Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25 / 148. szám

1994. június 25., szombat Szabadidőben családi körben íi Liz Taylor megszépült 20 évvel ezelőtt, amikor hírneve hanyatlott, kikerült Liz Taylor viaszfigurája Madame Tussaud múzeumából. Most, hosszú he­tek munkája után ismét visszakerült. Csak arcának elkészíté­sére és kozmetikázására egy hetet fordítottak. A rossz nyelvek szerint a 61 éves színésznőnek is legalább ennyi időre van szük­sége, ha jól akar kinézni. (FEB Foto) Gondolati ráhatás fekély ellen? A gyomor- és bélrendszer se­bezhető pontja szerveztünknek, mert igen érzékenyen reagál a külső ingerekre, idegi hatá­sokra: azaz erőteljes a pszicho­szomatikus reakciója. Az egyik gyakori és roppant kellemetlen betegség, a fekélyes vastagbél­gyulladás hátterében is a gya­kori stresszhatások, a lelki-emocionális zavarok áll­nak - állítja a magyar szárma­zású svéd klinikai pszichológus, dr. Michael Ben Menachem.- Ma már tudjuk, hogy a stressz károsítja az immunrend­szert amely az idegrendszert érő kedvezőtlen hatások következ­tében a test saját szöveteire tá­mad - nyilatkozta a Ferenczy Europressnek Menachem dr. - A lázzal, véres széklettel, puf­fadásai, hasmenéssel járó be­tegség ellen pszichológiai keze­léssel leghatásosabban a kezdeti stádiumban lehet fellépni: a be­teg egyéni pszichológiai védel­mének erősítésével ugyanis megakadályozható az úgyneve­zett önindukált betegségi álla­pot létrejötte.- A pszichikai kezelés első fázisában a cél a beteg életkö­rülményeinek megismerése, kü­lönös tekintettel a stresszkiváltó faktorokra. A kúra relaxációs tréningekkel folytatódik, a kö­vetkező szakasz pedig főként az önbizalom erősítését és az ön­kontroll módszereinek megis­mertetését célozza. E törekvés jegyében eredményesen alkal­mazhatók a szuggeszciós eljárá­sok is.- Hozzátartozik a pszichés gyógymódhoz, hogy megismer­tetjük a betegekkel a szervezet­ben lezajló folyamatokat, köz­tük a tápcsatorna működését. Az önismeret - párosulva a stresszhatások minimálisra csökkentésével, a lelki „erőn­lét” javulásával - már kialakítja a betegben azt a képességet, hogy gondolati ráhatással is tudja a kórtüneteket mérsékelni. Pozitív spirálba kerül: a pana­szok enyhülésével javul közér­zete, a kedvezőbb érzelmi álla­potban csökken szorongása, nő önbizalma, s immár meggyőző­désévé válik, hogy saját erőfe­szítései révén is képes szembe­szállni a vastagbélgyulladással, de más idegi alapú betegségek­kel is. Ha pedig a pszichés keze­lés eljut ebbe a stádiumba - nagyrészt valóban adottak a gyógyulás feltételei - fejezte be nyilatkozatát a neves pszicho­lógus. Dr. Takács Ilona (Ferenczy) Vízibarkács-tanács Evezőjavítás, csónakbeszálló, motorszállító az evező bőrözés körüli, töré­A vízi sportok kedvelői is jó hasznát vehetik az ezermester­kedésnek és néhány egyszerű, olcsó, saját kezűleg is elkészít­hető szerkezetnek. Csónakázás közben nem ritka, hogy megreped, eltörik az evező szára, ami különösen hosszabb vízi túra alkalmával kellemetlen. Ezért célszerű mindig kéznél tartani a repará­láshoz szükséges eszközt: egy 20-30 centiméter hosszú, vé­kony falú alumínium-, réz­vagy vascsövet. Átmérője le­gyen valamivel nagyobb, mint kény része. Ha azután a baleset bekövetkezik, a csövet fölhúz­hatjuk a szárra, a törés fölé; leg­feljebb a bőrözést kell egy kicsit megbontani. Ha pedig a cső „kotyog”, leukoplaszttal csavar­juk körül a nyelet - a beteg la­páttal nyugodtan hajthatjuk to­vább a csónakot. Hullámokat kavaró, szeles időben különösen az idősebb, testesebb utasoknak meglehető­sen nehéz a borulás veszélye nélkül beszállni a stéghez állí­tott csónakba. Megkönnyíti a be- és kiszállást az 1. sz. rajzon látható egyszerű csővázas lép­csőszerkezet, amely a felső lép­csőfoknál csuklós megoldású; így akár a vízi jármű aljáig is leengedhető. A nem nehéz al­kalmatosság az indulást-érke- zést követően könnyen a partra emelhető. A