártóktól a koráb­biaktól eltérően nem veszik át a sérült bútort. Egyes cégek vi­szont használtként forgalmaz­nak sérült bútorokat, s így pró­bálnak mentesülni a forgalomba hozatal előtti kötelező minő­ségvizsgálat és a jótállási köte­lezettség alól. A főfelügyelőség információi szerint évente kö­rülbelül 200 millió forint értékű bútort értékesítenek a kereske­dők garanciális kötelezettség nélkül. A jótállást szabályozó rende­let a javítás időtartamát 15 nap­ban határozza meg, ezt azonban a bútoripar nem tudja betartani, annak ellenére, hogy a nagy bú­torgyártó cégek saját javítóhá­lózatokat hoztak létre. A kisvál­lalkozások a javításokat saját maguk végzik. Az alkat­rész-biztosítására is tesznek ugyan nyilatkozatokat, a vásár­lók azonban igényeiket nem tudják érvényesíteni, mert a kis cégek jó része viszonylag rövid időn belül megszűnik. A fel­ügyelőségek összesen 526 üz­letben vizsgálták a bútorértéke­sítés körülményeit, s a boltok csaknem 60 százalékában ta­pasztaltak valamilyen hiányos­ságot. Pénzbírságot szabtak ki 66 esetben, és megtiltották 60 millió forint értékű bútor érté­kesítését. (MTI) Kis üzlet csak kis pénzt hozhat Újra áfész-egyesülések várhatók? A szövetkezetek sorsának alakulásáról igen sok publikáció jelent meg az elmúlt években. A hazai törvénykezés e téren a közérdeklődés hom­lokterében volt. így vagy úgy, de átalakultak a szövetkezetek. Most leginkább azt szeretnék, ha a politika „békén hagyná” végre őket. Vagyis dolgoznának a piaci viszonyok közepette. Életképességüket a gazdasági verseny során vagy bebizonyítják, vagy elbuknak. Ezt vi­szont a tevékenységük, eredményeik vagy éppen eredménytelenségük döntse el. Ezekről a gondolatokról is szó esett azt követően, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök találkozott a különböző szövetkezeti szerve­zetek vezetőivel, képviselőivel. Ott volt ezen a fogadáson dr. Rédei Ist­ván, a Jászsági ÁFÉSZ ügyvezető igazgatója is. Arról kérdeztük, mi adott okot e találkozóra.- Július elején rendszeresen sor kerül a nemzetközi szövet­kezeti napra, amikor a vezetők találkoznak, mérleget vonnak, megvitatják gondjaikat. Az idei ünnepség kicsit rangosabbra si­került, mivel a 150 éves jubile­umot tartották szerte a világban. A szövetkezés gondolata 150 éve merült fel. Angliában, Rotchdale-ben 28 takács alakí­totta az első szövetkezetét azért, hogy termékeiket jó minőség­ben, elfogadható áron tudják el­juttatni a vásárlókhoz. Ma a fo­gyasztási-értékesítési típusú szövetkezetek meghatározók e téren. Természetesen vannak ipari, mezőgazdasági szövetke­zetek is. Mindenütt a világon erős a kapcsolat a tagsággal. A szövetkezetek a tagokért mű­ködnek, az ő vásárlásaikra szá­mítanak, nekik kedveznek.- A szövetkezetek életében új fejezet kezdődött a vagyon ne­vesítésével, a tulajdonviszonyok rendezésével. Az áfésznél is ez történt?- Az áfészek is új úton halad­nak. Nagyon remélem, hogy a piaci versenyre koncentrálha­tunk most már kizárólag. A tag­sági kötődést megítélésem sze­rint tovább kell erősíteni. Nem az üzletrész a döntő ebben. A tagság a vásárlásaival kötődik az áfészhez. Akkor segít ne­künk, ha naponta bejön a bol­tunkba. Tehát neki adunk ked­vezményeket. A tagsági kártya, amivel azonnal elérhető a vásár­lási visszatérítés, fontos kapocs. A Jászsági ÁFÉSZ üzleteiben már alkalmazzuk a technikát, amivel ez biztosítható. Év vé­gére minden településen, ahol van üzletünk, lesz olyan ABC, ahol a vásárlási visszatérítést a tagkártya révén azonnal biztosí­tani tudjuk. Más áfészek is tö­rekednek hasonló rendszer al­kalmazására, a tagság kötődé­sének elősegítésére.