Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-29 / 151. szám

U ÁLLAMI VA(iYO\Í (iY\ÖíiSÉ(i

Tallózó

Minilapszemle a magánosításról

Kemény gazdasági lépéseket tervez az új kormány

Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot, a növekedés feltételeit megteremtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

A mostani jegycserék menete nem folytatható?

Még százmilliárd a piacon

Vérszagra gyűlt a tömeg - jellemezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellenében felkínált minimális volumen megtette a magáét. Ráadásul ismét bebizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlásijegy-tömeg és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyensúlyozottnak.

(Magyar Hírlap VI. 22.)

Program a korrupció leküzdésére

Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például hogy az AV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők.

Magyar Nemzet VI. 22.)

Ősszel folytatódnak a kárpótlásiföld-árverések

Az elmúlt héten mindössze 30 kárpótlásiföld-licitet tartottak, melyeken összesen 20 300 aranykorona értékű föld talált gazdára. Az orszgában a legtöbb megyében már befejeződött a szövetkezeti területekre kijelölt kárpótlásiföld-alapok árverezése. Sepsey Tamás szerint szeptember eleje, október közepe előtt nem várhatók újabb kárpótlásiföld-árverések. Az OKKH jelentése szerint, a pótlólagosan kijelölésre kerülő területek értéke nem haladja meg a 2 millió aranykoronát.

(Petőfi Népe VI. 15.)

A CIPE-hatok ajánlásai A befektetőkedv fokozása a cél

A piacgazdaság sikeres kialakításának elengedhetetlen feltétele a magántulajdon túlsúlyán alapuló szerkezet kialakítása, ennek egyik útja az állami tulajdon magánkézbe adása. A privatizáció meggyorsítása nem megy csupán alacsonyabb árak meghatározásával: a vállalkozás működési költségeit kell lejjebb szorítani - szögezik le a Nemzetközi Magánvállalkozási Központ (CIPE) égisze alatt készült tanulmány szerzői.

Világgazdaság VI. 22.)

A kárpótlási jegyek zöme gazdát cserélt Eddig ötmilliárd forintnyi értékpapírt semmisítettek meg

Ez ideig mintegy 106 milliárd forint értékű kárpótlási jegyről hozott döntést az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Felhasználásukról s arról, jelenleg hol vannak az értékpapírok, már nincs ilyen pontos információ. Annyit tudni, 20-21 milliárd forint értékűt használtak fel a termőföld megvásárlására, s a Mól részvényeinek cseréje utáni mérleg szerint mintegy 35 milliárdot fordítottak eddig az állami vagyontárgyak privatizációjára.

(Népszabadság VI. 22.)

Újabb cégek a tőzsdén

Újabb gyógyszergyár készül a tőzsdére, az Egis és a Pharmavit után a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátravan a legértékesebb rész, az áram- és gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése tart.

(Világgazdaság VI. 20.)

Vagyonleltár és államadósság: nehéz a mérés

A kormányváltás során mindig készítenek egy leltárszerű összegzést, amelyben pontosítják a magyar állam vagyonát és gazdasági helyzetét. A ’90-es év elején a privatizáció kezdetén az állam vállalkozásokban működő vagyonának könyv szerinti értéke viszonylag pontosan ismert volt. A magánosítás során több önkormányzat, MRP-szervezet, külföldi befektető lett tulajdonos. Az ÁVÜ négy év alatt 185 milliárd forint privatizációs bevételre tett szert, amiből 138 milliárd forint készpénz. Az Állami Számvevőszék feladata az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése.

(Népszabadság VI. 21.)

Jól működik a privatizációs lízing

Az Állami Vagyonügynökség 1992 őszén hagyta jóvá a privatizációs lízingtechnika kísérleti jelleggel történő bevezetését. A kísérleti körbe került 9 cég közül hétnél zárult szerződés- kötéssel a tranzakció, s a siker után az IT elé csomagokban kerültek a társaságok, melyekre a lízing alkalmazható. így 1993. december 31-én már 38 társaságot érintett a privatizációs lízing, a megkötött szerződések száma 9-re nőtt, mely 3 milliárd forint portfoliót érintett. Az 1993-as díjbevétel 42,2 millió volt.

1994. május 20-án már a lízinggel értékesíthető cégek száma elérte a 60-at (15 milliárdnyi vagyon), melyből 17 szerződést kötöttek meg.

A sikeres technikát bizonyítja, hogy a törlesztőrészletek fizetése eddig hiánytalanul megtörtént. A lízinggel kiírt 34 pályázatra tízszer annyi ajánlat érkezett, mint ugyanazon társaságok előző pályázataira. (Például a szolnoki Solami Húsipari Rt.-nél az előző pályáztatásnál nem érkezett ajánlat, a lízinges kiírásnál ugyanakkor hat darab. Megyénkben még az Agroker kelt el lízinges kivásárlással.)

Az előzőekhez tartozik az is, hogy az ÁVÜ bevételeinek vizsgálatánál megállapítható, hogy mind a megtérülési százalék, mind reálérték tekintetében a lízinges kivásárlás jelenti a legmagasabb bevételt.

Az AVU eleget tett kötelezettségének

Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban -, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat* Dr. Sepsey Tamástól, az OKKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni: mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak?

A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben, legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföldárverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal, és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezenfelül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen.

Egyértelműen megállapítható, ha a megyei kárrendezési hivatalok július 15-ig nem kapják meg a szükséges adatokat, az áveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni.

Ennek kárát sajnos a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik, és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.- Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása?- Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a kárpótlási hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárási rendet. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint látni fogjuk, nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben.

Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén, ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt megkezdte annak felmérését, mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd némi pihenő után egy részük továbbszállt az AV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a ’91-es kormányrendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt.

Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügy-, a földművelésügyi és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van - magyarán a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges.

Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:- A ’91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter alárása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok.

Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április 19-én még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám hogy hova és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja.

A Pest Megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen

8000 hektár földről, plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-re kell az árverésre előkészítenünk és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig mindent elllen- őriznünk kell.- Ez nem könnyű dolog, hiszen az év során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről vagy az egyéb tulajdoni változásokról...- Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk, a felmért területet, 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát.

Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére? - kérdeztük Sepsey Tamást.- Az addigi árveréseken 35,6 millió Ak értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió Ak-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület.- Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezgőazdaság és élelmiszer-ipari igazgatóságának helyettes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez s ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, mely a kárpótlá- siföld-kijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, z ÁVÜ minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföld-kijelölési kötelezettségének.

Természetesen állami tulajdonban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonha- tóak a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonko- zelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügy-minisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a Mól Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit.

Sepsey Tamás államtitkár, az OKKH elnöke

f