motorcsónakázás egyik fá­rasztó, terhes mozzanata a mo­tor hurcolászása. Egy aránylag könnyen elkészíthető hordóko­csival (2. rajz) - amely egyben motorbak is - a „fuvarozás” könnyű műveletté tehető. Anyaga 1/2-3/4 colos acélcső, amelyet melegítve hajlítunk a megadott alakra. Két végét ki­felé hajlítjuk, erre kerül a két kerék csapágya, sasszöggel biz­tosítva. A támasztólábakat külön da­rabból hajlítsuk, s úgy hegesz- szük föl, hogy álló helyzetben is biztos legyen a motor stabil tá­rolása. A motortartó kereszt­deszkát 1 colos keményfából vágjuk ki. A csővázat oldalról átfúrjuk, s 2-2, kb. 10 mm-es csavarral erősítjük a váz közé. A kerekek targoncakerekek; ha a csapágy belső átmérője nagyobb a cső külső átmérőjénél, persellyel béleljük ki. Ferenczy Europress r 'summe* Itt az izgalmas ruhadarabok évadja Nyári ruhatár - nyári szabadságra Kutyabaj esetén elő a hőmérőt Bajt sejtet, ha a kutya levert, kedvetlen s nem fogadja el az elé rakott finom falatokat. Az első aggasztó tüneteket más bal­jós jelek is követhetik - ilyen­kor ajánlatos elővenni a hőmé­rőt és megmérni a jószág test- hőmérsékletét, ami némi eliga­zítást ad egészségi állapotáról. A kutyák testhőmérséklete normális egészségi állapotban 38.5 fok, tehát jóval magasabb az emberénél. Tudnunk kell azonban, hogy különféle fizio­lógiai folyamatok - például a rohangáláshoz szükséges erőtel­jes, hosszantartó izommunka - következtében 3^1 tizeddel, sőt egy teljes fokkal is többet mér­hetünk, s az állatnak nincs semmi baja. Vegyük figye­lembe azt is, hogy reggelenként minden élőlénynek alacsonyabb a testhőmérséklete, mint az esti órákban, ezért inkább a reggeli adatok a mérvadóak. A kölyökkutyáknak jóval for­róbb a testük, mint a kifejlett szülőké, ezért esetükben a 39 fok is teljesen normális. Ha vi­szont 39 foknál többet mérünk, akkor bizonyos, hogy valami baj van. A 40 fok körüli láz álta­lában fertőző, vírusos megbete­gedést jelez. Valóban "csak" je­lez, mert a láz - előjel, amely már a tünetek kialakulása előtt tudtunkra adja, hogy kedven­cünk beteg. Ugyanakkor a magas hőmér­séklet a szervezet védekezése is: a kórokozók szaporodását, a betegség terjedését fékezi. Ám a hosszú, magas láz annyira le­gyöngítheti az állatot, hogy a későbbi elhullás oka lehet. Ezért, ha a higanyszál veszélye­sen magasra kúszik, ne próbál­juk kedvencünket magunk kú­rálni; a legrövidebb időn belül vigyük állatorvoshoz. Veress István Ferenczy Europress A nyári szabadságra készülve nehéz eldönteni, mit vigyünk magunkkal, mit hagyjunk ott­hon. Alapszabály: ruhatárunk épüljön egymásra, darabjai színben, anyagban harmonizál­janak. Új holmi vételekor is ügyeljünk, hogy az összhang­ban legyen a meglevőkkel. Ez a pénztárcánknak is kedvező. En­nek jegyében a következőket ajánljuk az útibőröndbe: Nadrág - még a vászon vagy farmer mellé is vihetünk olyat, amely lobogó szárú és selyem­ből van (1. rajz). Legjobb a fe­kete-fehér mintás, mert ahhoz minden megy. Este is föl lehet venni, megfelelő felsőrésszel alkalmi modellként. Röpike (2. rajz) - rövid, szel- lős kis top, amely szintén fe­kete-fehér színű - de lehet el­térő mintájú is. Stílusos kiegé­szítő: szalmakalap, nagy strand- szatyor és vászontopán. Trikó (3. rajz) - minden színben és mennyiségben. Egy-egy fekete, fehér, élénk színű és csíkos az alapdarab. Elöl gombos szoknya (4. rajz), natúr színű vászonból. Praktikus, mert könnyű föl-le vetni, s a be nem gombolással akkora sliccet hagyhatunk alul, amekkorát akarunk. „Izgal­massá” tehető, igazi nyári fa­zon. Minitop - atlétatrikóból (5. rajz), ami mell alattig ér. Elké­szíthető házilag is: levágjuk az atlétatrikót a kívánt hosszra, 1 cm-es gumiházat gépelünk alulra, és gumit húzunk bele. Nadrághoz és szoknyához is jól hordható. Elöl gombos ruha vagy tu­nika (6. rajz) biztos szükséges, ha másért nem, azért, hogy für­dőruha fölé felvehessük, ha hir­telen hűvösre fordul az idő. Blézer (7. rajz) - szintén nél­külözhetetlen darab; hűvös idő­ben nadrággal, selyemruhához minden alkalommal viselhető. Nagyméretű fehér ingblúz (8. rajz) - selyemből divatsláger az idén. Időtállónak ígérkezik, s minden évszakban kihasznál­ható, ráadásul dekoratív, ele­gáns. Sort (9. rajz) - trikóval, top­pal, fürdőruhafelsővel ez a leggyakoribb viselet. Most in­gerlőén rövid szárú a módi, fő­leg farmervászonból kissé kiroj- tozva a szára. Ruhakiegészítő (10. rajz) - esti programokhoz. Erre a célra egy szép fehér mellény nagyon mutatós. Elkészítéséhez némi varrástudás kell. Bélése, gom­bolása nincs; eldolgozása: kör­ben cakkformára vágott, cik­cakköltéssel szegett. A melltartó (11. rajz) önálló ruhadarabbá lépett elő az idei divatban. Csipkemellény vagy selyemblúz megy hozzá. Záhonyi Lujza (Ferenczy Europress) A macska természetfeletti képessége Mi az igaz a régi legendákból és mesékből? Valóban rendel­keznek a macskák olyan hato­dik érzékkel, amellyel előre megérzik, megsejtik a váratla­nul bekövetkező eseményeket? Erről a különleges képesség­ről még a macskakutatók sin­csenek kétséget kizáróan meg­győződve, annyi azonban bizo­nyosan állítható, hogy a macs­kák képesek a változásokat megérezni. A legkisebb szokat­lan zaj, szag és rezgés azonnal felkelti a figyelmüket, legyenek akár a legmélyebb álomban vagy táplálkozás, játék közben. A macskabarátok körében szá­mos történetet hallani a macs­kák csodálatos képességéről, amellyel előre megérzik a ka­tasztrófákat. Az ember által szerkesztett érzékeny mérőmű­szerek még meg sem rezdülnek, amikor a cica már jelzi a kö­zelgő földrengést, zivatart, tűz­vészt. Japánban, a földrengések hazájában éppen ezért élnek nagy számban a macskák, mert az emberek az állat viselkedé­séből következtetve felkészül­hetnek a közelgő veszélyre. Ugyanígy nincs magyarázat a macskák egyéb természetfeletti tudományára: mesélik, hogy Alexander Dumas macskája minden este azonos időpontban várta a kerítés mellett gazdája hazatérését. Ám előfordult, hogy Dumas olykor-olykor nem ment haza, s a cica ilyenkor le­mondóan ki sem ment a kerítés mellé, holott nem tudhatta, mely estéken fog a gazdája ki­maradni. A rejtélyes tájékozódóképesség Se szeri, se száma azoknak a történeteknek, melyekben a macskák csodálatos hazatalálá­sairól hallhatunk. Különféle elméletekkel próbálták magya­rázni egyes macskák eseteit, amelyek akár 1000 kilométeres távolságból is megtalálták gaz­dájukat, még akkor is, ha az il­lető már más lakóhelyre költö­zött. Tudósok állapították meg, hogy a macska rendelkezik va­lamilyen különleges „navigá­ciós berendezéssel”, amely se­gíti őt abban, hogy egy bizo­nyos helyre bármilyen távolság­ról visszataláljon. Még ma is rejtély, hogy ez a különleges képesség a nap állásának köve­téséből vagy egy máig még fel nem fedezett rendkívül finom érzékelőszervből, esetleg rez­gés- és szagnyomok felfogásá­ból tevődik-e össze. Legenda a tudós macskákról Jötün istenek méhsör formá­jában, cseppenként adták át a tudást az embereknek, minden cseppért egy-egy ajándékot vár­tak. Egy ilyen ajándékba kapott lány szolgálóként ottmaradt az istenek mellett, és igyekezett minden tudást ellesni az iste­nektől. A legerősebb klánvezér, Erik, követelte az istenektől a végleges tudást, az utolsó csep­pig. A jövőt akarta tudni. Az istenek engedtek kérésé­nek, hisz tudták, az emberek hamarosan úgyis átveszik a ha­talmat, annyi már a tudásuk. Egy csupor tejet átadtak Erik­nek, aki - nem tudván, hogy a tejben és nem a méhsörben van a vágyott hatalom, a végleges tudás - a földhöz vágta mérgé­ben a csuprot. A törött csuprot a szolgálólány felkapta, s a benne maradt egy csepp tejet kiitta. A földről az odasereglett macskák lefetyelték fel a tejet. A szolgá­lólányból javasasszony lett, akinek hűséges segítőtársai let­tek a macskák, hiszen együtt it­ták meg a mindentudás italát, a tejet.

Next

/
Thumbnails
Contents