- Az áfészek, úgy tudom, 15-20 százalékot jelentenek a hazai kereskedelemben. A jövő­ben ez változik-e, milyen kilátá­sai vannak a szövetkezeti keres­kedelemnek?- Magyarországon megjelen­tek a nagy, tőkeerős kereske­delmi cégek, üzletláncok, hálóza­tok. Itt van a Csemege-Julius Meinl, a Plusz, a Profi, a Metró, hogy csak a legjelentősebbeket említsem. A dán Nielsen Intézet készített egy felmérést. E szerint 19 ezer élelmiszerbolt van orszá­gunkban. Ezek 63 százaléka kis üzlet, területük 50 négyzetméter alatti, s az összes kereskedelmi forgalom 20 százalékát bonyolít­ják le. A nagy boltok, 400 négy­zetméter felettiek aránya 2 száza­lék, viszont ők a forgalom 21 százalékát adják. A 100 és 400 négyzetméteres eladóterű üzletek bonyolították a forgalom 44 szá­zalékát. Most ebben a kategóriá­ban kell új módszerekkel meg­vívni a csatát az áfészeknek. Ezt pedig csak úgy lehet, ha mi is igazodunk a versenytársak struk­túrájához. Központi beszerzés­sel, üzletlánccá szerveződve kell működnünk. Ezt diktálja a piaci verseny.- Az áfészek számára konkré­tan ez mit jelent?- Az országos szövetség leg­utóbbi tanácskozásán már ez felmerült. Egy-két éve ez még eretnek gondolatnak számított. Most viszont semmilyen köz­ponti akarat vagy felülről jövő elvárás nem sugalmazta ezt. Az áfészek vezetői maguk vetették fel. Ez pedig az, hogy egyesülni kell! Sok a 280 áfész. A na­gyobb egységek működőképe- sebbek. Megítélésem szerint 80-100 áfész elég lenne. Jelen­tős gazdálkodási többlet van a ma még szétforgácsolt szerve­zetben. Ezzel komolyan foglal­kozni kell, s elő kell készíteni az egyesüléseket.- Valóban mellbevágó dolog. Rengeteg érzelmi kötődést, har­cot, érdekellentétet is felvethet az áfészek egyesülése.- Ezzel tisztában vagyunk. Nem is lehet ezt egyik napról a másikra megvalósítani. A vesz­teséges, eladósodott áfészek sorsát is rendezni kell, hisz ilyen is elég sok van. Úgy hi­szem, az egyesülések gátja azonban nem a tagság lesz. Áz áfész-vezetők egzisztenciája ke­rülhet veszélybe. Ezekre is megoldást kell találni. A pénz­ügyi egyensúly megteremtését is biztosítani kell, például ha egy jó meg egy veszteséges egyesül. Persze egyesülhet két jó áfész is. Igaz, ez érzelmek ügye is. Én úgy gondolom, a he­lyi intézőbizottságok, ha eztán is megkapják a támogatást - amit arra fordíthatnak, amire ők akarják, a kórusra, a focicsa­patra stb. - a kötődés megma­rad. Ma nem azért vásárolnak a mi ABC-nkben például Alaty- tyánon, mert ott a Jászsági ÁFÉSZ táblája van kint. Kissné Katika és csapata miatt járnak oda, hozzájuk kötődnek, s raj­tuk keresztül az áfészhoz. Az üzleti versenyben nincs helye az érzelmeknek. A piaci követel­ményekhez vagy igazodunk, vagy elveszünk. Ha az „ellen­fél” rakétával lő, mi semmire sem megyünk egy csúzlival. Az integrációs folyamat már elin­dult az áfészek körében. A Pro Coop hálózat, mely a beszerzést segíti, igen jól indult. Az üzle­tek áruválasztékának, megjele­nésének, reklámhordozóinak, az áru bemutatásának is egysé­gesülni kell. A vevő vegye észre, hogy egy áfész-boltba