Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-24 / 147. szám
Elsőként ez év végére 100 kiskereskedelmi egységgel Üzletlánccá fejlődnek az áfész-boltok A piaci verseny az áfészeket is lépésváltásra kényszerítette. Az összefogás szükségességét igazolta a beszerzés területén tett lépés, mellyel létrejött a Tisza-Coop Kft., s ezzel a legkisebb egységek is azonos pozícióba kerültek a nagy termelőkkel szemben. Ám a konkurencia is erősödik, így a következő tennivaló - az árubeszerzés koordinálása után - az értékesítés egységesítése. Még ez évben - a tervek szerint - a Tisza-Coop által ellátott 560 bolt közül az első 100 a legfontosabb lépéseket megteszi az üzletlánccá alakuláshoz. A Tisza-Coop Kft. 1992-es megalakítása óta az élet és a piac igazolta, hogy az áfészek talpon maradásának feltétele az összefogásban rejlik. Az akkor 18 áfész által létrehozott közös beszerző-elosztó nagykereskedelmi cég a tavalyi évben 1,4 milliárd forintos forgalmat bonyolított, immár harminc taggal, 560 bolt ellátásával. Az összefogás szükségessége persze nem abban rejlik, hogy egy létrehozott cég mekkora forgalmat tud bonyolítani saját tulajdonosaik számára, hanem abban, hogy a 30 áfész - nagyságrendre tekintet nélkül - egységesen jelenik meg a megrendelések piacán. Magyarul a gyártókkal, nagyforgalmazókkal, és importőrökkel folytatott tárgyalásoknál a beszerzési árat folyamatosan tudták és tudják csökkenteni - éppen a megrendelések mennyiségének következményeként. Ráadásul a létrehozott kft. önköltség típusú gazdálkodást folytat, a profit döntő mértékben a boltoknál képződik. Ám a közös fellépés lehetőségei ezzel nem érhetnek véget. Az elmúlt évben az országban jónéhány áfész veszteséggel zárt, melynek okai a gazdasági környezet mellett a piaci helyzet rossz megítélésében keresendő. A nemrég lezajlott országos tanácskozáson is megfogalmazódott, hogy a közös beszerzés után az értékesítés egységesítésének kell következnie, hiszen a konkurencia folyamatosan ezzel az előnnyel tud előrébb jutni. így éppen a Tisza-Coop ügyvezetője, Gazdag Sándor vezette elő a tanácskozáson azt az ötletet, hogy a különböző áfész-boltok- nak üzletlánccá kell fejlődniük, melynek eredménye a közös arculat, az azonos választék kialakítása mellett az, hogy az egyes alapvető cikkek esetében azonos árakkal találkozzon a vásárló a boltokban, legyen az akár falun, akár városban. S természetesen a nyereségérdekeltségnek is változni kell, ugyanis maga az árharc az, melyben a vásárlót meg lehet nyerni. Az országos tanácsülés elfogadta az előterjesztett koncepciót, melynek értelmében az országban működő 13 coop (közülük legnagyobb a Tisza) koordinálásával hazai tőkéből létrejön egy - élelmiszer-vegyi- áru - ABC-áruházlánc. Visszatérve a Tisza-Coop-ra. Egy elvégzett felmérés szerint az általuk ellátott boltok 20 százaléka 50-100 négyzetméter, másik 20 százaléka pedig 100- 200 négyzetméter nagyságú bolt, 20-30 százaléka pedig 200-400 négyzetméteres eladótérrel rendelkezik. Mindez azért érdekes, mert a legnagyobb, közel száz bolt adja a Tisza-Coop forgalmának 50-60 százalékát. Ezt kiindulási alapnak tekintve kezdődik meg még ez évben az áruházlánccá fejlesztés, melynek részeként az előbbiekben említett boltok esetében folyamatosan számítógépes on-line rendszert építenek ki a beszerző-elosztó céggel. Ez megkönnyíti a rendelést, a szállításszervezést, s az árak egységesítését. Maga az áruházlánc kialakítása bizonyos mértékben az egyes áfészek és üzleteik önállóságának csorbításával jöhet csak létre, fontos azonban felismerni. hogy enélkül a piacon maradás, a pozíciómegőrzés kerülhet veszélybe, nem beszélve a továbbfejlődésről, a