lé­pett be. Ez a tendencia nagyon erős az élelmiszer- és napi- cikk-üzletágban. Tehát az áfé­szeknek is lépést kell váltani. Szervezeti struktúrában is meg kell újulnunk. Ez pedig az egyesülés felé mutat. KE Keddi jegyzet Képviselők? Polgármesterek? Avagy egy fenékkel két lovat... Bevallom, meghökkentett a minapi parlamenti szavazás, amely eredményeképpen 215 honatya arra adta a voksát, hogy aki országgyűlési képvi­selő, polgármester is lehet. Sok mindent nem értek, ezért csak sorjában. Akkora hord­erejű kérdés ez, hogy már az első ülések során napirendre kellett tűzni? Komolyan gon­dolják, hogy a tíz és fél milliós ország egyik központi, nagyon fontos gondja ez volt? Arról nem beszélve, hogy hány em­bert érint, érdekel ez? Tízet? Húszat? Ötvenet? Akkor miért e sürgősség? Jó lenne valami magyarázat... Azután csodálom és nem ér­tem a kétszáztíz-egynéhány ember határozottságát. Ugyanis a voksok fehéren-fe- ketén igazolták: a két feladat megfér egymás mellett. Ma­gyarul, aki honatya, honanya, nyugodtan lehet polgármester is. Ehhez kapcsolódik az újabb kérdésem: tessenek mondani, mikor? Mert a magyar parla­menti rendszernek az a sajá­tossága, hogy hétfőtől pénte­kig tartanak az ülések. Márpe­dig, aki rendesen, rendszere­sen jelen van ezeken, felkészül rájuk, hozzászól, érdemi mun­kát végez, mindez egész em­bert, temérdek időt kíván. Mondják meg őszintén: akkor mikor vezeti a városát, közsé­gét, foglalkozik a helyi tenni­valókkal? Vagy úgy gondol­ják, majd elvégzi helyette más ezt a munkát: a lényeg az, itt is húzza a nagy fizetést, meg ott is? Ennyire egyszerű lenne ma polgármesternek, képviselő­nek lenni? Mert nekem más a tapasztalatom. Korábban többször ostoroz­tam az elmúlt parlamenti évek során azt, hogy főleg a kor­mánypárti képviselők jó része minden lelkiismeret-furdalás nélkül úgy végezte feladatát, hogy mellesleg közben kórhá­zat vezetett, iskolát dirigált, gyárat, céget irányított. Szóval itt is volt, meg ott is, itt se volt, meg ott se, és sajnos, mindez meg is látszott az országon. Jobban mondva ez is meglát­szott. Vagy annyira jó képes­ségű az új parlament, hogy a dupla munkát is csak úgy ki­rázza a kisujjából? Őszintén szólva én annak is nagyon örülnék, ha azt az egyet, a vá­lasztott tisztséget becsülettel, eredménnyel szolgálnák. Mert lenne mit helyre tenni, az or­szág háza körül is, nem még afféle ráadásként (papíron!) dirigálni egy várost vagy köz­séget ugyanannak az ember­nek. Tudom, a válasz az, miért ne csinálhatnák egyszerre akár a kettőt is, hiszen mindez nem törvénytelen, sőt több nyugati országban bevett szokás, hogy a honatyák üzletemberek, igazgatók, jeles vállalkozók, így igaz. Azt azonban ne fe­ledjék: arrafelé a demokrácia tanulását nem most kezdték, hanem emberöltővel, emberöl­tőkkel korábban. És aligha él négy-öt millió a tízből a létmi­nimum határán. Mert ami tör­vényes - ha egyáltalán az -, nem biztos, hogy etikus, er­kölcsös is. Nem értek egyet az ellenzék kifogásával sem, hogy ez nem más, mint a hatalom közpon­tosítása. Szerintem mégsem ez a lagnagyobb veszély, hanem az: bagatellizálja a képviselő­séget. Mondván, ez úgy is csi­nálható, hogy ráadásul még polgármester is az illető. Mindezt elhinném, ha nem is­merném polgármestereink többségét. Nagyon sok olyan embert, akinek se éjjele, se nappala, hiszen szívükkel-lel- kükkel