piacszerzésről. Szántani és vetni már tudunk Tavaly mindössze 5(!) kombájnt vettek megyénkben Az idei gabonaaratás már jelzk valami nincs rendjén a mezőgazdasági gépesítésben. Az elmúlt években a szövetkezetek és utódszervezetek tulajdonában álló gépek fokozatosan elvesztették működőképességüket, ugyanis nem volt pénz sem a pótlásra, sem a megfelelő alkatrész-utánpótlásra. A megye kombájnállománya mind műszaki színvonalban, mind darabszámban olyan alacsony, hogy számos esetben kérdőjelezheti meg az aratás eredményességét. Hiszen már induláskor kevés a gép, s mi lesz akkor- mint ahogy az lenni szokott - ha munka közben mondják fel a szolgálatot a „kalászfalók”. Valahogy senki sem gondolt „magasabb” helyeken arra, hogy ilyen problémával nézhet szembe mezőgazdaságunk. Bár a gépesítés megoldására létezett(?), létezik)?) pénzalap, ám ebből betakarításra alkalmas szerkezetet nem vásárolt egy termelő sem. Tavaly ugyanis mindössze öt darab új kombájn talált gazdára megyénkben, ami nem csoda, hiszen 10 millió forint felett van az áruk. Az MFA-ból viszont traktor, eke és vetőgép igazán megfelelő mennyiségű került a termelésbe, ugyanis ezen előbbi gépkombinációhoz - ha ügyesen válogatta a pályázó - készpénz nélkül juthatott. Elvetni így sikerült, kérdés, hogy learatni mivel fog a termelők egy része. Jól szemlélteti az előre „megfontolt szándék” hiányát a folyamat, s azt is, hogy a termelői összefogás területén van még mit javítani. Ez ügyben a gazdakörök sem álltak a helyzet magaslatán, pedig a felismerés megszülethetett volna - a bajok bekövetkezése előtt. Csepegtető öntözés - több termés A csepegtető öntözőberendezésekből Magyarországon a világ egyik legnagyobb ilyen termékeket előállító üzeme, az izraeli Netafim cég évente általában 300-500 ezer dolláros forgalmat bonyolít le. Ez az eladási érték a cég exportjában nem túl számottevő ugyan, mivel a kivitel értéke tavaly 100 millió dollár körül mozgott, ami a gyár termelési értékének hozzávetőlegesen 90 százaléka, ám a vállalkozás a következő években szerény forgalombővüléssel számol hazánkban. Mindezt Slomo Goldstein, a Netafim regionális értékesítési menedzsere jelentette ki Izraelben tartózkodó magyar mezőgazda- sági szakemberek előtt. Elmondta: cége 1981 óta van jelen a magyar piacon. Forgalmuk ez idő alatt folyamatosan növekedett. Nem csak eladnak azonban hazánkban, hanem vásárolnak is. Alapanyagot vesznek, propietilént a termékek gyártásához a Tiszai Vegyi Kombináttól. A cégnek nincs önálló irodája Magyarországon, érdekeiket az Agrobuda Kft. képviseli. A szakember szerint a csepegtető öntözőberendezések magyar forgalmából mintegy 40 százalékos a Netafim részesedése. Slomo Goldstein meggyőződése, Magyarországon csak akkor lehet igazán versenyképes a külföldivel a mezőgazdaság, ha intenzív termelést folytatnak a gazdák. Ehhez pedig nélkülözhetetlen az öntözött - bennük a csepegtető öntözéssel vízhez juttatott - területek arányának növelése. E módszer jól bevált a különféle zöldségek termesztésének hatékonyabbá tételében, a szőlő- és gyümölcstermesztésben. (MTI-Panoráma) Mi vonzza hazánkba a befektetőket? Százszázalékos tulajdont szeretnek a külföldiek Bár gyakran panaszkodnak a munkaadók, hogy jelentős közterheket kell viselniük egy-egy alkalmazott bére után, mégis egyértelmű, hogy jóval alacsonyabbak a magyarországi bérek, mint a fejlettebb nyugati államokban - állítja dr. Toldy-ősz Iván, a Magyarországon működő külföldi érdekeltségű vegyesvállalatok szövetségének elnöke. Kedvező volt a fogadtatása külföldön annak is, hogy számos pénzügyi-, vám- és adózással összefüggő törvény, rendelet igen jó befektetési, üzleti lehetőségeket kínált. Értékelték