igyekeznek eleget tenni tisztségüknek. És azt is hozzáteszem: még így is kö­zepesnek ítélhető az ügyködé­sük, mert temérdek a baj, ajaj. Sok az állástalan, alacsonyak a keresetek, ha egyáltalán akad­nak elhelyezkedési lehetősé­gek, nem beszélve arról, hogy a vállalkozók fele pár hónap, de általában egy év után be­dobja a törülközőt. Ha nem hi­szik, hívom önöket, nézzük meg az állítás igazát. Végre-valahára már azt kel­lene eldönteni, hogy a képvise­lői munka egész személyt kí­ván, vagy fél emberként is vé­gezhető. Úgy, ahogyan a vok­solók zöme gondolja. Uraim! Ha magam maradok, akkor is állítom: ide ma egész ember kell. Elvégre ma szenátornak lenni a legszebb, legbonyolul­tabb, legnehezebb munka kis hazánkban. Az ország talpra állítása, a költségvetési hiány, az infláció csökkentése, az életszínvonal hanyatlásának mérséklése, a munkanélküli­ség elleni küzdelem bizony, bizony, egész embert kíván. Aligha olyanokat, akik félál­lásban veselkednek neki, sőt üres idejükben mást is csinál­nak. Ez vélhetőleg nem vezet sehová, jobban mondva oda, ahol most is vagyunk. (Bár ne lenne igazam, szívesen vállal­nám a tévedést.) így azután nem tehetek mást, mert kikívánkozik belő­lem: jog ide, nyugati gyakorlat oda, ma sem értem, miért akar egy országgyűlési képviselő egyben polgármester is lenni. Ha valaki az erre voksolók kö­zül választ ad, szívesen közöl­jük sorait. Hozzátéve: a leg­jobb szakembernek egyetlen hivatás is kitölti minden idejét. Lett légyen tanár, orvos, újságíró vagy régész. Ha be­csülettel csinálja hivatását, maradéktalanul igyekszik ele­get tenni feladatainak, aligha ácsingózik másféle babérokra. Mert a képviselőség sem más, mint hivatás. Az országért, a választókért. Mindezt szíves figyelmükbe ajánlom most, a négyéves ciklus elején. A választóknak pedig azt, hogy ne a kijáró, bejáró, hoz­zájuk olykor ellátogató pol­gármesterekre voksoljanak majd ősszel. Hanem olya­nokra, akik a nap szinte min­den szakaszában velük élnek, és megtalálhatók hétfőtől va­sárnap estig. Nem másért, mert falvainkat, községeinket, városainkat járva kitűnik, mindenhol lenne javítanivaló. Vagy én nem látom jól a hely­zetet? D. Szabó Miklós Azonnali munka Kivételezett helyzetben a bankok A szociális törvényben fog­lalt felhatalmazás alapján a munkaügyi miniszter a közös­ségi munkavégzésre bevonható munka nélküli személyek fog­lalkoztatásával kapcsolatban rendeletet alkotott. E szerint a munkavégzésről a munkakez­dés előtt legalább öt nappal írásban kell értesíteni a munka- nélkülit, akit tájékoztatni kell az elvégzendő munkáról, annak időtartamáról és a díjazás mér­tékéről. Ha a település lakossága alapvető szükségleteinek kielé­gítése a munka azonnali elvég­zését teszi szükségessé, a mun­kavégzésről évente három alka­lommal a munkakezdés előtt egy nappal is értesíteni lehet a munkanélkülit. A munkanélküli köteles az értesítésben megje­lölt helyen és időpontban, mun­kaképes állapotban megjelenni. Ha ennek menthető okból nem tud eleget tenni, erről az önkormányzatot haladéktalanul, de legkésőbb a munkavégzést megelőző napon tájékoztatnia kell. A munkáért járó díjazást a munkavégzést követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. -scsj­Megszűnt a várakozás Hétfőn reggelre valamennyi határállomáson megszűnt a vá­rakozás - tájékoztatta az MTI-t a