a külföldiek azt is, hogy a vállalati osztalék konvertibilis valutában kivihető az országból. Ugyanakkor a külföldi tulajdonosok nehezen értik, miért nehezíti meg a munkaadó dolgát az új Munkatörvénykönyv, ha valamelyik beosztottól szeretnének megválni. Kétségtelen az is, hogy a külföldi tőkés esetenként nemcsak a dolgozók egy részét, de még a korábban sikeres magyar vezetőket is eltávolítja posztjukról. A szövetség elnöke szerint kevésbé kiszolgáltatottak a beosztottak és a vezetők is, ha a külföldi befektetőknek egy meghatározó, tőkeerős magyar társtulajdonos véleményével is számolniuk kell. A külföldiek újabban már nem is elégszenek meg a többségi tulajdonnal, hanem szabadkezet, 100 százalékos „részesedést” szeretnének elérni a megvásárolt cégekben. Előfordult olyan eset is, hogy egy vállalatot szinte teljes mértékben felvásároltak és a magyar igazgatót akkor menesztették, amikor már gördülékenyen ment a szekér. A külföldi befektetők többsége ma már általában tisztában van azzal, hogy Magyarországon remek szakembereket talál, akiknek szaktudásával, helyismeretével, kapcsolatrendszerével nem versenyezhet egyetlen idegen országból jött menedzser sem. Németh Zsuzsa (FEB) Lakásépítések a megyében Fészek nélkül a madár sem él Szolnokon a Széchenyi vezet az idén Az elmúlt évek lakásépítésének csökkenését jól jellemzi lapunk első oldalán, valamint az alant látható táblázat. Négy év alatt negyedére csökkent a felépített lakások száma, akár megyei átlagot, akár városi vagy községi építkezéseket nézünk. Persze ezen belül is érdekes, hogy az 1989-es évben is mindössze 24 lakás épült fel nem magánerős kivitelezésben Szolnokon. Az azt követő évek változást hoztak - teljesen megszűnt a szervezett lakásépítés, a magánerős pedig olyannyira lecsökkent, hogy azt már lassan nem is .jegyzik”. A tavalyi évben a megyében összesen 577, míg a megye- székhelyen 121 új lakás „látta meg a napvilágot” tulajdonosának boldogságára vagy éppen siránkozására. Ugyanis az örömbe biztos vegyült jónéhány helyen üröm is, mivel a családok nagy része az elkövetkezendő években, évtizedekben nyögik majd a hitelek törlesztőrészleteit. A költségek növekedésének, valamint az állami támogatás hiányának köszönhető az, hogy számos lakás áll félkész állapotban. S most nem feltétlenül Szolnok „Rózsadombjára” - már ahogy néhá- nyan nevezik - kell gondolni a Széchenyi lakótelep tőszomszédságában. Itt igaz, a jövőben számtalan lakás épül majd fel, csak az építtetőnek kell bírnia pénzzel. Egy normál (80-100 négyzetméter alapterületű) ház alapja - lábazat nélkül - közel jár a félmillió forinthoz, teljesen készre kétmillió forint alatt ki- gazdálkodhatatlan. A Széchenyi másik végén is folyik, jobban mondva megkezdődött az építkezés. Itt a Fiat-Club vágta fejszéjét igen nagy fába, ugyanis jövő év szeptemberére el kell készülnie a 63 lakásos épület mellett a 14 sorháznak is. A „fa” részben azért nagy, mivel szervezett lakásépítés az elmúlt években nem volt, ez az első próbálkozás 3 év után. Próbálkozás, ugyanis a költségek és az áfatörvény miatt igen megdrágult egy-egy lakás elkészítése: kulcsra készen az emeletes háznál 40, míg a sorháznál 50 ezer forint egy négyzetméter az áhított fészekből - áfa nélkül. Eddig, mint megtudtuk, az összes lakást nem sikerült értékesíteni, pedig kedvezményekből - ami elképzelhető -, az mind rendelkezésre áll. Jövőre viszont csak készpénzért, s ennél is drágábban lehet majd hozzájutni a lakásokhoz, ugyanis a felvett hitelek kamatai miatt növekedni fog az ár. Ettől függetlenül dicséretes dolog, hogy ma létezik olyan vállalkozás, mely ilyesmire adja fejét. S ezzel nem is állnak le, a Pozsonyi úton további 50 garzonlakás felépítését tervezik, melyhez a telek már megvan - legalábbis ígéretként. Ha utazni kell... Munkába járás támogatása Talán a legszembeötlőbb jellemzője a munkanélküliség alakulásának a munkanélküli állományban töltött idő fokozatos növekedése. Aki nem találva munkalehetőséget, hat hónapon túl (pályakezdők esetében három hónapon túl) veszi igénybe a munkanélküli járadékot, tartós munkanélkülinek minősül. 1991- ben a megyében a tartós munkanélküliek a teljes állomány 48 százalékát képviselték. Ma már az egy éven túl munka nélkül lévők száma is elérte a 70 százalékot. Országosan is érvényes tendenciáról van szó, ezért is került sor a tartós munkanélküliség kezelésére szolgáló foglalkoztatáspolitikai eszközök bővítésére, azzal a kormányrendelettel, mely a munkába járással kapcsolatos utazásiköltség-térí- tés átvállalását teszi lehetővé. Juhász Évától, a munkaügyi központ osztályvezetőjétől arról érdeklődtünk, kik és milyen feltételek mellett vehetik igénybe a támogatást.- Támogatásban az a munkáltató részesülhet, aki regisztrált tartós munkanélküli foglalkoztatását vállalja, és a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát nem szüntette meg. Emellett a munkáltatói támogatáshoz kapcsolódóan a munkavállaló is kérheti a ráeső összeg akár 100 százalékos megérítését is.- Milyen közlekedési eszközre vonatkozik a támogatás?- A munkaügyi központ a munkáltató számára - legfeljebb egy évig - megtérítheti a munkavállaló munkába járást szolgáló bérletének vagy teljes árú menetjegyének a munkáltatóra eső akár 100 százalékát is, ha a munkavállaló közforgalmi vasút másodosztályán, illetve elővárosi vasúton, valamint helyközi díjszabással közlekedő helyi és. távolsági autóbuszon utazik.- Kérhet-e a munkáltató utazási költségtérítést azon munkavállalók után, akik foglalkoztatásához bértámogatást vagy munkahelyteremtő beruházási támogatást kapott.- A kétféle támogatás nem zárja ki egymást, csak az a lényeg, hogy az utazásiköltség-té- rítés iránti kérelem benyújtása előzze meg a támogatott foglalkoztatást. Ha tehát valaki már foglalkoztatott tartós munka- nélkülit, utólag nem kérheti a költségtérítést. A megyei munkaügyi központ közel 17 millió forintot kapott a Foglalkoztatási Alapból erre a célra, jelenleg' tehát ki tudjuk a feltételeknek megfelelő igényeket elégíteni.- Hová forduljon az a munkáltató, aki nem helyben lakó tartós munkanélkülit kíván foglalkoztatni?- A támogatás a munkaügyi központ kirendeltségeihez benyújtott kérelem alapján igényelhető. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy ezt a kérelmet a foglalkoztatás megkezdése előtt kell benyújtani.-kÁllamkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.06.24-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. jún. 24-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%) 1994/A 100,50 99,50 14,10 _ 1 994/B 95,92 95,47 9,01 24,70 1995/A 89,47 88,56 12,16 24,90 1995/B 88,93 87,96 10,43 24,90 1995/C 95,26 94,72 6,86 24,77 1995/F 93,51 92,75 16,63 24,90 1995/G 94,94 94,08 16,99 24,90 1995/H 95,50 93,59 15,33 24,90 1996/A 85,10 83,58 8,05 24,90 1996/B 90,72 89,62 7,34 24,90 1996/C 90,50 89,37 6,42 24,90 1996/F 89,60 88,34 1,82 24,90 1996/H 99,71 98,38 4,79 24,90 1997/C 83,55 81,98 5,36 24,90 1997/D* 100,30 99,50 11,75 — 1997/E* 100,30 99,50 6,651997/H 100.00 98,10 1,92 24,90 1998/A 100,10 99,50 7,02Magyarázat: Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. *-Kz 1997/D és az 1997/E államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó alapból, annak 30 százaléka erejéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. december 31-én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.