határőrség szóvivője. Krisán Attila ezredes elmondta, hogy szombaton rekordforgalom volt Hegyeshalomnál, ahol 90 ezren léptek be, Rajkánál pedig 67 ez­ren. Nagy többségük hazánkba érkező német turista volt, a tö­rök tranzitutasok száma ezúttal csak 16 ezret tett ki. A szóvivő jelezte, hogy ezen a héten várható a nyár legna­gyobb csúcsforgalma a nyugati és a déli határállomásokon. (MTI) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium összevonása a Nemzetközi Gazdasági Kapcso­latok Minisztériumával ésszerű, de egy már működő kormány­zatban hatékonyabban lehetne megoldani az átszervezést - mondta Latorcai János, ipari és kereskedelmi miniszter. Ä tárca leköszönő vezetője hétfőn Bu­dapesten sajtótájékoztatón ké­szített rövid mérleget 17 hóna­pos tevékenységéről. Latorcai János nem tartotta szerencsésnek, hogy a két mi­nisztérium összevonása már ak­kor megtörténik, amikor még nincs eldöntve, hogy milyen te­rületek mennek át az NGKM-ből a külügy profiljába. A még hivatalban lévő mi­niszter elmondta: meglepődve értesült arról, hogy az elmúlt héten napvilágot látott új kor­Általánosan elfogadott, hogy a világ legtöbb területén a meg­újuló energiafajták közül a víz energiájának kiaknázása jelenti a legígéretesebb választást — mondta Göncz Árpád köztársa­sági elnök egy hétfőn Budapes­ten kezdődött négynapos nem­zetközi konferencián. A tanács­kozáson 35 ország szakemberei beszélik meg a vízerőművek modellezésének, tesztelésének és ellenőrzésének tapasztalatait. Bolygónk emelkedő lélek- száma és a magasabb életszín­vonal igényének természetes növekedése folytán egyre több elektromos energiára van szük­ség, és a mindig megújuló vízi energia a jövőben egyre jelentő­sebb szerepet játszhat. Az el­öregedett, elavult erőműveket át kell alakítani, hogy e téren is elérhető legyen a gazdasági, szociális és környezeti köve­mányprogram szerint a vállalati adóskonszolidáció a bankok sa­ját hatáskörébe kerül. A rossz hiteleiktől megtisztított bankok most kivételezett helyzetben vannak, és a tapasztalatok sze­rint nem mutatnak nagy hajlan­dóságot a vállalati reorganizá­cióban való részvételre. A mi­niszter úgy vélte, az egyedi vál­ságkezelésnek az elmúlt időben bevált eszköze volt az adóskon­szolidáció. Latorcai János úgy értékelte: a leköszönő kormány harmadik ipari és kereskedelmi miniszte­reként olyan tárcát hagy maga után, amely eredményesen lett úrrá az ipar mély válságán. A tárca az elmúlt négy évben 8 törvényt, 41 kormányrendeletet és mintegy 140 szakmai kon­cepciót készített. (MTI) telmények és kényszerek közti egyensúly. Ezért is jelentős ez a találkozó, a hozzáértők tapasz­talatcseréje - fejtette ki a köz- társasági elnök a konferencia résztvevőit üdvözölve. Az első előadók többek kö­zött azt hangsúlyozták: a víz­erőműveknek lehetnek kedve­zőtlen környezeti hatásai, építé­sük ellenzői azonban ezeket gyakran jelentősen’eltúlozzák, és nem határozzák meg ponto­san, mi az, amitől félnek. A vízi energia szerepe várhatóan nőni fog. Ezért fontos, hogy a ked­vező és kedvezőtlen hatásokat tudományos módszerességgel mérjék fel és elemezzék. Ki kell dolgozni a szükséges ellensú­lyozó intézkedések módszereit is. A budapesti konferencia fő célja, hogy hozzájáruljon ehhez a munkához. (MTI) Konferencia a vízerőművekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents